KULT
A Rovatból

Egy sokkoló nyomozás igaz története - A Long Island-i sorozatgyilkos nyomában

Továbbra is a Netflix készíti el a legjobb dokumentum-sorozatokat. Ha valaki borzongani kíván egy valós bűncselekményen alapuló dokumentumfilmen, vagy sorozaton, tudja melyik streaming szolgáltatót kell felkeresni.
B.M.; Fotók: youtube.com - szmo.hu
2025. április 09.



A Netflixen még mindig hódítanak a valós és szörnyűséges eseteket feldolgozó dokumentumfilmek, sorozatok. Cikkünk tárgya az utóbbi kategóriába tartozik, A Long Island-i sorozatgyilkos nyomában magyar címe mindent elmond, ami ahhoz kell, hogy a sorozat felkerüljön a Netflix toplistáira.

A doksisorozat szolidan tartja magát a legjobban nézett tartalmak között, s ez nem véletlen.

Ebben nem csak a minőség, hanem a streaming óriási tapasztalatai is bőséggel hozzájárulnak. A piros N-betűs cégnél pontosan tudják, hogy kell eladni a szexet és a halált díszcsomagolásban.

A Long Island-i sorozatgyilkos nyomában története 2010-ben kezdődik, amikor is négy holttestet találtak a Gilgo-beachnek nevezett partszakaszon. A gyilkosságokban túl sok közös pont volt, minden áldozat nő és szakmájukat tekintve a testükből élő prostituáltak és eszkortlányok voltak, ezért kötötték őket egy elkövetőhöz.

Nem véletlenül hasonlították a Long Island-i eseteket Hasfelmetsző Jack rémtetteihez.

A sorozatgyilkos itt is utcalányokat vett célba, főleg arra alapozva, hogy az ő ügyükben úgyse fog a rendőrség teljes erővel nyomozni. Milyen igaza volt.

A Suffolk megyei rendőrkapitány ugyanis nyakig sáros volt. Hihetetlen, de a szörnyű kapitányt egy szintén sok mindenben bűnös megyei főügyész támogatta, és ezért szinte bármit megtehetett. Több prostitúciós ügye is előkerült a férfinak, egy összetett állami nyomozásra volt szükség, hogy megszabaduljon a korrupt rendőrtől a megye. Ez persze a gyilkosság utáni hajtóvadászatot sem segítette. Sokan még azt is pedzegették, hogy a főkapitány támogatja a gyilkost, ha nem is aktívan, de egyetért a tetteivel.

A háromrészes sorozat első epizódja felvezeti a történteket. Archív felvételekkel bemutatja az áldozatokat, az arctalan szexmunkások rokonain és barátain keresztül ad egy autentikus hátteret a nézőknek. Megismerjük a miérteket, és ez nagyban növeli a szimpátiát az áldozatok felé. Ám a rendőrség szempontjából továbbra is veszélyes szakmát űző megtűrt személyek csak, akiknek az ügyére nem pazarolnak a minimumnál több erőforrást.

A második rész a rettenetesen korrupt rendőri szervre koncentrál, amely a velejéig romlott volt.

Az egész epizód a rendőrség vezetőjének és a főügyésznek a „rémtetteit” taglalja, akiknek az impotens nyomozásuknak köszönhetően a sorozatgyilkos tovább tevékenykedhetett. Majd a harmadik rész szépen zárja a sorozatot egy gyanúsítottat a célkeresztbe helyezve. De itt se megy át ízléstelen vádaskodásba és démonizálásba. Megmutatják, miért történhettek meg ezek a szörnyűségek, hogyan úszta meg eddig a gyilkos. Végül pedig megpróbálnak feloldozást adni az áldozatok hozzátartozóinak és barátainak, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Az egész történet erősen megviseli a nézőt. Az, hogy mennyire nem vették a szexmunkásokat emberszámba (sajnos manapság sem javult jelentősen a helyzetük) elszomorító. Könnyű őket okolni, hogy amúgy is veszélyes szakmát választottak, de legtöbbüknek nem volt más választásuk. A környezetük kényszerítette őket ebbe a helyzetbe, és sokan közülük szerető szülők voltak. A gyilkos szempontjából egyszerű áldozatok ők, a rendőrség számára pedig csak gyilkossági statisztika.

Tetszett, hogy a sorozat kendőzetlenül mutatta be a Suffolk megyei korrupciót és a hozzá nem értő tisztek által okozott károkat.

A legrosszabb az egészben, hogy biztosan tudjuk, nem egyedi eset, amit a Netflix bemutatott nekünk. Számos esetben a rendőrségnek „köszönhető”, hogy az elkövetők tovább tevékenykedhetnek. Elég, ha A Mendendez testvérek dokumentumfilmre gondolunk – nem a Ryan Murphy Netflix-sorozatra.

Meglepően drámaira sikerült A Long Island-i sorozatgyilkos nyomában, kemény történet, hatásosan előadva. Igazán profi Netflix-doksi, jó interjúkkal, tökéletes vágásokkal és megfelelő tényismertetéssel.

A legvégső „feloldozás” kissé mesterkélt és művi, mivel még az ügy nem záródott le, de reméljük az igazság győzedelmeskedni fog, és legalább egy gyilkossal kevesebb járkál az utcákon.

A streamingóriás továbbra is verhetetlen a valós történeteken alapuló bűncselekmények feldolgozásában. Nem biztos, hogy a legpontosabbak a részletek és az információk, de a produkciós minőség és a sokk páratlan kombinációját tudják elérni a borzongani vágyó nézőben. Elepesztő jó arányban szórakoztatóak, sokkolóak és megbotránkoztatóak a tartalmaik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Edzés közben szívrohamot kapott és meghalt a Netflix 44 éves sztárja
Vittorio Pirbazari egy edzőteremben esett össze. A tragédia előtt nem sokkal még képeket posztolt a közösségi médiában.


Tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában meghalt Vittorio Pirbazari német testépítő és színész, akit a Netflix Berlin kopói című sorozatából ismerhettek a nézők, írja a Bild. A színész egy edzőteremben, futópad használata közben esett össze, miután szívrohamot kapott. Halálhírét kollégája, Said Ibrahim színész és rendező közölte a közösségi oldalán.

Pirbazari nem sokkal a tragédia előtt még fotókat osztott meg az Instagram-oldalán. Néhány héttel korábban egy súlyos autóbalesetet is túlélt, amelyben csigolyatörést szenvedett, és mindkét lába megsérült. Akkor még úgy tűnt, hogy sikeresen felépülhet.

Said Ibrahim a közösségi bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy barátja a futópadon esett össze. Azt is hozzátette:

„Sok erőt kívánok a családnak és a barátoknak.”

Egy videóban arról is beszélt, hogy Pirbazari „hatalmas és izmos ember volt”, de valójában lágyszívű, rendkívül kedves emberként ismerték.

Vittorio Pirbazari négy epizódban szerepelt a Berlin kopóiban, emellett feltűnt a 2019-es Tetthely című sorozatban is, valamint a Jokah & Tutty című produkció tíz részében. A teheráni születésű színész egy kisfiú édesapja volt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Annyira véres és erotikus lett a Hunyadi egy része, hogy ki kellett vágni egy jelenetet
A sorozatban Törőcsik Franciska karakterét erőszakkal kényszerítik szexre, még vér is folyik a jelenetben – ez országos kereskedelmi csatornán fő műsoridőben nem fért bele.


A Hunyadi sorozat legújabb epizódja ismét felkavarta a kedélyeket a nézők körében, mivel egyes jelenetek igencsak erotikusra sikeredtek. Az egyik ilyen rész annyira erőszakos is volt, hogy a premieradásban nem mertek mindent bemutatni. A jelenetben Törőcsik Franciska által alakított Brankovics Mara és Vlad fia közötti vízben zajló aktus rendkívül intenzívre sikeredett. Mara próbál ellenállni, de erőszakos partnere, miután először a víz alá löki, folytatja a bántalmazást, miközben Mara kétségbeesett arca is látszik.

A rendezői változatot követően, a Super TV2-n viszont már teljesebb képet kaptak a nézők a vad és erőszakos jelenetből.

Ebben a verzióban Vlad fia „folyik a vér, melyet ő ki is szív,” miközben Mara szenved. A jelenet ezután folytatódik a vízben, és teljes képernyőn mutatja az eseményeket.

A készítők valószínűleg tudatosan döntöttek úgy, hogy a premieradásban nem mutatják meg teljes egészében a jelenetet, hiszen az ilyen tartalom nem lehetett volna képernyőn a főműsoridőben, egy vezető kereskedelmi csatornán.

Korábban a Mi Hazánk két politikusa, Dúró Dóra és Toroczkai László is kiakadt azon, hogy a magyar történelem egy jelentős alakját bemutató sorozat túlfűtött erotikával, sőt leszbikus jelenettel igyekezett megnyerni a nézőket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már vizsgálni is kezdte a kifogásolt jeleneteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Végre egy film, amiért megéri elmenni a moziba – Fekete táska kritika
Kiváló színészek, remek rendezés, csavaros forgatókönyv. Mi kell még egy kellemes esti mozizáshoz?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 03.



Egy új Steven Soderbergh filmre mindig érdemes odafigyelni. Van, hogy egy kísérleti horrorfilmet forgat egy szellem szemszögéből (Jelenlét), máskor Channig Tatummal táncolgat (Magic Mike-sorozat), vagy sztárparádéval mókázgat (Ocean’s Eleven-sorozat).

Rendezőnk általában nem csinál rossz filmeket, és mindig próbál valami pluszt adni a sima szórakoztatáson felül.

Akadnak ugyan kevésbé jól sikerült produkciói, de ettől függetlenül is inkább pozitív a mérlege, ellenben a legtöbb mai rendezővel. Most is szerencsénk van, mert egy kimondottan jó darab került célkeresztünkbe. A Fekete táska tökéletesen megmutatja, hogy mi hiányzik manapság a moziműsorról: az ilyen filmek.

Már a szereplőgárda is megér egy misét. Michael Fassbender, Cate Blanchett, Regé-Jean Page, Pierce Brosnan, Tom Burke és Gustaf Skarsgård. Rengeteg elismert és díjnyertes karakterszínész. Emellett a forgatókönyvíró nem más, mint David Koepp. A Koepp és Soderbergh kettős már a Jelenlétben is együtt dolgozott, ám a szövegkönyvíró nevével sok, nagyon sikeres film stáblistáján találkozhattunk korábban.

Ő írta a Jurrasic Park, a Jól áll neki a halál, a Carlito útja, az első Mission Impossible, vagy a Hatodik érzék forgatókönyvét is.

Természetesen előfordult nála is egy-egy ballépés, de bátran elmondhatjuk, hogy a Fekete táska az egyik legjobb filmje. Már csak ezért is megéri elmenni a moziba. Nagy nevű sztárok, egy csavaros és lebilincselő történetben, remek tempóban előadva.

Történetünk szerint George (Michael Fassbender) feleségével, Kathrynnel (Cate Blanchett) együtt kémként dolgozik Angliában. Nem specifikálják melyik ügynökségnél, de mindketten magasabb szintű vezetők, igazi rutinos, ravasz rókák. Amikor otthon valamelyikük szakmailag érzékeny témát érint, csak annyit mondanak, hogy fekete táska, és befejezik a beszélgetést, mert mindketten tudják: erről nem beszélhetnek.

A nemzetbiztonságnál csak egy dolog fontosabb számukra: kettejük kapcsolata.

Ezért is üt akkorát a film eleje, mert George megtudja egy másik ügynöktől, Philiptől (Gustaf Skarsgård), hogy valaki ellopott egy nagyon érzékeny anyagot, a Severust, aminek mibenléte ugyan elsőre nem derül ki számunkra, de nagyon veszélyes. Ám itt az első csavar: Kathryn neve is ott van a lehetséges elkövetők listáján. George rögtön el is kezd nyomozni, és az összes gyanúsítottat meghívja egy vacsorára. Itt megismerkedünk a teljes szereplőgárdával, akik közül mind egytől egyig zseniális. Nagyon működik a színészek közötti kémia, jók a párbeszédek, még humort is visznek az amúgy feszült légkörbe.

Számomra az enyhén pszichopata hangulatot árasztó Clarissa (Marisa Abela) karaktere volt a legnagyobb meglepetés, de a legutóbb a Furiosában látott Tom Burke is brillírozott a nőcsábász Freddie szerepében.

Először azt gondoltam, hogy az egész film a vacsora alatt fog játszódni, de a Sodernergh-Koepp kettős kellemesen meglepett. Egy kimondottan fordulatos és szórakoztató kémthriller lett a végeredmény, remek alakításokkal és egy csipetnyi intrikával.

Ezért a filmért érdemes elmenni moziba! Ez nem vicc! Ugyan nem látványos, de elképesztően szórakoztató, igazi régi típusú hollywoodi film. Nem a világ legnagyobb durranása, de számomra egyértelműen az év eddigi legjobb filmje. Mindkét főszereplő remek, a forgatókönyv csavaros, de mégis követhető és a cselekmény kimondottan friss.

Soderbergh ügyesen keveri a lapjait, kellően feszült atmoszférát teremt és jó tempóval mozgatja karaktereit.

Ha muszáj lenne belekötni, talán csak a végén lévő nagy fordulatot emelném ki. Eléggé kitalálható volt a nagy csavar. Nem rejtegették túlzottan és a szereplők is viszonylag hamar rájöttek a történésekre. Talán kicsit túl okos is a Blanchett-Fassbender házaspár, de ez valószínűleg a rövid, amúgy tökéletes 90 perces játékidőnek köszönhető. Haladni kell a cselekménnyel, itt nincs idő gondolkodni és szenvedni.

Mindenkit csak biztatni tudok, hogy menjen el a moziba a Fekete táskára, mert ez a film megérdemli, hogy nyereséges legyen. A büdzséje kimondottan racionális (60 millió dollárra rúgott), miközben még egy kevés akció is belefért. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok a filmről beszélni, valószínűleg azért, mert szerintem az ilyen filmek kimondottan hiányoznak a mozik repertoárjából. Ezek a közepes 50-70 millió dolláros filmek teljesen átköltöztek a streamingre, ahol pedig a minőség kopott meg.

Eddig a mennyiség győzött a minőség felett. Most Soderbergh megmutatta, így is lehet mozifilmet forgatni.

Nem kell sok 100 millió dollárt eltapsolni szörnyen kinéző vizuális effektekre és hatalmas nevű mozisztárokra. Elég egy maroknyi kiemelkedő színész és egy tisztességes forgatókönyv a szórakoztató mozizáshoz.

A Fekete táska megtekinthető a mozikban és ha lehet hinni a nemzetközi véleményeknek, mindenki jobban jár, ha erre ül be és nem a másik nagynevű heti premierre...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Hiába ripacskodja végig Jason Momoa, és hiába másolja gyengén a Jumanjit, óriási siker az Egy Minecraft-film - Próbáltunk utánajárni, miért
A világ legsikeresebb videójátékának feldolgozását nagy várakozás előzte meg, kár, hogy a kész film mindent felmutat, amiért a videójáték-adaptációknak ennyire rossz a híre.


Azoknak, akik nincsenek otthon a gamingvilágban, eláruljuk, miért olyan nagy szám a Minecraft, és miért lett máris ilyen nagy siker a belőle készült egész estés játékfilm, amely mindjárt a bemutatásának első hétvégéjén több mint 300 millió dollárt kaszált a világ mozijaiban. E számok tekintetében furcsa is, hogy csak most, 15 évvel az eredeti játék piacra kerülése után készült csak hollywoodi feldolgozás a kockavilágból.

A Mojang Studios fejlesztésében és forgalmazásában 2011-ben jelent meg a Minecraft egy nyílt világú sandbox videójáték (vagyis nincs konkrét kitűzött célja, szabadságot adva a játékosoknak, hogy maguk választhassák meg a játék menetét), amelyet a svéd Markus Persson indított útjára még 2009-ben, vagyis két évvel a kiadása előtt.

Minecraftban a játékosok egy blokkokból álló világot fedezhetnek fel, felhasználhatják az ott lévő nyersanyagokat, vagyis bányászhatnak, eszközöket készíthetnek, építhetnek épületeket, továbbá harcolhatnak a számítógép által vezérelt ellenségekkel, vagy akár együttműködhetnek más játékosokkal.

A Minecraft a kiadása óta több mint 350 millió példányban kelt el szerte a világon, ezzel pedig bőven a legtöbb eladással büszkélkedő videójáték a történelemben, a jelenlegi második helyezett, a 2013-as kiadású Grand Theft Auto V-ből is „csak” 210 milliót értékesítettek, a bronzérmes Wii Sportsból pedig 82,9 milliót. Vagyis már majdnem 15 éve óriási az őrület a Minecraft körül, a megfilmesítés jogait megszerző Warner Bros. stúdió pedig természetesen elég jó lóra tett vele.

Ahogy a Super Mario Bros. – A filmből is (a minőségétől függetlenül) hatalmas kasszasiker lett 2023-ban a több mint 1,3 milliárd dolláros mozis bevételével, úgy a Minecrafttól is hasonló szépeket vártak. Eredetileg egyébként Shawn Levy (Éjszaka a múzeumban-trilógia, Vasököl, Free Guy, Az Adam-projekt, Deadpool & Rozsomák) lett volna a rendezője, de ő végül a játék fejlesztőivel való nézeteltérései után kilépett a projektből, mivel úgy gondolták, az ő ötlete nem összeegyeztethető a Minecraft szellemiségével (a kész filmet látva azért kíváncsiak lennénk, mivel állt elő Levy). Így került végül Jared Hess a rendezői székbe, aki eddig főként vígjátékokat készített, köztük is a Nevetséges Napóleont (2004), a Nacho Librét (2006), a Visszanyal a plágiumot (2009), az Áss csodát! (2015) vagy a Lángelméket (2015).

Az Egy Minecraft-filmről tisztán érződik, hogy az alkotókat eléggé megihlették a Jumanji- és A LEGO kaland-filmek.

Adott ugyanis egy párhuzamos játékvilág/-dimenzió, ahol a való világból idekerült emberhőseink a kedvükre bányászhatnak blokkokat, amelyekből bármit megépíthetnek, épületeket, fegyvereket vagy egyéb tárgyakat, a lehetőségeiknek csak a kreativitásuk szabhat határt. És természetesen meg kell menteni ezt a világot az invázióra készülő Alvilág-beli gonoszoktól, akik jelen esetben a malacemberek, illetve a vezetőjük, Malgosha. Ebbe az úgynevezett Felvilágba kerül be egy kristálykocka által nyitott dimenziókapu segítségével egy testvérpár, Natalie (Emma Myers) és Henry (Sebastian Hansen), az egykori videójátékbajnoki sikereiből tengődő Garrett (Jason Momoa), valamint az ingatlanos és állatgondozó Dawn (Danielle Brooks), és itt találkoznak a Felvilágban évek óta élő, gyerekként bányászálmokat dédelgető, profi építő Stevel-vel (Jack Black). Erre a kis csapatra vár tehát a feladat, hogy megvédjék a Minecraft világát az alvilági betolakodóktól.

Az Egy Minecraft film legnagyobb problémája, hogy sem nem Jumanji, se nem A LEGO kaland. Pedig adott volt egy több mint fantáziadús világ, amely számtalan vicces és ötletes jelenetre adott lehetőséget, az alkotók azonban megelégedtek az alapokkal, amellett persze, hogy a játék legfőbb és legismertebb elemeit, karaktereit, fajait, fegyvereit és eszközeit belecsempészték a sztoriba. Csak kár, hogy ezeket inkább csupán felsorolják, hogy a rajongók ujjonghassanak (ahogy látni az amerikai mozikból kiszivárgott felvételekből, ujjonganak is), igazán kreatív szerepet azonban nem kapnak a cselekményben.

Jack Black (akivel Jared Hess már együtt dolgozott a Nacho Librében) hozza a szokásos, teljesen őrült és túljátszó formáját, sőt, még énekel is párszor (e kapcsán pedig óriási dicséret illeti szinte állandó szinkronhangját, Kálloy Molnár Pétert, aki csodásan adja vissza Black féktelenségét).

De talán még rajta is túltesz Aquaman, vagyis Jason Momoa, aki egészen elképesztő fordulatszámra kapcsolt, és úgy pörgi végig a filmet, mint egy bekokózott gyalogkakukk.

Az Oscar-jelölt Danielle Brookst (Peacemaker – Békeharcos, 2023-as Bíborszín) eléggé a háttérbe tolták az alkotók, a két ifjú főhős (Myers a Wednesdayből, a Családi csereberéből vagy a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz sorozatból lehet ismerős, Hansen pedig A kegyelem árából vagy a Lisey történetéből) pedig a fiatal közönség bevonására szolgálnak, és abszolút az első, 1995-ös Jumanji-film árva testvéreire (Kirsten Dunst és Bradley Pierce) emlékeztetnek.

A készítők jobban figyeltek a gyerek- és tiniközönség igényeire (kétségtelenül ők a célközönség), így a felnőtt nézők gyakran ásítozhatnak majd a moziba kísérgetés közepette a gyermeteg poénokokon, nekik sajnos nem sok ínyencséggel szolgálnak. Ezt erősítendő, a látványvilág nagyon színes, nagyon csiricsáré, de visszaadja a játék vizualitását, nyilván passzolva a durván pixeles stílust. E tekintetben nem lehet panasz, a CGI, ha nem is csúcsminőségű, teljesen korrekt ahhoz, hogy ne zökkentse ki a nézőket a történetből, amely azonban nem sok meglepetést tartogat.

Emlékezetes jelenetek és működő humor nélkül ugyanis az Egy Minecraft film sajnos továbbgyengíti a mozgóképes videójáték-adaptációk megítélését.

A siker persze önmagáért beszél, s így bizonyosan kapunk majd belőle folytatást is, reméljük, az alkotókat akkor már nagyobb cuppanással csókolja majd homlokon a múzsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk