KULT
A Rovatból

Lehet veszteséges az AppleTV, de még mindig ők a legjobbak – A stúdió kritika

A presztízssorozatok új pápája egyértelműen az AppleTV lett. Nagy nevű színészekkel, tényleges mondanivalóval támadnak, nem csak a pénzért rohangálnak fel-alá. A stúdió egy újabb igazi gyöngyszem lett.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. március 28.



Hihetetlen, hogy az Apple a veszteségesség ellenére még mindig ilyen magas szinten támogatja a streaming szolgáltatását. Teljesen átvette az HBO presztízs-sorozatgyártó szerepét, így már nem a Warnernél készülnek az igazi nagybetűs „kábeles” sorozatok, mint régen.

Néha ugyan talál aranyat a Max, például egy Fehér lótusszal, de mostanában inkább az almás cég hozza az igazi nagyágyúkat.

Most éppen Seth Rogen és Evan Goldberg kapott egy raklap pénzt, hogy bemutassák nekünk a hollywoodi stúdiórendszert egy igazán különleges módon.

Egy biztos ilyet még nem nagyon láttunk. Olyan, mint amikor politikáról beszélünk és szóba kerül Az elnök emberei című Aaron Sorkin-sorozat mint egy reális, a témához pont illő klasszikus. Épp ilyen lesz a hollywoodi háttérvilágot bemutató A stúdió.

Rogen és társai kicsit kiforgatják és viccesebbé teszik a helyzeteket, de minden esemény ami történik teljesen hihető és hitelesen hat.

Ez persze annak is köszönhető, hogy a forgatókönyv gyors, humoros és kellően Sorkin-szerű. Nem véletlen van öt író a sorozat stáblistáján, ez kegyetlen meló lehetett. A látvány pedig tényleg átgondolt és fantasztikusan meta.

Mi is a „oner”? Mostanában nagyon divatos, gyakran használják, egy egybefüggő, hosszabb, vágatlan rész a filmben, ám elég drága és bonyolult megvalósítani. Régen is voltak onerek, ilyen volt több klasszikus jelenet a Casinoban, de bármelyik Martin Scorsese filmben látni hasonlót. Az ember gyermekeiben is megmutatta Alfonso Cuarón hogy ő hogyan képzeli el a oner-t, kapott is érte díjat bőséggel. Majd ezzel a módszerrel elkezdtek erőfitogtatni a filmkészítők, az 1917 című első világháborús film például látszólag egész végig vágatlan, de igazából több hosszabb oner-ből állt.

A sorozatok világa is előszeretettel használja manapság, mint például a nem is oly régi Severance évadnyitója, vagy a teljes netflixes Kamaszok sorozat.

Hatalmas ereje lehet egy ilyen jelenetnek, és bitang munka megcsinálni ezt. És hogy miért volt fontos ezt tisztázni? A stúdió sorozatban végig ezt a módszert alkalmazzák, sőt a második rész egésze egy oner. Úgy, hogy közben egy onert forgatnak, és látjuk a nehézségeit egy ilyen forgatásnak. Elképesztő meta érzés, szinte kiszól nekünk a sorozat olyan deadpoolosan, a saját filmes nyelvével viccelődve.

Az alaptörténetet sem nagyon láttuk még. Matt Remick (Seth Rogen) egy szakmája csúcsán lévő filmproducer, akit egy fiktív stúdió tulajdonosa (Bryan Cranston) kinevez operatív vezetőnek. Tehát ő dönt mostantól mindenről, ami érdekes kettőséget hoz előtérbe: Matt imádja a filmeket és klasszikus mozifilmeket szeretne forgatni, viszont csak úgy kaphatta meg a munkát, ha elvállalja a Kool-Aid film készítését. A Kool-Aid idehaza nem túl ismert, de Amerikában klasszikus üdítő volt a nyolcvanas években.

Barbie-szintű sikert vár el a tulajdonos ettől a bugyuta ötlettől. Matt próbál játszani a lehetőségeivel, hogy tényleges filmet készíthessen, de látjuk majd, hogy még egy stúdió vezető keze is meg lehet kötve.

Nem tudom mennyire lesznek összefüggő történetek a sorozat folyamán, mert a második rész már egy másik film forgatásán zajlik, amiről még nem is hallottunk. Az említett epizód egy vágás nélküli jelenet forgatásának történetét meséli el konkrétan egy vágás nélküli rész cselekményével. Tényleg nagyon izgalmas az egész.

Még mindig nem ocsúdtam fel, hogy lehet ennyi mindent két részbe sűríteni. Régóta vagyok a mozi és a sorozatok szerelmese, és A stúdió mintha nekem szólna. Bemutatja hogyan működik a stúdiórendszer egy nagy adag szarkazmussal és egy csipetnyi Seth Rogen-ízesítéssel. Olyan mellékszereplők mellett, mint Peter Berg rendező, Paul Dano, Martin Scorsese, Nicholas Stoller, Sarah Polley Oscar-díjas író-rendező, Kevin anyja, Catherine O'Hara, Charlize Theron, vagy Steve Buscemi – és még csak az első két részt láthattuk, mi lesz itt még?!

A fiktív stúdió dolgozóin kívül mindenki önmagát játssza.

Ez persze ad egy nagy adag hitelességet is az egésznek, miközben mindent kiforgatnak. Amit Rogen csinál az első részben Scorsese utolsó filmjével az valami fergeteges. Tele van filmes utalással, háttérinformációval a hollywoodi világból, a producer aki szereti a filmművészetet, de el kell adja a lelkét a pénzért egyszerre felháborító és röhejes indítás. Mindemellett meglepően reális.

Technikailag szinte hibátlan az AppleTV sorozata, ahogyan megszokhattuk tőle. A régies főcím imádnivaló, a vágás nélküli részek a második részre fel se tűnnek, szervesen kapcsolódnak a történésekhez. Emellett pedig gyönyörűen fényképezték. Tényleg figyeltek rá, hogy fényűző hollywoodi látvány legyen.

A forgatókönyv, mint említettem már, nagyon erős. A röhejes, szörnyű ötletek, amiket a stúdióvezetők kitalálnak hihetetlennek hatnak, de sajnos közel állhatnak a valósághoz.

Egyszerűen nem tudok rosszat mondani a sorozatról – még annak is tudom ajánlani, aki nem szereti Rogent, mert itt egy teljesen „hétköznapi” stúdióproducert alakít, nem a szokásos röhögcsélős, füves srácot.

A stúdió megtekinthető az AppleTV streamingszolgáltató katalógusában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Táncos esték Keleti Andreával – visszatér a báli hangulat a Gundelbe
A Gundel neve évtizedek óta egyet jelent a kifinomult gasztronómiával és a különleges vendéglátással. Most azonban a patinás falak között egy régi hagyomány is új életre kel: a tánc! 


Báli ragyogás a Városliget szívében

Egykor a Gundel nem csupán egy étterem volt, hanem a társasági élet egyik központja, ahol a cigánymuzsika, a tánc és a bálok elengedhetetlen részei voltak az estének. Ezt az aranykort idézik most fel a zenés-táncos esték, amelyek nem csupán szórakozási lehetőséget kínálnak, hanem egyben kulturális missziót is teljesítenek:

újra divatba hozzák a báli etikettet és a klasszikus társastáncokat.

Keleti Andrea táncművész minden alkalommal egy-egy tánc alapjaiba vezeti be a vendégeket, míg Lukács Zsolt műsorvezető a bálok történetéről, a Gundel legendáiról és a tánckultúra fejlődéséről mesél. Az estek egyik különlegessége, hogy nem csupán egy alkalmi programról van szó, hanem egy sorozatról, amely végül egy nagyszabású eseménybe, az első Gundel Bálba torkollik, ahol a nyári estek visszatérő vendégei már magabiztosan léphetnek a táncparkettre.

Ha eddig nem találtad a helyed

A Gundel táncos estjei elsősorban a 30 év feletti korosztályt szólítják meg, azokat, akik a mai budapesti éjszakai életben nem találják meg a számukra ideális szórakozási lehetőséget. Itt nem harsány buli várja a vendégeket, hanem egy kellemes, elegáns, mégis oldott hangulatú este, ahol a zenéé és a táncé a főszerep.

A programok minden hónap utolsó szerdáján kerülnek megrendezésre, az első alkalommal április 23-án lesz.

A hűvösebb időszakokban az étterem impozáns belső tere ad helyet az eseménynek, míg a nyári hónapokban a Gundel Kert árnyas fái alatt perdülhetnek táncra a vendégek.

Az esteken könnyed tánczene szól, a vendégek kedvük szerint válogathatnak a Gundel étlapjáról, és ha valaki csak nézelődne, azt is örömmel látják. A program ingyenes, de az asztalfoglalás ajánlott.

Az esték nem csupán a táncról szólnak: a Gundel csatlakozik az Eventrend Group közösségépítési törekvéseihez is. Az étterem mindig is egy olyan hely volt, ahol nemcsak az ételek, hanem az emberek is találkoztak. A zenés-táncos esték révén újra egy olyan társasági közeg alakulhat ki, amely túlmutat egy-egy vacsorán.

Zenés-táncos esték címszavakban:

Időpontok: Az első este április 23-án lesz, majd minden hónap utolsó szerdáján folytatódik (05.28., 06.25., 07.30., 08.27., 09.24.).

Helyszín: A Gundel Étterem belső tere vagy a Gundel Kert, időjárástól függően.

Program: Élő zene és táncoktatás Keleti Andreával, báli etikett és tánctörténet Lukács Zsolttal.

Célközönség: Főként a 30 feletti korosztály, akik kulturált, elegáns, mégis fesztelen szórakozásra vágynak.

Gasztronómia: Nincs külön menü, a Gundel étlapjáról lehet választani.

Belépés: Díjmentes, de asztalfoglalás ajánlott.

A Gundel története hosszú múltra tekint vissza, és most új fejezetet nyit: a hagyományok tisztelete mellett modern köntösbe öltöztetve hozza vissza azt az életérzést, amely egykor elválaszthatatlan volt a Gundel név jelentésétől.

gundel.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Beszélő Sisi portré, saját monogramos Kossuth-bankó és VR városnéző busz - megnéztük a Time Machine Budapestet
A Time Machine Budapest nem egy hagyományos történelmi kiállítás, hanem valódi időutazás, ami díszleteivel és technikai megoldásaival visszarepít a magyar főváros legjelentősebb korszakaiba.


Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer egy vízesésszerű füstfüggönyön át sétálok be a magyar történelembe – de pontosan ez történt. A Time Machine Budapest tárlat nem egyszerűen elmeséli Budapest múltját, hanem körénk építi, belehelyez, megmozgat, megszólít. Itt a történelem nem tankönyvben lapul – hanem körülöttünk zajlik, színészekkel, digitális díszletekkel és egy olyan időgéppel, amit nem fogsz elfelejteni.

Mi már bepillanthattunk a még készülő, de már most lehengerlő kiállítás kulisszái mögé. Mutatjuk mi vár rád a belváros szívében hamarosan megnyíló tárlaton.

A Time Machine Budapest egy egyedülálló, 1000 négyzetméteres immerzív kiállítás, amely visszarepít a magyar főváros legjelentősebb korszakaiba. Díszletei és korszerű technikai megoldásai segítségével a történelem részévé válhatsz, legyen szó az 1800-as évek arisztokratáinak világáról, a forradalmak zajos pillanatairól vagy a 20. század viharos eseményeiről.

Tulajdonképpen egy 95 percnyi érzékszervi hullámvasút, ahol a történelem nem mögötted porosodik, hanem előtted, melletted, néha még alattad is zajlik. Mindez egy titokzatos időgépnek köszönhető, amit – legalábbis a sztori szerint – Nikola Tesla titkos feljegyzései alapján építettek, és amit Vass György színművész testesít meg időutazóként.

A sajtóbemutatón még nem volt teljesen kész a kiállítás, de amit láttunk, és audioguidon keresztül hallottunk az már így is felülmúlta a legtöbb múzeumi élményt.

Az egész egy különös vízesésszerű füstfüggönnyel indult, amin ókori alakok, királyok, török hódítók bukkantak fel egymás után, mintha egy történelmi trailer pörgött volna előttem. Ez után következett az időgép-szerű lift.

Nem mozdult, és mégis, mintha fizikailag is és fejben is egyre mélyebbre ereszkednénk Budapest múltjába.

Amikor „kiszálltam”, már a 19. század végén találtam magam. Egy századfordulós enteriőr fogadott: a falon arcképek lógtak: Széchenyi, Ferenc József, Sisi, Andrássy gróf – aztán hirtelen megmozdultak, és megszólaltak.

A festmények szó szerint életre keltek, mint a Harry Potter-filmekben, és beszélgettek Budapest születéséről, a Lánchídról, gőzhajókról

Én pedig csak álltam ott, mint egy kicsit elveszett idős diák, akinek hirtelen nagyon izgalmas lett a történelemóra.

A sajtóbemutató időpontjában a kiállítás még nem volt teljesen kész – a tárlat április 8-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Mi viszont már most betekintést kaptunk abba, hogyan fog kinézni a végleges tárlat: végigvezettek minket a félkész termeken, ahol még ott voltak a technikusok, kábelek, és helyüket kereső bútorok. Beleshettünk a kulisszák mögé, és a hangulat már most magával ragadó.

A következő teremben 1848 március 15-ére repülsz majd vissza, a Landerer nyomdába. Szemtanúja lehetsz, ahogy az időutazó karakter találkozik Landerer Lajossal, és a beszélgetésükből bontakozik ki a forradalmi hangulat. Helyet kapott itt egy nagyon menő interaktív részlet is:

Minden látogató kinyomtathat majd egy a saját monogramjával ellátott Kossuth-bankót.

A következő állomás (szó szerint) a millenniumi időszak, ahol egy különleges helyszín vár: az Opera kisföldalatti megállójában találod magad. Vándor Éva és Vass György színészi játéka kalauzol majd végig a századforduló pezsgésén, és azon az elképesztő fejlődésen, amin Budapest az ezredfordulóra keresztülment.

Ezután a két világháború közti időszakba csöppensz, ezt követően 1945 januárjában találod magad egy budapesti gettólakásban. Egy családi dráma elevenedik meg, amin keresztül átélheted, milyen szörnyú események zajlottak ekkor Budapesten is.

1956-ot egy pesti lakásban jelenítik meg, ahol két fiatal srác bujkál – az ő párbeszédükből ismerheted meg a forradalom eseményeit.

A Kádár-korszak sem marad ki.

Az 1986-os lakótelepi szobának hatalmas a nosztalgia faktora: trópusi óriás poszter, nagy mintás tapéta, geometrikus mintájú szőnyeg, kovácsoltvas virágállvány, pille szék.

Ezekkel a lakberendezési tárgyakkal szinte mindannyian találkoztunk nagyszüleink lakásában. Az időutazó története szerint ide két ügynök érkezik kutakodni, de kiderül, hogy elkéstek, mert az itt lakó család disszidált.

A záróállomás egy városnéző busz, ami 2025 Budapestjére repít.

A buszra fel tudsz szállni, és egy speciálisan fejlesztett VR-szemüvegen keresztül nézhetsz körbe a belvárosban

Eközben te tényleg egy buszon ülsz, valódi emberek között. A látvány virtuális, az élmény viszont abszolút valóságosnak ígérkezik.

Ez a kiállítás igazi multiattrakció: nemcsak látni, hanem hallani, érezni és átélni lehet benne a múltat. Pont az a fajta élmény, amire a fiataloknak most szükségük van, hogy újra közel kerüljenek a történelemhez. A hagyományos kiállításokkal szemben itt nem kell hosszú szövegpanelek előtt álldogálni – helyette vizuális, hang- és mozgáselemek, színészi játék, VR-technológia és interaktív élmények repítenek vissza a múltba.

A Time Machine Budapest egyik legnagyobb ereje, hogy nemcsak technikai bravúr, hanem színházi élmény is.

A digitális jelenetekhez valódi színészek adják az arcukat, hangjukat.

A fő időutazót Vass György színművész alakítja, akinek karakterén keresztül járjuk végig Budapest történelmének nyolc korszakát. A kiállítás szervezői nem bízták a véletlenre: tapasztalt színházi szakemberek, dramaturgok és történészek dolgoztak együtt, hogy a látogatók ne csak tanuljanak, hanem át is éljék a múltat.

A Time Machine Budapest tehát mindent bevet, hogy a fiatalokat, a családokat és a külföldi látogatókat egyaránt bevonja és lenyűgözze. Tökéletes választás mindenkinek, akit érdekel a fővárosunk színes múltja és jelene – legyen szó iskolás csoportokról, kultúrára éhes egyetemistákról vagy olyan turistákról, akik nem csak a romkocsmákra kíváncsiak.

Time Machine Budapest – Immerzív történelmi kiállítás április 8-án nyit a nagyközönség számára. A további részletekért látoigasd meg a Time Machine Budapest weboldalát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Tolnai Ottó
A Kossuth-díjas író, költő, műfordító 84 éves volt. A délvidéki magyar irodalom meghatározó alakja hosszú és termékeny életművet hagyott maga mögött.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. március 28.



Meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító.

Az ismert poéta 84 éves korában hunyt el

– közölte a nyilvánosság a költő családja.

Tolnai Ottó 1940. július 5-én született Magyarkanizsán. Irodalmi pályáját fiatalon kezdte: 1956-tól publikált, kezdetben rövidprózát, majd verseket is írt. 1961-ben az Ifjúság hetilap Symposion mellékletének szerkesztője lett, majd az ebből kinövő Új Symposion egyik alapítója és 1969-től főszerkesztője volt – egészen 1974-ig, amikor a jugoszláv cenzúra nyomására távoznia kellett.

Később az Újvidéki Rádió magyar adásánál dolgozott, mint szerkesztő és műkritikus. A rendszerváltás után, 1992 és 2004 között az Ex Symposion című folyóiratot vezette, amely a megszűnt Új Symposion szellemi örökségét vitte tovább.

Első verseskötete 1963-ban jelent meg, első regénye, a Rovarház 1969-ben látott napvilágot. Életműve több mint ötven kötetet ölel fel, versektől a regényekig. 1994-től Palicson élt. 1998-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. 2005-ben Költő disznózsírból című könyvéért Magyar Irodalmi Díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Kossuth-díjat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Nyári-Sárkány Péter
A roma kötődésű festőművész 73 éves volt.


Péntek hajnalban elhunyt Nyári-Sárkány Péter festő- és képzőművész – közölte a művész családja.

Nyári-Sárkány Péter 1951-ben, Budapesten született. Festészettel 25 éves korában kezdett foglalkozni. Korai pályáján konstruktív játszótéri plasztikákat készített, később gyakori visszatérő témája volt a holokauszt, a zsidó és a cigány kultúra, valamint az ezekre jellemző szimbólumok ábrázolása.

A 2000-es évek elején kapcsolódott be a Cigány Ház alkotótáborainak munkájába, 2009-ben kilenc művét is beválogatták a Cigány festészet című reprezentatív albumba. Festészetének egyik emblematikus része volt az úgynevezett csurgatásos-pöttyözős technika és a zománcfestészet.

Számos csoportos és önálló kiállítása volt, élete utolsó szakaszában erősen kötődött Józsefváros kulturális életéhez.

Identitásáról 2016-ban így vallott: „Ha az én-fejlődésemet elemzem, én nem is kettős, sokkal inkább hármas identitással bírok: magyar zsidó, magyar roma, magyar keresztyén... Mind a három identitást (bár örököltem, illetve bennük nőttem fel) bizonyos életszakaszaimban tudatosan választottam.

Eleinte, előbb az egyik (magyar zsidó), majd a másik (magyar roma) dominált, végül a keresztyénség vállalásával a három egységbe forrt és szintetizálódott. Identitásaim műveim témaválasztásában, s formavilágában is kifejeződnek.”

Nyári-Sárkány Péter 73 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk