KULT
A Rovatból

Majdnem odaveszett egy tűzben, prérifarkasnak tartotta magát, és szemüveg nélkül gyakorlatilag vak – A Jake Gyllenhaal-portré

Sokak szerint neki van a legkifejezőbb szeme Hollywoodban, a színészi szerepekért pedig a testét a végletekig hajtotta. Most az elméje az, ami megviseli.


David Fincher 2007-es Zodiákus című filmjének egyik jelenetében Robert Graysmith, a Jake Gyllenhaal által alakított újságíróból lett amatőr nyomozó bemegy egy barkácsbotlba, ahol megpillantja azt a férfit, akiről úgy véli, hogy korának leghírhedtebb sorozatgyilkosa lehet. Próbál feltűnésmentes maradni, de nem tudja megállni, hogy ne bámulja őt, a tekintete pedig valósággal lyukat éget a képernyőn.

A bámulás Gyllenhaal egyik színészi specialitása. Bilge Ebiri, a Vulture írója szerint a 43 éves színésznek vannak „a legkifejezőbb szemei generációjának minden főszereplője közül”.

Ezt pedig rengeteg filmjében tudta kamatoztani, gondoljunk csak például az Éjjeli féregre (2014), amelynek kedvéért Jake sok kilótól szabadult meg, hogy az amúgy is nagy szemei még nagyobbnak tűnjenek.

Na de kezdjük az elején! Jacob Benjamin Gyllenhaal 1980. december 19-én született Los Angelesben Naomi Foner forgatókönyvíró és Stephen Gyllenhaal filmrendező gyermekeként, vagyis adott volt a filmes közeg, amit persze már egészen kiskorában ki is használt. Nővére, az 1977-ben született színésznő-rendező, Maggie Gyllenhaal szintén világszerte ismert és népszerű. Egyébként svéd és angol származásúak, utolsó, Svédországban született felmenőjük a dédapjuk, Anders Leonard Gyllenhaal volt. Az édesanyjuk, Naomi zsidó, New Yorkban született orosz-lengyelországi askenázi zsidó családban, így Jake is zsidónak tartja magát. Paul Newman és Jamie Lee Curtis a keresztszülei, Newmant egyben a legfőbb szakmai példaképének is tartja.

Már korán, gyermekként bekerült a filmes világba a családja iparághoz fűződő kapcsolatainak köszönhetően. Színészként Billy Crystal fiaként debütált az 1991-es Irány Colorado! című vígjátékban. A szülei viszont azt már nem engedték, hogy szerepeljen a Kerge kacsákban (1992) is, mert ehhez két hónapra el kellett volna hagynia az otthonát. A következő években azonban támogatták őt abban, hogy meghallgatásokra járjon, ám ha kiválasztották őt egy szerepre, azt már nem vállalhatta el. Kivételt képeztek az apja filmjei, így például feltűnt az 1993-as Veszélyes nő című filmben (a nővérével, Maggie-vel együtt), a Gyilkos utcák című sorozat egyik 1994-es epizódjában, vagy a Fű alatt című 1998-as vígjátékban. A középiskola utolsó évét megelőzően az egyetlen olyan projekt, amiben feltűnhetett, az 1993-as Josh és S.A.M. című, kevéssé ismert ifjúsági kalandfilm volt.

Buddhistából problémás tini

A szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy Jake nyári munkákat vállaljon, hogy eltartsa magát, így aztán vízimentőként és pincérként dolgozott egy családi barát által üzemeltetett étteremben. Jake szerint a szülei bátorították a művészi önkifejezését is: „Folyamatosan támogattak bizonyos dolgokban, más tekintetben viszont hiányoztak. Határozottan a kifejezésben és a kreativitásban volt mindig is a legjobb a családom” – mesélte Gyllenhaal, aki 1998-ban érettségizett a Los Angeles-i Harvard-Westlake gimiben, majd felvették a Columbia Egyetemre, ahol a nővére már végzős volt, és ahol az édesanyja is diplomázott, itt Jake egyébként keleti vallásokat és buddhista filozófiát hallgatott. A buddhizmus iránti érdeklődése és a jelen pillanatra való nyitottsága pedig meghatározza a színészi munkásságát is. „Azzal szoktam kezdeni, hogy kihúzom a forgatókönyvből a színpadi utasításokat" – mondta – „Mindent, ami előre sugallja, hogyan kellene érezned vagy viselkedned. Van egy jelenet abban a Meryl Streep-filmben, a Veszélyes vizekenben. A családját elrabolják, és egy fickó fegyvert ránt, az első reakciója a fegyver láttán pedig az, hogy elneveti magát. Aztán megrémül. Imádom ezeket a mikrokozmikusan őszinte részleteket.” Két év után azonban Jake abbahagyta az egyetemet, hogy a színészetre koncentrálhasson, de kifejezte szándékát, hogy majd egyszer megszerzi a diplomát is.

A sikerre pedig nem is kellett sokat várni. Az első főszerepét az 1999-es Októberi égboltban játszotta, Joe Johnston (Drágám, a kölykök összementek, Rocketeer, A tűz óceánja, Amerika Kapitány – Az első bosszúálló) rendezésében, amely Homer Hickam Rocket Boys című önéletrajzát dolgozta fel, és amelyben egy nyugat-virginiai tinit alakított, aki egy tudományos ösztöndíjat igyekszik elnyerni, mert nem szeretne szénbányászként tevékenykedni a továbbiakban.

A film pozitív fogadtatásban részesült, és 32 millió dollárt hozott, sokan Gyllenhaal „áttörő alakításaként" jellemezték.

Pedig az igazi áttörés csak két évvel később érkezett. Ez volt a Donnie Darko, Jake második főszerepe, ami ugyan nem lett kasszasiker a 2001-es bemutatásakor, de óriási kultfilmmé vált. A Richard Kelly által rendezett film 1988-ban játszódik, Gyllenhaal pedig egy problémás tinédzsert alakít, akinek látomásai vannak egy 180 centi magas rémnyúlról, Frankről, aki azt mondja neki, hogy a világ a végéhez közeledik.

Siker, gyilkosság, tűzvész

Ezután pedig nem volt megállás, szerzői darabok és blockbusterek egyaránt tarkítják a filmográfiáját. Ő maga a nagy karrierváltást körülbelül 14 évvel ezelőttre teszi, közvetlenül azelőttre, hogy betöltötte volna a 30. életévét. Állítása szerint van az ezelőtt és az ezutáni időszaka. A korai sikereit követően ugyanis a kultikus Donnie Darko és a Heath Ledger mellett nyújtott Oscar-jelölt alakítása után a Brokeback Mountain: Túl a barátságonban, úgy tűnt, a pályája a hollywoodi pénz nyomában lohol. 2010-ben például főszerepet játszott a 200 millió dolláros Disney-videójáték-adaptációban, a Perzsia hercege: Az idő homokjában, illetve egy Viagra-ügynök szerepét is elvállalta a Szerelem és más drogok című romantikus vígjátékban Anne Hathaway oldalán. Gyllenhaal azonban nem volt meggyőződve arról, hogy ő csupán ilyen filmekre jó.

Vett egy nagy levegőt, majd belevetette magát a nagyobb kihívást jelentő, kevésbé nyilvánvalóan közönségbarát filmekbe, kezdve Az utolsó műszak (2012) című elismert, kis költségvetésű krimi-drámával.

A felkészüléshez öt hónapot töltött a Los Angeles-i rendőrség berkeiben, egy alkalommal pedig szemtanúja volt egy gyilkosságnak is egy drogfogás során. Azt mondja, hogy a látszattal kacérkodó élet után a valóság végül ekkor jutott el hozzá.

Az életveszéllyel azonban már korábban is farkasszemet nézett: 2006 decemberében Jake és a nővére, Maggie épp a kaliforniai Invernessben lévő Manka's Inverness Lodge nevű étteremben voltak, mivel ott vakációztak. Az épületre azonban hajnali 3 körül rádőlt egy fa, amely miatt tűz keletkezett. Körülbelül egy tucatnyian voltak az épületben, de szerencsére sikerült mindenkinek kimenekülnie, még mielőtt a nagy szél miatt a tűz mindent elpusztított. A társtulajdonos és sztárszakács Daniel DeLong utólag azt mondta, hogy Jake és Maggie nagyon bátrak és segítőkészek voltak. „Jake például segített kihúzni a dolgokat a tűzből" – tette hozzá.

Egyébként azt sem tudják sokan Gyllenhaalról, hogy nagyon rossz a szeme. Nemrég például bevallotta, hogy szemüveg nélkül gyakorlatilag semmit nem lát, de ez egyáltalán nem zavarja. Sőt, elmondása szerint vannak pillanatok, amikor ez kifejezetten az előnyére válik. „Reggelente, mielőtt felhúzom a szemüvegem, és még nem látok semmit, végre egy kicsit magamban lehetek” – mesélte, a Telegraph-nak korábban pedig úgy nyilatkozott, hogy gyerekként „könnyű célpont volt" az osztálytársai számára, mivel korrekciós szemüveget kellett viselnie, amiért sokan csúfolták. Ugyanakkor rengeteg alakítása során tudott meríteni abból, hogy saját bevallása szerint eléggé érzékeny gyerek volt.

Jake, a prérifarkas

A Gyllenhaal által meghozott döntés/változás pedig egybeesett más változásokkal is az életében. „Sok minden újradefiniálta önmagát. Nem mindegyik volt jó” – mondta egy interjúban. Ott volt például a barátja, Heath Ledger 2008-as halála. Ráadásul a szülei is elváltak. Az azóta készült filmjeiben épp ezért folyamatosan próbára tette magát. A 2015-ös Everesthez három hónapon át forgatott az Alpokban, Izlandon és a Mount Everest alaptáborában, az ugyanebben az évben bemutatott Mélyütés című bokszeposz kedvéért fél évet töltött egy profi edzőteremben, s ahogy fentebb is áll, az Éjjel féreg főszerepéért durván lefogyott.

„Amikor elkezdtem megtanulni a párbeszédeket az Éjjeli féreghez, a szavak és az írásjelek annyira különlegesek voltak, hogy a testem elkezdett bizonyos módon reagálni rájuk. Volt ez az állatos elképzelésem, mintha egy prérifarkas lennék.

Dél-Kaliforniában nőttem fel, és éjszakánként néha hallani lehetett az üvöltésüket, ahogy széttépnek egy ártatlan állatot, ezért gondoltam, hogy a karakteremnek is ilyennek kell lennie. A prérifarkasok mindig betegesnek tűnnek: vékonyak, és őrült tekintetük van, na meg az árnyékban bolyonganak. Rájötten, hogy ez koncepcióként abszolút működik, így ehhez az elképzeléshez alakítottam magam” – mesélte. A változás pedig valóban páratlan lett, sokak szerint Gyllenhaal az Éjjeli féregben nyújtotta élete eddigi legjobb alakítását, és pofátlanság, hogy még csak nem is jelölték érte Oscar-díjra.

Későn jött szerelem

Bár a pletykalapok az évek során keményen próbálták Gyllenhaalt lehetséges partnerekkel összehozni – pl. Natalie Portmannel, Minka Kellyvel, a Mélyütés-beli partnerével, Rachel McAdamsszel vagy Ruth Wilsonnal –, ezek nem voltak igazak, Jake maga pedig azt sugallta, hogy a kemény munka minden hosszabb távú románcának rovására ment. Egy korábbi állítása szerint kétszer-háromszor volt életében szerelmes. „Néha éltem együtt barátnőkkel. A házam pedig mindig nyitva áll a barátaim előtt" – mondta. És majdnem 40 éves koráig tényleg nem volt egy-két évnél hosszabb kapcsolata… 2002-ben kezdett randizni Kirsten Dunst színésznővel, miután a nővére, Maggie, aki Dunsttal együtt játszott a Mona Lisa mosolya című filmben, bemutatta őket egymásnak; végül 2004-ben barátságban szakítottak. 2007-től 2009-ig randevúzott a Kiadatás-beli partnerével, Reese Witherspoonnal, 2010 októberétől 2011 januárjáig, tehát mindössze három hónapig Taylor Swifttel, majd 2013 júliusától decemberéig a modell Alyssa Millerrel járt.

Végül 2018-ban jött a nagy szerelem az akkor 22 éves francia modell, Jeanne Cadieu személyében (Jake ekkor már a 38-hoz közelített), akivel immár hat éve egy alkotnak egy párt, meg nem nevezett források szerint pedig Jake családot is szeretne alapítani Jeanne-nal, merthogy eddig még nem született gyermeke.

Gyllenhaal emellett állítása szerint többet szeretne színházzal is foglalkozni, korábban ugyanis a fiatal brit író, Nick Payne több darabjában is szerepelt. Emellett elkerülhetetlen ambíciói vannak a rendezéssel kapcsolatban is:

„Szeretném nézni, ahogy nálam tehetségesebb emberek játszanak egy jelenetet, és nem kell bemocskolnom azt a saját tehetségtelenségemmel" – mondta egyszer nem kevés álszerénységgel.

És hogy mi a helyzet a munkán túl? „Apám, a svéd egyszer valami gyönyörű dolgot mondott: »Jake, ne felejtsd el, hogy szórakozni is kell!«. Erre én: »Ó, akkor most már rendben vagyok? Eleget tettem?« »Igen, miért ne engedhetnéd el magad?« - mondta nevetve, majd visszarohant a vágószobába, hogy a filmjén dolgozzzon.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
Újraéled az IDMC: 19 év után visszatér a legendás tánckurzus Budapestre
Az IDMC 1985 és 2005 között mozgatta meg szinte a város egész lakosságát a Szkéné Színház színpád. Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.


Regős Pál koreográfus, rendező a Szkéné Színház színpadán szervezte meg nyaranta kéthetes, legendássá vált tánckurzusát, az IDMC-t (International Dance and Movement Centre), amelyen nemzetközi táncművészek segítségével amatőr és profi táncosok ismerkedhettek meg különböző, itthon alig ismert technikákkal, mozgásformákkal.

Idén, a Kristály Színtéren 19 év után éled újra az esemény, ahol négy napig a legnagyobbaktól tanulhatnak az érdeklődők kortárs táncot, flamencot és improvizációt.

A négynapos rendezvény első, azaz megnyitó napján egy beszélgetés keretében emlékeznek vissza a rendezvény korábbi résztvevői Regős Pálra. Fia, Regős János kérésünkre felidézte a kultikus nyári workshop indulását: édesapja 1982 és ’84 között Bécsben, Tudatos Test Technika néven tanította saját mozgástechnikáját, és úgy vélte, egy ilyen eseménynek Budapesten is lenne résztvevője.

Akkoriban ezek a technikák (modern tánc, jazz tánc, musical, sztepptánc, hastánc, afró, butó, maszk-játék, taichi, stb.) még alig voltak ismertek hazánkban

– magyarázta Regős János. Az angol nyelvű rövidítést használták, mert így ment át a köztudatba is: ’ájdiemszí’, bár a hivatalos magyar neve a Nemzetközi Tánc- és Mozgás Központ volt. Talán kicsit nagyzolónak hat ez az elnevezés, de az volt a terv, hogy egy valódi intézet jöjjön létre, amelynek működése folyamatos és szerteágazó. Végül maradtak a kéthetes nyári kurzusok.

Az IDMC az évek során igazi kultikus eseménnyé nőtte ki magát, ünnep volt minden megnyitó és zárógála. Megfordult itt amatőr és profi, színész, táncos, akadémista, de olyanok is, akik egyszerűen csak mozogni szerettek volna, vagy a gyakorlatban megismerni különböző műfajokat, vagy mert újra járhattak a már kedvelt tanár mozgás óráira. A hangulata fogta meg a résztvevőket – emlékszik vissza Regős Pál fia, az elvárásoktól, teljesítménykényszertől mentes közös alkotás szépsége. Apám gyermeki lelkesedése tényleg áthatotta a nyári kánikulában, a klíma nélküli, üvegtetős tornateremben, meg a padlástér alatti Szkénében izzadó emberek szívét.

A Kristály Színéren augusztus 5. és 8. között zajló IDMC idén három mestert lát vendégül: itt lesz Edilson Roque brazil táncművész, a kortárs tánc és a Horton technika oktatója, Tatiana Gomez flamencotáncos és Grecsó Zoltán táncművész, akitől táncimprovizációt tanulhatunk.

Az IDMC első napját Regős Pál emlékének áldozzák a szervezők, amelyen egy filmvetítés mellett a 20 évig tartó eseménysorozat néhány szereplőjével készül beszélgetés. A tematikus napok végén az oktató művészek táncelőadásai zárják majd a programot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Csányi János
Az operaénekes 92 éves volt.


Elhunyt Csányi János, derül ki az Operaház vasárnap délelőtti bejegyzéséből.

„Az 1931-ben Nagykörösön született tenor eredetileg autószerelőnek tanult, énekesi tanulmányait előbb a Postások Erkel Ferenc Zeneiskolájában, a mai Benczúr Házban, majd magánúton folytatta, többek közt Possert Emíliánál, aki Simándy József mestere is volt. Színészként, majd operaénekesként előbb Kaposváron, majd Pécsett mutatkozott be, a fővárosban először az Operettszínház szerződtette, majd 1969-tól lett csaknem negyedszázadon át volt a Magyar Állami Operaház társulati tagja, de vendégművészként egészen 2001-ig színpadra lépett”

– olvasható a posztban.

„Széles repertoárján szerepelt a Porgy és Bess Crownja, a Siegfried címszerepe, a Jenůfa Števája vagy a Borisz Godunov Sujszkij hercege, miközben

több mint száz filmben és sorozatban játszott emblematikus karakterszerepet: ő volt többek közt a címszereplő Oglu A Koppányi aga testamentumában, Katica úr az Egy óra múlva itt vagyok c. sorozatban és Góliát a Szomszédok c. teleregényben.

A Magyar Arany Érdemkereszttel, Smetana és Bartók-Pásztory díjjal kitüntetett művész pályájáról 90. születésnapja alkalmából fia, Csányi László írt könyvet Csányi János élete címmel.”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Ennyire ocsmány dolgokat ritkán látunk ilyen szépen komponálva vásznon – Kivérző szerelem-kritika
Elsőre a Tiszta románc és a Született gyilkosok ugrott be a film megnézése után. Ez a két cím pedig igencsak dicséret a Kivérző szerelem alkotóinak. Lássuk, hogy sikerült Kristen Stewart leszbikus bosszúfilmje.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. július 19.



Aki nem ismerné, az amerikai A24 az egyik legbátrabb/legegyedibb független stúdió Amerikában a Neon mellett. Nem igazán hasonlítható egy nagy céghez sem, próbálnak eltérni a megszokottól, és minőségi filmgyártásban gondolkodni. Nem átlagos filmjeik vannak: nem egyértelműen közönségfilmek, ugyanakkor próbálkoznak populárisabb darabokat is gyártani.

Nemrég azt nyilatkozták, hogy ebből a típusú filmkészítésből nem lehet megélni, ezért nagyobb független blockbustereket fognak gyártani.

Első ilyen próbálkozásuk az Alex Garland nevével fémjelzett Polgárháború volt, ami 50 millió dollárba került, plusz marketingköltség. Sokat nem kerestek vele, nem volt akkora siker, mint számítottak rá. Ezután valószínűleg visszatérnek egy időre a kisebb filmekhez.

Rögtön tisztázni szeretném, hogy ez a film sem lett kasszasiker. Ugyan hozzánk most érkezett meg, de az USA-ban már márciusban premierre került, így láthatjuk, hogy Kivérző szerelem bevételei sem robbantották szét a mozipénztárakat.

Pedig vannak itt ismertebb színészek: Kristen Stewart, Ed Harris, Dave Franko, Jenna Melone, egy erős forgatókönyv és atmoszféra.

A ’80-as, ’90-es évek retró életérzésére Rose Glass rendező egészen másképpen ült fel, mint a konkurencia szokott mostanában. Nem dicsőítette túl az időszakot, ez nem egy Stranger Things, ahol mindenki nosztalgikusan tekint vissza mindenre. Itt mindenki mocskos, izzadt, a frizurák szörnyűek és sokan direkt undort keltenek. Kristen Stwart egy szép nő, ami persze szubjektív kijelentés, de itt olyan arcát láthatjuk, amit nem igazán volt még ideje megmutatni a nézőknek. Az ismeretlenebb Katy O’Brian pedig viszi széles, kigyúrt hátán az egész filmet.

A történet nem indul bonyolultan: Lou (Kristen Stewart) egy edzőtermet üzemeltet, itt találkozik Jackie-vel (Katy O’Brian), akivel rögtön egymásba szeretnek – egy igazi vad románc, két lelkileg sérült ember között. Lou apja Lou Sr. (Ed Harris) egy kegyetlen bűnöző, akivel a lány régóta teljesen meg akarja szakítani a kapcsolatot, és eddig csak azért nem tette, mert Lou testvére, Beth (Jenna Malone) hozzáment egy erőszakos férfihoz, JJ-hez (Dave Franco), és fél tőle, hogy ha elhagyja a várost, akkor valami rossz dolog fog bekövetkezni.

A fő konfliktus is ebből indul: megtörténik a szörnyűség, amire reagálva a karakterek csak rossz döntéseket hoznak, így probléma problémát szül, és az egész egy pszichedelikus katarzisban végződik.

Vér, kegyetlenség, erőszak, szex, szerelem, zsarolás – minden van a filmben, amit el tudunk képzelni. Nagyon érdekes mű a Kivérző szerelem, a magyar cím pedig különösen adekvát.

A különleges képi világa miatt egyszerre nem jó nézni a filmet és mégis bámulatba ejtően szép. A képek, amiket látunk undorítóak és szörnyűségek, de ilyen szépen ennyire ronda dolgokat nem láttam még vásznon. A fülledt szexualitás és erotika épp úgy jelen van, mint az erőszak és kegyetlenségek. De még a díszletek és a kosztümök is direkt undort keltőek, mindenki rettenetesen néz ki, ez a ’80-as évek vége, 90’-es évek kinézete nem tesz jót senkinek. A karakterek hajviselete borzalmas – Ed Harrist sose láttuk még ilyen gyomorforgató szerepben, de Dave Francónak se áll jól a bajusz-Bundesliga-séró kombó – hát még a főszereplő hölgyek hajkölteményei.

Fontos kiemelni, ugyan nem mutatnak mindent, de erősen 18+-os a film: nem pornó, de épít a szexualitásra és a grafikus erőszakra.

Nem kezeli a nézőket félkegyelműnek, nem rágja az ember szájába a dolgokat, megmutatnak sok kellemetlen képet, amire szükség is van, hogy a sokk kicsit felébressze az átlagnézőt. Ugyanis a film nem túl hosszú játékideje is kicsit talán sok. Nem azt mondom, hogy unalmas, de lassú víz partot mos típusú film, aminek nem biztos, hogy mindenki örülni fog.

Alapból már annak örülhetünk, hogy egy egyedi ötlet moziba kerül. Ez nem folytatás, bejáratott franchise, ez egy különleges film. Érezni rajta a szerzői kézjegyet, Rose Glass nem csak rendezte, de Weronika Tofilska mellett még a forgatókönyvet is jegyzi. Jó zene és erős képi világ jellemzi. A mocsok, izzadság, feszültség és fülledt erotika csöpög a vászonról. A testhorror kifejezés talán erős lehet a filmre, mert inkább egy kegyetlen thriller, de vannak pillanatok, amikor a sokkoló erőszak szinte kiüti a nézőt.

Igazi szerzői A24 film: aki ismeri a cég korábbi produkcióit, tudja, mire gondolok.

Be tudja húzni az átlagnézőket is, ám valami olyat kapnak tőle, amire nem számítottak. Ha nem csak úgy tekintünk a filmre, mint bosszúfilm, akkor felfedezhetünk ügyes szimbolikát, sőt kimondottan humoros dolgokat is. Lou például állandóan a nikotinfüggőségről és drogokról hallgat kazettákat és rádiócsatornát, miközben folyamatosan ezekkel a szerekkel él. Krtisten Stewart és Katy O’Brian kettőse nagyon jó, mindketten jól elő tudják hozni az őrült viselkedést. Katy O’Briant legtöbben talán A Mandalóriból ismerhetik, de a legújabb Twisters-ben is játszik, nagy jövőt jósolok neki, nagyon tehetséges és különleges arcú színésznő.

Nem állítom, hogy mindenkinek tudom ajánlani a Kivérző szerelmet. Ez egy izzadt, mocskos, erőszakos, mindent elpusztító szerelem története, amely nem biztos, hogy az összes néző igényeit ki fogja elégíteni.

Ebben a meleg, kellemetlen időben talán a legjobb, amit tehetünk, hogy behúzódunk egy filmre a mozitermek hideg sötétjébe. Akkor pedig már lehet próbálkozni valami nem megszokottal, és a Kivérző szerelem éppen ilyen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
97 évesen meghalt Szatmári Liza színésznő
A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta.


Elhunyt Szatmári Liza színésznő. A művész, aki 1951 óta volt a Vígszínház tagja, szombaton, életének 97. évében halt meg - közölte a teátrum.

Mint írták, Szatmári Liza 1928 márciusában született Hőgyészen. Miután a család Budapestre költözött, balettozni és szteppelni tanult, és artista iskolába járt. Már az 1930-as években színpadra lépett, kisgyerekként a Szent István körúton is fellépő Lakner Bácsi Gyermekszínházában Ruttkai Évával játszott együtt, akivel gyerekkori jó barátok és szomszédok voltak.

Férjével, Szatmári Istvánnal a Nemzeti Színházban ismerkedett meg, majd 1951-ben Várkonyi Zoltán hívására együtt szerződtek a Vígszínházba, amely akkor a Magyar Néphadsereg Színháza nevet viselte. Liza testvére Ruttkai Éva öltöztetője lett a teátrumban, ami még erősebbé tette a köteléket közöttük.

Szatmári Liza az Antigonéban Ismenét játszotta, Kárpáthy Gyula Zrínyi című drámájában Eszéki Marit, A néma leventében Gianettát, de pályája során többnyire epizódszerepekben nyerte el a közönség szeretetét. Gombrovicz Operettjében azzal aratott nagy sikert, hogy szteppelve ment ki a színpadról.

1971-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1995-ben Aase-díjat kapott, amelyet Gobbi Hilda alapított az epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtó színészek számára. 1996-ban átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2008-ban pedig megkapta a Gobbi Hildáról elnevezett életműdíjat.

Több mint hetven szerepet játszott el a Szent István körúton, több legendás beugrás, előadásmentés, gyors szerepátvétel is fűződik a nevéhez, és egy díj, amelyet a férje emlékére alapított "A kiscsillag is csillag" néven. Ezzel az elismeréssel minden évben a legjobb epizódalakítást jutalmazza a társulat tagjai közül titkos szavazással kiválasztott zsűri.

Utolsó szerepét a 2015-ben bemutatott A testőrben kapta. 2020 februárjában, 92 évesen lépett utoljára színpadra a Pesti Színházban a Sógornők előadásában.

A Vígszínházban, illetve elődjében tizenegy igazgató alatt dolgozott, több száz kollégával szerepelt együtt. Ilyen hosszú időt talán a világon senki más nem töltött el ugyanannál a társulatnál. Nem csak a színpadon, az életben is magával ragadó volt bájos személyisége, szépsége és szerénysége - írták a közleményben.

Szatmári Lizát a Vígszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: