prcikk: ...a szomszéd tehene valami mélyen magyar húrt pendít bennünk – de nem az üres, melldöngetős értelemben | szmo.hu
KULT
A Rovatból

...a szomszéd tehene valami mélyen magyar húrt pendít bennünk – de nem az üres, melldöngetős értelemben

Kalamár Tamás új sorozata nem ígér sokat, de azt betartja: szórakoztató, humoros sorozat ripacskodás és kínos szappanoperás közhelyek nélkül.


Kalamár Tamást lehet szeretni vagy nem szeretni, de a hazai tévézésben azon kevesek egyike aki – állandó „tettestársa”, Ondruss Ilona producer támogatásával –, nem külföldről átvett tartalmakat magyarít jól vagy rosszul, hanem saját ötletből fejleszt sorozatokat.

A külföldi licencműsorok mellett leggyakrabban az az érv, hogy külföldön már beváltak. Csakhogy ez sem garancia semmire. Az Árulók úgy tűnik, bejött, de A séf meg a többiektől például egy évad után elköszönt az RTL. Azt nem tudom, mennyivel olcsóbb megvenni egy külföldi ötletet, mint sajátot fejleszteni, de tekintve a külföldi és itthoni bérek közti különbségeket kétlem, hogy jelentős összegről van szó.

Persze a saját ötlet sem jelent automatikus sikert. Elég Kalamárnál maradnunk. Míg a Barátok közt a rendszerváltás utáni hazai tévézés egyik sikertörténete (üzleti értelemben mindenképp), a Bátrak földjének – bár impozáns kísérlet volt magyar kosztümös sorozat létrehozására – egy évad után nem lett folytatása (habár a félmilliói körüli nézettség azért nem olyan rossz).

Az új sorozat címe „…a szomszéd tehene” telitalálat. Túl azon, hogy a furcsa, mondhatni „unortodox” írásmód figyelemfelkeltő, valami mélyen magyar húrt pendít bennünk, de nem az üres, melldöngetős értelemben.

A „dögöljön meg a szomszéd tehene” mentalitást mindannyian ismerjük, sokan voltunk elszenvedői vagy épp elkövetői, és tökéletesen szimbolizálja azt, amit szebben úgy szoktak mondani, „a turáni átok”: a széthúzást, amit az én életemben még sosem járattak annyira csúcsra, mint az utóbbi 10-12 évben.

Az alapsztori nagyon egyszerű: Laci (Csizmadia Gergely) és Béla (Pavletits Béla) gyerekkoruk óta elválaszthatatlan jóbarátok. Együtt nőttek fel, együtt voltak katonák, egymás mellett laknak egy lakóparkban, és az első epizódban együtt ünneplik meg gyerekeik érettségijét.

A rafkós Laci egy fitnesztermet üzemeltet, a kicsit „nerd” Béla pedig saját könyvelőirodáját vezeti. Az idillnek azonban hamarosan vége lesz, mert közéjük áll a pénz. Laci – aki látszólag menő üzletember, valójában egyik napról a másik napra élő link szerencsevadász – ugyanis uzsorahitelt vett fel, hogy új gépeket vehessen a konditermébe. A tartozása lejárt, hárommillió forintot kellene kifizetnie egy rejtélyes maffiózónak (Maday Gábor játssza, és máris az egyik kedvencem lett a műsorból), aki az ujja levágásával fenyegeti Lacit.

Laci kétségbeesésében Bélához fordul segítségért, aki erkölcsi támogatásáról biztosítja gyerekkori pajtását, de pénzt nem ad neki. Ennek két oka is van. Egyrészt valószínűleg sejti, hogy sosem látná viszont azt a pénzt, másrészt lánya, a harcos környezetvédő Nórit épp felvették Izlandra egy aktivistaképzésre, ami súlyos pénzekbe fog kerülni. Persze mindez csak apránként derül majd ki, a tényleges összeveszésre az első epizódban még nem került sor.

A szomszédháború mindig hálás téma, a Rómeó és Júliától a Szomszéd nője mindig zöldebbig sok változatban találkozhattunk vele. Hogy Kalamárék mit hoznak ki belőle, az még eztán derül ki, de az indítás ígéretes.

Először is, …a szomszéd tehene remek színészgárdával dolgozik. Be kell valljam, az első pillanatokban megijedtem. Amikor a bevezetésben Laci és Béla harci díszekben, íjjal és csúzlival felfegyverkezve összefeszül – előre vetítve a későbbi viszályt – az a honi kabaréjátszás legsúlyosabb pillanatit idézi, de szerencsére a továbbiakban ez nem köszön vissza.

A magyar vígjátékjátszás egyik átka ugyanis, hogy sokan összetévesztik a vicces színészkedést a ripacskodással.

Ami vélhetően elsősorban a rendezőn és/vagy a produceren múlik. A színészek többnyire azt hozzák, amit kérnek tőlük, és amikor egy sorozat összes színésze karikatúrát játszik, ott gyanítható, hogy a koncepció ment félre.

Itt nem tolták túl a játékot. Bár a sorozat leginkább humoros szappanopera, nincs idétlenkedés, vicces pofát sem vágnak, és nem esnek át a ló túloldalára sem, nincs az az érzés, mint a Barátok közt – vagy akár anno a Szomszédok – kapcsán, hogy az alkotók még sosem láttak – és hallottak – embereket beszélni.

Rosszat igazán senkire nem tudnék mondani. A színészek többsége olyan művész, aki innen-onnan ismerős lehet, de még nem vált igazán nagy névvé, nem találkozhatunk velük celeb vetélkedőkben, és nem írtja meg a bulvársajtó, ha megözvegyül a kiskutyájuk.

Akit kiemelnék, az Ficzere Béla, aki Laci barátját, Richárdot alakíja, és aki a Lacihoz hasonlóan simlis, dörzsölt fickónak tűnik, de vele ellentétben sikeres. Ficzere A pacal ideje című önálló estjében is bizonyította, hogy milyen sokoldalú.

A másik a Nórit játszó Antóczy Dorottya, akit fura volt a Sirály Másája után érettségiző lányként látni, de remekül megoldotta. Az általa játszott karakter egyébként is az egyik leizgalmasabb. Rajta keresztül bejön a sorozatba a környezetvédelem témája, ami fontos.

Kérdés, milyen irányba viszik majd, hiszen nagyon vékony jég úgy megmutatni a harcos környezetvédelem humoros oldalait, hogy ne gúnyoljuk ki magát az ügyet.

A Lacit alakító Csizmadia Gergely arca ismerős lehet a korombélieknek. A Jóbarátok sikerét megirigylő – rövid életű – Tea című TV2-ős sitcom egyik főszereplője volt, majd az All You Need is Love – Ha Te is akarod című párkereső show házigazdája volt. A Bélát alakító Pavletits Béla ezzel szemben leginkább akkor lehet ismerős, ha valaki látogatja a Pesti Magyar Színház előadásait.

Laci feleségét, Sárát, vagyis Kovalik Ágnest a Radnóti és a József Attila Színház mellett láthattuk mindenféle sorozatokban filmekben (Tea, Fapad, Jóban-rosszban). A másik feleséget, a pszichológusként dolgozó Verát Lapis Erika alakítja, a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze.

A folytatásban feltűnik majd Fodor Zsóka is, és ha már Barátok közt, egy rövid villanásra Lóránt Krisztát is láthattuk.

Érdemes egy esélyt adni a szériának, már ha kedveli valaki a napi sorozatokat. Nem olyan csöpögős, mint a legtöbb szappanopera, és nem bombáz bosszantó klisékkel – legalábbis egyelőre. Nem ígér sokat, de azt hozza. Szórakoztató, esti kikapcsolódásnak mindenképp megteszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix
A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2026. április 08.



Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.

Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.

Mi láttuk először!

Mivel a turné első koncertjét láthattuk, kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a csapaton, hogy egy még nem bejáratott show-n veszünk részt. Be kell vallanom, hogy épphogy. A koreográfiát nem vitték túlzásba, főképp térformákkal dolgoztak, de ez nagyon jól mutatott a bulin. Mindig az éppen szólót éneklő tag került a középpontba és becsületesen kihasználták a színpad adta lehetőségeket. És ha már színpad. Talán itt lehetett egy kicsi hiányérzetünk, továbbra is egy sima dobogó került csak a deszkákra, de még így is nagyobb volt, mint a korábbi koncerteken.

A fények rendkívül jól aláfestették az éppen elhangzó dalokat, a drámaibbaknál hideg-, a szórakoztatóbb számoknál meleg fények világítottak. Mint minden profi produkciónál, itt is volt dress code. Az énekesek a fekete és fehér színekkel dolgoztak, ráadásul viszonylag hétköznapi ruhadarabokat választottak az estére. Mind a színpad, mind az öltözékek puritánsága is arra enged következtetni, hogy

semmivel sem akarták elvenni a fókuszt a zenéről, amiről amúgy is baromi nehéz lenne.

A Pentatonixnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy melyik dalokhoz és milyen módon nyúljon hozzá, ez a képességük pedig egy műsor összeállításánál sem hagyja el őket. Tökéletes íve volt a koncertnek, az energikus kezdés után egy kicsit visszavettek a tempóból, majd jöttek az egyéni dalok, a közönségénekeltetés, a felfokozás és végül a katarzis. Örömmel konstatáltam, hogy most jóval több olyan dalt választottak, amelyben Mitch Grassi kontratenor énekelte a fő szólamot. A fickó ugyanis egészen egyedi hangszínnel rendelkezik és igazi kincs az énekes szakmán belül. A műsorban helyet kapott a már említett Daft Punk, a Creep, a kezdeti időket idéző White Winter Hymnal, a Halleluja, a Bohemian Rhapsody, a Sound of Silence és nálunk debütált a csapat legújabb dala, a Heaven on Earth is.

Az egyedüli negatívum az, hogy rövid volt. A bruttó kilencven perces műsorból elment tíz perc arra, hogy Scott Hoying, a csapat baritonja megtanítsa a három részre osztott közönségnek a “Let the Sunshine in” különböző szólamait, amit majd a csapat feltehet a TikTok-ra. Ez meg is történt egyébként.

@pentatonix

What an EPIC way to kick off our Europe tour! Thank you, Budapest! ??

♬ original sound - Pentatonix

A szólódalok szintén elvittek 20 percet a buliból, de kaptunk egy rendkívül profi instrumentális dalt is, melyben a beatboxer Kevin Olusola elektromos csellón, a basszust éneklő Matt Sallee dobon játszott. Ezt leszámítva viszont csak az öt énekes hangja szólt, alkalmanként egy kis hd-val megtámogatva.

Annyira közel volt!

Az első öt dal után meglepődve jegyeztem meg magamban, hogy “azt a mindenit, végre jól szól a Dome!”. Na ez a kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A koncert negyedénél mintha kiment volna cigizni a hangosító. Hol a mélyebb frekvenciák, hol a magasabbak nem hallattszódtak, ráadásul a hd sokszor nem alátámasztotta a csapatot, hanem elnyomta. Ez több dalnál is igencsak zavaró volt, néha még azt sem lehetett kibogarászni, hogy milyen hangnemben énekel az öt főhős. A koncert végére szerencsére javult a helyzet, így a gigasláger “Halleluja”-t és a “Bohemian Rhapsody”-t már megint átszellemülve hallgathattuk.

A Pentatonix minden tagja kommunikált a közönséggel, rengeteget hálálkodtak, szívecskéket mutogattak, nevettek, Hoying pedig

az első sorokhoz is lement pacsizni.

Érezni lehetett, hogy mennyire jól érzik magukat a színpadon és tudják, hogy ezt a hallgatóknak köszönhetik.

Mindent összevetve egy lenyűgöző produkciót láthattunk, eszméletlen profin megvalósítva, Scott Hoying, Kirstin Maldonado, Mitch Grassi, Matt Sallee és Kevin Olusola pedig megmutatta, hogy a Pentatonix miért korunk vezető acapella csapata és hogy a magyar közönségnek is szüksége van az igényes zenére. Egy biztos, ha a jövőben újra Magyarországon lép fel az énekegyüttes, mi ott leszünk és a közönségből valószínűleg még elég sokan!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk