hirdetés

KULT

Eldőlt, hogyan köszön el a nézőktől a Cobra 11

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt.

Link másolása

hirdetés

Egy, a sorozat hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóból kiderül: egy 90 perces filmmel ér véget a népszerű akciófilm-sorozat, a Cobra 11 – írja a SorozatWiki.

A Cobra 11 1996-ban indult Németországban és sokáig Európa egyik legnépszerűbb szériája volt. A sorozat eleinte Magyarországon is kimagasló nézettséget hozott az RTL Klubon, mára azonban a korábbiakhoz képest kevesebben követik a szériát.

A sorozat 26., egyben utolsó évada idén nyáron ért véget Németországban. A produkcióban szereplő Pia Stutzenstein egy, az Alarm für Cobra 11 hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy egy 90 perces filmmel fejezik be a Cobra 11-et.

Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy pontosan mikor vetítik le a zárófilmet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Mardoll a rap Oszvald Marikája – X-Faktor, 2. élő show

Eddig tudtam nevetni a mentorokon, de most már legtöbbször csak irritálnak. Kritika.

Link másolása

hirdetés

Igen, eljutottam arra a pontra, hogy egyszerűen idegesít, ahogy a mentorok egymás szavába vágva próbálják letolni a torkunkon magukat és a versenyzőiket. Néha tényleg úgy érzem magam, mint a piacon, ahol kofák veszekednek a vevőért. Ami sokszor akkor is elriaszthatja a "vevőt", ha amúgy az áru esetleg tetszik.

Csak akkor támogatom, hogy Miller Dávid minden adás elején énekeljen, ha utána a mentorok értékelik. A mostani produkciója szerintem nem ért széket. Szerencsére nem hagyták kibontakozni, de szerintem 20 másodpercig bőven elég azt hallgatni, hogy „süt a nap”.

Azért ide teszem nektek a klipjét, mert gonosz vagyok.

Miután az első élő show végén harmadolták a mezőnyt, mostanra a székek száma is csökkent, így immár csak három versenyzőt juttathattak tovább a mentorok, a maradék ötöt odadobták a mókusok elé.

Miller Dávid ezután alaposan rám ijesztett. Megtudhattuk, hogy anyukája ott van a stúdióban. Ha esetleg valaki nincs otthon annyira a celeb családfákban, Ullmann Mónikáról van szó, és hát egy ilyen bejelentés után az ember érthetően aggódni kezd, hogy netán anyuci is dalra fakad.

hirdetés
Szerencsére nem tette, bár már láttam lelki szemeim előtt, ahogy elénekli, hogy „Írtam a fiamnak egy dalt”.

Ehhez képest az RTL-nek még egy vágóképet sem ért meg, hogy „itt a műsorvezetőnk celeb anyukája”.

A mentorok egész visszafogottan öltöztek. (Az, hogy Alex haja sötétpiros, és egy kettétört, piros szívecskét rajzoltak a halántékára, nála teljesen normális és visszafogott.)

A múltkor Adél, Alex és Peti extravagáns volt, Laci visszafogott. Nyilvánvaló, hogy akkor ma Lacinak kellett vicces ruhát felvenni: kanárisárga zakót húzott. Alex el is nevezte kollégáját Dáridó Lacinak, és én el is képzeltem Csocseszt Laci gúnyájában. Jól állt neki.

Újítás: megmutatták a múlt hétről a mezőny hátsó traktusában hogyan alakultak a szavazatok százalékban. A 4 továbbjutóról ugyan nem árulták el, melyik fantomkép kit rejt, de az kiderült, és Dávid ki is hangsúlyozta, hogy Tóth Roland csupán fél százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint az utolsó bennmaradó versenyző.

A meszidzs az, hogy mindenki szavazzon, mert hát ugye fél százalék milyen kevés. Lehet, ha én is szavaztam volna (amit sosem tettem), akkor talán Roland nem esik ki.

Persze ez így, ebben a formában nem több parasztvakításnál. Akkor lehetne kezdeni valamit ezzel az információval, ha a szavazatszámokat látnánk. A fél százalék az lehet 5 szavazat és 5000 is, ami nem mindegy. Ne feledjük, az ember és a csimpánz DNS készlete csupán 2%-ban különbözik.

Sőt, épp tegnap olvastam egy cikket arról, hogy voltaképp 50%-ban banánok vagyunk.

Nagy Regina Martina kezdte a műsort, és nem aprózta el, a New York, New Yorkot énekelte, amit előtte ugyebár olyan „jelentéktelen” művészektől hallhattunk, mint Liza Minelli, Frank Sinatra vagy épp Cserháti Zsuzsa.

Az elején kicsit bizonytalannak tűnt, de aztán belejött, megjöttek az energiák, amik ehhez a dalhoz kellenek (legalábbis, amennyire egy 14 éves lánytól elvárható).

Még emlékezhettek, a Mentorháznál nem voltam Regina híve, de az utolsó két előadásával engem is levett a lábamról.

Mivel Regina produkciójáról sajnos nem elérhető hivatalos videó, hallgassátok Cserháti Zsuzsa verzióját.

Viszont bevallom, kicsit értetlenül hallgattam a mentorok értékelését. Adél arról beszélt, tetszik neki, hogy nem léptek ki abból a stílusból, amit Reginától megszoktunk. Peti és Alex is egyetértett vele, egyedül Laci mondta ki azt, ami szerintem is teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon is kiléptek.

Nem is értem, hogy lehet azt mondani, hogy Szécsi Pál és Késmárky Marika ugyanaz a stílus, mint a New York, New York. A „Nem vagy te Néró”, amit az első élő show-ban énekelt Regina, tipikus szocpop. Balaton, Bambi és Antal Imre műsorvezetésével készült zenés műsorok jutnak az ember eszébe róla. A New York, New York ennek a világnak pontosan az ellentéte: New York, Broadway, csillogás, a nyugat ópiuma, és nem utolsó sorban Martin Scorsese.

Csak arra tudok gondolni, a mentorok annyival fiatalabbak nálam, hogy onnan nézve minden, ami 1990 előtt volt, az egy stílus.

(Aztán csodálkozunk, ha a Retro rádió Soho Partyt játszik.)

Regina előadásának pont az adja az értékét, hogy ezt az egészen más fílinget is hozni tudta. Mint kiderült, ez a kedvenc dala neki és a családjának is. Örülök, hogy elénekelte, hiszen – SPOILER – a következő adásban már nem lesz rá lehetősége.

Abban igaza lehet Lacinak, hogy Reginának még kell érnie, mert ha hiányzott talán mégis valami, az a fajta finom piszkosság, ami azoknak a sajátja, akiket párszor már megtaposott az élet.

Laci végül nem adott széket a kislánynak, így csak három igennel ülhetett le.

Mehringer Marci következett. Hozzá épp ellentétesen viszonyulok, mint Reginához. Az elején nagy rajongója voltam. Most is elismerem és nagy tehetségnek tartom, de ez a produkciója számomra kissé unalmasra sikeredett, olyannyira, hogy ha választhattam volna, inkább őt engedtem volna haza Regina helyett.

A mentorok is hasonlóan érezték, nem épült a produkció, Adél szerint Marci most nem csinált pillanatot. Így csak saját mentorától kapott igent, tehát a veszélyzónába került.

Bevallom nagy csodálója vagyok a természetnek, és mindig is lenyűgöztek a megmagyarázhatatlan természeti jelenségek. Hogy keletkezik a gömbvillám? Miként képesek a fák a gombafonalakon keresztül kommunikálni egymással?

Miért akar valaki Burai Krisztián dalt énekelni, ha senki nem kényszeríti erre?

Feltétlenül megkérdezem Tabatabai Nejad Flórát, ha találkozunk. Ő már az első élő show-ban is Burai dalt énekelt, és nagyon megörült, amikor a slágergyáros megkereste Puskás Petit, hogy szeretne Flórával dolgozni.

Készült is egy közös dal, amihez videoklip is van, ezért ezt meg tudom mutatni.

A mentorok nem repdestek a boldogságtól, Adél szerint még korai volt saját dalt énekelni. Alex szerint nem volt önazonos.

Szerintem pedig egészen egyszerűem ez egy rossz dal.

Csontig lerágott téma (a mocskos pénz mindent elront, pedig a gazdagságot nem vihetjük a sírba magunkkal, és egyébként is mennyivel jobb lenne boldognak lenni. Köszönjük Emese.)

Következett Paulina, és kiderült, hogy Laci miért öltözött sárgába. Versenyzője Kovács Kati Most kéne abbahagyni című slágerét énekelte – ami egy tehetségkutatóban akkora magaslabda, hogy méltóságon alulinak érzem lecsapni –, Laci pedig ehhez valamiért a Kill Billből merített ihletet, és Uma Thurmanre hajazó sárga ruhát tervezett a lánynak. (Igen, Laci tervezte a ruhát.)

Petinek nem tetszett, jól kezdődött, de hiányzott a vér, a dög. Alex szerint jó ötlet volt a fúzió. Végül a vegyes fogadtatás ellenére Paulina kapott széket, így zsinórban másodszor jutott tovább egyenes ágon.

Rögtön a reklám után megint Laci csapata következett, Mardoll – akit az SZMO Facebook oldalán a kommentelők valamiért Marvellnek hívnak.

Laci ezúttal arra kérte a versenyzőjét, hogy legyen visszafogott, úrinő. Megijedtem, mert ha Mardollban van valami, amit szeretni lehet, az az őrültsége. Mellesleg erről is szólt a dala: I’m Crazy. Ezúttal énekelt is, amit a mentorok szerint nem kellett volna.

Szerintem nem volt hallgathatatlanul szörnyű az énekes rész sem, ebben a produkcióban elment. Összeségében most volt először, hogy Mardoll teljesen magával tudott vinni, nagyon sok jó ötlet volt a produkcióban – állítólag mindent Laci talált ki.

Majd ha felkerülnek a videók az RTL felületeire, feltétlenül nézzétek vissza. Addig be kell érni egy lyric videoval:

Sokat gondolkoztam rajta, ki jut eszembe Mardollról, és ma rájöttem: Oszvald Marika. Tudom, ég és föld a két hölgy világa, de mégis, Mardollan valahogy ugyanaz a huncut energia dolgozik, mint mindenki kedvenc szubrettjében.

A The Harmonies ismét jött, látott és győzött. Kicsit csodálkozom is, hogyhogy ez a három lány nem jutott tovább saját jogon, miközben ők azok, akik folyamatosan hibátlanul teljesítenek.

Ők számomra azok a mezőnyben, akik eddig bármit énekelhettek, nagyon bejött. Pedig higgyék el, T. Danny munkássága legalább annyira távol áll tőlem, mint Burai Krisztiáné, és az Utoljára sírtam érted pontosan az a dal, amire alapból azt mondanám, kár volt megírni. De lám, mégsem, mert a The Harmonies valahogy értelmet adott a dal létezésének.

A lányoktól hitelesebben hangzott, talán azért, mert az ő hangjuk nem igényel autotune-t.

Peti szerint a The Harmonies tagjai voltak ma este a legjobb énekesek, és nehéz vitatkozni vele. Jelen pillanatban a múlt heti produkciójukat tudom megmutatni.

Aleeról megtudtuk, hogy tüszős mandulagyulladása volt ezért nem nagyon tudott készülni. A produkcióján nem látszott meg, hozta a kötelezőt. A fiatal rapper produkciójában nem találtam kivetnivalót, annál értetlenebbül szemléltem a körítést, amit kapott. Valamiféle pankrátor mérkőzésbe csöppnetünk, ami nem teljesen rétem, hogy jött a dalhoz, ráadásul zavaróan elvonta a figyelmet Aleeról.

Ferenci Kamilla zárta a műsort fantasztikusan, pedig az Egyedül ballagokat énekelte a Váradi Roma Cafétól. De Kamillára is igaz ami a The Harmoniesra: az egyéniségével a gyengébb, közhelyesebb dalokat is hitelesebbé tudja tenni.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, milyen sok múlik a műsor szerkesztésén. Azzal, hogy Kamilla lett az utolsó fellépő, gyakorlatilag eldőlt a továbbjutása. Hiszen tudni lehetett, nagyon-nagyon csapnivalóan kellene teljesítenie ahhoz, hogy ne kapjon széket, és utolsóként nem fordulhatott elő ami múltkor, hogy a közönség felállítja.

Ha például Nagy Regina lett volna az utolsó, akkor ő örülhetett volna a tálcán kínált továbbjutásnak, és lehet, hogy Kamilla esik ki. A műsorkészítők nyilván azt is látják, ki kap hétről-hétre rengeteg szavazatot, tehát a favoritjaik közül ki az, akit nyugodt szívvel felállíthatnak, ha úgy jön ki, mert akkor is továbbjutnak.

De hát ilyen ez a popszakma. Alee, Paulina és Kamilla jutott tovább székből, a veszélyzónából pedig a The Harmonies, Mardoll és Mehringer Marci menekült meg. Távozott Regina és Flóra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Nem nőnek való vidék – Megnéztük a Sabaya című dokumentumfilmet

Felkavaró az Iszlám Állam katonái által elrabolt és szexrabszolgaként tartott kurd nők kimentési akcióiról készült Sundance-győztes dokumentumfilm, a Sabaya.

Link másolása

hirdetés

„Az a legveszélyesebb, amikor minden nyugodt” – mondja Mahmoud, a film főszereplője, aki az Iszlám Állam katonái által évekkel korábban elrabolt jezídi lányokat és asszonyokat menekít ki az északkelet-szíriai al-Hol menekülttáborból. Az önkéntesekből álló kis csapat tagjai összehangolt akciók keretében indulnak a táborba éjszakánként és sátorról sátorra járva keresik a burka mögé rejtett nőket, akiket sokszor golyózáportól kísérve szöktetnek ki az emberi pokolból.

A csapat a nők életben maradt hozzátartozóitól kapott fényképek alapján dolgozik. Több ezren kerestetik velük kétségbeesve az elhurcolt lányaikat és asszonyaikat, de sokakat sajnos már hiába várnak otthon. A táborban fogva tartott jezídi nőket a fotók alapján kutatják fel a beépített besúgók. Ők olyan önként jelentkező nők, akik egykor szintén foglyok voltak itt, de most a lebukás végzetes lehetőségét is vállalva visszaszöknek a táborba, hogy segítsenek a sorstársaikon. Mahmoudék mobiltelefonon tartják velük a kapcsolatot, és ha fülest kapnak tőlük egy-egy megtalált lányról, indul a mentőakció.

Hogy kik azok a jezídik? Ők egy az iraki Szindzsár hegység körül élő, kurd nemzetiségű vallási kisebbség, akik a Bibliát és a Koránt is követik, vallási szokásaik pedig főként szájhagyomány útján öröklődnek.

Az agresszív muszlimok üldözik őket, az Iszlám Állam legutóbb 2014-ben követett el ellenük népirtást. A vérengzés során a fiúkat és a férfiakat megölték, több ezer kislányt és nőt pedig magukkal hurcoltak a táboraikba. Erőszakkal áttérítették őket a muzulmán vallásra, burkát kényszerítettek rájuk és sabayákká, vagyis szexrabszolgákká tették őket.

Hivatalosan feleségek ők, de valójában csak megvetett, alsóbbrendű lények, akiket a férjeik erőszakos közösülésre használnak és veréssel büntetnek. Rengeteg gyerek születik ezekből a kapcsolatokból, és körülbelül el tudjuk képzelni, milyen sors vár rájuk.

Az Iszlám Állam szétverése után a sabayák a harcosok hozzátartozóival együtt az al-Hol menekülttáborba kerültek, abba a kurd fegyveres erők által őrzött szír táborba, ahol ma közel hetvenezren élnek. Lányok, asszonyok és rengeteg gyerek, akik embertelen körülmények között várják, hogy döntsenek a sorsuk felől. Az al-Hol menekülttábor egyébként egyike a legveszélyesebb szír táboroknak, nemrég például azzal került be a hírekbe, hogy egyetlen év alatt közel négyszáz kisgyerek halt meg itt az élelem és az orvosi ellátás hiánya, na meg a hideg miatt.

hirdetés
Hogir Hirori, a Svédországban élő, de Irakban született kurd dokumentumfilmes 2016-ban készítette első filmjét a jezidita kisebbség ellen elkövetett 2014-es népirtásról. A The Girl Who Saved My Life című darabot 2017-ben követte a The Deminer, majd a rendező idén januárban, a Sundance Filmfesztiválon mutatta be a trilógiává bővült sorozat zárófilmjét, a Sabayát, amivel el is nyerte a dokumentumfilmes szekció rendezői díját.

Hirori nem nagy lélegzetvételű történelmi tablót készített rosszak és jók küzdelméről nagybetűs tanulságokkal és nem is hatásvadász helyzetjelentést a szenvedésről, a nyomorról és a kilátástalanságról. Őt maga az ember érdekli. Annak a megmutatása, hogy hogyan telnek a mindennapjaik azoknak, akik itt és most kénytelenek élni, és hogy hogyan lehet ebből a helyzetből mégis kihozni a legjobbat. Hogy milyenek azok a nők, akik egy üldözött vallási kisebbségbe születtek bele egy erőszakos, férfiközpontú világban és hogy hogyan lehet megmaradni még a legnehezebb időkben is embernek – csupa nagybetűvel.

Az író és rendező, aki egyben operatőre és vágója is a filmnek, mindehhez nem a mindentudó narrátor szemszögét választja. Nemcsak szemlélője az eseményeknek, hanem ő maga is szereplővé válik. Kamerájával szinte mindvégig Mahmoudot követi, akinek az egész élete a sabayák kimentése körül forog.

Otthon, a felesége és a kisfia mellett tervezi telefonon a mentőakciót éjjel-nappal, innen indul a társaival a menekülttáborba, a kimentett lányokat pedig a saját házában szállásolja el, akik majd innen kerülnek vissza a családjukhoz.

Hirori ugyanúgy résztvevője az akcióknak, mint a többiek, kamerájával ott ül Mahmoudék mögött az autóban, velük tart a menekülttábor sátraiba, ő is átéli velük, amikor a lányok kicsempészése után üldözőbe veszik őket és tüzet nyitnak rájuk. És akkor is ott van, amikor Mahmoud házában a kimentett lányokról lekerül a burka, és láthatóvá válik az arcuk, a szemükben pedig ott van az az elmondhatatlanul sok szenvedés, amit átéltek. A szenvedés, amiről nekünk itt, Európa közepén csak homályos sejtéseink lehetnek. De ezekben a szép és szomorú szemekben a fájdalom mellett ott csillog a remény is, ami nekik maga az élet.

Sabaya

Svéd dokumentumfilm, 90 perc, 2021.

Rendező: Hogir Hirori

Bemutató: november 18.

Szereted a skandináv filmeket? Most egy héten át nézheted őket!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Melyik oldalra állsz? – közös dalt készített a Müller Péter Sziámi AndFriends és bongor

„Dal a kisember dilemmájáról. Arról, hogy mi lesz, ha rosszul dönt, és nem az ő nagy embere lesz a befutó? Dal a szánalmas helyezkedésről, a szorgalmas seggnyalásról és a fájdalmas végkifejletről.” Premier!

Link másolása

hirdetés

A Müller Péter Sziámi AndFriends új dalát Kirschner Péter írta Müller Péter Sziámi szövegére, a szabadkai rapper, bongor tolt hozzá 8 kiváló sort, a zene pedig Szögi István harsonás (bongor zenekar) közreműködésével lett teljes.

A dal már hónapok óta része a zenekar repertoárjának, előadták számos alkalommal együtt, bongor és Szögi István társaságában is, de azoknak a koncerteknek is nélkülözhetetlen darabja, némiképp áthangszerelt változatban, ahol ők nem tudnak jelen lenni.

Müller Péter igy ír a dalról:

Dal a kisember dilemmájáról. Arról, hogy mi lesz, ha rosszul dönt, és nem az ő nagy embere lesz a befutó? Dal a szánalmas helyezkedésről, a szorgalmas seggnyalásról és a fájdalmas végkifejletről. Arról, hogy hova állnak a balgák, és hova álljanak a belgák? Ego-antipolitika: "Ha meg akarják mondani, hogy mikor hova állhatsz, te alapíts inkább egy szerelmes párt(ot)."

bongor: „Az én szövegbetétem a döntésképtelenségről szól, arról, hogy sok kérdést jobb lenne nyitva hagyni, lebegni néha jobb, mint rossz döntéseket.”

Kirschner Péter: „Nekem ez a dal elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék egyik oldalra sem állni, és az lenne az igazi, ha senki se próbálna semmi ilyesmire rávenni mostanában. Persze nem egyszerűen lavpíszhepineszOM, mert az általunk fontosnak tartott értékek mellett ki kell állnunk, sőt, de ez nem jelenti azt, hogy nem kéne halljuk mindenki hangját. És persze a legjobb lenne szerelmes pártot alapítani.”

hirdetés

A dal elhangzik a zenekar december 4-i koncertjén is az A38-on, ahol várhatóan a klipet is levetítik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Megerőszakolt és bántalmazott hősnők a Szépművészeti Múzeumban

Tanulságos, hogy a festők – akik nyilván férfiak voltak – hogyan ábrázolták képeiken a megkínzott, meggyalázott, pellengérre állított nőket.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2021. november 28.


Link másolása

hirdetés

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján olyan legendás szentek, királynők és asszonyok nyomában jártunk, akik bántalmazás áldozatai voltak. A Szépművészeti Múzeum november 25-i rendhagyó tárlatvezetésén a képtárban tragikus sorsú hősnőket ismerhettük meg az őket ábrázoló alkotásokon keresztül.

Már nagyon vártam a tárlatvezetést, mert e téma nekem is szívügyem. Tanulságos volt megismerni ezeket a bibliai és mitológiai #metoo történeteket. De még érdekesebb volt megfigyelni azt, hogy a festők (akik nyilván férfiak voltak) hogyan ábrázolták képeiken a megkínzott, megerőszakolt, pellengérre állított nőket.

A legenda szerint a bölcs és szépséges királylány, Alexandriai Szent Katalin álmot látott, amelyben Jézus a jegyesévé fogadta. Szent Katalin bűne mindössze annyi volt, hogy keresztény hitét terjesztette. Ellenszegült a balványimádó Maxentius császárnak, aki bebörtönözte és megkínoztatta. Az állhatatos Katalin azonban megtérítette a császár tudósait, katonáit és a császárnét is.

Giovanni dal Ponte mester 14. századi oltárképének talapzatán képregényszerűen láthattuk Szent Katalin térítő tevékenységét, bebörtönzését és mártíromságát.

Szent Katalint éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték, hogy így összevagdossák.

A kerék azonban Katalin imájának hatására darabokra tört. Katalint végül lefejezték, és a legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt.

hirdetés

Szent Katalin egy másik mestert, Grégoire Guérardot is megihlette a 16. században. A Szépművészti Múzeumban egy másik szentről festett képpel áll párban, aki szintén mártírhalált halt.

Szent Borbála a legenda szerint túl szép volt, ezért apja egy toronyba záratta, de mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, és Borbála titokban kereszténnyé lett. Apja távollétében Borbála elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön a tornyára. Amikor apja megtudta, hogy keresztény, ami a Római Birodalomban bűnnek számított, bíróság elé akarta hurcolni lányát. Borbálát imái segítettek, és a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte. A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet. Borbálát végül lefejezésre ítélték, és apja maga hajtotta végre az ítéletet.

A házasságtörő asszonyról három festményt is megnézhettünk. A legenda szerint a rajtakapott asszonyt halálra akarták kövezni, de Jézus azt mondta a farizeusoknak: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen!" Erre az emberek eloldalogtak. Nagyon érdekes volt megfigyelni a kiállításon, hogy három különböző művész, milyen különböző módon állt ehhez a témához.

A Lutheri tanokat hirdető, megbocsátásról szóló bibliai történet a reformáció korában élő id. Lucas Cranach-ot is megihlette. A festményen nagyon megindító az az óvó mozdulat, ahogy Jézus megérinti a nő kezét. Ám a festő úgy általában nem volt túl jó véleménnyel a nőkről, ami több alkotásán is tetten érhető.

Jobban megfigyelve Cranach házasságtörő asszonya inkább tűnik sunyinak, mint bűnbánónak.

Grafolo itáliai manierizmusba hajló festménye viszont ilyen szempontból inkább modorosra sikerült. Jézus, mintha egy színpadon állna, a házasságtörő asszony pedig egy "szégyenlős tinilány és egy hellén istennő keveréke". Az egész kompozíció tulajdonképpen nem más, mint egy miniatűr Athéni iskola. A festmény tehát sokkal inkább szól a művész Raffaello-imádatáról, mint a bűnbánatról vagy a megbocsátásról.

A házasságtörő asszony története a 16. századi velencei festészetben is gyakori téma volt, ami összefügg a korszak Velencéjének befogadó szellemiségével, vallási és erkölcsi türelmével is. Polidoro da Lanciano barokk felé mutató festményén tobzódnak a fények és a színfoltok, lenyűgöző a különböző anyagok és matériák megjelenítése. Érdekes, hogy nem Jézus, és nem is a házasságtörő asszony van a fókuszban, hanem az egyik tanítvány, és mintha Jézus helyett ő mondaná az asszonynak: "menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!"

Az antik mitológia is hemzseg a nők ellen elkövetett erőszaktól. Elég csak Zeusz átváltozásaira és trükkjeire gondolni, ami révén elrabolta vagy csak becsapta, majd magáévá tette kiszemeltjeit. A Szépműben kiállított - Giambologna: Nessus és Deianira modellje után készült - bronzszobor szintén egy elrablás történetét mutatja be.

A mítosz szerint Herkules és felesége, Deianira egy folyón akart átkelni. Nessus kentaur magát révésznek kiadva hátára vette, és elrabolta a nőt. Deianira kétségbeesett kiáltozását meghallva Herkules lenyilazta az erőszakos kentaurt.

A tárlatvezetésen Betsabé történetét is megismerhettük. Dávid király megkívánta, és magáévá tette a nőt, aki egyik zsoldosa felesége (tehát tulajdona) volt. A források mindössze arról írnak, hogy Betsabé szép volt. A történet arról nem szól, hogy a férjes asszony akarta-e vagy sem az együttlétet. Mindenesetre teherbe esett.

Aurelio Lomi azt a pillanatot örökítette meg festményén, amikor a király kilesi a fürdőző Betsabét. A nőt meztelenül, szinte kihívónak ábrázolta, a fürdőt pedig csak egy kis lábmosással jelképezte. Mintha ez az összkép elégséges magyarázat lenne Dávid egyébként törvénytelen, házasságtörő tettére.

Betsabé álláspontját nem ismerhettük meg, Lukréciát azonban kétség kívül megerőszakolták. A történet szerint a szép nőt férje katonatársa, a római király fia megkívánta és magáévá tette. Lukrécia nem bírta elviselni a szégyent, ezért egy tőrrel öngyilkosságot követett el. Férje és édesapja későn értek a helyszínre, ahogyan azt Sodoma: Lukrécia halála című festményen is láthattuk.

Lukréciát évszázadokon át a feddhetetlen erkölcs mintaképeként tisztelték. Ezért is érdekes, hogy

a festő nagyon érzékinek festette meg a Lukréciát, holott pont a szégyen ábrázolása lett volna a lényeg.

Képén a háttérből előtűnő férj és apa is inkább szatírra hasonlít, akik mintha kirakatba tolnák Lukrécia meztelen testét.

A tárlatvezetés után még sétáltunk egyet a kiállítótermekben, és több hasonló témájú festményt is felfedeztünk. Megdöbbentő, hogy az európai művészetben gyakran ábrázolt hősnők közül milyen sokan voltak bántalmazás áldozatai.

A Szépművészeti Múzeum aktuális tárlatvezetéseiről és programjairól tájékozódj a múzeum honlapján.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: