KULT
A Rovatból

...a szomszéd tehene valami mélyen magyar húrt pendít bennünk – de nem az üres, melldöngetős értelemben

Kalamár Tamás új sorozata nem ígér sokat, de azt betartja: szórakoztató, humoros sorozat ripacskodás és kínos szappanoperás közhelyek nélkül.


Kalamár Tamást lehet szeretni vagy nem szeretni, de a hazai tévézésben azon kevesek egyike aki – állandó „tettestársa”, Ondruss Ilona producer támogatásával –, nem külföldről átvett tartalmakat magyarít jól vagy rosszul, hanem saját ötletből fejleszt sorozatokat.

A külföldi licencműsorok mellett leggyakrabban az az érv, hogy külföldön már beváltak. Csakhogy ez sem garancia semmire. Az Árulók úgy tűnik, bejött, de A séf meg a többiektől például egy évad után elköszönt az RTL. Azt nem tudom, mennyivel olcsóbb megvenni egy külföldi ötletet, mint sajátot fejleszteni, de tekintve a külföldi és itthoni bérek közti különbségeket kétlem, hogy jelentős összegről van szó.

Persze a saját ötlet sem jelent automatikus sikert. Elég Kalamárnál maradnunk. Míg a Barátok közt a rendszerváltás utáni hazai tévézés egyik sikertörténete (üzleti értelemben mindenképp), a Bátrak földjének – bár impozáns kísérlet volt magyar kosztümös sorozat létrehozására – egy évad után nem lett folytatása (habár a félmilliói körüli nézettség azért nem olyan rossz).

Az új sorozat címe „…a szomszéd tehene” telitalálat. Túl azon, hogy a furcsa, mondhatni „unortodox” írásmód figyelemfelkeltő, valami mélyen magyar húrt pendít bennünk, de nem az üres, melldöngetős értelemben.

A „dögöljön meg a szomszéd tehene” mentalitást mindannyian ismerjük, sokan voltunk elszenvedői vagy épp elkövetői, és tökéletesen szimbolizálja azt, amit szebben úgy szoktak mondani, „a turáni átok”: a széthúzást, amit az én életemben még sosem járattak annyira csúcsra, mint az utóbbi 10-12 évben.

Az alapsztori nagyon egyszerű: Laci (Csizmadia Gergely) és Béla (Pavletits Béla) gyerekkoruk óta elválaszthatatlan jóbarátok. Együtt nőttek fel, együtt voltak katonák, egymás mellett laknak egy lakóparkban, és az első epizódban együtt ünneplik meg gyerekeik érettségijét.

A rafkós Laci egy fitnesztermet üzemeltet, a kicsit „nerd” Béla pedig saját könyvelőirodáját vezeti. Az idillnek azonban hamarosan vége lesz, mert közéjük áll a pénz. Laci – aki látszólag menő üzletember, valójában egyik napról a másik napra élő link szerencsevadász – ugyanis uzsorahitelt vett fel, hogy új gépeket vehessen a konditermébe. A tartozása lejárt, hárommillió forintot kellene kifizetnie egy rejtélyes maffiózónak (Maday Gábor játssza, és máris az egyik kedvencem lett a műsorból), aki az ujja levágásával fenyegeti Lacit.

Laci kétségbeesésében Bélához fordul segítségért, aki erkölcsi támogatásáról biztosítja gyerekkori pajtását, de pénzt nem ad neki. Ennek két oka is van. Egyrészt valószínűleg sejti, hogy sosem látná viszont azt a pénzt, másrészt lánya, a harcos környezetvédő Nórit épp felvették Izlandra egy aktivistaképzésre, ami súlyos pénzekbe fog kerülni. Persze mindez csak apránként derül majd ki, a tényleges összeveszésre az első epizódban még nem került sor.

A szomszédháború mindig hálás téma, a Rómeó és Júliától a Szomszéd nője mindig zöldebbig sok változatban találkozhattunk vele. Hogy Kalamárék mit hoznak ki belőle, az még eztán derül ki, de az indítás ígéretes.

Először is, …a szomszéd tehene remek színészgárdával dolgozik. Be kell valljam, az első pillanatokban megijedtem. Amikor a bevezetésben Laci és Béla harci díszekben, íjjal és csúzlival felfegyverkezve összefeszül – előre vetítve a későbbi viszályt – az a honi kabaréjátszás legsúlyosabb pillanatit idézi, de szerencsére a továbbiakban ez nem köszön vissza.

A magyar vígjátékjátszás egyik átka ugyanis, hogy sokan összetévesztik a vicces színészkedést a ripacskodással.

Ami vélhetően elsősorban a rendezőn és/vagy a produceren múlik. A színészek többnyire azt hozzák, amit kérnek tőlük, és amikor egy sorozat összes színésze karikatúrát játszik, ott gyanítható, hogy a koncepció ment félre.

Itt nem tolták túl a játékot. Bár a sorozat leginkább humoros szappanopera, nincs idétlenkedés, vicces pofát sem vágnak, és nem esnek át a ló túloldalára sem, nincs az az érzés, mint a Barátok közt – vagy akár anno a Szomszédok – kapcsán, hogy az alkotók még sosem láttak – és hallottak – embereket beszélni.

Rosszat igazán senkire nem tudnék mondani. A színészek többsége olyan művész, aki innen-onnan ismerős lehet, de még nem vált igazán nagy névvé, nem találkozhatunk velük celeb vetélkedőkben, és nem írtja meg a bulvársajtó, ha megözvegyül a kiskutyájuk.

Akit kiemelnék, az Ficzere Béla, aki Laci barátját, Richárdot alakíja, és aki a Lacihoz hasonlóan simlis, dörzsölt fickónak tűnik, de vele ellentétben sikeres. Ficzere A pacal ideje című önálló estjében is bizonyította, hogy milyen sokoldalú.

A másik a Nórit játszó Antóczy Dorottya, akit fura volt a Sirály Másája után érettségiző lányként látni, de remekül megoldotta. Az általa játszott karakter egyébként is az egyik leizgalmasabb. Rajta keresztül bejön a sorozatba a környezetvédelem témája, ami fontos.

Kérdés, milyen irányba viszik majd, hiszen nagyon vékony jég úgy megmutatni a harcos környezetvédelem humoros oldalait, hogy ne gúnyoljuk ki magát az ügyet.

A Lacit alakító Csizmadia Gergely arca ismerős lehet a korombélieknek. A Jóbarátok sikerét megirigylő – rövid életű – Tea című TV2-ős sitcom egyik főszereplője volt, majd az All You Need is Love – Ha Te is akarod című párkereső show házigazdája volt. A Bélát alakító Pavletits Béla ezzel szemben leginkább akkor lehet ismerős, ha valaki látogatja a Pesti Magyar Színház előadásait.

Laci feleségét, Sárát, vagyis Kovalik Ágnest a Radnóti és a József Attila Színház mellett láthattuk mindenféle sorozatokban filmekben (Tea, Fapad, Jóban-rosszban). A másik feleséget, a pszichológusként dolgozó Verát Lapis Erika alakítja, a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze.

A folytatásban feltűnik majd Fodor Zsóka is, és ha már Barátok közt, egy rövid villanásra Lóránt Krisztát is láthattuk.

Érdemes egy esélyt adni a szériának, már ha kedveli valaki a napi sorozatokat. Nem olyan csöpögős, mint a legtöbb szappanopera, és nem bombáz bosszantó klisékkel – legalábbis egyelőre. Nem ígér sokat, de azt hozza. Szórakoztató, esti kikapcsolódásnak mindenképp megteszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Az apa az eltűnt lányát keresi, és egy gyilkos is végig ott van mellette – mindent elsöprő családi titok az új sikersorozatban
A főszereplő élete egyetlen pillanat alatt omlik össze, amikor megtudja az igazságot. A nyitott befejezés a nézőkre bízza a döntést: egy ilyen titokkal vajon együtt lehet-e élni?


„Szeretjük a csavarokat… szerintünk epizódról epizódra csak jobb lesz” – nyilatkozta Harlan Coben, a thriller-irodalom egyik mestere arról a januárban bemutatott Netflix-sorozatról, amely ismét bizonyítja, hogy a legveszélyesebb titkokat nem bűnszövetkezetek, hanem a családok őrzik.

A Run Away című, nyolcrészes minisorozat Coben 2019-es regényének brit adaptációja, amely egy apa, Simon (James Nesbitt) kétségbeesett kutatását követi nyomon drogfüggőségbe süllyedt, eltűnt lánya, Paige után.

A nyomozás azonban gyorsan túlnő egy családi drámán:

a felszínre kerül egy gyilkossági ügy, egy örökbefogadási szál és egy zárt, kultszerű közösség sötét múltja is.

A történet érzelmi epicentrumában Simon felesége, a gyermekorvos Ingrid áll, akit Minnie Driver formál meg. Bár a karakter a cselekmény egy pontján kómába kerül, és

több kritika is alulhasználtnak érezte a színésznőt, az ő döntései és elhallgatásai mozgatják a szálakat a háttérből.

„Ez a hihetetlenül mély szeretet Ingrid és Paige között szó szerint szétszakadt a függőség miatt” – mondta Driver a karakterek kapcsolatáról.

A cselekmény bemutatja, ahogy a szégyen és

a tehetetlenség falakat épít a legszorosabb kötelékek közé is, a szülők pedig egymás elől is rejtegetik a fájdalmas igazság morzsáit.

A családi titkok elrejtésében kulcsszerepet játszik a nagynéni, Yvonne is, aki Simon üzlettársaként aktívan részt vesz bizonyos információk visszatartásában.

A történet a fináléban éri el a csúcspontját, amikor kiderül, hogy a lányt bántalmazó Aaront nem a rá vadászó bérgyilkosok ölték meg, és

ennek a titoknak súlya alatt Simon világa összeomlik, a sorozat pedig egy nyitott kérdéssel engedi el a nézőt.

„Az utolsó pillanatban belenézek a kamerába, mintha azt kérdezném: ‘Mit tegyek most?’” – mondta James Nesbitt a Netflix Tudum oldalán.

Minnie Driver is egy másik különösen megrázó jelenet forgatásáról beszélt őszintén. „Soha nem csináltam még ehhez hasonlót… szörnyű volt – egyáltalán nem élveztem” – mondta a Radio Times-nak.

A sorozat feszült atmoszféráját Északnyugat-Anglia borús tájai alapozzák meg.

A fiktív Lanford University külső jeleneteit több valós egyetemi helyszín „összevarrásával” hozták létre Manchesterben és Liverpoolban, a lepusztultabb városrészeket pedig a stáb vászonra festett, valósághű graffitikkel tette még hitelesebbé.

A magyar nézőknek feltűnhet egy érdekes részlet, mert az egyik jelenet háttérben felbukkan egy „Laszlo” felirat az egyetem falán,

de erről hivatalos információ nincs, valószínűsíthetően csak a díszletelem része.

A sorozatot a kritikusok vegyesen fogadták: a Rotten Tomatoes portálon 81%-on áll, dicsérve Nesbitt odaadó játékát és a feszes tempót, míg a Metacritic oldalán 58 pontot ért el, ahol a cselekmény túlzsúfoltságát és logikai terheltségét emelték ki.

A sorozat ritka módon az utolsó percig képes fokozni a feszültséget – kihagyhatatlan darab a műfaj szerelmeseinek.

VIA The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A Stranger Things sztárjai mégis készítettek egy „utolsó, titokzatos részt” a történet folytatásáról
Finn Wolfhard és csapata a Saturday Night Live stúdiójában reagált a rajongói teóriákra és a kilencedik résszel kapcsolatos pletykákra.


Januárban a Stranger Things rajongói hetekig reménykedtek egy titkos, kilencedik részben, ami felülírja a sorozat befejezését. A pletykának végül a Netflix vetett véget, a pontot az i-re pedig a Saturday Night Live tette fel egy paródiával, amiben a sorozat sztárjai is feltűntek.

A Tiktokon és Facebookon is futótűzként terjedő elmélet a „Conformity Gate” nevet kapta, és azt állította, hogy a Duffer testvéreknek van még egy utolsó, eddig titokban tartott rész a tarsolyukban, amiből kiderül, hogy a főgonosz, Vecna valójában nem halt meg.

A teória alapját a fináléban látott apró vizuális részletek és háttérképek félreértelmezései adták. Erről természetesen kiderült, hogy kacsa.

A pletykákra reagálva a Netflix hivatalos közösségi média felületein egyértelmű üzenetet tett közzé: „A STRANGER THINGS MINDEN RÉSZE MOST MEGTEKINTHETŐ”, jelezve, hogy nincs több epizód. Több amerikai lap, köztük a Forbes, már január elején tényellenőrző cikkekben cáfolta, hogy bármilyen titkos rész érkezne.

A történet január 17-én vett új fordulatot,

amikor a sorozatban Mike-ot alakító Finn Wolfhard volt a Saturday Night Live című szkeccsműsor házigazdája.

A műsorba Wolfhard mellett Caleb McLaughlin és Gaten Matarazzo is beugrottak, hogy újra eljátsszák sorozatbeli karaktereiket.

A műsorban lejátszottak néhány lehetséges spinoff-sorozat ötletével: Steve Harrington tanáros sorozatot, Nancy Wheeler újságírós-nyomozós szériát kapna, Wolfhard karaktere pedig egy Szex és New York-adaptációban folytathatná.

A Conformity Gate népszerűségén felbuzdulva a titokzatos kilencedik rész is belekerült a műsorba.

A paródiában elhangzott, hogy a finálé „minden eseménye csak egy illúzió volt, és Vecna még mindig él”, ezzel kigúnyolva a rajongói elmélet alapállításait.

A rajongók végül nem egy új epizódot, hanem egy werkfilmet kaptak. Január 12-én jelent meg a Netflixen a „One Last Adventure: The Making of Stranger Things 5” című, több mint kétórás dokumentumfilm a sorozat készítéséről. A film rendezője, Martina Radwan egy nyilatkozatában a Conformity Gate-et egyszerűen vágyvezérelt gondolkodásnak nevezte. „Bárcsak lenne egy titkos epizód, de sajnos nincs” – tette hozzá, végleg lezárva a spekulációkat.

Íme, a videó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Te lenyúlnál 20 millió dollárt, ha senki sem látja? Matt Damon és Ben Affleck egymásnak feszül A nagy fogásban, avagy Agatha Christie és a korrupt zsaruk esete
Ember legyen a talpán, aki előre kitalálja a Netflix új akció-krimijének összes csavarját!


Gyerekkoruk óta ismerik egymást, már több mint négy évtizede a legjobb barátok a köztük lévő balhékról szóló pletykák ellenére, s lám, idén újra egy közös filmmel jelentkeznek: Ben Affleck és Matt Damon magánéleti és filmbeli kapcsolata valahol lenyűgöző. Már az 1989-es Baseball álmokban együtt statisztáltak, majd mindketten feltűntek az 1992-es Vágyak csapdájában és az 1995-ös Glory Daze-ben (ez inkább Affleck filmje volt), mígnem 1997-ben sikerült az áttörésük, amikor a közösen írt forgatókönyvükből elkészült Gus Van Sant rendezésében a Good Will Hunting, amelyben nem mellékesen mindketten szerepeltek is.

Egy Oscar-díj lett a jutalmuk (a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában), s ekkor már rengetegen megjegyezték a nevüket.

Kevin Smith is ekkor karoltak fel őket (inkább Afflecket), a következő években azonban már a nagy hollywoodi stúdiók is kapkodtak értük. Külön folytatták az A-kategóriás sztárság felé vezető útjukat: Damon például a Ryan közlegény megmentésével, A tehetséges Mr. Ripley-vel, az Ocean’s-filmekkel, A téglával vagy a Bourne-filmekkel, míg Affleck az Armageddonnal, a Szerelmes Shakespeare-rel, a Pearl Harbor – Égi háborúval vagy A rettegés arénájával többek között, majd rájött (és vele együtt mi, nézők is), hogy mennyivel jobb rendező, mint színész (Hideg nyomon, Tolvajok városa, Az Argo-akció stb.).

A Good Will Hunting óta eltelt majdnem 30 év már, Damon és Affleck pedig azóta is fel-felbukkannak időnként közösen egy-egy filmben, bizonyítva, hogy a barátságuk és a gyümölcsöző munkakapcsolatuk örök. A cameós feltűnéseken kívül (ilyenekből volt azért több) együtt láthattuk őket nagyobb szerepben a Dogmában (1999), Az utolsó párbajban (2021), az Air – Harc a legendáértban (2023, még egy Affleck-rendezés), vagy most A nagy fogásban.

Szóval igazából az utóbbi években kaptak rá igazán, hogy ismét együtt „randalírozzanak” a vásznon vagy a tévék képernyőin.

A nagy fogással ezúttal a streaming világában kalandoznak, amelynek író-rendezője, Joe Carnahan már veteránnak számít a kemény (és a kemény zsarus) filmek világában: Narkó (2002), Füstölgő ászok (2006), Fehér pokol (2011), Boss Level – Játszd újra (2020), Zsarubutik (2021), csak hogy néhány címet elmítsünk.

Ezúttal Carnahan inkább a karakterek közti dinamikákra és a fordulatokra helyezte a hangsúlyt, mintsem az akciókra, A nagy fogásnak ugyanis ez adja a savát-borsát. Nem az alapsztori a lényeg, mivel az nem túl eredeti. Egy rendőrosztag, az élükön Dumars hadnaggyal (Matt Damon) és Byrne őrmesterrel (Ben Affleck) kap egy fülest egy úgynevezett drogházról, amelyekben ők egyáltalán nem drogokat keresnek, hanem az abból származó lóvét. Ki is mennek az osztagukkal (+ Steven Yeun, Teyana Taylor, Catalina Sandino Moreno) egy házhoz, amelyben csak a fiatal lányt, Desit (Sasha Calle) találják, akinek látszólag fogalma sem volt róla (a nagyanyjától örökölte két hónapja a kecót), hogy a padláson kb. 20 millió dollárt rejtettek el. Egy ilyen hatalmas összeg pedig még a legbecsületesebb rendőröket is megingathatja.

Meg is ingatja, így elkezdődik a bizalmi játszma hőseink között: ki a spicli, ki van kapcsolatban a kartellel, ki akarja lenyúlni a lóvét, ki akarja visszaszolgáltatni azt, ki kit akar átverni?

A nagy fogás első fele (vagy inkább kétharmada) ennélfogva egy kamaradarabra hajaz, amelyben a főszereplők egy szűk, zárt helyszínen (egy házban) próbálják kezelni a helyzetet, és ahol nemcsak kintről érkezik a veszély (a kartell vagy korrupt zsaruk képében), hanem belül, egymás közt is le kell rendezni a dolgokat, és megküzdeni a gazdagság részegítő hatásaival.

Egy kicsit lassan indul be a film, és elég sok a duma, majd a házban, amikor előkerül a pénzt, végre felpörög a sztori. Carnahan ügyesen adagolja a feszültséget, és valóban nem lehet tudni, kiben bízhatunk és kiben nem. Mindenki gyanús, mindenkinek van motivációja.

Az író-rendező így csomagolja ezt az alapvetően akciós zsarusztorit egy Agatha Christie-szerű krimibe, annak minden jellemzőjével: átverésekkel, csavarokkal és egy nagy leleplezéssel.

Majd a film végén Carnahan rádöbben, hogy az akciókat (a házban egy lövöldözést kapunk csak) feláldozta a sztori és az emberi egymásnak feszülések oltárán, s így beleerőszakol még a fináléba egy több fronton zajló és sablonos akciószcénát, amely azonban a film addigi szellemiségéből nem igazán következik, és nem is ad hozzá túl sokat az élményhez. Plusz a lezárást is sikerült rendesen elnyújtani, ami szintén egy kissé idegenül hat egy ilyen filmben, annyira azért nem epikusak a történések.

Ezektől függetlenül azonban szórakoztató két órát szerez nekünk A nagy fogás, amelyben Damon, Affleck és a többiek hozzák a tőlük elvárhatót, és amelynek fondorlatos sztorija minden bizonnyal sokakat meglep majd. Jó fogás a Netflixen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hogy segíti egy pakisztáni templom meglátogatása a rákból való kigyógyulást? – Megnéztük az On the Spot új sorozatát
Az On the Spot „Sonu – Egy gyógyulás története” című új évada utazás az emberi lélek, a spiritualitás mélyére. Megnézése után talán kicsit másképp fogunk gondolni a rákra.


Bármilyen hihetetlen, már több mint 26 éve indult az On the Spot. Cseke Eszter és S. Takács András a Spektrumon indította útjára dokumentumfilm-sorozatát, amely Robert Capa híres mottóját követi:

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

A sorozat címe is olyasmit jelent, hogy "a helyszínen". Műsoraikat az jellemzi, hogy nem csak ellátogatnak a helyszínre, de ha kell, akár évekig ott élnek egy adott helyen, hogy elnyerjék a kiszemelt riportalanyok bizalmát, mint például Az istenek szigete esetén, amit Balin, az ubudi királyi családdal forgattak.

Azóta bejárták a világot és a magyar tévéket. Évekig láthattuk őket a köztévén, A hosszú élet titka című évad a Telekom TV Go-n tűnt fel, 2022-ben pedig az RTL-hez igazoltak. Minden évadnak van egy központi témája, mint például Törzsek, Diktátorok gyermekei, vagy épp A hosszú élet titka.

On the Spot: Sonu – Egy gyógyulás története – ez a címe az új etapnak, és az indiai származású Sonu Shivdasani küzdelmeit mutatja be egy halálos betegséggel. Cseke Eszter és S. Takács András hét éven keresztül dokumentálták főszereplőjük rákból való felépülését a kemoterápiától a pszichedelikus pszichoterápiáig.

A hatrészes új sorozat a világ egyik legexkluzívabb magánszigetén játszódik a Maldív-szigeteken, ahol korunk legnagyobb sztárjai töltik szabadságukat Angelina Jolie-tól David Beckhemig. Stanley Tucci például szerepel is az egyik epizódban. A szigeten a vendégek és a tulajdonosok mezítláb járnak, biozöldségeket esznek a saját veteményesből, hétről hétre más Michelin-csillagos séf főz rájuk.

A történet középpontjában Sonu áll, a szigethotel alapítója, aki – feleségével, az egykori modell Evával – huszonöt éve fogadja a világ leggazdagabb családjait, mígnem váratlanul negyedik stádiumú rákot diagnosztizálnak nála.

Sonu minden lehetséges eszközt bevet a betegség ellen: a hagyományos onkológiai kezeléseket alternatív terápiákkal egészíti ki, a böjtöléstől és a hiperbárikus oxigénterápiától a magyar fejlesztésű hipertermiáig, amely a rákos sejtek számára nehezen elviselhető hőmérsékletre melegíti fel a testet.

A kiegészítő kezeléseknek köszönhetően a kemoterápia mellékhatásai annyira enyhülnek, hogy Sonu már másnap visszatér az edzőterembe, este pedig étteremben vacsorázik.

„Nem szokványos rákbeteg” – jegyzi meg róla onkológusa.

Kezdetben Sonu a fél világot bejárja a legmegfelelőbb klinikát keresve (a sorozat öt országban készült), később saját klinikát alapít a szigetén ahova nyugati és keleti orvosok költöznek, köztük a hagyományos kínai gyógyászat és az indiai ájurvéda képviselői is. A betegség azonban újra és újra kiújul, miközben Sonu pénzügyi nehézségekkel is szembesül.

A Sonu – egy gyógyulás története nem csupán száraz egészségügyi beszámoló, hanem egy belső utazás története. Ha az ember megpróbálja elmesélni, miről is szól, nehéz nem közhelyekbe futni: „a pénz mit sem ér, ha beteg vagy”, „a rák csak tünet, a lelkedben kell rendet rakni, hogy meggyógyulj”. Pedig a sorozat minden, csak nem közhelyes.

A lényeg a részletekben rejlik. Először is, Sonu egy sikeres ember és úgy is viselkedik. Üzletemberként megszokta, hogy felelősséget vállaljon magáért és a döntéseiért, és a gyógyuláshoz is így fog hozzá. Nem esik pánikba, hanem racionálisan végiggondol minden eshetőséget, és úgy választja ki, kikre bízza rá magát. Egy pillanatra sem engedi ki a kezéből az irányítást. El is mondja, hogy legjobban a kontrol elvesztésétől fél. Amikor például olvas egy egerekkel végzett kísérletről, elhatározza, hogy a kemoterápia előtt böjtölni fog, mert állítólag akik így tesznek, azokat sokkal kevésbé viseli meg a kezelés – és ez beválik.

Arra is ügyel, hogy olyan klinikát válasszon – egy isztambuli intézményt –, ahol a nyugati orvoslás mellett alternatív eszközöket is használnak. Közben a lelki egészséggel is törődik: nem csak azt tárja fel, hogy az anyja milyen kapcsolatban lehet az ő megbetegedésével, de amikor valakitől azt hallja, hogy a transzgenerációs traumák is közrejátszhatnak az ilyen problémákban, felkeresi azt a pakisztáni falut, ahonnan a családjának az 1947-es szétválás után hindukként úgy kellett elmenekülnie egyik napról a másikra, hogy ég a templomuktól sem búcsúzhattak el.

Nem szeretnék mindent lelőni, a sorozat január 20-tól mind a hat epizóddal elérhetővé válik az RTL+ Premiumon.

Cseke Eszter és S. Takács András nagy erénye, hogy egyáltalán nem akar véleményt formálni arról, amit látunk. Nem mondják, hogy hatásos az ájurvéda, nem állítják, hogy valóban létezik transzgenerációs trauma. Ők egész egyszerűen megmutatnak mindent, amit Sonu átél, és ránk bízzák, hogy véleményt alkossunk, mit fogadunk el belőle.

Ez a sorozat is az On the Spot jól ismert eszköztárával készült: ketten, két kiskamerával, szinte zavarba ejtően közelről vettek fel mindent. A nehéz téma ellenére egyáltalán nem depressziós a műsor. Igaz, maga Sonu sem egy búvalbélelt, magába roskadó személyiség. Optimistán, életvidáman jár-kel a mindennapokban akkor is, amikor küzd a betegséggel, akárcsak párja, a mosolygós Eva. Persze a házaspár magánbeszélgetéseiből azért kiderül, hogy közel sem kezelik olyan félvállról, könnyedén a helyzetet, mint ahogy kívülről látszhat, de nem akarják megadni magukat semmilyen szinten a betegségnek.

A drámaiság apró mozzanatokban kúszik be. Sonu kemoterápiája alatt például halljuk egy asszony sírását a háttérből – egy másik páciens, aki közel sem viseli olyan jól a kezelést, mint a hoteltulajdonos. Vagy látjuk Sonu arcán az érzelmeket, amikor orvosa arról értesíti, hogy a rák visszatért.

Ahhoz, hogy az embert nem keríti hatalmában a búskomorság, nagyban hozzájárul Sonu otthona, a trópusi szigetvilág festőisége, illetve Balázs Ádám fantasztikus aláfestő zenéje.

Arra természetesen nem kapunk választ, hogy győzhetjük le a rákot. Ahogy azt minden epizód elején kihangsúlyozzák a készítők, ez egyetlen ember gyógyulásának a története.

Semmi garancia nincs rá, hogy ugyanezek a módszerek ugyanígy beválnának másoknál is.

Nem mellesleg Sonu dúsgazdag ember. Nem sokan tehetjük meg, hogy a világ másik felére repülünk kezelésre, vagy hogy saját klinikát rendezünk be, ahová a világ minden tájáról odacsődítjük a tudományos és – nevezzük így – alternatív rákgyógyítás legnevesebb képviselőit.

De ezzel együtt is érdemes rászánni a hatszor 45 percet, hogy végignézzük a sorozatot. A Sonu – Egy gyógyulás története nem csak azért érdekes, mert végig követhetjük egy ember viszontagságait. Az On the Spot kamerái segítségével eljuthatunk a világ, az emberi psziché és spiritualitás olyan területeire, ahová egyszerű, halandó ember ritkán téved.


Link másolása
KÖVESS MINKET: