Jodie Fostert hatszor megerőszakolták, Brie Larsont pincébe zárták - legjobb női alakítások vol 2.
Az első listánk után kiderült, hogy a teljesség igénye nélkül lehet csak hatalmas filmes alakításokról beszélni, ezért készítünk egy második részt is, tekintettel a filmtörténet nagy klasszikus alakjaira is. Íme:
Patricia Arquette: Sráckor
Patricia Arquette minden mozirajongó szerencséjére az utóbbi években reneszánszát éli, és mivel szépen öregszik, vállalja idővel változó külsejét, nem nem mellesleg mindig megtalálja az adott karakter igazságát, így Arquette-et is rendre megtalálják a hozzá illő szerepek. Ilyen volt a Sráckor, ami egy óriási projekt volt, egy hatalmas, katartikus végeredményű mozi: Richard Linklater rendező egy család életét követte színészekkel a főszerepben, voltaképp félig dokumentarista megközelítéssel, 12 éven át. Az eredmény: maga az élet, filozofikus munka az idő múlásáról és a gyermekkor végéről.
Brie Larson: A szoba
Larson, akárcsak Arquette, Oscar-díjat érdemelt ezért a 2015-ös filmért, amely egy csodás regényadaptáció. A sztori középpontjában egy anya és fia áll (a film másik nagy felfedezése Jacob Tramblay volt), akik fogságban, egy ház pincéjében töltik a gyötrődő napjaikat, majd egy napon az anya úgy dönt, lehetőségük adódik a szökésre, és meg is kell próbálniuk. Érzékeny, könnyfakasztó az alakítása Larsonnak, akárcsak a történet, ami fogva tart az utolsó pillanatig.
Jodie Foster: Vádlottak
Hosszasan gondolkodhatnánk, hogy Foster vajon a Vádlottakban (1988), vagy A bárányok hallgatnakban alakított nagyobbat, de egyrészt összehasonlíthatatlan a feladat, másrészt a filmek maguk is azok. A Vádlottak véresen komoly dráma, egy olyan hatszoros nemi erőszak jelenettel, amit csak a legerősebb idegzetű nézőknek ajánlunk. Viszont az utána következő tárgyalótermi drámában fejlődik hatalmasat Foster figurája, és a megsebzett, megalázott, egyszerű nőt hibátlanul, megindítóan alakítja.
Giulietta Masina - Országúton
Fellini klasszikusa igazi kortalan remekmű, amilyen időtlen benne a két színész, Masina és Anthony Quinn játéka. A vándorcirkuszos, akinek látszólag kőből van a szíve, és a szeretetvágytól fűtött bohóclány történetén nincs, aki ma sem könnyezné el magát. Masina játéka sokdimenziós: az érzelmi intelligencia és a félbolondság, az örök, állhatatos szeretet keveréke és szimbóluma.
Ingrid Bergman - Casablanca
A legnagyobb női alakítások egyik legkiemelkedőbbike egy visszafogott, szerelmes nő. Humphrey Bogarttal az oldalán Bergman egy jövő nélküli, de csodás múlttal bíró, örök szerelem történetét meséli el. A filmvégi csillogó szempárt, akárcsak elgyengült pillanatait, nem felejti, aki látta.
Audrey Hepburn - Római vakáció
Ebben az 1953-es mesei történetben nyújtott alakításáért Hepburnt aranyszoborral jutalmazta az Amerikai Filmakadémia. Amilyen egyszerűnek tűnik a szerep, olyan komplikált volt eljátszani a Rómában a lakosztályáról feladatai elől megszökött hercegnőt, aki találkozik egy újságíróval (Gregory Peck) és egyetlen éjszaka, illetve nap alatt szerelem szövődik köztük. Ha valaki eddig nem szeretett bele Hepburnbe, most egészen biztosan megtörtént a szikra.
Diane Keaton - Annie Hall
Woody Allen klasszikusának címszereplője első körben forgatókönyvileg volt zseniálisan megírva (ahogy a macska is fel volt mászva a fára ugye), mert olyan sokdimenziós, árnyalt, feszült és finom volt egyszerre Annie Hall, a filmbeli férfi főszereplő múzsája, szerelme, megszállottságának tárgya, amilyen női karaktert ritkán látunk vásznon. Keaton aztán ezt lazán hozta, stílusos volt, zavart, néha letisztult, depressziós és életörömmel teli - mint egy élő, hús-vér nő.
Vivien Leigh - A vágy villamosa
Ennek a filmnek a férfi főszereplőjét már a pasis színészlistánkban megemlítettük (Marlon Brando személyében), de Leigh játéka legalább vele egyenértékűen színvonalas. A színésznő ekkor már nem a huszonéves, reményteli hollywoodi csillag volt, aki az Elfújta a szélben Scarlett O'Haraként pukedlizgetett és sóhajtozott - mondjuk szerintem abba is szuper volt -, hanem egy érettebb nő, aki tökéletesnek bizonyult az instabil Blanche szerepére.
Törőcsik Mari - Körhinta
Fábri Zoltán legismertebb filmjében a nemzet egyik legnagyobb színésznője fiatal ártatlan lányka volt még, és fiatal, ártatlan lánykát alakított, a rideg vidéki Magyarország egyik áldozatát az akkori sok közül, akinek apja ezen a véleményen volt: a föld földdel házasodik, és megvolt, hogy kihez adja hozzá. De ekkor közbelépett egy szép szál, szerelmes fiatal legény, és a többi már filmtörténelem.