A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Lévai Rihárd marketingspecialista Közösségi kalandozások blogjában elemezte a pártok Meta (azaz Facebook és Instagram) közösségi felületeken történő költéseit az elmúlt időszakban.

Az elemzésből kiderül, hogy az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők.

A kormányoldalhoz köthető portálok a múlt héten 36 milliót költöttek hirdetésre, miközben az ellenzékiek csupán 3 milliót. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten 14,5-szer annyi hirdetés ment el, mint például Tolna megyében.

A főpolgármester-jelöltek közül is a fideszes Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet, az összes költésből, azaz 43,765 millió forintból csak ő 31,952 millióból kampányolt a közösségi felületeken, míg az LMP-s és egyesületi támogatással indult Vitézy Dávid 7,3 milliót, Karácsony Gergely pedig csak 4,1 milliót költött.

A Népszavának nyilatkozó Lévai elmondta:

„Eközben tudjuk, hogy a kormányoldal 100 milliós nagyságrendben fizetett hirdetésekért a Metának, főleg a Megafonon és a CÖF-ön keresztül a Magyart lejárató tartalmakért.”