hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kína az elektromos autóiparban is átveheti a vezetést, hatalmas gyárak nőnek ki a földből

Elektromos autók millióival akarják elárasztani a piacot, és már megvetették a lábukat Európában is.

Link másolása

hirdetés

Kína nemcsak a mesterséges intelligencia területén, hanem az elektromos autók gyártásában is világelsőségre tör. Egymás után épülnek az óriási gyárak az ázsiai országban, amelyek nemsokára milliószámra ontják majd az elektromos kocsikat.

A New York Times szerint az ingatlanpiacon vagyonokat szerző Evergrande csoport például 2025-re egyedül annyi elektromos autó gyártására készül, mint amennyit egész Észak-Amerikában gyártanak.

Az elmúlt években Kínában hathatós kormánytámogatással több mint 800 ezer töltőállomást is kiépítettek. Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi a világ többi részén összesen működik.

Az egyik legnagyobb kihívás a kínai cégek számára az új brandek bevezetése. Az e-kereskedelemből nálunk is ismerős Alibaba például két állami vállalattal közösen IM Motors néven indítja be autógyártó-részlegét, és a tervek szerint jövőre már árulni is fogják az autóikat.

A 2010-ben a Volvot is megvásárló Zhejiang Geely konszern egy hónapja nyitotta meg Ningpóban a világ egyik legnagyobb elektromos autógyárát. Autómárkájának a Zeekr nevet választotta, mert az jól rímel az angol „seeker” (úttörő, kereső) szóra és várhatóan októberben jelenik meg a piacon.

Gyárában több kilométer hosszú futószalagok mellett 4 és fél méteres, svéd gyártmányú robotok dolgoznak. Induló kapacitása évi 300 ezer autó, ez nagyobb, mint a legtöbb detroiti autógyáré.

A Xpeng Motors nevű startup a közelmúltban nyitott meg egy összeszerelő üzemet Délkelet-Kínában. A közelében egy szerszámgépgyárat építenek és máris bejelentették egy harmadik létesítmény beindítását is. A Xpeng 2024-re akarja elérni az évi 300 ezer autó gyártását. Tavaly még ennek a mennyiségnek a tizedét adták el.

hirdetés

Tulajdonosa, Hi Hsziao-peng egy mobilos keresővel csinálta meg a szerencséjét. Az egyik kínai állami vállalat 233 millió dollár kölcsönt adott neki első, évi 100 ezer gépkocsi gyártását biztosító gyárának felépítésére, de kapott segítséget önkormányzatoktól is. A cég tavaly már a Wall Street-i tőzsdére is bekerült, és 5 milliárd dollár nyereségre tett szert, amelyet részben az új gyárakba, részben a kutatásba és fejlesztésbe fektetett be, különösen az önvezető járművek terén. Ezen a területen a mesterséges intelligencia fejlesztésében elért eredményeket is jól hasznosíthatják a kínaiak.

A Xpeng pénzügyi erejét jól jellemzi az alig 15 hónap alatt felépült csaocsingi gyár szinte teljes automatizálása.

Robotok emelgetik a 20 kg-os autótetőket, bekenik őket űrkörülményeknek is ellenálló ragasztóval, majd a helyükre nyomják őket. Ugyancsak robotok hozzák a műszerfalakat, miközben a Titanic főcímzenéjének instrumentális változatát játsszák.

A kínai elektromosautó-gyártás körüli hype-ot jól jellemzi, hogy az Evergrande New Energy Vehicle hongkongi részvényeivel csaknem olyan szinten kereskednek, mint a General Motors részvényeivel, bár még egyetlen járművet sem adtak el.

Pedig a siker a New York Times szerint korántsem biztos, a résztvevők közt sok a kezdő cég, és nem kis kockázat arra alapozni, hogy az autósok hajlandók lesznek jelentős összegeket kifizetni olyan márkákért, amelyeknek korábban még a nevét sem hallották soha.

Azt a kínai autógyártók elismerik, hogy a nagy autógyáraknak némi előnyt ad a tapasztalatuk. Ezzel együtt bíznak abban, hogy az akarat és a türelem meghozza gyümölcsét. Az azonban a nemzetközi szakértők számára is egyértelmű, hogy a kínai ipar lendületben van. Az LMC Automotive szerint 2028-ra Kína évi 8 millió elektromos autót fog gyártani, szemben a tavalyi egymillióval. Összehasonlításképp: az előrejelzések szerint az európai futószalagokról hét év múlva 5,7 millió teljesen elektromos autó fog legördülni.

Az, ami az elektromos autók terén történik, nem független attól a küzdelemtől, amit Kína és az Egyesült Államok a globális szuperhatalmi szerepért vív.

Joe Biden amerikai elnök többek közt emiatt sürgette az amerikai autógyártókat, hogy kapcsoljanak nagyobb fokozatra. Tavaly mindössze 410 ezer elektromos autó készült az Egyesült Államokban, és ez a szám az LMC Automotive becslései szerint 2028-ra is csak 1,4 millió lesz, ha a jelenlegi növekedési ütemmel számolunk.

Kína pedig máris a külföldi piacok meghódítására készül. A Xpeng Norvégiában kezdi meg európai térhódítását. Az állami tulajdonú Chery pedig Amerikát célozta meg, igaz, ott még mindig érvényben van az a 25%-os különadó, amelyet a Trump-kormányzat rendelt el 2018-ban a Kínából exportált autókra.

Mindez azonban csak lassíthatja, de önmagában aligha akadályozhatja meg, hogy Kína globálisan uralja az elektromos autók piacát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.

Link másolása

hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.

Link másolása

hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.

Link másolása

hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.

Link másolása

hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: