Tina Beattie, a Roehamptoni Egyetem korábbi katolikus professzora a BBC-nek beszélt arról, hogy sokakat meglepett, milyen sokáig tart az első szavazási forduló a pápaválasztáson. Úgy fogalmazott: „Mindenki kissé össze van zavarodva”. Azt is hozzátette, hogy őt is meglepte, hogy már a harmadik órában jár a voksolás, de szerinte ennek akár egy egészen hétköznapi oka is lehet.
„A szentbeszéd húzódhatott el, vagy valami hasonló, hétköznapi dolog történhetett” – mondta.
Beattie arra is kitért, hogy sok bíboros most vesz részt először a konklávén, ami szintén lassíthatja a folyamatot. Úgy fogalmazott: „Meglehet, hogy nem megy minden olyan simán, mintha már mindannyian rutinosak lennének”. Szerinte fontos azt is figyelembe venni, hogy az újoncoknak ez komoly kihívást jelenthet.
„Nem szabad alábecsülni, milyen nehéz lehet ez az új bíborosoknak” – tette hozzá.
A pápaválasztó konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol a bíborosok teljes elzártságban szavaznak. Ez idő alatt a Casa Santa Marta vendégházban laknak, amely egy ötemeletes épület, benne 106 lakosztály, 22 egyágyas szoba és egy díszlakosztály található.
A következő szavazási körökre holnap kerül sor. A bíborosok reggel 6 óra 30 perckor reggeliznek, majd szentmisén vesznek részt. Ezután folytatódik a szavazás.
A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.
Érdekesség, hogy Ferenc pápát és elődjét, XVI. Benedeket is két nap alatt választották meg.
Tina Beattie, a Roehamptoni Egyetem korábbi katolikus professzora a BBC-nek beszélt arról, hogy sokakat meglepett, milyen sokáig tart az első szavazási forduló a pápaválasztáson. Úgy fogalmazott: „Mindenki kissé össze van zavarodva”. Azt is hozzátette, hogy őt is meglepte, hogy már a harmadik órában jár a voksolás, de szerinte ennek akár egy egészen hétköznapi oka is lehet.
„A szentbeszéd húzódhatott el, vagy valami hasonló, hétköznapi dolog történhetett” – mondta.
Beattie arra is kitért, hogy sok bíboros most vesz részt először a konklávén, ami szintén lassíthatja a folyamatot. Úgy fogalmazott: „Meglehet, hogy nem megy minden olyan simán, mintha már mindannyian rutinosak lennének”. Szerinte fontos azt is figyelembe venni, hogy az újoncoknak ez komoly kihívást jelenthet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Majdnem három héttel az indulás után tért vissza a Földre az Axiom-4 legénysége, köztük Kapu Tiborral. A magyar kutatóűrhajós és három társa magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 31 perckor landolt Kalifornia partjainál az óceánban.
A 33 éves űrhajós utolsóként hagyta el a Crew Dragon űrkapszulát,
és széles mosollyal, valamint egyezményes kézjelekkel üzente meg az érte aggódóknak, hogy jól van és minden a legnagyobb rendben.
A gravitációtól ennyi idő alatt is elszokó Kapu ezután némi segítséggel, kicsit bizonytalan léptekkel indult el az ilyenkor kötelező orvosi vizsgálatra.
A Földre visszatérő Kapu Tibor első lépéseiről készült videót itt lehet megnézni:
Kapu Tibor nem tér vissza azonnal Magyarországra. Előbb kéthetes rehabilitáción vesz részt az Egyesült Államokban családja körében, és csak ezután, nagyjából 3-4 hét múlva várható, hogy hazatérjen.
Majdnem három héttel az indulás után tért vissza a Földre az Axiom-4 legénysége, köztük Kapu Tiborral. A magyar kutatóűrhajós és három társa magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 31 perckor landolt Kalifornia partjainál az óceánban.
A 33 éves űrhajós utolsóként hagyta el a Crew Dragon űrkapszulát,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét ember magyar állampolgárságát vonta vissza Sulyok Tamás
Sulyok Tamás kedden döntött: négy új bírót nevezett ki, miközben többeket megfosztott magyar állampolgárságuktól. A visszavonás oka: valótlan adatokkal trükköztek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök négy bírót nevezett ki, és tizenkét ember magyar állampolgárságát visszavonta – szúrta ki a 24.hu.
A döntések a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelentek meg. Az államfő Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatai alapján hozta meg a határozatokat.
A Közlönyben közzétett dokumentumok szerint az érintettek nevét, születési helyét és idejét is feltüntették, valamint azt a törvényi szakaszt, amely alapján a magyar állampolgárság visszavonható.
A jogszabály szerint erre akkor van lehetőség, ha valaki „valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve” jutott magyar állampolgársághoz.
A mostani ügyek többségében olyan emberekről van szó, akik Romániában, a korábbi Szovjetunió területén vagy Jugoszláviában születtek. Rajtuk kívül egy argentin és egy izraeli születésű személy is szerepel az érintettek között. Bár Sulyok Tamás már június 26-án aláírta a határozatokat, azok csak a Magyar Közlönyben való megjelenés után léptek hatályba.
Ebben az évben nem ez az első alkalom, hogy az államfő állampolgárságot von vissza: korábban már áprilisban is jelentek meg ilyen tartalmú határozatok.
Sulyok Tamás köztársasági elnök négy bírót nevezett ki, és tizenkét ember magyar állampolgárságát visszavonta – szúrta ki a 24.hu.
A döntések a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelentek meg. Az államfő Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatai alapján hozta meg a határozatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a Kúria: Nem minden devizahiteles szerződés érvényteleníthető
A jogegységi határozat kizárólag azokra az ügyekre vonatkozik, ahol nem volt megfelelő tájékoztatás az árfolyamkockázatról. Az adósoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak elég információt.
A Kúria hétfőn közzétette a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát, írja a Portfolio. A döntés az Európai Unió Bíróságának április 30-án meghozott C-630/23. számú ítéletéhez kapcsolódik.
A határozat szerint a nagy médiavisszhangot kiváltó ítélet nem terjed ki minden devizaalapú kölcsönszerződésre. Csak azokat érinti, amelyeknél az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és ezt az adós bizonyítani tudja.
A Kúria a honlapján azt írta:
„A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria P.VI. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: Amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.”
A Kúria döntése lehetővé teszi, hogy a P.VI. ítélkező tanács eltérjen a korábbi határozatoktól. Ilyen például a Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.405/2023/5., Pfv.20.955/2020/19. és Gfv.30.212/2018/15. számú határozat. Ezek a továbbiakban nem kötelező érvényűek.
A Portfolio értelmezése szerint
a jogegységi határozat nem vonatkozik a devizaalapú hitel- és lízingszerződések összességére. Nem is az árfolyamrés tisztességtelen voltát érinti, hanem kizárólag azokat a szerződéseket, ahol nem volt megfelelő tájékoztatás az árfolyamkockázatról.
Az Európai Bíróság áprilisi ítélete alapján meghozott döntés értelmében ilyen esetekben egy adott szerződés teljes egészében érvénytelen lehet. Az érvényessé nyilvánítás csak akkor történhet meg, ha ezt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
Ha egy szerződés érvénytelen, a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát utólag lehet vizsgálni. Más esetekre azonban a döntés nem vonatkozik, és a 2014-es devizahiteles törvényeket sem írja felül.
A magyar bírósági gyakorlatban mostantól az adósoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Ez nehéz lehet, mert a bankok az elmúlt években több száz perben mutatták fel a kockázatfeltáró nyilatkozatokat, amivel igazolták, hogy teljesítették a tájékoztatási kötelezettségüket.
Az OTP Bank közleményben reagált a Kúria döntésére. Azt írták: „A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján.” Hozzátették:
„A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre.”
Az OTP szerint a döntés csak azokat az eseteket érinti, amikor nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás, és emiatt a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja a szerződést.
A bank hozzátette: „Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”
A Kúria hétfőn közzétette a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát, írja a Portfolio. A döntés az Európai Unió Bíróságának április 30-án meghozott C-630/23. számú ítéletéhez kapcsolódik.
A határozat szerint a nagy médiavisszhangot kiváltó ítélet nem terjed ki minden devizaalapú kölcsönszerződésre. Csak azokat érinti, amelyeknél az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és ezt az adós bizonyítani tudja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
