TUDOMÁNY
A Rovatból

A madárdal gyógyító hatással van a depresszióra és a szorongásra

A legújabb kutatások szerint a madárdal a stresszes városi környezetben élő embereknél javítja a koncentrációs készséget, és csökkenti a mentális fáradtságot.


Még a városi embertől sem idegen az az érzés, amikor cifra rigófüttyre, cinkék kedves dalára, vagy fecskék éles csivogására ébred és rögtön úgy érzi: már érdemes volt megérni ezt a napot. A természettel való kontaktusunkból eredő mentális jóllétünkben igen fontos szerep juthat a madaraknak – állapította meg az a két tanulmány, amely a Scientific Reportsban jelent meg.

A különböző kutatások már eddig is bebizonyították, hogy a természetközeliség és a vele való interakció jó hatással van testünk és nem utolsósorban agyunk egészségre. És a madarak különösen jó egészségforrások, mert dalukat akkor is halljuk, ha magasan repülnek, vagy elrejtőznek a fákon vagy a bozótban.

A madárdalt még azok is az élethez, az érintetlen természetes környezethez kötik, akiknek városi létük révén kevés a kapcsolatuk az erdőkkel, mezőkkel

– idézte a Washington Post Eric Stobbét, az emberi fejlődést kutató berlini Max Planck munkatársát, az egyik tanulmány szerzőjét. Ezt támasztja alá az a közelmúltbeli kutatás is, hogy még ha csak felvételről, fejhallgatóval hallgatjuk a madárdalokat, akkor is képesek változtatni negatív érzelmeinken.

Az egyik kísérlet során a tudósok azt kérték mintegy 1300 résztvevőtől, hogy naponta háromszor gyűjtsenek adatokat környezetükről és jóllétükről egy Urban Mind nevű okostelefonos alkalmazás segítségével. Nem hívták fel külön a figyelmüket a madarakra. Az applikáció egyebek mellett a résztvevők alvásminőségéről, a levegőminőség szubjektív értékeléséről is kapott információt.

A közel 27 ezer adat elemzése során a kutatók összefüggést találtak a madarak látványa vagy hangja és a jobb mentális állapot között, és hasonló eredményre jutottak a zöld területek és az élő víz esetében is. Ez az összefüggés független volt a résztvevők neveltetésétől, illetve foglalkozásától. Azt is megfigyelték, hogy a madárdalról beszámoló résztvevők mentális jólléte általában még órákkal a találkozás után is magasabb szinten volt.

Ryan Hammoud, a londoni King’s College pszichiátriai és ideggyógyászati doktorandusa, a tanulmány szerzője ezt „időtlen kapcsolatnak” nevezte. A madarak jótékony hatása pedig nemcsak az egészségeseknek tesz jót, hanem a depresszióval küzdőknek is.

Már csak ezért is fontos megvédeni a madarak élőhelyét, mert gyógyító hatásuk lehet egy olyan betegségben, amelyben gyakran csődöt mondanak a legjobbnak vélt gyógyszerek is.

A másik kísérletben, amelyet Stobbe dolgozott fel, legfeljebb hatperces audioklipeket hallgattattak egészséges páciensekkel, és megállapították, hogy a természetes zenék csökkenthetik a bennük szunnyadó szorongásos, paranoiás érzéseiket. A kutatók azt kérték online kapcsolaton keresztül 295 résztvevőtől, hogy értékeljék saját érzelmi állapotukat, majd végezzenek el egy tesztet, amely kognitív memóriájukat méri fel. Ezt követően véletlenszerű kiválasztás alapján hallgattattak velük madárdalokat, illetve közlekedési zajokat. Utána újra fel kellett mérniük érzelmi és kognitív állapotukat.

Azok, akik a legkülönbözőbb madárdalokat hallgatták (például nyolc különböző madárfaj hangakrobatikáit), a depresszív tünetek csökkenéséről számoltak be, de a szorongás enyhülését tapasztalták még azok is, akik csak kétfajta madár dalából kaptak ízelítőt. Akiknek viszont a különböző erősségű és zavarosságú utcai zajok jutottak, azoknak romlott a lelkiállapota.

Ezekból a kísérletekből is kitűnik, mennyire fontos egészségünk szempontjából a természettel való kapcsolat. Tudományos feltételezések szerint az egyik fontos jótékony hatás a koncentrációs készségek javulása, valamint a mentális fáradtság csökkenése azoknál, akik stresszes városi környezetben élnek.

Az olyan természetesen stimulációk, mint a madárdal, egyfajta „lágy bűvöletbe” vihetnek minket, amely megragadják a figyelmünket, ugyanakkor fel is töltenek bennünket.

Hammoid emlékeztet azokra a korábbi kutatásaikra, hogy még a zöldnövényekkel teli belső terek is csökkenthetik a vérnyomást és a stresszt jelző magas kortizol-szintet. Mindkét tanulmány javasolja a madárdal klinikai alkalmazását is az említett betegségek gyógyítására, de a megelőzési technikának is megfelelőnek tartják.

Bár azt még nem tudjuk, hogy a madarak éneke hogyan hat az agyunkra, de képalkotó eljárással folytatott tanulmányokkal ki tudták mutatni az agy stresszcsökkentő válaszait a természettel való más érintkezések nyomán. A természetben való séta például enyhíti a túlzott töprengésre való hajlamot, amely depresszióhoz és más mentális betegségekhez vezethet azáltal, hogy csökken az ezzel összefüggő prefrontális agykéreg tevékenysége. Zöld területek látása a hátsó cinguláris agykérget szólítja meg, ez a terület felelős a stresszre adott viselkedési válaszokért.

Ha kimegyünk a szabadba, hogy madarakat lássunk, ez egyúttal fizikai aktivitásra is ösztönöz, amelynek önmagában is megvannak a mentális egészségre gyakorolt jó hatásai.

Stobbe azt tanácsolja, hogy ne csak „háttérzeneként” fogadjuk be a madarak szívből jövő énekét, hanem figyeljünk is rájuk, mert ezáltal jobban hatnak és megszépítik a természetben töltött időnket.

Ma már számos olyan okostelefon-alkalmazás létezik, köztük a Cornell egyetem ornitológiai laboratóriuma által gyártott Merlin Bird ID vagy a BirdNet, amelyek segítségével az énekük alapján be lehet azonosítani az egyes madarakat. Olyan applikációk is vannak, amelyek nemcsak a madarak formáját, színét, méreteit mutatják meg, élőhelyüket, sőt vonulási útvonalaikat is, ezáltal még jobban részt vehetünk az életükben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Szomorúság szex vagy maszturbálás után - ez állhat a háttérben
Sokan szégyellik, pedig teljesen normális jelenség, amit már a tudomány is elismert. A szakértők szerint nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni az intő jelekre.


Ha valaki szomorúnak, sírósnak vagy szorongónak érzi magát szex vagy önkielégítés után, nem kell megijednie – sokan átélnek hasonlót. A tudomány már nevet is adott ennek az érzelmi állapotnak: posztkoitális diszfória, röviden PCD, írja a Unilad.

A Psych Central szerint ez az állapot olyan érzéseket válthat ki, mint a levertség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy szorongás. Ezek az élmények egyaránt jelentkezhetnek egyedüli vagy páros szexuális együttlét után, orgazmustól függetlenül.

A leggyakoribb tünetek között szerepel a sírás, a mély szomorúság, a bűntudat és a megbánás. Előfordulhat még szégyenérzet, belső üresség vagy akár pánikroham is.

A WebMD szerint a „elégedetlenség érzése” is a PCD jele lehet. Fontos, hogy ez a jelenség kizárólag a kölcsönös beleegyezésen alapuló együttlétek utáni érzelmekre vonatkozik – nem szabad összekeverni a szexuális erőszakkal vagy kényszerrel járó esetekkel.

A tudósok még nem találták meg pontosan a PCD okait. A mentálhigiénés szakemberek szerint az állapot kialakulásában szerepet játszhat a gyermekkori vagy fiatalkori szexuális bántalmazás, vagy a szexhez kötődő feldolgozatlan negatív érzések. A WebMD szerint olyan mentális problémák is hatással lehetnek, mint például a szorongás, ami hangulati kilengéseket vagy viselkedési nehézségeket okozhat.

A Psych Central arra is rámutat, hogy a párkapcsolati feszültségek is okozhatnak ilyen reakciót. Ha valakinél gyakran jelentkezik PCD, nem feltétlenül kell a szexuális életben keresni az okot – más lelki tényezők is közrejátszhatnak.

A jelenség önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de ha valakit tartósan megvisel, érdemes foglalkozni vele. A szakértők szerint sokat segíthet, ha valaki beszél a párjával, leírja az érzéseit, vagy keres valamilyen örömteli elfoglaltságot, ami eltereli a figyelmét. Ha ezek nem segítenek, érdemes pszichológushoz fordulni. Ha pedig a párkapcsolatban rejlő konfliktusok állhatnak a háttérben, a párterápia is jó megoldás lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Kiszámolták: ő lehet az új pápa a magyar tudósok szerint
A kutatók az országok gazdasági helyzetét és a bíborosok progresszivitását is figyelembe vették. A modell szerint Európa már nincs domináns helyzetben.


Ma délután kezdődött a Vatikánban az a konklávé, amelynek során eldőlhet, ki lesz Ferenc pápa utódja. A bíborosok zárt ajtók mögött döntenek az új egyházfőről. A különleges eseményre a tudományos világ is felfigyelt: magyar kutatók játékelméleti módszerekkel próbálták előre jelezni a legesélyesebb jelölteket.

A HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói már 12 éve is foglalkoztak a pápaválasztással, akkor előre megjósolták Ferenc pápa esélyességét. Most ismét elkészítették saját rangsorukat. Az eredmény sokakat meglephet:

Erdő Péter például csak a 65. helyen szerepel a listán.

A kutatók a szavazási befolyás mértékéből indultak ki. Feltételezésük szerint az lesz a következő pápa, aki hasonlít a legbefolyásosabbnak számító bíborosokhoz – akiknek szavazata akár döntő is lehet a választás során. A bíborosokat két fő szempont alapján értékelték: milyen országban élnek (pontosabban az adott ország GDP-je alapján), illetve mennyire tekinthetők progresszív gondolkodásúnak. Ez utóbbi besorolást mesterséges intelligencia végezte el.

A lista élén Michael Czerny áll, aki cseh származású, de Kanadában élő jezsuita bíboros.Esélyeit 13,2 százalékra becsülték.

Őt követi Carlos Castillo Mattasoglio perui, majd Paulo Cezar Costa brazil bíboros. A legjobb ötösbe bekerült még José Cobo Cano Spanyolországból és Francesco Montenegro Olaszországból.

Jelentős változás, hogy Ferenc pápa 2013 óta sok új bíborost nevezett ki a világ más tájairól, így mára Európa csupán a pápaválasztó testület egyharmadát adja. Ez az összetételbeli változás is befolyásolja az esélyeket: a korábban esélyesnek tartott jelöltek – mint például Erdő Péter – ma már inkább konzervatívnak számítanak.

A kutatásban nem vettek figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet. Nem számoltak például azzal, hogy a szavazók idő közben meggondolhatják magukat, vagy hogy stratégiai játszmák is zajlanak a háttérben. A cél nem is az volt, hogy tökéletes jóslatot adjanak.

„Pénzben ugyan nem fogadnék, hogy most is megtaláljuk-e a legesélyesebb pápajelölteket, de nem is ez a lényeg számunkra, hanem hogy a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl megmutathassuk, a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában” – idézi a közlemény Kóczy Á. Lászlót, az intézet játékelmélet-kutató igazgatóját.

A kutatók szerint az elemzésük nem jóslat, hanem egy lehetséges forgatókönyv, amely segít jobban megérteni a háttérben zajló folyamatokat.

(via Qubit)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Valami nagyon furcsa dolog történik az univerzummal a tudósok szerint - létezhet egy ötödik erő is
A legfrissebb kutatások szerint a világegyetem tágulását hajtó erő nem állandó. Ez alapjaiban kérdőjelezheti meg a fizika egyik alaptételét.


Újabb meglepő felfedezéssel álltak elő a tudósok: úgy tűnik, a sötét energia, amely eddig az univerzum gyorsuló tágulásáért felelt, idővel gyengülhet. Ez az eredmény akár a jelenlegi kozmológiai modell alapjait is megrengetheti.

A lambda-hideg sötét anyag (LCDM) modell ma az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet, amely figyelembe veszi a sötét energiát, a közönséges anyagot és a hideg sötét anyagot – ez utóbbit úgy értelmezik, mint egy lassan mozgó, feltételezett részecskét. A lambda jel Einstein kozmológiai állandójára utal, amely szerint az univerzum egyenletes ütemben, gyorsulva tágul.

Az arizonai DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) mérései azonban más képet mutatnak. A kutatók tavaly olyan jeleket észleltek, amelyek szerint a sötét energia nem állandó, hanem változhat – és akár gyengülhet is. Márciusban egy újabb tanulmány jelent meg, amely megerősítette ezeket az eredményeket.

„Ez izgalmas – lehet, hogy tényleg veszélybe kerül a kozmológia standard modellje” – mondta Yashar Akrami, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója a New Scientist magazinnak.

Akrami és munkatársai szerint nem a meglévő modellen kellene változtatni, hanem új alapokra kell helyezni a sötét energia értelmezését. Egy úgynevezett kvintesszencia-mezőt javasolnak, amelyet korábban is használtak már az univerzum gyorsuló tágulásának magyarázatára.

„Ha sikerülne bebizonyítani, hogy a kvintesszencia a sötét energia, az nagyon kedvező lenne a húrelmélet hívei számára” – tette hozzá Akrami. „Ezért is lelkesedik most annyira a húrelméletes közösség.”

A kvintesszencia-modell egyik változata szerint ez az ismeretlen erő akár a gravitációval is kapcsolatban állhat. Pedro Ferreira, az Oxfordi Egyetem asztrofizikusa így fogalmazott:

„Annak tudatában nőttünk fel, hogy az univerzumot a gravitációs erő irányítja, minden ebből táplálkozik. De most úgy tűnik, lesz egy új, ötödik erő is, ami a sötét energiából származik, és az is mindent befolyásol.”

Ferreira ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy eddig nem sikerült nyomát találni ennek az új erőnek, legalábbis a világegyetem hozzánk közeli részében, ahol a mérések különösen pontosak. „A fizika így még bonyolultabbnak tűnik, mint amit el tudtunk volna képzelni – és ettől az ember elgondolkodik: biztos, hogy erre az útra akarunk lépni?” – mondta.

Úgy véli, az is elképzelhető, hogy a tudósok még sokáig vitatkoznak majd a különböző sötétenergia-modellekről, és talán soha nem jutnak dűlőre. A kutatók viszont remélik, hogy a közelgő űrbéli megfigyelések – például az Európai Űrügynökség Euclid nevű műholdja vagy a DESI – segíthetnek eldönteni, valóban befolyásolja-e a gravitációt a sötét energia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt Lax Péter
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.


Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.

Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.

1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.

A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.

A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.

Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.

A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.

Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk