SZEMPONT

Raskó György: Azért nem lehet az inflációt a földbe döngölni Magyarországon, mert a kormány iránti bizalom a minimálisra zsugorodott

A szakértő az élelmiszerárak további emelkedésére számít, pedig sok boltban a tej már így is 150 Ft-tal drágább, mint Ausztriában. De a megingó bizalom, a gyenge forint és a száraz tél nem sok jóval kecsegtet.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 13.

Miközben a kormány azt mondja, hogy „minden eszközzel kész fellépni” az élelmiszerinfláció ellen, az év első hónapjaiban az élelmiszerárak látványosan tovább nőttek. A KSH friss adatai szerint januárban éves szinten 6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, egyes alapvető termékek pedig még ennél is sokkal nagyobb mértékben, a liszt például 43,2, a tej 25, a tojás pedig 23,8 százalékkal lett drágább, ha a tavaly januári árakat vesszük alapul.

A kormány közleményében „átmeneti jelenségről” és „év eleji átárazódásról” beszél, de közben Nagy Márton újra ársapkákat lebegtet. Hogy mennyire lehet ez sikeres, és miért van az, hogy az élelmiszerinfláció újra és újra visszaköszön, arról Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük.

– Ön is hasonló mértékű drágulást tapasztalt?

– Nagyjából igen. Persze nyilvánvalóan nincs mögöttem olyan apparátus, mint a KSH, de ez körülbelül egyszer helytálló, legalábbis a januári adatokra, és elképesztően magas. Mégpedig azért, mert Közép-Európa legmagasabb élelmiszeráraira jött rá ez az újabb 5,5 százalék.

– Nagy Márton úgy reagált, hogy a kormány, ha kell, kész megint ársapkákat bevezetni. Milyen realitása van annak, hogy így az élelmiszer-inflációt hatásosan és tartósan letörje a kormányzat?

– Közgazdaságilag abszolút káros, politikailag viszont eszméletlenül előnyös. Ez nyilvánvalóan politikai döntés lesz, nem pedig gazdasági aspektusok alapján meghozott ésszerű lépés. A politika nem az ésszerűségről szól, hanem az érzelmekről.

És a lakosság biztos, hogy nagyon jól fogja fogadni, hogy milyen rendes kormánya van, mert ezeket a fránya árdágítókat rendszabályozza és befagyasztja az árakat.

Viszont nagyon hamar ugyanaz fog történni, mint 2022 tavaszán, hogy amin ársapka volt, annak a veszteségét az adott élelmiszerlánc átterhelte olyan termékekre, amelyek szabadárasak voltak, azok emiatt drágábbak lettek. A végén ezt is, azt is a lakosság fizette meg Magyarországon. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a politikai előnyeit az akkori kormányzó párt, a Fidesz élvezte, hiszen megnyerte a választásokat 2022-ben. Most megint közeleg a választás éve, emiatt biztos vagyok benne, hogy az ársapkával a kormány azért fog próbálkozni, mert ahogy mondtam, nem a gazdasági szempontok a lényegesek, hanem a vélt és várható politikai előny.

– Egy ársapka rövid távon jelentheti az infláció csökkenését?

– Nem. Sőt, fölöslegesen gerjeszti. Ez egy érdekes szindróma, mert a kereskedőnek alig van valami kis nyeresége. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a nyereségráta most forgalomarányosan 0,6-0,7 százalék között van, azaz majdnem a nullával egyenlő, és ez egy olyan átlag, amiben benne van a Lidl hatalmas nyeresége és a többieknek a masszív vesztesége is. Ezért azt gondolom, hogy az a kereskedő, akinek most előírják, hogy viselje az árbefagyasztás terheit,

úgy érzi, hogy jogosan teszi, hogy megemeli olyan termékek árát, amelyeken vissza tudja hozni az ebből származó veszteséget.

A probléma csak az, hogy amíg egy nagy nemzetközi lánc és hipermarket több ezer termékre szét tudja osztani a kis áremeléseket, így azt majdhogynem észre sem veszik, addig egy olyan vegyesbolt, ami egy faluban működik, vagy egy kisvárosban, esetleg egy külső kerületben, annak erre nincsen lehetősége, tehát nem tudja szétteríteni az ebből származó veszteséget.

– A nyugdíjasok 3,2 százalékos emelést kaptak most, és novemberben jön a korrekció. Nem tudom, hogy milyen inflációs kilátásaink vannak, ez a jelenlegi éves 5,5 százalék 3 százalék alá nyomható-e addig, de az biztos, hogy most a nyugdíjasok finanszírozzák a különbözetet a havi bevásárlásaikban. És azt tudjuk, hogy a nyugdíjasok által megélt infláció magasabb, talán még a 6% fölött is van.

– A szolgáltatások és különösen a gyógyszertárban megvásárolható, nem vényköteles termékek, valamint az egyéb gyógyászati készítmények eszméletlen módon megdrágultak januárban. A nyugdíjasokat lehet, hogy sokkal jobban érinti ez, mint az élelmiszerfogyasztás. Az a lehető legminimálisabb szinten van, ahogy nekem a kiskereskedők mondják. A nyugdíjasnak van ideje akciós újsággal a kezében néhány boltot végiglátogatni, és mindegyik boltban megvenni azt, ami ott éppen akciós, ezért

a nyugdíjasoknál nem elsősorban az élelmiszer-drágulás okoz problémát, hanem a lakásfenntartás, a szolgáltatások és a gyógyszerek áremelkedése.

Ez a tétel pedig messze az átlaginflációs ráta fölött van.

– Nézzük meg, hogy mi az, ami alakíthatja a továbbiakban ezt az inflációt!

– A magyar forint árfolyamának alakulása az egyik fontos tényező. A beszerzők, tehát akik élelmiszert importálnak Magyarországra, nem nagyon bíznak a forint erős voltában, tehát magukat bebiztosítva „begyengítik” a forintot. Tehát amikor valaki importál például Olaszországból, Spanyolországból zöldséget, gyümölcsöt, akkor

nem a mostani 405 forintos euróárfolyammal kalkulálja a beszerzési árat, hanem 420-425, sőt, sokan 430 forintos árfolyamot alkalmaznak. Ez önmagában is továbbgerjeszti az inflációt,

hiszen az inflációs várakozások most felerősödtek Magyarországon. Ha egy terméket egy gyártó x áron akart eladni, a januári inflációs adat után biztos, hogy módosítani fogja az árkalkulációját, és rá fog tenni néhány százalékot, mert azzal kalkulál, hogy úgyis drágulni fog minden az inputoldalon. És ez aztán szépen fűti magát. Ehhez hozzájönnek a kormány inflációkövető adóemelési intézkedései, gondolok itt például a jövedéki adóra. Ez a lépés a kormány részéről tudatos volt, hogy még nagyobb legyen az infláció Magyarországon, hiszen

az Orbán-kormánynak egy fontos gazdaságpolitikai eszköze az inflációs finanszírozás. Van egy nagyon komoly államháztartási hiány, de ha az infláció miatt az adóbevételek nominálisan magasabbak lesznek, az a pénz befolyik a költségvetésbe, azzal lehet gazdálkodni, azt el lehet osztani, és lehet belőle osztogatni.

Ez az inflációs finanszírozásból származó plusz állami bevétel alapot képezhet arra, hogy például a választások előtti időszakban valamilyen csoportnak, társadalmi rétegnek, például éppen a nyugdíjasoknak adjanak valamilyen címmel például nyugdíjprémiumot. A nyugdíjas akkor majd úgy érzi, hogy ő a kormánytól ajándékba kapott 1000 forintot, és abban a pillanatban elfelejti, hogy amikor ezt a pénzt kapta, az maximum annak a kompenzálása, amivel ő az év hónapjai során finanszírozta az államot. Ez a gazdaság szereplőit más gondolkodásra készteti, ők is belépnek az inflációs spirálba. Tehát a kormány indítja az inflációt és gerjeszti, és erre a vonatra sokan mások is felülnek. Eljutottunk ahhoz az alapproblémához, hogy

Nagy Márton nem veszi észre, hogy azért nem lehet az inflációt a földbe döngölni Magyarországon, mert a kormány iránti bizalom a minimálisra zsugorodott.

Hasonlóan a jegybank iránti bizalom is úgyszintén. A gazdasági élet szereplői nem bíznak a saját kormányukban, állandóan attól félnek, hogy valamilyen újabb adót, illetéket vet ki, újabb olyan megszorító intézkedést alkalmaz, amely a gazdasági szereplőkre és a lakosságra vonatkozik. Ez mára előidézte azt a helyzetet, hogy az állam, a fogyasztók és a gazdasági élet, tehát a termelők között nincsen meg az a morális szolidaritás egymás iránt, hogy fegyelmezzük magunkat, és próbáljunk egészséges gazdasági és termelői árszerkezetet kialakítva stabilitásra törekedni. Itt most senki nem törekszik ilyen stabilitásra, hanem csak rövid távú előnyökre. A kormányzó párt természetesen megteheti, hogy elsősorban a politikai előnyökre koncentrál.

– Ezek szerint sok jóra nem számíthatunk az infláció csökkenését illetően.

– Maradjunk a Tej Terméktanács magatartásánál. Megint indukált egy olyan átadási árat a kiskereskedelem felé, arra való hivatkozással, hogy a nyers tej ára fölfelé megy, ami nincsen köszönőviszonyban sem a magyar lakosság vásárlóerejével. A legdrágább tej-, tejtermékárak Magyarországon vannak Közép-Európában, miközben itt vannak a legalacsonyabb reáljövedelmek. Erre utalok, hogy nincsen felelősségvállalás azok részéről sem, akiknek a saját érdekük lenne, hogy maguk iránt bizalmi légkört alakítsanak ki, amikor a magyar tejet leveszi az ember a polcról.

Ma reggel 728 forint volt az egyik magyar tulajdonú ABC-ben a 2,8-as ESL tej fogyasztói ára, Ausztriában jelen pillanatban ugyanez a 2,8-as tej, forintra átszámolva, több mint 150 forinttal olcsóbb.

– Vannak-e emellett még objektív okok is, amelyek az inflációt gerjeszthetik? Például termésben milyen kilátásaink vannak idén?

– Most jön az újabb feketeleves, és ezt az évet nem tudom, hogy a kormány hogyan fogja infláció oldalon menedzselni, mert elkezdtek emelkedni a mezőgazdasági nyersanyagárak, és a gabona, tehát a búza és a kukorica árai a nemzetközi piacokon, amiben részben Trump kereskedelmi háborús lépései is közrejátszanak. Emelkednek a nyersanyagok árai. Ez azt jelenti, hogy április 1-től újra emelkedni fognak a tápárak, takarmányárak. Ez beépül a tejbe, húsba, nem sorolom tovább. Ahogy hízik az állat, és ahogy fejik a tehenet, ebben a tejben és a húsban megjelenik a drágább takarmány, ami újra komoly emelkedést jelent az átadási árban a feldolgozó, illetve a feldolgozó részéről aztán a kereskedő felé. Ráadásul minden idők legszárazabb telén leszünk hamarosan túl. A téli csapadék elképesztően kevés, a talajok vízzel való feltöltöttsége tragikus állapotban van.

Ez előrevetíti azt, hogy a tavasz lehet, hogy nagyon száraz lesz, nehezen indul be a növényzet, illetve nem kap megfelelő vizet, ezért már az induláskor sem fog megfelelően fejlődni, és ha a tavasz is száraz marad, akkor már most előre megjósolható, hogy nagy termés nem várható 2025-ben sem.

Ez azért lényeges, mert Magyarországon a mezőgazdaság teljesítménye erősen időjárásfüggő, mivel a növényi termékek adják az agrár-GDP több mint 50 százalékát. Ha az időjárás rossz, akkor a mezőgazdasági év is rossz lesz. A mezőgazdaság nem fog tudni a gazdasági növekedéshez érdemben hozzájárulni. Tehát nem igazán jók a kilátások a mezőgazdasági termelőknek az év elején, azért sem, mert az a termény, amit tavaly megtermeltek, az is szűkösebb lett, mint egy normál évben szokott, de pénzhiány miatt eladták ősszel egy jóval alacsonyabb árszinten,. Már csak azok a termelők fognak a mostani magasabb árakból profitálni, akiknek még van készletük, viszont a többiek, akik magyar gabonát akarnak feldolgozni, szembesülnek azzal, hogy csak magas áron lehet belföldről is vásárolni, és az importár is magas lesz. Tehát a nyomás elkezdődött termelői oldalról is az élelmiszer-infláció följebb vitelében. Ezért az élelmiszerek vonatkozásában kétségesnek tartom, hogy az állam 3,3%-ra le tudja vinni az éves inflációt 2025-ben.

– Múltkor beszéltünk róla, hogy amennyiben azt a bizonyos öntözőcsatorna-hálózatot, amit hagytak tönkremenni, helyrehoznák, akkor más lenne a helyzet, mert nem kellene ilyen szárazsággal számolni.

– Ez igaz, de még tervezési szakaszban van a dolog. Már mindenki tudja, a vízügy is tisztában van azzal, hogy vízelvezetés helyett a vízmegtartás koncepcióra kell áttérni. De ehhez a teljes infrastruktúra rekonstrukciójára van szükség, arra meg tudomásom szerint néhány milliárd forintnál többet az állam ebben az évben nem tud áldozni. Tehát hiába tudjuk az eszünkkel, hogy ezt a deficitet mielőbb meg kellene szüntetni, jelen pillanatban nincs meg hozzá a pénzügyi forrás. Az Uniótól lehetne szerezni pénzt ehhez, csak hát az Unióval való kapcsolatunk most nem olyan, hogy erre gondolhassunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kigyulladt egy Székesfehérvárra tartó személyvonat mozdonya Balatonfüreden

A MÁV szerint az utasok nem kerültek veszélybe. Azonnali vizsgálatot ígértek az ügyben.

KULT

„Csúnya sötétnek” csúfolták, majd szépségkirálynő lett, 36 éves korára már kétszer elvált, de most boldogabb, mint valaha – Eva Longoria 50 éves

Állítása szerint Jennifer Lopez jelölte ki neki a sikerhez vezető utat, majd, miután befutott színésznőként, megszerezte a mesterdiplomáját. Egy nem mindennapi karrier története…

KÉK HÍREK

„Az életemért küzdöttem” – mondta a férfi, akit megtámadott a fonói ámokfutó

A támadó minden előzmény rontott rá egy nőre, majd a segítségére siető férfire. Ezután bement a helyi kisboltba, ahol agyonverte az eladót.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Takács Márk: Európa ott tart, hogy nem függhetünk egy idiótának az agymenéseitől – Magyarország olyan is lehet, mint Fehéroroszország

Az oroszok, ha úgy látják, hogy a NATO eléggé megroggyant, idegen zászlós műveleteket indíthatnak, akár Lengyelországban, akár a balti államokban. Magyarország jelen állás szerint vagy orosz, vagy amerikai szatelitállam lesz, legalábbis amíg a jelenlegi kormány van hatalmon.

Fischer Gábor, fotó: Salah Malkawi/Getty Images - szmo.hu
2025. március 13.

Amikor Zelenszkij kiviharzott az Ovális Irodából, és utána Trump leállíttatta előbb a fegyverszállításokat, majd a hírszerzési támogatást, volt olyan elemző, aki azt mondta, hogy ez is csak egy játszma része, nem elképzelhetetlen, hogy ezek a támogatások újraindulnak majd. De talán senki sem számított arra, hogy mindez ilyen gyorsan következik be. Kedden bejelentették, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában megegyezett egy azonnali tűzszünetben, miután a korábbi támogatásokat is azonnal visszakapta Ukrajna. Takács Márk, katonai szakértő még a legutolsó nagy fordulat előtt írt egy cikket, melyben elemezte az akkor fennálló helyzetet, ami sok tekintetben már megváltozott, de úgy tűnik, dolgozatának sok megállapítása erről még érvényben maradt. Ami biztos, hogy Ukrajna támogatása a továbbiakban és hosszú távon végképp nem függhet egy kiszámíthatatlan tengerentúli partnertől. Takács Márkkal beszélgettünk.

– Kicsivel több, mint egy hete írt egy nagyon fontos cikket Keep calm and support Ukraine címmel, amiben leírja a háború körül kialakult helyzetet, és a végén azzal zárja a cikket, hogy ez jó esetben egy héten belül eldőlhet. Úgy lett?

– Annyiban igen, hogy létrejött Európában ez a hajlandók szövetsége német, angol, francia vezetéssel. Európa hitet tett Ukrajna támogatása mellett, valamint nagyon komoly, kézzelfogható és pénzügyi segítséget is ígértek, és már egyből juttattak is Ukrajnának.

Eközben az Európai Unió szépen átrendezte a gazdasági kapcsolatait egy hét alatt, az Egyesült Államokat kihagyta, viszont Indiát, Kínát, BRICS-országokat elkezdte közelebb vonni magához, mint kereskedelmi partnert, és ez már valószínűleg nem tetszik az Egyesült Államoknak.

Tehát eldőlt, hogy mit akar Európa, az még nem dőlt el, hogy mi valósul meg ebből, de a szándék egyértelmű.

– Úgy gondolja, hogy egy európai nyomásgyakorlásnak is köszönhető az, hogy az amerikai támogatást az ukránok visszakapták?

– Szerintem inkább a Republikánus Párt belső erőviszonyainak a változása. Mert ha Európa bizonyos téren, például hadiipari megrendelések, beszállítások terén csak részben piacot szerez az amerikaitól, az a republikánus választókörzetekben is található amerikai hadiipari óriáscégeknek dollármilliárdokban mérhető hátrányokat okoz.

Innentől kezdve viszont az ügy amerikai belpolitikai kérdéssé válik, ami viszont nagyon fontos Trumpnak.

De ez csak egy tipp a részemről. Valószínűleg nagyobb hatása volt Trumpra a belpolitikai vetülete a kérdésnek, mint annak, hogy Európa mit akar, mit nem akar.

Hogy konkrétan a tárgyalásokon mi történhetett, azt elemezni részben „Fehér Házológia” sajnos, mert most az a váratlan fejlemény, hogy a trumpi diplomácia logikusan működik. Létrejött egy fegyverszüneti ajánlat, ami 8 órás tárgyalás eredménye, azt hozzá kell tenni. Ebben a 8 órás tárgyalásban az amerikai álláspontot a külügyminiszter képviselte, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Már ez újszerű, hogy a mostani amerikai Trump-adminisztráció úgy működik, ahogy kell egy adminisztrációnak. Ukrán részről pedig Rusztem Umerov védelmi miniszter volt a főtárgyaló.

– Mi változott egy hét alatt?

– Miután Zelenszkij visszajött az Ovális Irodából, a kiabálásból, elment Londonba és Párizsba, ott valószínűleg pontosan meglátta és megkapta, hogy mit tud neki Európa ajánlani. És utána gyorsan kiposztolta a Twitterre, hogy Trump elnökkel meg akar egyezni. És ezzel átdobták a labdát az orosz térfélre. És ez az igazán nagyszerű az ukránok szempontjából az egészben, hogy így egyértelműen és kizárólag az oroszok kezébe tették a felelősséget, akik nem is tudtak jó döntést hozni. Rossz és rossz közül választhatott a Kreml.

– Mégpedig?

– Az első, hogy belemennek a 30 napos fegyverszünetbe, és utána az úgy is marad. Így jelenleg befagy a konfliktus a jelenlegi frontvonalak mentén. Ezt azért tehetik meg, mert szerda reggelre virradóra az ukrán csapatokat kiverték Oroszországból, tehát az oroszok elmondhatják, hogy orosz föld már nincs megszállás alatt, legyen fegyverszünet. Viszont ha így befagy a konfliktus, akkor Ukrajnában nagyon erős amerikai gazdasági és ezáltal katonai érdek is lesz amellett, hogy Ukrajna megmaradjon független, legalábbis Oroszországtól független államként. Ez a Kreml számára nem jó. A másik lehetőség, amit meg is tettek, hogy nem fogadják el a fegyverszünetet,

így már egyértelműen látszani fog, hogy Moszkva az agresszor, és az Egyesült Államok, mint már politikailag és gazdaságilag involvált fél, még erősebben támogathatja Ukrajnát.

Kapcsolódó

Putyin egyelőre nem hajlandó elfogadni az USA 30 napos tűzszünetének feltételeit Ukrajnában

Az oroszok szerint minden béke csak Moszkva, nem pedig Washington feltételei szerint születhet meg. A Reuters beszámolója szerint azt szeretnék, ha alap kiindulópont lenne négy ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása.

– Az nem lehet, hogy azért is történt ez az amerikai pálfordulás, mert Európa felmutatott egy nagyon komoly elszántságot afelől, hogy hát jól van, akkor Amerika nélkül is rendezzük a sorainkat? És talán Amerikában számot vetettek azzal, hogy ez végül is sokkal súlyosabb pozícióvesztést fog jelenteni?

– Valószínűleg ez is benne van. Valószínűleg Trumpnak elmagyarázták, vagy szabad kezet adott Rubiónak, aki megértette, hogy milyen fenyegetés ez az amerikai hatalmi befolyásra nézve, ha itt egy-két hét alatt lerombolhatják azt, amit 120 év alatt felépítettek.

– Az is bekövetkezhet, hogy ezután a hét hétnyi ámokfutás után az amerikai külpolitika visszatér, és az a kiszámítható partner lesz, ami eddig volt, vagy azért erről ne álmodozzunk?

– Bekövetkezhet, de ne álmodozzunk. Trump szemszögéből ez egy valóságshow. Első epizód: eljött a kis teszetosza kelet-európai fiú, és akkor az amerikai nagy üzletember jól megmutatta neki. Mindenki hőzöngött, kibeszélte magát, reklámszünet, popcornevés. Második epizód: találkoztak a profi amerikai üzletemberek a már kevésbé tétova és szerethető kelet-európai karakterrel, és most pedig nagyon durva, meglepő ajánlatot tettek az oroszoknak, akik azt elutasítják, és reklám. Most megint mindenki gondolkodik, elemzik, megeszi a popcornt, és a következő epizódban meglátjuk, hogy

ez a végtelenül kiszámíthatatlan és egyben profikkal is körülvett amerikai valóságshow-hős hogyan szerepel egy hihetetlen cinikus, profi, hidegvérű FSZB-tábornokkal és gyilkossal szemben.

– Bár nem voltam soha FSZB-tiszt, de azt gondolom, ha én lennék Putyin, akkor most elkezdenék egy olyan, akár idegen zászlós műveletet, akár másféle provokációt, hogy úgy jöjjek ki ebből, hogy hát mi akartuk a békét, csak hát ezek a nyugatiak, ezek nem.

– Pontosan, ez is benne van. Valószínűleg ez is egy opció, és nem lennék meglepődve, ha ez a hamis zászlós akció nem feltétlenül Ukrajnában történne, hanem attól függően, hogy mennyire roggyan meg a NATO és az európai biztonságpolitikai komplexum, mondjuk egy balti államban vagy Lengyelországban zajlik le.

– Konkrétan milyen hadműveletre gondol?

– Szabotázsakció, gyújtogatás, orosz kisebbség elleni, helyi erők által szervezettnek álcázott pogromok – tehát bármi. És persze az információs térben hihetetlen nyomást fognak kifejteni. Főleg Lengyelországra, Németországra, a balti államokra és természetesen Ukrajnában is.

– Az európaiak eddig is komolyan segítették Ukrajnát. Mi az, amit máshogy, jobban kell csinálni, hogy a lehető legtöbbet érje az a támogatás, amit a Hajlandók Koalíciója nyújtani tud?

– Először is, az ukrán haderőnek tudnia kell tervezni a logisztikát, mert anélkül kudarcba fulladnak a műveletek, és mind az európai hadiiparnak szüksége van arra, hogy ne legyen az, amit még egy éve hallottunk a Rheinmetalltól, hogy látták a tévében, de aztán nem érkezett semmi. Nem jött egy e-mail sem, hogy szeretnénk beszerezni eszközöket.

Tehát az európai hadiiparnak is fontos a kiszámíthatóság.

A diplomáciai kapacitásigény, valamint az ukránoknak a támogatási képesség is meglesz, tehát van rá esély, ennyit mondok. Nagyobb esély van rá, mint eddig volt.

– Amiről nem beszél senki, hogy azért ez valahol mégiscsak egy biznisz is. Annak idején a második világháború idején az Egyesült Államok nagyon jól megszedte magát azzal, hogy felpörgette a hadiiparát. Most van egy ilyen helyzet ezek szerint? Ha az európaiak felpörgetik a hadiiparukat, ez egy win-win helyzetet eredményez, mert Európában munkahelyeket teremt, a gazdaságot erősíti, miközben Ukrajnát is tudják ezzel támogatni.

– Pontosan, sokan ezért nem értették amúgy, hogy Trump miért akart az egészből kiszállni, mert gyakorlatilag zsebpénzből elérhet egy nagyon fontos geopolitikai célt: lenyomják az oroszokat, valamint a hozzá közel álló hadiipari lobbi meg hülyére keresi magát.

– Az ukrajnai támogatások újraindítása ellenére nem lett érzékelhetően megbízhatóbb a jelenlegi amerikai politika. Ugyanakkor Európa bármennyire is igyekszik, egyik pillanatról a másikra nem tudja elérni azt a potenciált, amivel képes lenne megvédeni magát, ehhez idő kell. Tehát egy ideig mindenképpen szükség lesz akár az amerikai jelenlétre, akár az amerikai fegyverekre, vagy keletkezhet egy biztonságpolitikai lyuk, ami egy olyan időszak, amikor a kontinens sebezhetőbbé válik, mint eddig volt?

– Igen, Európa most nem tudja elérni az amerikai haderő kiváltását. Szárazföldi haderőt még igen, a lengyel hadsereg eléggé rendben van, a francia is elég jó, a németek bíznak abban, hogy gyorsan tudnak jók lenni, ezt még majd meglátjuk. De ami igazából hiányozni fog, az a nukleáris ütőerő. A francia nukleáris ütőerő az egyedüli, ami önálló. A brit nukleáris ütőerőhöz kell amerikai technológiai know-how, a francia az egyedüli, és az is csak maximum 100 töltet, ebből egyszerre bevethető, az csak a tengeralattjárókon lévő harmincvalahány. Nyilván ez nem nyilvános szám, de valahol ekörül van.

Az oroszoknak egyszerre bevethető legalább ezer. Tehát azért van különbség. Bár az is igaz, hogy ha a franciáknak a 32-36 közül csak annak a fele célba talál, már az is sok. Az atomfegyvernél az a lényeg, hogy legyen.

Tehát a nukleáris védőernyőt elvileg a francia tudja biztosítani a brittel együtt. Itt ami a hadiipari képességek kapcsán fő gond, ha ne adj isten, az oroszok úgy látják, hogy egy ugyanilyen felőrlő jellegű háborúba belemennek Európába, akkor a kérdés az lenne, hogy ha az európai hadseregek nem tudnak győzni fél év alatt, amíg a rendelkezésre álló eszközök elegek, a raktárkészlet bírja, akkor utána milyen gyorsan tudjuk pótolni azt. Itt azért az európai hadiipar felpörgetésével kapcsolatban vannak kérdések. Három év alatt nem sikerült felpörgetni, bár teszem hozzá, hogy nem is akarták, ahogy a Rheinmetallal kapcsolatban már említettem.

– Most számíthat-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőre, és egyáltalán, az amerikai jelenlétre?

– A katonai szervezetnél mindig a legutolsó parancs van érvényben, és az még nem változott. Tehát

az amerikaiak papír szerint még teljes erővel itt vannak, és az, hogy Trump mit mondott, az egy dolog.

De rossz esetben lehetséges egy páréves időszak, amikor Európa védtelen lesz.

– Ez nem hangzik valami jól...

– Európa ott tart, hogy nem függhetünk egy idiótának az agymenéseitől. És a németek is bejelentették, hogy saját atomprogramon gondolkodnak. Azért elgondolkodtató, hogy

az Egyesült Államok elérte 40 nap alatt, hogy Németország atomfegyvert akar.

És a másik, hogy az amerikai atomütőerőnek persze a jelentős része az Egyesült Államokban van, valamint az Egyesült Államok nukleáris tengeralattjáróin, viszont Európában is van amerikai atombomba, harcászati atomtöltetek, levegőből ledobható szabadesésű bombák, és ha ezek Olaszországban meg Németországban állomásoznak, és ezeket kivonják, akkor az egy komoly képességcsökkenés lesz.

– Ilyen eszközök jelenleg nekünk nincsenek? A franciáknak nincsenek taktikai atomfegyvereik?

– A franciáknak vannak taktikai atomfegyvereik, az ASMP rakéták, csak kevés. Ami igazából nekünk, Európának nincs, az a hírszerzési képesség. Tehát amikor Ukrajnát az oroszok támadják a levegőből bombázókkal meg rakétákkal, az amerikaiak a műholdon valós időben látják az összes orosz laktanyát, összes repülőteret, összes bázist, és azonnal szólnak az ukránoknak, hogy hány repülőgép szállt fel, milyen fegyvert függesztettek rájuk, mindent látnak. Ilyen képessége nincs Európának például.

– És mindezt megépíteni, ez a bizonyos 800 milliárd euró elég lesz?

– Ez elég lehet, ha jól használják fel, igen. Meg nem biztos, hogy ennyi lesz a plafon.

– Megmenthető-e a NATO?

– Persze, a NATO még működik. Az összes operatív szerver, parancsnokságok funkcionálnak, az utolsó parancs van érvényben, az pedig még nem változott. Ha Trump el tudja hitetni a világgal, hogy márpedig a NATO neki fontos, akkor megmenthető a NATO. A NATO még működik, a sorsa igazából az egyik legerősebb tagján múlik.

– És mi lesz Magyarországgal?

– Magyarország olyan lesz, mint Fehéroroszország vagy Transznisztria.

Szépen lassan becsúszunk az orosz érdekszféra alá.

Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség az, ha Trumpnak bejön az az ötlete, hogy Németországból Magyarországra telepít 35 ezer amerikai katonát, akkor közvetlen amerikai szatellitállam leszünk. Ez egy kicsit jobb lehetőség, mint orosz szatellitállamnak lenni szerintem, de amíg a jelenlegi kormány politikája a jelenlegi formájában érvényben van, addig valószínűleg ennek az új európai védelmi közösségnek nem leszünk a tagjai, bármennyire is igazából mind a geopolitikai determinizmus, mind a sima józan paraszti ész azt diktálná, hogy a saját környékünkön formálódó szövetségnek legyünk a részesei. De erre most nem látok esélyt, amíg ez a kormány van.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Elon Musk a Marson szeretne meghalni, de nem egy becsapódó űrhajóban

Elon Musk szerint az emberiség hamarosan eljuthat a Marsra, és ő maga is szívesen részese lenne ennek a történelmi pillanatnak. Az üzletember szerint ez nem csupán tudományos áttörést jelentene, hanem egy új korszak kezdetét is.

KULT

Gene Hackman semmit nem hagyott gyerekeire a 28 milliárdos vagyonából, de akkor mi lesz az örökséggel?

A hollywoodi színész teljes vagyonát második feleségére hagyta, miközben első házasságából született három gyermeke nem szerepel a dokumentumban.

KÉK HÍREK

Megölte egy kisbolt eladóját, két járókelőre is rátámadt egy férfi Fonón

A két járókelőt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A 31 éves támadó elmenekült a helyszínről, de a rendőrök elfogták.

SZEMPONT

„Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke” - Balogh László a kormány legújabb ingatlanszabályozási terveiről

A vásárlás korlátozását nehezen lehetne összeegyeztetni az alkotmányos jogokkal és az európai jogrendszerrel - mondja az ingatlanszakértő. Valószínűbb, hogy plusz adót vetnek majd ki a nem helyi vásárlókra a budapesti agglomerációban, vagy épp a Balatonnál.

Fischer Gábor, fotó: Szirtesi László/Getty Images - szmo.hu
2025. március 14.

Alapvetően változhatnak meg az ingatlanvásárlás szabályai a fővárosi környéki agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy önkormányzatoknak az eddigieknél több jogkört ad az új beköltözők számának csökkentéséhez, ha úgy érzik, ki kell tenni a „megtelt” táblát. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, akár meg is tilthatnák, hogy azok, akik nem helyben laknak, ingatlant vásároljanak. Emellett lehetőséget adnának az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötésére, és arra is, hogy plusz adót vethessenek ki az önkormányzatok a máshonnan odaköltözőkre.

Az új jogszabályt a tervek szerint tavasszal tárgyalná a parlament és nyáron már hatályba is lépne.

A cél az agglomerációs települések és a Balaton környékének védelme, ahol az ingatlanárak elszállása miatt a helyi lakosság egyre nehezebben tud saját településén maradni. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban mit hoznának ezek az intézkedések, mennyire befolyásolnák az ingatlanpiacot, és valóban megállítható-e így a drágulás. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történhet, ha tényleg jönnek ezek a korlátozások.

– A kormány azt állítja, hogy az önkormányzatok szeretnék ezeket a változtatásokat. Mi lehet ennek az oka?

– Ahhoz, hogy ezt az egészet kontextusba helyezzük, nyilván érdemes azt látni, hogy vannak olyan települések, amelyek tipikusan abban a helyzetben vannak, hogy az ott ingatlant vásárlók jellemzően nem a településen belülről kerülnek ki. Ez azért érdekes, mert egyébként

Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka nagyjából 15-20-30 kilométeres körben éli le az életét.

Tehát amikor költözünk, akkor a fővároson belül is sok esetben kerületen belül költözünk, településen kívül nagyon ritka esetben vannak költözések. Ha valaki még településen kívül is találja meg a következő otthonát, az sok esetben még a megyehatáron belül marad. Egy átlagos ember élete során négyszer, ötször, hatszor vesz ingatlant. Tehát egy-egy ingatlanban viszonylag sok időt töltünk. Ezt a természetes helyzetet színesíti vagy alakítja át egyrészt a nagyvárosból az agglomerációs övezetekbe való költözés, és egyébként ez nemcsak Budapestet érinti, hanem az összes nagyvárost, megyeszékhelyet, olyan lokációt, ahol megnő a lakhatás iránti igény, és ott felmennek az ingatlanárak, aminek következtében a helyiek már nem tudnak sok esetben ugyanazon az ösvényen haladni, mint eddig, azaz hogy ugyanott vesznek ingatlant. Például ketten összeköltöznek, nagyobb lakásra van szükségük, gyerekük születik, nagyobb lakásra van szükség, és ezt a rohamosan emelkedő ingatlanárak mellett nagyon nehéz lekövetni helyben.

Ilyenkor a lokációval lehet kompromisszumot kötni: ha kijjebb költöznek, vagy az agglomerációba, akkor az élethelyzetüknek megfelelő ingatlant már meg tudják venni.

Más helyzet van a Balatonnál. Egyfelől a Balatonra nagyon sokan mint üdülőövezetre tekintenek, és az ott ingatlanvásárlók nem a helyi fizetésekből rakosgatják össze a pénzt, amiből ingatlant vesznek, hanem például Budapestről jönnek. Ha sok a budapesti vásárló, akkor a balatoni ingatlanárak is a budapestieket közelítik, aminek viszont természetes velejárója az, hogy aki meg a Balaton környékén születik és ott szeretne maradni, ezt már nagyon nehezen tudja megtenni, mert amikor egy eladó eladja az ingatlanát, akkor

egy nagyobb vagyoni háttérrel érkező vevő többet fog érte kínálni, ráadásul a Balaton egy olyan lokáció, ahova az ország bármely pontjáról, sok esetben azon kívülről is érkezhet vevő.

Felmerül a kérdés, hogy mik lehetnek azok az eszközök, amelyekkel ezt a folyamatot szabályozni vagy lassítani lehet.

– Navracsics Tibor több lehetőséget is felvázolt. Például azt, hogy a helyieknek elővásárlási jogot adhatna az önkormányzat az eladó ingatlanokra.

– Itt azonban az a probléma, hogy

ez nem oldja meg az ingatlanárak növekedését.

Ez ugyanis úgy működik, hogy amennyiben mondjuk egy helyi lakosnak elővásárlási joga van egy ingatlanra, amelyet egy máshonnan érkező szeretne megvenni, akkor a helybéli akkor léphet be vevőként az ingatlanvásárlásba, ha kifizeti az eredeti vevő által kínált összeget. Belátható, hogy ez nem megoldás ebben a formában.

– Mi jöhet még szóba?

– Azoknál a településeknél lehet komolyabb a probléma, ahol már úgymond betelt a pohár, ahol már ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Itt sok értelme nincsen az adásvételeket korlátozni, hiszen ahova az új vevő beköltözne, onnan ki is költöznek, az egyenleg várhatóan nem változik számottevően.

Itt a további építkezések okozzák a gondot.

Ebben az esetben a leglátványosabb és legradikálisabb eszköz, amikor a település változtatási tilalmat rendel el. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy onnantól kezdve építeni sem lehet. Tehát egy épületet sem tudnak felhúzni. Ebben az esetben viszont számolni lehet azzal is, hogy egy ilyen övezetben látványosan csökkenhetnek az árak, mert egy újonnan érkező vevő sem alakíthat át semmit az épületen. Ez az atombomba, amit le tudnak dobni a települések.

– Mit jelenthet az, hogy feltételhez kötnék a lakcímbejelentést?

– Főleg a használt ingatlanok tekintetében a lakóhelyváltoztatás vagy a lakcímkártya kiadásának szabályozását. Ha valaki bejelentkezik egy lakcímre, akkor a gyerekei ott már jogosultak igénybe venni az oktatási intézményeket, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményeket stb. Annak hiányában ez meglehetősen nehéz. De akkor felmerülhet az a kérdés, hogy

ha már tulajdonában van egy ingatlan valakinek, akkor nem költözhet-e be életvitelszerűen a saját ingatlanába?

Ezt ennek az újonnan bevezetendő szabályrendszernek kezelnie kell. De konkrétumokat csak majd a konkrét intézkedések fényében lehet mondani.

– A legdurvább megoldásnak az hangzik, hogy csak a helyben lakók vásárolhatnának valahol ingatlant.

– Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke, és

ezt nehezen tartom összeegyeztethetőnek az alkotmányos jogokkal meg az európai jogrendszerrel, szerintem ennyire drasztikus lépés nem várható.

A településeknek is majd valószínűleg mérlegelniük kell, hogy mennyit nyernek és mennyit veszítenek. Tehát ahol már tényleg túl van minden határon a helyzet, és nyáron már nem folyik víz a csapból, mert olyan a vízhiány, ott könnyen lehet, hogy hamarabb meghozzák ezeket a döntéseket. De ahol nem annyira vészes még a helyzet, és mégis bevezetnek ilyen korlátozásokat, majd emiatt adott esetben a helyiek ingatlanjainak az értéke leesik, az a helyi önkormányzat megítélésére is negatívan hathat. Tehát ott nyilván inkább tartózkodni fognak az önkormányzatok az ilyen drasztikus lépésektől.

– Vannak máshol is ilyen adminisztratív intézkedések Európában?

– Franciaországban például 7-8%-os adót vetnek ki azokra, akik nem rezidensként vásárolnak ingatlant. Spanyolországban is a nem helyi lakosoknál magasabb adómértéket állapítanak meg.

Tehát adózással lehetséges szabályozni az ingatlanvásárlást, akár helyi adókkal. Véleményem szerint lehet, hogy nálunk is ez lesz.

Elképzelhető, hogy lesz majd egy olyan sáv vagy egy olyan adónem, illetve illeték, amelyet mondjuk a helyi önkormányzat szabhat ki. Azt mondja, hogy ennyi az adó, de ha te helyiként vásárolsz, akkor mentesülsz a megfizetése alól.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Borzalmas felfedezés Mexikóban: Megsemmisítő táborra bukkantak, szerelmes levelet hagyott hátra egy áldozat

A hatóságok hónapokkal korábban razziáztak a helyszínen, de csak most találták meg a tömegsír nyomait. Egy volt bíró szerint a felfedezés Auschwitzot idézi.

KÉK HÍREK

100 csontot vettek ki titokban halottakból – belebukott a boncmester és az egyik pécsi klinika igazgatója

A csontokért darabként 2500 forintot összesen 250 ezer forintot ígért és adott át az orvos.

KÉK HÍREK

Megerőszakolta, verte, éheztette élettársa három- és négyéves kisgyerekeit egy tiszavidi férfi

A két kisgyerek akkor kezdett beszélni az átélt borzalmakról, amikor a gyámhatóság kiemelte őket a családból. Szörnyű dolgokról számoltak be.

SZEMPONT

„Ez nettó aljasság, egészen hajmeresztő nemzetárulás” – Ungváry Krisztián élesen bírálta Orbán Viktor Ukrajnáról szóló 12. pontját

A történész szerint a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem a forradalmárok, hanem az elnyomók oldalán áll. Úgy véli, az Ukrajna EU-csatlakozását elutasító pont ízléstelen, különösen március 15-én.

Karkó Ádám, kép: YouTube - szmo.hu
2025. március 15.

Orbán Viktor március 15-én közzétett egy átiratot a 12 pontról, amelynek utolsó pontja így szólt: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Erre reagált Ungváry Krisztián történész egy Facebook-bejegyzésben, amelyben kemény kritikát fogalmazott meg.

„Orbán Viktor »12 pontjából« az utolsó nemes egyszerűséggel megtagadja Ukrajnától az EU-tagság elméleti lehetőségét is”

– írta Ungváry. Hozzátette, hogy míg az 1848-as forradalom jelszavai a szabadság, egyenlőség és testvériség voltak, szerinte Orbán Viktor politikája inkább Oroszország, Egyenlőtlenség és Testvérietlenség.

Ungváry úgy véli, a miniszterelnök ezzel világossá tette álláspontját. „Metterniché, Paszkievicsé, Schwarzenbergé és Haynaué” – fogalmazott, utalva a forradalom elnyomóira. A történész szerint egy ország EU-csatlakozásának elutasítása csak akkor lehet jogos, ha az nem teljesíti a feltételeket.

„Milyen alapon tagadja meg az ország »miniszterelnöke« mástól azt, amit magának és országának elvár? Magyarország az EU nettó kedvezményezettje volt eddig, Orbán Viktor logikájával a nyugatiaknak Magyarországtól is meg kellett volna tagadni a tagság jogát, mert »pénzbe kerül«?”

Szerinte ez a kijelentés nemcsak politikai hergelés, hanem különösen visszás a nemzeti ünnepen. Azt is megjegyezte, hogy „egészen hajmeresztő nemzetárulás” egy szomszédos országról – ahol magyarok is élnek – azt kijelenteni, hogy ne kapjon segélyeket, és ne lehessen EU-tagjelölt.

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Az orvosság nem az, hogy hátat fordítunk az Uniónak. Nem kifele megyünk, hanem befele, és elfoglaljuk

A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, ennek részeként mondott beszédet a miniszterelnök is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat: Koncz Gábor kapta a Kossuth-nagydíjat

A Széchenyi Nagydíjat Maróth Miklós klasszika-filológus kapta. A díjazottak között van többek között Dr. Stumpf István jogász, Döbrentei Kornél író, Müller Péter Sziámi előadóművész is.

KÉK HÍREK

Fotókon: Nyolc zsák visszaváltható palackot loptak el Miskolcon, a rendőrség segítséget kér az elkövetők kézrekerítéséhez

A rendőrség több képet is közzétett a palack-tolvajokról, és azt kérik, hogy aki tud segíteni azonosításukban, a megadott elérhetőségeken keresztül lépjen kapcsolatba velük.

KÉK HÍREK

Fotók: Eltévedt két kiránduló nő a Bükkben, túrázni szerető tűzoltók találták meg őket

A mentést nehezítette, hogy az egyik túrázó rosszul érezte magát, ráadásul nem tudták, hogy merre vannak, és egy ideig térerő sem volt a kapcsolattartáshoz.

SZEMPONT

„Ez már fasisztoid retorika, innen már csak egy lépés, hogy eltapossák őket” – Déri Tibor újpesti polgármester a poloskázásról

A miniszterelnök ünnepi beszédére reagált az ellenzéki polgármester. Szerinte Orbán Viktor nem szolgálja az országot, hanem fenyegeti azt.

K. A:, fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. március 15.

Orbán Viktor ma átlépett egy olyan vörös vonalat, amit egy demokratikus ország miniszterelnöke soha nem léphet át anélkül, hogy ne lássuk alatta a teljhatalomra törő vezért - írta Déri Tibor újpesti polgármester a miniszterelnök idei március 15-i beszéde után.

Orbán egész pontosan arról beszélt, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot, ez pedig most is így lesz.

„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.

Kapcsolódó

Orbán áttelelő poloskáknak nevezte a „külföldről pénzelt újságírókat, bírókat és civileket és aktivistákat”

A miniszterelnök szerint „1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött”.

Erre reagált Déri, aki a Facebook-oldalán azt írta:

„»Poloskák«. Így nevezte ma a bírókat, újságírókat, civileket. Magyar embereket. Azokat, akik nem hajlonganak, nem nyalnak, nem asszisztálnak a hatalom gőgjéhez. Azokat, akik emlékeztetnek rá, hogy ez az ország nem az övé, hanem a miénk.”

Déri szerint ez már nem szimpla uszítás, nem „politikai túlzás”, hanem a gondolkodó ember dehumanizálása, a hatalom nyílt fenyegetése.

„És igen: ez már fasisztoid retorika. Pontosan tudjuk, hova vezet, amikor a hatalom állampolgárokat bogárnak, patkánynak, poloskaszerű lénynek nevez. Innen már csak egy lépés, hogy eltapossák őket

– és mindig akad, aki örömmel megteszi. Ez a nyelvezet nem magyar. Nem keresztény. Nem nemzeti. Ez a nyelvezet a történelem szemétdombjáról kúszott vissza közénk, és most egy miniszterelnöki pulpituson puffogtattják” - fogalmazott a polgármester.

Déri azt is hozzátette, hogy 1848 hősei a sajtószabadságért haltak meg, ma meg „nagytakarításról” beszél egy ember, akinek esküje szerint védenie kellene a jogállamot. Szerinte Orbán Viktor nem szolgálja az országot, hanem fenyegeti azt.

„És bármennyire próbálja is újraírni a történelmet: mi nem felejtünk. Nem hajolunk. Nem félünk. Mert ha ma poloskának nevezhetik azokat, akik szólnak, holnap senki sem marad, aki kimondja: a király meztelen” - zárta a bejegyzését az újpesti polgármester.