Választási szakértő: A Tisza akár 80 egyéni körzetet is megnyerhet, és kétharmados többséget szerezhet

Az ukrán elnök tálcán szállította a magyar miniszterelnöknek azt, amit Orbán Viktor eddig csak fabrikált titkosszolgálati jelentésekkel tudott „alátámasztani”: az ukrán fenyegetést. Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar blokkolása miatt, ami nélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: Zelenszkij kijelentette, hogy a blokkoló személy, vagyis Orbán Viktor adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, hogy „beszélgessenek el ők a vétózóval” - ezekkel a gondolatokkal kezdi véleménycikkét Telkes András, az Információs Hivatal korábbi vezetője a Népszava hasábjain.

Háttérként megemlíti, hogy Március 6-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai elfogtak két ukrán pénzszállító teherautót és azok személyzetét. A szállítmány az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, amelyben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A járműveket Budapestre szállították, a hét ukrán állampolgár hollétéről azóta sincs hivatalos információ.

Valamint azt is beidézi, hogy szerinte

Mindez azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, ahol az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar és egyben ukrán állampolgárságú orosz hadifoglyot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal később jelezte, hogy a feltételnélküliség – például az orosz gázszállítás ügyében – csak addig tart, amíg a magyar és a szlovák kormány „észszerű magatartást tanúsít”.

Az eseményekből több tanulság is fakad – vonja le a következtetést a cikk szerzője. A legfontosabb, hogy

Másodszor, Moszkva már nem egyszerűen Orbán hatalomban tartására törekszik, hanem Magyarországot nyíltan az érdekszférájának tekinti. Így Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva azokat, és közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

Harmadszor, az ukrán elnök fenyegetésével és az értékszállítók lekapcsolásával a kormány tovább csavarhat egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos, ukrán finanszírozásról szóló vádakon. Bár Zelenszkijnél valószínűleg csak elszakadt a cérna, a pénzszállítók elfogása módot adhat egy olyan koncepciós vád megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Ha ez nem járható, megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint hadi- vagy szükségállapotra emelésének, amelyek idején nem lehet választásokat tartani. Az események felpörgése arra utal, hogy a hazai hatalomféltő pánik és az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek találkozott, amihez Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata „igazi lottóötös” volt számukra.

Szombat este hatalmas tömeg előtt beszélt Magyar Péter Pécsen. A Tisza Párt nagygyűlésének egyik résztvevője az utóbbi napok fejleményeiről azt mondta, tart tőle, hogy Orbán Viktor az ukrán veszély hangoztatásával akarja elérni, hogy ne legyenek választások.

A válaszolók többsége szerint a magyar miniszterelnöknek már nincs esélye, hogy fordítson. Azt a hírt viszont sokan felháborítónak tartják, ami szerint Putyin GRU-tiszteket küldött Budapestre, hogy befolyásolják a választásokat.

„Ez egy undorító dolog már. Gyakorlatilag akkor Magyarország nem szuverén ország” – reagált a hírre egy megkérdezett.

Zelenszkij kirohanását a legtöbben elítélték, de nem gondolják, hogy az ukrán elnök valóban Orbán Viktor életére törne. „Szerintem nem így gondolta, dűbből gondolta. Nem egy fenyegetés volt, hanem most már elege van az Orbánból” - mondta az egyik válaszoló.

A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.

„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.

A szakértő szerint gyanúra ad okot az is, ha a műveletet egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte: „nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna”.

A szakértő azt is kiemelte, hogy „ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog”. Tarjányi Péter úgy véli, az akcióval a magyar kormány üzent Kijevnek. Szerinte „egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára”.

Az ügyben az első bejelentést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tette meg. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy „pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást”. A NAV közleménye előtt Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában tett egy megjegyzést, miszerint: „Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani”.

A fejlemények azóta felgyorsultak, a kormányzat bejelentette, hogy „a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről”. Az elfogott pénzszállítók azóta hazatértek Ukrajnába, egy diplomáciai konvoj vitte őket haza.

Nem árt emlékezni, hogy a magyar-ukrán konfliktusban - bár az évek óta feszült -, a fő töréspont akkor következett be, amikor a magyar kormány azzal vádolta meg Kijevet, hogy politikai okokból nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán fél tagadott, és hangsúlyozta, hogy az oroszok lőtték szét a vezetéket.

A magyar kormány jelezte, hogy addig blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, amíg nincs olaj. Zelenszkij elnök erre válaszul tette azt a megjegyzést, amit a magyar kormány Orbán Viktor halálos megfenyegetésének értékelt, majd másnapra rá jött is a pénzszállító lekapcsolása.

Budap Péter nemzetbiztonsági szakértő azt írja a Substacken, meg tudja erősíteni a VSquare oknyomozó portál értesülését, valóban orosz hírszerzők érkeztek Budapestre a választások befolyásolására.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt állította, hogy Putyin utasítására egy háromfős, az orosz katonai hírszerzéshez köthető egység kezdhette meg működését a budapesti orosz nagykövetségen. Ugyanez a csapat felelt a moldáviai választások befolyásolásáért.

A szakértő sorra veszi, mit is csináltak az oroszok Moldovában. Szavazatvásárlásokat végeztek kriptovaluta felhasználásával, hamis bombariadókat idéztek elő a társadalmi nyugtalanság fokozására, mesterséges intelligencia-alapú dezinformációs műveleteket indítottak, külön-külön célcsoportokra specializálva, kiberműveleteket és szabotázsakciókat hajtottak végre. Minderre legalább 100 millió eurót költött Moszkva.

Az oroszok ottani célja az EU-hoz való közeledés lejáratása volt, itthon is nagyon jól ismert kommunikációs elemekkel: „Moldova elveszíti szuverenitását, identitását és kultúráját,” „az EU meleggé tesz”, „az EU gyarmattá tesz,” „az ország elveszíti szuverenitását.”

Ennek keretében Buda Péter szerint az oroszok például hamisított levelet is kreáltak arról, hogy oktatási miniszter utasította az iskolákat kötelező LGBTQ-tudatot növelő órák megtartására.

Buda Péter szerint „az orosz dezinformáció és propaganda végtelen cinizmusára jellemző módon elfeledkeztek megemlékezni arról, hogy a háború Oroszországnak köszönhető, illetve, hogy Moszkva kitűzött célja Moldova orosz befolyás alá hajtása, vagyis az, hogy az ország szuverenitását ténylegesen felszámolják.”

Az oroszok célja Magyarországon persze más, mint Moldovában. Ott meg akartak buktatni egy Nyugat-barát kormányt, itt viszont kormányon akarnak tartani egy Moszkva-barát pártot. Ennek megfelelően „az orosz beavatkozás nem társadalmi destabilizációra, illetve a kormányzati intézményekbe vetett bizalom megingatására irányul, hanem a külső fenyegetettség érzetének növelésére, ennek az ellenzékkel való összemosására, illetve annak bizonyítására, hogy ebben csak a hatalmon lévő kormány tud segíteni” - írja a nemzetbiztonsági szakértő.

Buda Péter azt is sorra veszi, milyen beavatkozási formákra kell számítani.

Akárcsak Moldovában, itt is előfordulhat a szavazatvásárláshoz nyújtott anyagi segítség, a kampány fedett finanszírozása, a mesterséges intelligencia segítségével gerjesztett közösségi médiás propaganda és dezinformáció.

Emellett nagy szerepet játszhatnak a hamisított dokumentumokra vagy bizonyítékokra alapuló azon műveletek, amelyek az ellenzék lejáratására irányulnak. Buda Péter szerint erre hamis cikkeket posztolhatnak “oknyomozó portálokon”, amelyek a valóságban nem léteznek.

Az efféle machinációkkal szemben Buda Péter szerint a leghatékonyabb védekezés az előre-tájékoztatás, más szóval a stratégiai kommunikációs elhárítás. Ennek segítségével a közvélemény könnyebben felismerheti, miről van szó, és az elkövetők szemében csökken a módszer eredményessége vetett hit és így az alkalmazásuk intenzitása is.

Buda Péter biztos benne, hogy az oroszok ténykedéséről a magyar szolgálatok is tudnak, de a magyar kormány tudatosan el akarja hallgatni az orosz hírszerzők tevékenységét. A hallgatás pedig szerinte aligha magyarázható mással, minthogy a magyar kormány érdekében áll az orosz hírszerzők hazai tevékenysége.

nyilvánvalóan az orosz érdekeknek megfelelően.