News here

JÖVŐ
A Rovatból

Egy átlagos magyar 4,3 hónappal rövidebb ideig él a túl magas szálló por koncentráció miatt


Link másolása

Számos tudós figyelmeztet a COVID-19 levegőben történő terjedésének lehetőségére, különösen beltéri környezetben, ezen belül is főként ott, ahol zsúfoltság van és nem megfelelő a szellőzés. Az Egészségügyi Világszervezet is elismerte, hogy a cseppfertőzés mellett nem zárható ki a rövid hatótávolságú, aeroszol részecskékkel (pl. szálló por) történő terjedés, különösen beltéri helyeken. Ugyanakkor a kültéri levegőszennyezés szerepe a koronavírus terjedésében egyelőre sokkal kevésbé ismert, és további kutatásokra van szükség ennek tisztázására.

Habár egyre több adat áll rendelkezésre a világ minden pontjáról és egyre több elemzés erősíti meg a koronavírus és a légszennyezettség összefüggéseit, az EEA jelentése hangsúlyozza, hogy az eddigi tanulmányok több szempontból is korlátoltak (például idő- és térbeli kiterjedés, az összes közrejátszó tényező feltérképezésnek bizonytalansága, a halálozási adatok hiányosságai). Ezért a levegőszennyezés és a COVID-19 fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés pontos leírására további epidemiológiai kutatásokra van szükség.

Az elmúlt évtizedben egyébként kimutathatóan javult Európa levegőminősége, aminek köszönhetően csökkent a légszennyezéssel összefüggő korai elhalálozások száma is. Azonban a légszennyezés továbbra is jelentősen károsítja az európai lakosság egészségét: a Chicagói Egyetemen kidolgozott levegőminőségi mutató szerint,

egy átlagos európai 3 hónappal, egy átlagos magyar pedig 4,3 hónappal rövidebb ideig él a túl magas szálló por koncentráció miatt.

Az EEA értékelése szerint a magas szálló por koncentráció (PM2.5, vagyis a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék) 2018-ban mintegy 417 000 idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. E halálesetek közül mintegy 379 000 az EU 28 tagállamában történt. Ezzel párhuzamosan, az EU28-ban mintegy 54 000 korai elhalálozás tulajdonítható a nitrogén-dioxidnak (NO2), és 19 400 a felszínközeli ózonnak (O3). (A három számadat különálló becslés, és a számokat a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében nem szabad összeadni.)

Jó hír azonban, hogy 2018-ban 2009-hez képest mintegy 13%-kal kevesebben haltak meg idő előtt a finomszemcsés szálló por (PM2.5) okozta szennyezés következtében, míg a nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű. A korai halálesetek száma nagyjából a felére (54%-kal) esett vissza az elmúlt évtizedben. Ezzel szemben a felszínközeli ózon koncentrációja 24%-kal nőtt az EU28-ban a 2009-es értékhez képest. Ez a viszonylag nagy növekedés ezen két konkrét év között a jelentés szerint annak tudható be, hogy 2018 nyarának átlagnál magasabb hőmérsékletei valószínűleg erősen megemelték az ózon koncentrációt (a napfényes, meleg és szélcsendes időjárási viszonyok kedveznek a felszínközeli ózon képződésének).

Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek

– nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán. Az EEA szerint az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikáknak, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátás-csökkentéseknek köszönhető a levegőminőség javulása Európa-szerte.

Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a közlekedésből származó legfontosabb légszennyező anyagok, például a nitrogén-dioxid kibocsátása annak ellenére, hogy nőtt a mobilitási igény.

Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén jelentősen csökkent, viszont az épületek és a mezőgazdasági szektorból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés. Független szakértők szerint ahhoz, hogy a levegőminőséget tovább lehessen javítani, az uniós határétékek hatékonyabb betartatása mellett számos légszennyező esetében szigorúbb határértékeket kellene bevezetni az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával összhangban.

Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a levegőminőség javulásában jelentős régiós különbségek mutatkoznak. Szálló por tekintetében nagyon gyakran Kelet-Európát egy markáns szmogfüggöny választja el Nyugattól. Ez pedig meglátszik az elhalálozási statisztikákban is, vagyis míg Nyugat-Európa nagy részén 20-30%-kal csökkent a szálló por miatti korai elhalálozások száma az elmúlt évtizedben, addig Kelet-Európában csekély változás volt tapasztalható.

Magyarországon alig javult a helyzet a szálló por miatti korai elhalálozások tekintetében (de a többi légszennyezővel sem állunk jobban).

Hazánkban a szálló por kibocsátás 80%-áért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41%. Vagyis a magyarországi légszennyezettség legfőbb oka a sok rossz energiahatékonyságú épület, és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata a tüzeléssel kapcsolatos ismeretek és/vagy pénz hiányában. Mindez pedig szorosan kötődik az energiaszegénység problémájához. A Habitat for Humanity Magyarország az alábbi videóban ismerteti az energiaszegénység fogalmát, és felhívja a figyelmet:

ha tiszta levegőt szeretnénk, megfizethető energiára van szükség.

Jelenleg Magyarországon a Habitat for Humanity szerint mintegy 1 millió embert érint az energiaszegénység. Energiaszegénynek nevezik azokat, akik nem képesek megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások tisztességes életminőséghez szükséges szintjét. Ezt a háztartások alacsony jövedelme, az energiahordozók magas ára, illetve a lakások jellege, állapota, felszereltsége és energiahatékonysági jellemzői okozzák.

Ezért a szálló por okozta légszennyezést hazánkban csak úgy lehet csökkenteni számottevően, ha célzott támogatások széles körben biztosítják a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérést, valamint a lakások felújítását, energiahatékonyságának javítását, hőszigetelését.

Nem mellesleg ezek az intézkedések jelentős megtakarításokat is eredményeznének mind a háztartások számára (az energiahatékony otthon kevesebbet költ fűtésre és hűtésre), mind pedig az országos szintű egészségügyi kiadások tekintetében. Utóbbit nemrég az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentése számszerűsítette: a légszennyezéshez köthető egészségügyi ellátással, a bekövetkező betegségek miatt kiesett munkanapokkal és a halálesetekkel kapcsolatos költségek Budapesten évente összesen mintegy 1200 milliárd forintra rúgnak, az egy főre jutó kiadás pedig mintegy 677 ezer forint.

A közlekedésből eredő kibocsátások visszaszorítására is számtalan lehetőség lenne, de ehhez a várospolitika személetváltására lenne szükség. Ahogy azt a COVID-19 miatti alacsonyabb forgalom és ideiglenes közlekedés-szervezési megoldások (pl. ideiglenes kerékpárutak) sikere is mutatja szerte a világban, a városi közlekedési szokások már kis mértékű átalakításával is pozitív változásokat lehet elérni.

Ahhoz, hogy a világjárvány idején tapasztalt tisztább levegő „az új normálissá” váljon, a belsőégésű motorral hajtott közlekedés csökkentésére, a nulla kibocsátású alternatív közlekedési eszközök használatának ösztönzésére, az ezt támogató infrastrukturális átalakításokra, valamint az elöregedett gépjárműpark lecserélését ösztönző programokra van szükség.

Ehhez jó lehetőséget teremte(né)nek a COVID-19 miatti zöld gazdaságösztönző csomagok is, valamint az Európai Zöld Megállapodás, melynek fontos része a szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési terv (Zero Pollution Action Plan).

A világjárvány miatti korlátozásokhoz kötődő levegőminőség-ingadozások jól érzékeltetik az életmódunk és a minket fenntartó természetes rendszerek – többek között a légkör – épsége közötti összefüggéseket. Egyrészt szemmel láthatóvá vált azt, hogy mennyire „hozzászoktunk” a szennyezett levegőhöz, ezért szinte élményszámba ment az, hogy megélénkül az élővilág a városban, normális a látótávolság és tiszta levegőt lélegzünk be.

Másrészt az is egyre bizonyosabbá válik: bármennyire is hozzászoktunk ahhoz, hogy a légszennyezettség civilizációnk velejárója, az emberi szervezet soha nem lesz képes hozzászokni, és hosszú távon megbetegedésekkel válaszol erre a környezeti stresszhatásra. A koronavírusra való nagyobb fogékonyság valószínűsége pedig csak egy a légszennyezettség egészségügyi hatásai közül. Azonban ahogy más szektorok esetében, úgy a világjárvány és az abból fakadó társadalmi-gazdasági felfordulás ezen a téren is lehetővé teszi, hogy olyan változtatásokat vezessünk be, amelyek egészségügyi, gazdasági, éghajlati, környezeti és életminőségi szempontból is pozitív irányba mutatnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Valóra válhat egy rémálom: fertőzőképes, 48 ezer éves vírust szaporítottak laboratóriumban
A vírust a szibériai jégrétegben találták, és felélesztésével arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit a jégtakaró alól kiszabaduló ősi kórokozók jelenthetnek az emberiségre.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. november 28.


Link másolása

Az északi félteke egynegyedét tartósan fagyott talaj borítja, amit permafrosztnak hívnak. A klímaváltozás egyik szemmel is jól látható következménye a Föld állandó jégtakaróinak olvadása, és az utóbbi években egészen riasztó képet mutatott a grönlandi és a szibériai permafroszt. Biológusok figyelmeztettek ennek rejtett, ám annál fenyegetőbb veszélyére: az olvadással nemcsak szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe, erősítve az üvegházhatást, hanem életre kelthetnek olyan évezredek óta hibernált állapotban lévő baktériumok és vírusok is, amelyekkel szemben a mai emberek védtelenek.

Hogy mindez nem alaptalan feltételezés, azt most ismét bebizonyította a marseille-i egyetem kutatócsoportja. Jean-Michel Claverie és kollégái laboratóriumukban felélesztettek 13 különböző típushoz tartozó vírust, amelyeket hét ősi, szibériai jégmintában találtak.

A „legfiatalabb” 27 évvel ezelőtt fagyott meg, míg a legrégebbi 48.500 évet töltött a jég fogságában, ami világrekordot jelent a felélesztett vírusok történetében.

Ez utóbbit Jakutföld egyik tava alatt 16 méterrel találták a jégrétegben. A New Scientist szerint egy pandoravírusról van szó, amely az egysejtű organizmusokat, az amőbákat fertőzi meg, és ezt a kísérlet során sikerült is reprodukálni.

Az is elképzelhető, hogy még korábbról való, mivel a jégtakaró legmélyebb rétege legalább egymillió éves. Ennek megállapítása azonban nehéz lenne, mert a normál szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás nem működik 50 ezer évnél régebbi leletek esetében.

Nem a francia tudósok voltak az elsők, akik az örök fagy birodalmában talált kórokozókat vizsgálták. Korábban például kutatóknak sikerült életre kelteniük egy influenza RNS-t, amihez a mintát egy olyan áldozat tüdejéből vették, aki 1918-ban fagyott meg. Később pedig izoltálták a himlővírus DNS-ét egy 300 éves szibériai múmiából vett mintában.

2014-ben Claverie és csapata két 30 ezer éves vírust támasztott fel. Erről akkor a BBC is beszámolt. A tudósok egy óriás kórokozót keltettek életre, amit 30 méter mélyen, a fagyos talajban fedeztek fel. Más vírusokkal ellentétben olyan nagy volt, hogy a mikroszkóp alatt is jól láthatták, és 30 ezer év elteltével is fertőzőképes maradt, ugyanis megtámadta és végül meg is ölte az amőbákat, amelyeket megfertőztek vele.

A kutatók szerint az a tény, hogy az ilyen hosszú idő után életre kelt vírusok képesek sejteket megfertőzni, megerősíti, hogy az olvadó jégből előkerülő másfajta ősi vírusok is veszélyt jelenthetenek minden mai élőlényre: növényre, állatra, emberre egyaránt. És a klímaváltozással szinte naponta kerülnek felszínre újabbak.

Claverie szerint a veszélyt növeli, hogy míg korábban kevesebb ember merészkedett az Arktikumba, manapság egyre többen mennek értékes ásványokat, aranyat, gyémántot bányászni. A bányászathoz pedig fel kell törni a permafroszt felső rétegeit.

Veszélyt jelenthetnek a baktériumok is. A tudósok szerint az utóbbi időben a szibériai rénszarvaspopulációt pusztító lépfene-járvány visszatérése is annak köszönhető, hogy a rendkívül forró nyarak során a talajfelszínen lévő permafroszt mélyebb rétegeiből állattetemek, és velük együtt évszázados Bacillus anthracis spórák kerültek a felszínre.

A kutatók attól tartanak, hogy a nagyon mély (azaz millió éves) örökfagyrétegekből teljesen ismeretlen kórokozók is elszabadulhatnak.

De míg egy ősi baktérium okozta járvány esetén remélhetjük, hogy azt a rendelkezésünkre álló modern antibiotikumokkal gyorsan megfékezhetnénk, a vírusokkal már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Azt a közelmúltban lezajló járványok is bizonyítják, hogy minden új vírus, még az ismert családokhoz kapcsolódó vírusok is, szinte mindig nagyon specifikus orvosi válaszok kidolgozását igénylik, például új vírusellenes szerek vagy vakcinák kifejlesztését. Ez pedig időigényes folyamat.

Eric Delwart, a San Franciscó-i egyetem molekuláris virológia professzora egyetért a francia kollégáival, ugyanakkor úgy véli, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy egy permafrosztból feléledt vírus világjárványt okozzon, mint a vadon élő vagy a háziállatok által hordozott vírusok esetében. Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown egyetemről viszont olyan valóságos fenyegetésnek tekinti az ősi kórokozók elszabadulását, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni.

Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a permafrosztból kiszabaduló vírusok meddig maradhatnak fertőzőképesek, ha kültéri körülményeknek, például UV-fénynek, oxigénnek vagy hőnek vannak kitéve, és mekkora valószínűsége annak, hogy ez idő alatt találkoznak és megfertőznek egy megfelelő gazdaszervezetet. A kockázat azonban a globális felmelegedéssel összefüggésében nőni fog, amikor a permafroszt olvadása tovább gyorsul, és az ipari vállalkozásoknak köszönhetően egyre többen népesítik be az Északi-sarkot - írják a tudósok a kutatásról szóló beszámolóban tanulmányukban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Több mint 330 kiló szemetet találtak egy bálna gyomrában, ami „lassú és fájdalmas halált” halt Új-Skócia partjainál
A bálnák egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a tengerben található szemét miatt.

Link másolása

Egy bálna „lassú és fájdalmas” halált halt Új-Skócia partjainál a hónap elején, miután elfogyasztott 330 kilónyi, a gyomrában összetömörödött szemetet. A bálnát egy sziklás parton találták Craigmore-ban, Judique közelében.

A DailyMail beszámolója szerint a 45 méter hosszú hím lesoványodottnak tűnt, amikor november 4-én partra vetődött. Bár több csapat is dolgozott a megmentésén, másnap elpusztult.

Az átlagos kifejlett bálna súlya 35-45 tonna között van, de ez a kifejlett hím nem haladta meg a 30 tonnát, mivel a szemét megakadályozta, hogy megfelelően tudjon táplálkozni.

A kanadai Wildlife Health Cooperative a boncolás során megállapította, hogy az állat gyomrában halászhálókat, köteleket, kesztyűket és különféle műanyag tárgyakat találtak.

Ezek a bálnák úgy esznek, mint a porszívók – kinyitják a szájukat, és hagyják, hogy bármi, ami körülöttük van, beáramoljon. Ezzel nagy a veszélye annak is, hogy a vízben és a tengerfenéken lévő szemetet lenyeljék.

Tonya Wimmer, a MARS munkatársa elmondta, hogy a bálnák lakmározása miatt gyakran találnak műanyagot a gyomrukban, de a hím gyomrában összetömörödött szemétcsomó nagyobb volt, mint amit valaha is találtak.

Egy új tanulmány szerint, amit november elején tettek közzé, felhívja a figyelmet, hogy a bálnák naponta akár 10 millió mikroműanyagot is megesznek.

A kék bálnák fogyasztják a legtöbbet, mivel szinte kizárólag apró, garnélarákszerű állatokkal táplálkoznak. E miatt rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve.

Ennek oka a szűrővel táplálkozó viselkedésük, az általuk megevett hatalmas mennyiségű zsákmány, valamint az a tény, hogy jellemzően szennyezett területeken élnek, mint például a Kaliforniai Áramlat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudósok olyan sisakot hoztak létre, amely képes az elmével irányítani a tolószéket
Új reményt adhat több millió mozgássérültnek az a most kifejlesztett sapka, ami képes az elme által irányítani a kerekesszéket.

Link másolása

Az austini Texasi Egyetem kutatói kifejlesztették azt a technológiát, ami egy olyan 31 elektródával ellátott koponyához illeszkedő sapka, ami érzékelni képes az agyi régióban a mozgást szabályozó jeleket.

Ehhez tartozik egy kerekesszékhez rögzített laptop is, ami a jeleket mozgássá konvertálja át.

A betegeknek csak azt kell elképzelniük, hogy a kezüket vagy a lábukat mozgaltják. Ha jobbra haladnának, akkor a felhasználók mindkét karjuk, a balra való mozgáshoz pedig mindkét lábuk mozgatását kell elképzelniük.

A DailyMail által szemlézett sajtóközleményben kifejtették a kutatók, hogy a gondolattal irányított kerekesszék koncepcióját évek óta tanulmányozták, de a legtöbb projektben nem fogyatékkal élő alanyokat vagy nem megfelelő ingereket alkalmaztak, ezért nem tudták irányítani az eszközt.

Ebben az esetben három tetraplégiában szenvedő személy, akik a gerincsérülések miatt nem tudták mozgatni karjaikat és lábukat, zsúfolt, természetes környezetben működtették a kerekesszéket, változó sikerrel.

Az elektródákkal ellátott koponyakupak non-invazív módszerrel gyűjtik össze az agyból érkező jeleket, amit végül egy eszközre, jelen esetben a kerekesszék hátulján lévő laptopra továbbít.

A kísérlet első fázisában kiképezték a betegeket, hogy hogyan használhatják az elme által irányított kerekesszéket.

A kutatók arra kérték őket, hogy képzeljék el azt, hogy a saját kezüket és lábukat mozgatják. Ezek az elképzelések adták meg, hogy a rendszer milyen irányba mozgassa a széket.

A sikeresség másik fontos eleme a robotika, ugyanis a kerekesszéket olyan szenzorokkal szerelték fel, amit képes a környező környezetet feltérképezni. A szoftver pedig megtervezi a pontos és biztonságos mozgást a felhasználó elképzeléseinek összehangolásával.

A csapat mind a három résztvevővel összesen 60 alkalommal tesztelte a balra vagy jobbra mozgást a New Scientist információi szerint.

Az első 10 alkalom során az „1. ​​személy” átlagosan az 37 százalékában adott megfelelő parancsokat, ami az utolsó 10 alkalommal viszont már 87 százalékos pontosságú volt, azaz a kerekesszék nagy részben olyan irányba fordult, amerre a testelő szerette volna.

A „3. személy” pontossága pedig 67 százalékról 91 százalékra javult a tesztelési folyamat során.

A tesztelés következő fázisában minden résztvevőnek egy olyan akadályokkal teli utat kellett megtenniük egy szobában, amiben voltak térelválasztók és a kórházi ágyak is.. Ezeket szándékosan úgy rendezték, hogy szimulálják a valós környezetet.

Az első személy körülbelül négy perc alatt fejezte be a pályát, 80 százalékos pontossággal. A 3. személy hét perc alatt teljesítette, a 2. személy azonban 5 perc alatt elérte el a harmadik ellenőrző pontot, de nem tudta teljesíteni a pályát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: