hirdetés

JÖVŐ

Mielőtt az emberiség a vesztébe rohan, változtassuk meg a gondolkodásunkat – beszélgetés László Ervin professzorral

László professzor, akit az OOOM nemzetközi magazin 2020 leginspirálóbb személyiségének 100-as listáján egyedüli magyarként a 28. helyre rangsorolt, arról beszélt, miért nagy lehetőség a válság.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. február 06.

hirdetés

2020, a koronavírus-pandémia és az általa kiváltott világméretű válság nyomán számos híres kutató, természettudós, és nem utolsósorban spirituális gondolkodó beszélt arról, hogy itt az ideje átgondolni életmódunkat, a természethez való viszonyunkat, mielőtt az emberiség jóvátehetetlenül belerohan saját vesztébe. Közéjük tartozik László Ervin, akit filozófusként az ember és az univerzum kapcsolata, az emberi evolúció mai távlatai és a fenntartható jövő foglalkoztat.

László professzor, a világ kreatív embereit összehozó Budapest Klub alapító elnöke, akit az OOOM nemzetközi magazin 2020 leginspirálóbb személyiségének 100-as listáján egyedüli magyarként a 28. helyre rangsorolt, toszkánai otthonából adott Skype-interjút a Szeretlek Magyarországnak.

– Professzor úr, gratulálunk az elismeréshez. Mit jelent Önnek ez a lista, és kik azok, akik Önnek adnak ihletet napjainkban?

– Nem a személyemet választották, hanem az elgondolásaimat, hogy olyan dolgokról írok és beszélek, amik fontosak az embereknek, az emberiségnek. És ha ezt teljes lélekkel teszem, úgy látják, hogy ez eléggé ihlető mások számára. Nagyon örülök ennek, mert fontos, hogy lássuk: milyen világban élünk. Manapság egyre többen vannak, akik ugyanezt a vonalat képviselik és ebben az irányban próbálnak lépni. Ők engem inspirálnak. Többször folytattam videóbeszélgetést Deepak Choprával, Gregg Braden íróval és Bruce Lipton biológussal, de nagyon ösztönöznek és megerősítenek azok a gondolatok is, amelyek a közösségi médiában keletkeznek: legfőbb ideje felébrednie a világnak, és ez átváltoztathatja a mai helyzetet egy katasztrofális krízisből egy nagy lehetőség irányába. Ez azon múlik, hogy az emberiségnek egy kritikus tömege mennyire ébred fel időben, kezd el másképp gondolkozni és reagálni.

– Ön tavaly októberben szervezte meg két hétvégén a „Source of Wonder” online eseményt, amely a Fudzsi nyilatkozat 5. évfordulóját köszöntötte. Mi indította el egy ilyen globális spirituális együttlét életre hívását?

hirdetés

– Ennek előzménye, hogy 2001-ben a japán Goi békealapítvány díjazottja lettem, és ekkor kerültem kapcsolatba az alapító Szajondzsi házaspárral, Hiruval és Maszamival. Hiru kiváló üzletember, családja benne van a Nissan vezetőségében, Maszami pedig hercegnőnek született, gyerekkorában majdnem meghalt, és ez vezette a spirituális gondolkodáshoz. Azóta sokat dolgoztunk együtt, ellátogattak hozzám Olaszországba, én is jártam náluk Tokióban. Így jutottunk el oda 2015-ben, hogy a Japánban szent hegyként tisztelt Fudzsi lábánál szervezzünk egy eseményt. Hajnalban, napfelkeltekor tízezer ember volt ott. Hogy mindennek nyoma maradjon, közösen megfogalmaztuk a Fudzsi nyilatkozatot, amit nagyon sokan aláírtak, és vitték a hírét szerte a világban, rendezvényekkel erősítették meg. A „Source of Wonder” a folytatása ennek a kezdeményezésnek, hogy ez a szellem megmaradjon az emberekben.

– Az esemény során mintegy köszöntésként hangzott el számtalanszor, hogy „a forrás legyen veled”. („May the source be with you”). Mi ez a forrás, amihez nekünk vissza kellene nyúlnunk?

– 2020 júniusában jelent meg a Reconnecting to the source (Visszakapcsolódni a forráshoz) című könyvem. Mivel ez az egyik legfontosabb könyvem, a Goi alapítványbéli barátaim akarták ezt a gondolatot összekapcsolni a Fudzsi nyilatkozat alapgondolatával. Ez a forrás a természet, a világegyetem, az, ami nemcsak kívül van, hanem belül is, és ihletet ad nekünk. Maszami asszony mondta, hogy mindenkiben van egy „isteni szikra”, amellyel visszatérhetünk a forráshoz. Erre épült fel az egész internetes esemény.

– Ön azt vallja, hogy a jelenlegi válsághelyzet alkalom gondolkodásunk megváltoztatására. De miként tudunk odáig eljutni a bennünket elárasztó rengeteg ellenhatással szemben, a konzumizmustól a hatalomvágyig, nem is szólva a közösségi média árnyoldalairól?

– A vírusválság nélkül majdnem reménytelen lenne, legalábbis rövid távon, megváltoztatni azt a folyamatot, ami a 20. század második felétől tart. De miután jött a vírus, amelyből gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális krízis is bekövetkezett, azok az erők, amelyek a világot jellemezték és kézben tartották, meggyengültek, megkérdőjeleződtek. Lehet-e egy egész világot úgy tekinteni, mint egy üzleti rendezvényt, amelyben csak mi számítunk, „America first”, ahogy az előző elnök mondta, és mindenkinek másnak az érdekei, értékei nem érdekesek?

Most láthattuk, hogy mindannyian egy csónakban ülünk, egy közösséget alkotunk. Egy ilyen rendszert kellene megteremteni. Úgy látom, hogy aránylag kevés ember mondja már, hogy állítsuk vissza a válság előtti világot. Az az állapot tarthatatlan, csak újabb krízisekhez vezetne. Madártávlatból azt látjuk, hogy egy meggyengülő világgal van dolgunk, amelyben azonban megnyílnak a lehetőségek.

Ez az új gondolkodás döntötte meg az amerikai elnököt is, reméljük, hogy folytatódik. Tehát tekinthetjük a válságot egy „álruhás áldásnak”. Nekem már korábban, jóval a vírus előtt is az volt a véleményem, hogy egy válság nemcsak veszélyt jelent, hanem egyben lehetőség a megújulásra. Tavaly novemberben jelent meg a How We Can Build a Better World: The Worldshift Manual (Hogyan építsünk fel egy jobb világot: a világ irányváltásának kézikönyve) című könyvem, már készül a magyar fordítása. Ezt követi két újabb kötetem: márciusban a The Immutable Laws of the Akashic Field (Az Akasha-mező állandó törvényei), majd szeptemberben a The Wisdom Principles (A bölcsesség elvei).

Beszélgetésünk előtt néhány órával fejeztem be egy cikket „The Royal Road” (A királyi út) címmel. Egy olyan útról van szó, amelyet a szeretet, az egységérzés, az evolúciós gondolat vezérel, nem pedig a profitszerzés, saját magunk előtérbe helyezése.

Ezek foglalkoztatnak engem, és mint filozófus örülök, hogy e gondolatoknak van visszhangja.

– Ön alkotta meg az Akasha-mező elméletét, mely szerint a tudatunk agyunkkal kapcsolódik ehhez a kvantummezőhöz, amelyben benne van mindaz, ami az univerzumot működteti. Miért nem tudunk jobban hozzáférni ezekhez?

– Tudunk, csak másfelé kell lépnünk. Az a tudatállapot, amiben most vagyunk, nem alkalmas arra, hogy ezeket a gondolatokat előtérbe hozza. Ahogy Ön is mondta, túl vagyunk terhelve azokkal a dolgokkal, amelyek a krízis felé vezetnek. Egy mélyebb tudatállapotba kell kerülnünk, ez jelentkezik a spirituális meglátásoknál, a vallásoknál is, amennyiben nemcsak a doktrínáról beszélnek. És a nagy művészet is mindig egy mélyebb tudatállapotban keletkezik. Az Új Világ bennünk van, de mélyebb, alfa és théta frekvencián tudunk hozzáférni. Stanislav Grof cseh pszichiáter egész életében ezt a hozzáférést kutatta. Lehetséges eljutni oda, és nagy hatása van: minden nagy tudós a nagy ötleteket eredetileg ilyen tudatállapotban kapja meg.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Varró László: „Amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a klímacélok eléréséhez új hozzááláásra lesz szükség, és számolni kell az atomenergiával is.
Göbölyös N. László, címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

„Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel” – mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Másfélfok legutóbbi sajtóklubján, ahol arról volt szó, mit kell tenni az energiaszektorban ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat.

Varró László emlékeztetett rá, hogy az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 200 évben több száz milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Tehát nem 10%-kal, hanem ennél sokkal radikálisabb kell csökkenteni a további kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk.

Ehhez 2050-re elé kell érnünk a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem globálisan.

„Nem arról beszélek, hogy napelemek vannak a háztetőkön, hanem arról, hogy 2050-re a pakisztáni cementiparnak is karbonsemlegesnek kell lennie.”

Szerinte a kritikusan fontos technológiák elérték az érettségnek azt a szintjét, amikor nagyon nagy volumenben tudnak növekedni.

„Magyarországon például az elmúlt 2-3 évben több milliárd euró nagyságú beruházások zajlottak a napenergia terén. Emellett látunk egy sokkal intenzívebb társadalmi érdeklődést, és sokkal nagyobb tudatosságot a privát szféra részéről is. Ezzel együtt a nettó zéró kibocsátás megvalósítása a legtöbb országban a komfortzónán kívül eső kihívás.”

hirdetés

Varró László szerint a cél elérése érdekében mindenekelőtt annyi alacsony karbontartalmú energiát kell belepumpálni a villamos hálózatokba, amennyit csak lehet, az elmúlt 10 évinek legalább a háromszorosát. Szerinte a nap és a szél fogja igazán húzni a szekeret, de úgy gondolja, hogy az atomenergiának is kiemelt szerepe lesz.

„Ha tudományos alapú politikát folytatunk, akkor el kell fogadnunk, hogy az atomreaktorokban nem termelődik szén-dioxid.”

Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt jelenleg az elektromos hálózatok feltöltése jelentős CO2-kibocsátással jár, másrészt pedig az elektromosság a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben, az épületek energiahatékonyságában és más ipari alkalmazásokban.

Varró László szerint villamosítani kell mindent, amit lehet. Jelenleg az összes energia-felhasználásból mindössze 20%-os részt képvisel a villamosenegria, a szakértő szerint ezt a többszörösére kell növelni.

A közlekedésben az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig a hőszivattyúk terjedésére számít.

A harmadik lépés pedig igen komoly innovációt követel az olyan területeken, amelyeket ma még nehéz lenne dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- és cementipar. Ezeken a területeken olyan technológiákra lesz szükség, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak.

Varró László szerint integrálni kell az európai villamosrendszereket, mert jelenleg országonként mások a keresleti és a kínálati viszonyok. Például Magyarországon nagyobb a napenergia-potenciál, Szlovákiában viszont a vízenergia.

Rugalmasítására is szükség lesz: például erős napsütésnél a fogyasztásnak is növekednie kell, ha viszont nem süt a nap, a fogyasztásnak is csökkennie kell.

Varró László úgy gondolja, a piacszabályozási reformoknak is gyorsulniuk kell. Új üzemeltetési szabályok és tarifarendszerek kellenek, amellyek kezelni tudják az új technológiákat.

„Például amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”.

„Ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által 2030-ig vállalt 55%-os CO2-csökkenést, az elektromos hálózatokba való beruházásoknak el kell érniük az európai GDP 1%-át” – mondta a közgazdász, aki szerint, bár fontos kutatások folynak a fúziós reaktoroktól a nanotechnológián alapuló grafén akkumulátorokig, de naivitás lenne azt gondolni, hogy ezeknek nagyipari alkalmazására 10-20 éven belül sor kerülhet.

Varró László szerint még sokáig velünk lesznek a hagyományos erőműkapacitás legfőbb elemei, a gázturbinák is. Emlékeztetett arra, hogy az európai nap- és szélenergia-felfutás akkor kezdődött, amikor számos modern gázturbina kezdett működni, tehát az előbbiek kihasználtságában még csak az „ízelítőnél” tartunk.

Ami az atomenergia fontosságát illeti, Varró László egy példán keresztül mutatta be, miről is van szó.

A nemrég felavatott Somogy megyei, több száz hektáros napelem-park évente 60 GW/óra villanyáramot fog termelni. Ehhez képest Pakson évente 15 ezer GW/óra a termelés. Tehát a sűrűn lakott országokban, amelyekben intenzív mezőgazdasági termelés folyik, nagyon nehéz 100%-osan megújuló energiákra építeni.

Varró László a magyar napenergia-politikát sikertörténetnek nevezte. A szélenergiával kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy bár Magyarországnak soha nem lesz e téren olyan potenciálja, mint Bretagne-nak vagy Írországnak, de az elmúlt 5 év egyik fontos technológiai innovációja volt az úgynevezett „alacsony sebességű szélturbina”, amelyet kifejezetten arra terveztek és optimalizáltak, hogy gyenge és változó széllel is működjön, és nőtt a kapacitásuk is. Tehát ezen a téren van hová tovább lépnünk.

A közgazdász szerint probléma, hogy gyakran elsőrangú mezőgazdasági területekre építik a turbinaparkokat, pedig erre semmi szükség. Az új, „tiszta erőművek” építésére mind Európában, mind Magyarországon vannak megfelelő területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak: ilyenek a bezárt bányák, meddőhányók, vagy például a volt szovjet laktanyák és a ledózerolt gyártelepek.

Varró László a Magyarország előtt álló kihívásokról elmondta, hogy 1960 és 1985 között 3 millió otthonba vezették be a földgáz-fűtést. Tehát volt már példa egy viszonylag gyors energiaváltásra, ennek ellenére ő egyelőre nem látja, hogy a 2050-es karbonsemlegességhez miként lehetne átalakítani évente egy Kecskemét méretű város fűtését. Márpedig a cél eléréséhez ilyen ütemű változásra lenne szükség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Milyen veszélyekkel járhat, ha az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű vizét?

Japán arra készül, hogy több mint egymillió tonna kezelt radioaktív vizet enged a Csendes-óceánba. A terv éles vitákat váltott ki világszerte.
Címlapkép: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A 2011. márciusi nukleáris katasztrófa óta a fukusimai erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív víz halmozódott fel. A sérült reaktorok ugyanis olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek. Ezt víz segítségével végzik. A reaktor hűtésére szolgáló víz, az eső és felszivárgott talajvíz keverékét egy nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – advanced liquid processing system) tisztítják meg a legerősebb radioaktív elemektől, majd speciális tartályokba szivattyúzzák át.

Az erőművet üzemeltető Tepco több mint 1000 tartályt épített az 1,25 millió tonna kezelt víz tárolására, de ezek 2022 második felére megtelnek.

Egy japán szakértői bizottság megvizsgálta, mit tehetnének. Felmerült, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Úgy döntöttek, hogy ehelyett a Csendes-óceánba eresztik. A műveletet a Tokyo Electric Power két év múlva kezdheti meg, és évtizedekig is eltarthat.

A Guardian szerint a szűrőrendszer segítségével megtisztított vízben a radioaktív izotópok többségének szintje a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő szint alá csökkenthető, de a hidrogén izotópja, a trícium kivétel ezalól.

A japánok a tríciumos vizet addig akarják hígítani, amíg sugárzása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásának is csak a hetede.

A japán kormány szerint a sugárszennyezett víz óceánba engedése megfelel a nemzetközi normáknak, és az eljárást támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Rafael Mariano Grossi, a szervezet főtitkára szerint ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák.

hirdetés

Dél-Korea viszont tiltakozik, és Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a döntést.

A környezetvédő csoportok, köztük az atomellenes Greenpeace szerint az olyan radioaktív anyagok, mint a szerves anyagok kormeghatározására is használt szénizotóp, a C14 a vízben maradva könnyedén koncentrálódhatnak a táplálékláncban. Úgy vélik, hogy ezek a felhalmozódott dózisok egy idő után károsíthatják az élőlények DNS-ét, ezért azt akarják, hogy a fukusimai szennyvízet mindaddig tárolják, amíg ki nem fejlesztenek egy alaposabb szűrő technológiát.

Aggódnak a helyi halászok is, akik attól tartanak, hogy semmibe vész éveken át tartó küzdelmük, hogy meggyőzzék a fogyasztókat: a fukusimai halak fogyasztása biztonságos. Egy szakszervezeti vezető szerint már a kereskedelmi partnereik is azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik át áruikat.

A kormány azzal érvel, hogy a vízben lévő elemek radioaktivitása jóval a nemzetközi normák alatt van, és még ha az egész vízmennyiséget egy év alatt az ócenába öntenék, az is legfeljebb a Japánban mért természetes sugárzás alig több mint egy ezreléke lenne.

Kai Micsiaki, az Oita egyetem sugárzás-kockázati szakértője szerint egyetértés van a tudósok között abban, hogy a radioaktív víz kibocsátásnak kicsiny az egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kockázatok nem zárhatók ki. Éppen ezért fontos ellenőrizni a víztisztítási folyamatot és a kibocsátott mennyiséget.

Geraldine Thomas, a londoni Imperial College tanszékvezetője a Guardiannek szintén azt mondta, hogy a trícium nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a mennyiség a Csendes-óceánban hígul fel. Thomas hasonlóan nyilatkozott a C14-ről is.

Szerinte a tengerbe került más szennyező vegyi anyagok, mint például a higany, sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot, mint bármi, ami az atomerőműből jön.

„Habozás nélkül ennék fukusimai tengeri ételeket” – nyilatkozta a brit kutató.

A fukusimai reaktor környéke egyébként még mindig tiltott zóna, a bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

50 nappal hosszabb a nyár, mint öt évtizeddel ezelőtt

Az éghajlatváltozás az évszakok teljes eltolódását, új, invazív fajok megjelenését, és a számunkra eddig ismert élet teljes változását hozhatja magával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Az egész északi féltekén, így Magyarországon is kitolódott a nyár vége elmúlt öt évtizedben. Hazánkban a hetvenes években még átlagosan június 21-én kezdődött a legmelegebb évszak és augusztus 20-án véget is ért. Az elmúlt tíz év átlagát tekintve viszont már május 29-től szeptember 17-ig tartott, azaz körülbelül ötven nappal lett hosszabb az évszak– írja a Kis Anna meteorológus a Másfélfok honlapján.

Az elmúlt ötven év adataiból kiderül, hogy az ősz jelentősen, a tavasz pedig mérsékelten kevesebb ideig tartott Magyarországon ebben az időszakban, a változás pedig egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.

Sajnos nem örülhetünk előre annak, hogy több időnk lesz nyaralni menni és kevesebbet kell télikabátot hordani, mert

az ökológiai rendszer szerkezete sérül, amire a gyakoribb fagykárok, a vándormadarak számának csökkenése és az új, invazív fajok, például a hazánkban még ismeretlen kórokozókat, egzotikus vírusokat is terjesztő szúnyogfajok megjelenése is rámutat.

A tél esetén csak kisebb mértékű rövidülést tapasztaltak: az utolsó vizsgált időszakban november vége helyett december elején kezdődött, és hét nappal korábban fejeződött be, mint a hetvenes években. A tavasz is rövidebb lett, de az összes évszak közül az ősz rövidült le legjobban: az kilencvenes évek kezdetéig az átlagos hossza 100 nap körül alakult, viszont az utána következő három évtizedben már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: