A magyarok 49 százaléka állandó stresszben van: Belső Nóra szerint egy egész generáció idegrendszere van vészüzemmódban
Belső Nóra pszichiáter a Covid-járvány és a háború mentális hatásairól beszélt egy friss interjúban. Az áprilisi választás kampánya tovább növeli a társadalmi feszültséget, ami testi tünetekhez is vezethet.
A folyamatos zaj, a pittyegő telefon és a soha véget nem érő hírfolyam állandó készenlétben tartja az idegrendszert – ez a 21. századi alapélmény mára sokaknál szorongássá, testi tünetekké és kiégéssé érett.
Ezt egy interjúban Belső Nóra pszichiáter fejtette ki, elmondta, hogy a modern életmódra egyszerűen nem vagyunk bekalibrálva, a bizonytalanság pedig tehetetlenségérzést szül, ami a szorongás melegágya.
Sulyok Tamás köztársasági elnök január közepén április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját, a politikai tér pedig azonnal felpörgött. „Április 12. A biztos választás” – írta Orbán Viktor miniszterelnök, míg a másik oldalon Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hivatalos: 89 nap múlva, április 12-én Magyarország választ. Zászlókat a magasba! Fel, győzelemre!”.
Ez a felfokozott kommunikáció Belső Nóra megfigyelései szerint tovább terheli a társadalom idegrendszerét, amely a Covid-sokk és a szomszédban zajló háború óta amúgy is sérülékenyebb.
a korábban nem tapasztalt fenyegetettségek beszivárogtak a mindennapokba, és ez még azokra is hatással van, akik korábban nem voltak hajlamosak a szorongásra.
A klinikai tapasztalatokat egy tavalyi, országos kutatás adatai is alátámasztják: a magyar felnőttek 49 százaléka rendszeresen él át negatív stresszt, minden harmadik ember pedig tartós pénzügyi szorongással küzd, a legterheltebb korosztály a 30-39 éveseké.
A szakember rámutat, fontos különbséget tenni a félelem, a szorongás és a pánik között: a félelemnek konkrét tárgya van, míg a szorongás egy tárgy nélküli, szétterülő rossz érzés.
Amikor a háború kitört, sokan éreztek félelmet, de ez gyakran cselekvésbe fordult át. „Persze, hogy félnek, de nem ez uralkodik el rajtuk, hanem elsősorban a cselekvés fontossága.” Ezért a pszichiáter javaslata szerint a megoldás a tudatosságban rejlik.
Javasolja a hírfogyasztás korlátozását, a napirend és az alvásritmus védelmét, valamint a minőségi emberi kapcsolatok ápolását.
„Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá.” Ez a mondat Selye Jánostól származik, aki a mai napon 119 évvel ezelőtt született. Egyetlen szóval forradalmasította, ahogyan a testünk és lelkünk terhelhetőségéről gondolkodunk. A bécsi születésű, de Kanadában kiteljesedő orvosprofesszor volt az, aki először írta le tudományosan a stresszt mint a szervezet nem-specifikus válaszát bármilyen igénybevételre. Elméletében három szakaszt különített el: a vészreakciót, az ellenállást és a végső kimerülést. Selye arra is rámutatott, hogy a stressz nemcsak negatív lehet: ő vezette be az „eustressz” (jó stressz) és a „distressz” (rossz stressz) fogalmát is.
A kontrollérzet visszaszerzésében segíthet az előre tervezés, a kis, elérhető célok kitűzése, a mindennapokban pedig érdemes tudatosan keresni az örömforrásokat, legyen az a természet, egy jó könyv vagy a főzés.
A szakember nemrég újra kiadott könyvei is gyakorlati segítséget nyújtanak. „A bátorság nem a félelem teljes hiánya, hanem az, amikor képesek vagyunk átjutni a félelmeink által emelt korlátokon” – írja a HVG Könyveknél megjelent kötetében.
A folyamatos zaj, a pittyegő telefon és a soha véget nem érő hírfolyam állandó készenlétben tartja az idegrendszert – ez a 21. századi alapélmény mára sokaknál szorongássá, testi tünetekké és kiégéssé érett.
Ezt egy interjúban Belső Nóra pszichiáter fejtette ki, elmondta, hogy a modern életmódra egyszerűen nem vagyunk bekalibrálva, a bizonytalanság pedig tehetetlenségérzést szül, ami a szorongás melegágya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a legboldogabb országok listája, Magyarország öt helyezést rontva a 74. helyen áll, a rangsor elején nincs meglepetés
Az MTI nem említette, hogy a magyarok hol állnak, és hogy boldogtalanabbak, mint tavaly. A jelentés szerint a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
A jelentés megállapítja, hogy „Európában vegyes mozgások láthatók”, Németország például öt helyet javított, Ausztria pedig kettőt rontott.
Bár a hosszabb távú trendek szerint a régióban javult a helyzet, a közép- és kelet-európai országok közül most a top 25-ben szereplő szlovének, csehek és lengyelek húzzák fel az átlagot - írja a lap.
A jelentés idei kiemelt témája egyébként a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott, napi több órás használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni.
A napi 5-7 órát meghaladó social media használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében.
Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán jelentősen alacsonyabb. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javult.
A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak, például az influenszerközpontú felületek, inkább rontják a jóllétet.
Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A World Happiness Report a rangsorait jellemzően hároméves időszakok felméréseinek átlagára alapozza. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatóközpontja adja ki a Gallup és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata partnerségével.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.
A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.
Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.
„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.
Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.
A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.
A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.
Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.
Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.
Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.
Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.
A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lehet, hogy a tested fiatalabb, mint amilyen idős vagy? Nem is olyan ritka, különösen manapság.
A kulcs a naptári és a biológiai kor közötti különbség. Utóbbit jelentősen befolyásolhatja, hogyan élsz.
Egy nagyszabású kutatás szerint nyolc, a szív- és érrendszeri egészséget védő szokás követése akár hat évvel is lelassíthatja a biológiai öregedést – írta az American Heart Association. A kutatók szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni. „Aki követi ezt a 8, szív- és érrendszeri egészséget támogató szokást, az átlagosan hat évvel lassíthatja a biológiai öregedés ütemét” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Fontos jelző a várható életkorra a családi háttér.
Ha a szülők, nagyszülők és dédszülők jellemzően legalább 80 éves korukig éltek és nem szenvedtek krónikus betegségben, nagy eséllyel örökölted tőlük a hosszú élet lehetőségét.
Emellett az életmód is döntő.
Az alkohol és a dohányzás elképesztő mértékben öregít, és mivel mindkettő káros a bőrre, akár idősebbnek is nézhetsz ki a korodnál.
Ez is jelentős, ráadásul általad befolyásolható tényező.
Lényeges még a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étkezés is.
A külső jegyek, mint a dús, egészséges haj, szintén a fiatalosabb megjelenésről árulkodnak. A bőr állapota is sokat elárul. Bár a több melanin a bőrben általában tovább őrzi a fiatalos külsőt, a fényvédelem mindenkinek kötelező, mert az UV sugárzásnak káros a hatása – figyelmeztetnek a bőrgyógyászok.
Az olyan egyszerűen mérhető adatok, mint a vérnyomás, a vérzsírok, az éhgyomorra mért vércukorszint, a testsúly és a fittség is pontosítja a képet arról, hogy milyen élethosszra számíthatsz.
Ha a jelek nálad is a lassabb öregedésre utalnak, a legjobb, ha tudatosan ráerősítesz azokra a szokásokra, amelyek bizonyítottan segítenek: hagyd el a dohányzást, fogyassz mértékkel alkoholt, mozogj rendszeresen, egyél minőségi ételeket, aludj eleget, kezeld a stresszt, és használj naponta fényvédőt.
Lehet, hogy a tested fiatalabb, mint amilyen idős vagy? Nem is olyan ritka, különösen manapság.
A kulcs a naptári és a biológiai kor közötti különbség. Utóbbit jelentősen befolyásolhatja, hogyan élsz.
Egy nagyszabású kutatás szerint nyolc, a szív- és érrendszeri egészséget védő szokás követése akár hat évvel is lelassíthatja a biológiai öregedést – írta az American Heart Association. A kutatók szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni. „Aki követi ezt a 8, szív- és érrendszeri egészséget támogató szokást, az átlagosan hat évvel lassíthatja a biológiai öregedés ütemét” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő, de igaz: a kupi a lakásban az egészségedre is durván kihat
A rendetlenség nem csak a szemedet zavarja: a testedet is megviseli. Egy kutatás szerint megemeli a stresszhormonok szintjét, ami idővel tartós feszültséghez és akár betegségekhez is vezethet – különösen nőknél.
Tudományosan is igazolt: a zsúfolt élettér bizony növeli a szervezetünkben a stresszhormonok szintjét.
A tavaszi nagytakarítás pedig nem csak arról szól, hogy csillogjon a lakás. A pszichológia szerint valójában a jóllétünk öt fontos pillérét is erősítheti: a pozitív érzelmeket, az elmélyülést, a kapcsolatainkat, az élet értelmét és a teljesítményérzést.
A rendezett, letisztult környezet ugyanis nemcsak a fizikai teret szabadítja fel, hanem mentálisan is fellélegezhetünk benne.
A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint azoknál a nőknél, akik otthonukat zsúfoltnak vagy „félkész feladatokkal telinek” írták le, lényegesen rosszabbul alakult a napi kortizolszint. Ez az állapot hosszú távon krónikus stresszhez, rosszabb mentális egészséghez és akár magasabb betegségi kockázathoz is vezethet. Ezzel szemben azok, akik rendezettnek látták az otthonukat, egészségesebb testi reakciókat mutattak.
Suzie Pileggi Pawelski pozitív pszichológiai tanácsadó találóan fogalmazott:
„A fizikai rendetlenség rám úgy hat, mint másra a túl sok beszéd egyszerre.”
A rendetlenség – legyen szó papírkupacokról, szétszórt tárgyakról vagy akár a számítógépen megnyitott rengeteg ablakról – folyamatosan elvonja a figyelmet. Így nehezebb eljutni abba az állapotba, amit a pszichológia „flow”-nak nevez, vagyis amikor teljesen elmerülünk abban, amit csinálunk.
Márpedig a kutatók szerint a „jó élet” egyik kulcsa épp ez: az elmélyült, örömteli cselekvés.
A szakértők szerint nemcsak a lakást érdemes időről időre kipucolni, hanem a lelkünket is. A régi sérelmek, neheztelések elengedése sokat javíthat a kapcsolatainkon. A túl sok tárgy és a halogatott döntések ugyanis könnyen elhomályosítják, mi is igazán fontos számunkra.
Kevesebb tárgy = kevesebb zavaró tényező. Így sokkal könnyebb a céljainkra koncentrálni.
Suzie Pawelski egy praktikus trükköt is megosztott a halogatás ellen: kitűzött egy dátumot, és meghívta a barátait egy koktélpartira. Tudta, hogy addigra rendet kell tennie – és ez pont elég motiváció volt.
„Óriási sikerélményt adott, és utána még jobban esett együtt lenni a barátaimmal egy nyugodt, rendezett otthonban. Ez volt az igazi jutalom: az együtt töltött idő és az öröm megosztása egy békés térben.”
Tudományosan is igazolt: a zsúfolt élettér bizony növeli a szervezetünkben a stresszhormonok szintjét.
A tavaszi nagytakarítás pedig nem csak arról szól, hogy csillogjon a lakás. A pszichológia szerint valójában a jóllétünk öt fontos pillérét is erősítheti: a pozitív érzelmeket, az elmélyülést, a kapcsolatainkat, az élet értelmét és a teljesítményérzést.
