Szexuális zaklatás miatt nyomoznak az Országgyűlési Őrség egyik magas rangú tisztje ellen

Alexandra Fröhlich lakóhajója sokáig a nyugalom szigete volt. A rózsaszín hajó nagy, kerek ablakokkal a Hamburgban élő 58 éves bestselleríró visszavonulási helyéül szolgált. A körülbelül 90 négyzetméteres lakóhajót alig fél éve vette birtokba a gyerekeivel.

Április 22-én hajnalban azonban tragédia történt. Az írónő egyik fia reggel 5 óra 20 perc körül hívta ki a rendőrséget. Egy mentőorvos is érkezett a helyszínre, de már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A rendőrség szerint gyilkosság történt.

A BILD információi szerint épp az a fiú lehetett a tettes, aki a rendőröket értesítette.

A nyomozók végül kedd délben fogták el a fiatal férfit a hamburgi Rothenburgsort városrészben. Nem tanúsított ellenállást, amikor őrizetbe vették.

A gyanúsított fiatalember jelenleg előzetes letartóztatásban van, magánzárkában tartják.

Alexandra Fröhlich leginkább 2012-ben írt Az orosz anyósom és más katasztrófák címmel megjelent regényével lett ismert.

Május 4-én, vasárnap egy hátborzongató fotó jelent meg a Facebookon: a képen egy tőkés réce látható, amelynek fejéből egy nyílvessző áll ki, miközben a Balaton vizében úszik.

A poszt szerint

Arról viszont egyelőre nincs információ, hogy ez sikerült-e.

A Telex megkereste a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy az eset körülményeit a Siófoki Rendőrkapitányság vizsgálja.

Nem ez az első ilyen eset Magyarországon: 2012-ben is történt hasonló, akkor egy nyíllal meglőtt kacsa életéért küzdöttek.

Az elmúlt napokban több állatkínzásos eset is nyilvánosságra került. Veszprémben egy 44 éves férfit vettek őrizetbe, aki állítólag azért végzett a kutyáival, mert azok nem viselkedtek megfelelően. Nyíradonyban lelőtt kutyákat dobtak egy kútba.

A végzés szerint a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya nem vitatta ugyan, hogy a részvénycserék és -eladások során 13 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a százszázalékos állami tulajdonban álló Corvinus Zrt.-t, mégsem gyűjtötte be az ügy feltárásához szükséges dokumentumokat. Ehelyett néhány újságcikkből igyekezett indokot gyártani a vizsgálat lefolytatása ellen, írta a 24.hu.

Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan január elején tett rendőrségi feljelentést a Vodafone adásvétele kapcsán keletkezett hatalmas veszteség miatt, és azt állította, hogy az állam előnytelen részvénycseréket hajtott végre: magasabb értékű részvényeket cserélt el alacsonyabb értékűekre, amivel végső soron az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosának, a 4iG Nyrt.-nek a piaci pozícióját javította.

Az MSZP közérdekű adatigényléssel szerezte meg az adatokat, amelyekből kiderült, hogy 2023. január 31-én a Corvinus Zrt. 49 százalékos részesedést vásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, amelynek állami tulajdonú részvénycsomagja így 323,4 milliárd forintot ért. Ez alapján a két nappal később elcserélt, 19,5 százaléknyi Vodafone-részvény értéke 128,7 milliárd forint volt.

A történet folytatásaként 2023. február 2-án a Corvinus Zrt. elcserélte a Vodafone 19,5 százaléknyi részvényét a másik mobilvállalat, a Yettel és annak hálózati infrastruktúra cége, a Cetin részvényeire. A csereügylet során a Vodafone-részvények értékét 125,7 milliárd forintban állapították meg, így hárommilliárd forinttal kevesebbet értek, mint két nappal korábban.

2023 decemberében a Corvinus Zrt. eladta a Yettel- és Cetin-részvényeit 115,8 milliárd forintért, ezzel további 9,9 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie.

A nyomozás megtagadása miatt az MSZP politikusa felülbírálati indítványt nyújtott be, amit a bíróság megalapozottnak talált, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy

Kiderült: semmilyen olyan adat bekérésére nem került sor, amely alapján tisztázható lett volna, hogy a jogügyletek ilyen veszteség melletti megkötése milyen indokok mentén történt, annak során a rendes gazdálkodás szabályait maradéktalanul betartották-e, volt-e olyan külső, piaci folyamat vagy belső, az állami vagyonnal való gazdálkodás körében felmerülő, méltányolható ok vagy érdek, amely ilyen értékkülönbözet mellett is megengedhetővé teszi az állami vagyonnal ekként való rendelkezést.

A bíróság azt is kiemelte, hogy a nyomozást elutasító határozat egy sajtóhírre is hivatkozik a részvényügyletek „indokoltságának alátámasztására törekedve”. 2023. december 19-én „Kiszáll a Yettelből a magyar állam” címmel cikk jelent meg a Portfolión, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján azt állította, az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.

A bíróság szerint azonban a nyomozó hatóság a hivatkozást nem tette az eljárás anyagává, ebből következőleg nem vonhatott le megalapozott következtetést arra nézve, hogy a Vodafone-részvények Yettel- és Cetin-részvényekre történő elcserélésének indokát valójában mi képezte.

Egy 87 éves, gyermektelen, krónikus beteg férfi házasságát érvénytelenítette a bíróság. A férfi két héttel a halála előtt kötött házasságot a házvezetőnőjével – írja az MTI.

A férfi akkoriban már ágyhoz kötötten élt, 24 órás ápolásra szorult, és hosszabb ideig kórházban kezelték. A kórház a mentális állapota miatt a gondnokság alá helyezéséről is intézkedett.

Egy alkalommal megjelent a kórházban a házvezetőnő két ügyvéddel. Azonnal kérte a férfi hazabocsátását. A kezelőorvos pszichiátriai vizsgálatot akart kérni, mert a beteg inadekvát válaszokat adott, tájékozatlan volt, és nem tudta reálisan megítélni a saját helyzetét. A nő és a jogi képviselői tiltakoztak a vizsgálat ellen. Végül a férfi maga is kérte, hogy engedjék haza. A kórház ennek eleget tett, de értesítette a gyámhatóságot.

Ezután a szentendrei jegyzőhöz eljutott a házassági szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a várakozási idő alóli felmentési kérelem.

A házasságkötés előtt a férfi újra kórházba került. Az orvosok szerint korlátozottan tudott együttműködni, szellemi hanyatlása és beszédzavara miatt nehéz volt információt nyerni tőle. Két nappal a hazaengedése után mégis megtörtént a házasságkötés. Két héttel később a férfi ismét kórházba került, és ott meghalt.

A férfi testvérei ezután fordultak az ügyészséghez. Szerintük a nő a férfi demenciáját és leromlott állapotát kihasználva kötötte meg vele a házasságot, hogy megszerezze a vagyonát.

A Pest Vármegyei Főügyészség pert indított a házasság érvénytelenségének megállapításáért. Álláspontjuk szerint a férfi a házasságkötéskor nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. Ezt az igazságügyi szakértői vizsgálat is alátámasztotta.

A Szentendrei Járásbíróság egyetértett az ügyészséggel, és kimondta a házasság érvénytelenségét. A döntést a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék jogerősen helybenhagyta.