Trump nem ok nélkül ment neki a WHO-nak, csak épp álszent módon és a legrosszabbkor
Donald Trump immár másodszor megy szembe látványosan a világgal az egész emberiséget érintő kérdésekben: tavaly ősszel hivatalosan is kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, a héten pedig bejelentette, hogy Washington megvonja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénzügyi támogatását.
A jelenlegi helyzetben ez utóbbi, ha lehet, még súlyosabb döntés, hiszen a WHO a koronavírus világjárvány elleni küzdelem egyik irányítója, és eddig éppen az Egyesült Államoktól számíthatott a legnagyobb hozzájárulásra.
Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy a WHO hamis tájékoztatást adott a kínai járványhelyzetről, mintegy „mentegette” Peking válságkezelését és ezzel elősegítette a vírus világméretű terjedését.
A New York Times azonban emlékeztet arra, hogy Trump január 24-i tweetjében még dicsérte a járvány elleni kínai erőfeszítéseket.
A lap szerint Trump most valójában éppen azokat a hibákat rója fel a WHO-nak, amelyeket ő követett el a járvány amerikai kezelésében, hiszen a kezdeti nemtörődömségnek, a korlátozásokkal való késlekedésnek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban a hivatalos statisztikák szerint már 700 ezerhez közelít a fertőzöttek és 35 ezerhez a halottak száma.
Az ENSZ szakosított szervezetének legutóbbi, 2018-19-es, két éves költségvetése 6,3 milliárd dollár, amelyet a tagállamok befizetéséből származik. Ebből 2019-es adatok szerint az Egyesült Államokra 553 millió jutott. A többiek hozzájárulását az ország gazdasága és lakossága nyomán állapítják meg, ez az összeg kb. az amerikai rész egynegyede.
A fennmaradó pénz adományokból jön össze, a nagyobb támogatók között van a Bill és Melinda Gates alapítvány. Gates-ék közel 10%-ot vállaltak magukra, többet, mint Nagy-Britannia a maga 8%-ával. A Microsoft alapítója éppen Trump bejelentése után közölte, hogy az alapítvány az eddigi 100 millió helyett 250 millió dollárral segíti a koronavírus elleni harcot. Az amerikai kivonulásnak hosszú távon az lehet a következménye, hogy a WHO-nak nem lesz a jövőben elegendő pénze a malária vagy az AIDS felszámolására indított programra, a különböző oltások kifejlesztésének finanszírozására, rákkutatásra vagy az elmaradottabb országok egészségügyi ellátásának javítására.
Éppen ezekre megy az amerikai pénz nagy része, alig 3 %-ot fordítanak a sürgősségi műtétekre, és 2,5 %-ot a járványok megelőzésére, illetve féken tartására.
Kétségtelen, hogy nemcsak az amerikai elnök bírálta a WHO tevékenységét és állásfoglalásait.
Számos szakértő szerint túlságosan későn nyilvánították a koronavírust világjárványnak, nem kellett volna annyira megbízniuk a kínai egészségügyi hatóságok jelentéseiben.
Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója január 22-től kezdve szinte naponta figyelmeztette a világot, hogy a vírus egyre terjed megállíthatatlanul, Kínán kívül is. Ennek ellenére a világjárvány-bejelentéssel március 11-ig vártak.
Az 1948-ban genfi központtal létrehozott szervezetnek kezdettől fogva a közegészségügy nemzetközi irányítását szánták fő feladatának, hogy figyelmeztesse a világot a veszélyekre, koordinálja az egyes betegségek elleni küzdelmet, és segítse az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A mostanihoz hasonló járványok idején ajánlásokat tesz a vészhelyzetek, zárlatok elrendelésével, óvintézkedésekkel kapcsolatban, és segíti a tagállamok közti együttműködést többek között a tudományos kutatások eredményeinek megosztásában.
A legtöbb nemzetközi szervezethez hasonlóan azonban a WHO sem tud kötelező erejű döntéseket hozni, ráadásul folyamatosan ki van téve pénzügyi és politikai nyomásoknak az olyan nagyhatalmak részéről, mint az Egyesült Államok és Kína.
Dr. Amesh Adalja, a baltimore-i Johns Hopkins egészségbiztonsági központ kutatója szerint ideje lenne megreformálni a WHO-t, mert egyes tagországoknak indokolatlanul nagy a befolyása az irányításban. Ez látható volt a 2013-as Ebola-járvány idején, amikor az egyes regionális szervek képtelenek voltak önállóan kezelni a vészhelyzetet. Ennek ellenére nem hiszi, hogy egy világjárvány kellős közepén egy ilyen politikai döntés a legjobb megoldás.
Lawrence O.Gostin, a georgetown-i egyetem nemzeti és globális egészségügyi intézetének igazgatója szerint
A WHO vezetői minden döntésüknél attól rettegnek, hogy ha valamit elhibáznak, vagy nem kapnak több pénzt, vagy pedig politikailag ássák alá a szervezetet.
A professzor úgy véli, hogy Trump döntése elvezethet a szervezet olyan átalakításhoz, amelynek nemzetközi vezetése a jelenleginél nagyobb ellenőrzést gyakorolhat a költségvetése felett.
Gostin szerint Trump ezzel a lépésével túl messzire ment. Nagymértékben csökkenni fog az amerikai befolyás a világban, mind a globális egészségügy, mind pedig a külpolitika terén, még Washington szövetségesei szemében is.
