Széchenyi István leszármazottja: Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna
A Londonban élő újságíró nevetségesnek és szánalmasnak tartja azt is, amikor a magyar kormány idegen ügynöknek bélyegez mindenkit, aki a viselt ügyeikről ír.
Ahogy arról mi is írtunk, elképesztő nézettséget ért el az Orbán család meggazdagodását bemutató A dinasztia című film a YouTube-on. A Direkt36 újságírói által forgatott egy órás dokumentumfilm szerdán már 2,4 milliós megtekintésnél tartott. Az egyik legvirálisabbá vált részben Széchenyi István egyik utódja, Bence Széchenyi rejtett kamerával jutott be a miniszterelnök vejének méregdrága, exkluzív klubjába. Tiborcz István szórakozóhelyén állítólag többek között illegális szerencsejáték is folyt, bár ezt ő később tagadta.
Az újságíró most a Válasz Online-nak mesélt arról, hogy az interjú során világossá vált számára, milyen fontos számukra az emberek státusza. „Én pedig megpróbáltam jól adni a fiatal nemest. Bedőltek” – mondta Széchenyi.
Elmondása szerint a klub célja, hogy legitimálja magát a nyilvánosság és önmaguk előtt. „A Tiborcz-félék és a környezetük afféle új arisztokratákként tekintenek magukra, folyton a régi Magyarországról fantáziálnak. Ízléstelenül modern stílusban bár, de kastélyokat újítanak fel” – fejtette ki az Egyesült Államokban felnőtt, jelenleg Londonban élő újságíró. Széchenyi szerint a történelmi nevek jelenléte a klubban arra jó, hogy a résztvevők elhiggyék, ők valóban arisztokraták.
„Széchenyi István a magánvagyonából csinált közvagyont, Tiborcz István pedig a közvagyonból magánvagyont” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna.
A Direkt36 dokumentumfilmjéről szólva azt is elmondta, hogy az ukrán támogatásról szóló vádakat nevetségesnek tartja. „Amikor a Guardian-cikket írtam, akkor a Mandineren azt írták rólam, hogy CIA-ügynök. Ez az akció szánalmas kísérlet a jó újságírás leértékelésére” – mondta. (Széchenyi 2023-ban a brit lapban az MCC működéséről írt tényfeltáró cikket.) Hangsúlyozta, hogy a film tényalapú és az újságírói munka szilárd alapokon nyugszik. Szerinte a hiteltelenítés egyetlen módja, ha a mögötte meghúzódó szándékokat sározzák be. „Ez a film a magyar emberek szolgálatában született” – zárta gondolatait Széchenyi.
Ahogy arról mi is írtunk, elképesztő nézettséget ért el az Orbán család meggazdagodását bemutató A dinasztia című film a YouTube-on. A Direkt36 újságírói által forgatott egy órás dokumentumfilm szerdán már 2,4 milliós megtekintésnél tartott. Az egyik legvirálisabbá vált részben Széchenyi István egyik utódja, Bence Széchenyi rejtett kamerával jutott be a miniszterelnök vejének méregdrága, exkluzív klubjába. Tiborcz István szórakozóhelyén állítólag többek között illegális szerencsejáték is folyt, bár ezt ő később tagadta.
Máris megvan az új országos tisztifőorvos: ő lesz Müller Cecília utódja
Június 1-től Surján Orsolya látja el az országos tisztifőorvosi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ élén. Elődje, Müller Cecília nyugdíjba megy.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, majd az Országos Közegészségügyi Intézmény vezetője volt, így népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok területén egyaránt mély és átfogó tapasztalatot szerzett – olvasható a közleményben.
A közlés szerint az új országos tisztifőorvos közegészségügyi helyettese Szabó Enikő, a gyógyszerészeti helyettes Pálffyné Poór Rita, az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes Torma Albert lett.
Müller Cecília 2018 októberétől állt az NNGYK jogelődje, majd a gyógyszerhatósággal összevont intézmény élén. Vezetése alatt az intézmény meghatározó szerepet töltött be a Covid-19 világjárvány elleni védekezésben, valamint számos közegészségügyi és gyógyszerészeti fejlesztést koordinált. Munkássága hozzájárult a közegészségügyi és járványügyi rendszer biztonságához, és hosszú távú hatást gyakorolt az ágazatra – írták.
Müller Cecília nyugállományba vonulása alkalmából Pintér Sándor belügyminiszter elismerését és köszönetét fejezte ki a több évtizedes, kimagasló szakmai tevékenységéért – áll a közleményben.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisza állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik
Az elnök tájékoztatása szerint a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából csaknem 819 millió forint bevételre tett szert, a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig több mint 128 millió forint bevételt hoztak.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
A Tisza elnöke arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy
a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából 818.972.927,- forint bevételre tett szert,
a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig 128.348.702,- forint bevételt hoztak.
Magyar kiemelte: a Tisza számára magánszemélyek által nyújtott támogatás több, mint amit a Fidesz kapott magánszemélyektől, majd hozzátette: a Tiszán kívül mindegyik országgyűlési párt óriási állami támogatást kap és kapott.
„Büszkék vagyunk és végtelenül hálásak, hogy a ti támogatásotoknak köszönhetően karnyújtásnyira vagyunk a rendszerváltástól. Megköszönjük, ha a jövőben is tudjátok támogatni a TISZA működését és ezáltal egy emberséges Magyarország felépítését” – fogalmazott Magyar Péter.
A TISZA elnöksége mindössze egyetlen egyedi támogatást nem fogadott el. Ez egy ismert végrehajtótól érkezett. „Ezt a összeget megkíséreljük visszautalni. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy ezt az összeget egy kilakoltatott családnak ajánljuk fel” – zárult Magyar Péter bejegyzése.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Ha kinyalnánk az ukránok seggét, akkor nem is lenne szankció?
A közlekedési miniszter a kiskunhalasi fórumon bírálta a német kancellárt és az EU szankciós politikáját. Szerinte Brüsszel csak a neki kedves országokat támogatja.
Lázár János egy kiskunhalasi fórumon beszélt Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Magyarországot érő brüsszeli nyomásgyakorlásról. A közlekedési miniszter éles szavakkal bírálta a nyugati politikát, és sajátos stílusban fogalmazta meg véleményét, számolt be róla a 444.
A miniszter felidézte a német szövetségi kancellár, Friedrich Merz nyilatkozatát, aki szerinte arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával. „Ugye nem olyan régen, két nappal ezelőtt a német szövetségi kancellár mondott egy nagyon érdekes mondatot, ne kerülje el a figyelmüket.
Azt mondta a Német Szövetségi Köztársaság új kancellárja, Friedrich Merz, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával.
Miért? Mert Magyarország és Szlovákia vétózni akar és nem akar leválni az orosz gázról. De mit mondott a kancellár? Vannak eszközeik, mer' akkor majd életbe léptetik a jogállamisági processzust meg életbe léptetik ezeket a szankciókat” – idézte Lázár.
A miniszter ezt követően kemény kritikát fogalmazott meg az uniós intézkedésekkel és a nyugati politikai hozzáállással kapcsolatban. Azt mondta: „Az jutott az eszembe, hogy ha kinyalnánk az ukránok seggét, akkor nem is lenne szankció?
Az jutott eszembe, hogy milyen világ az, hogy akkor van jogállamisági probléma és korrupció Magyarországon, ha szembeállunk az ukránokkal. Ha az ukránok mellé állnánk, mindjárt nem lenne korrupció Magyarországon.
És mindjárt nem lenne a jogállammal semmi baj. Milyen kurva egyszerű ez!”
Lázár szerint a német kancellár azt sugallta, hogy ha egy ország „beáll a sorba”, akkor nem lesz probléma a jogállamisággal vagy a korrupcióval. Úgy fogalmazott: „Ebből látszik, hogy hogy hazudnak. Jogállamiság, demokrácia, sajtószabadság és korrupció ügyében is. Ha az ukránok seggét nyaljuk, akkor Magyarországon demokrácia van, szabadság van, korrupció egy szál se és a jogállamiság is virágzik. Ha persze azt mondjuk, hogy az ukránoknak coki, az ukránoknak vétó, akkor Magyarországon azonnal megszűnik a jogállamiság,a demokrácia, minden fideszes korrupt, és mindegyiket börtöbe kell árni Ezt mondják a nyugatiak.”
A miniszter megjegyezte, hogy ezért a beszédéért édesanyja valószínűleg meg fogja szidni, mert nézi a műsort.
Lázár János úgy látja, hogy a kérdés mögött gazdasági érdekek húzódnak meg.
Szerinte Németország és Franciaország fegyvereket akar eladni Ukrajnának, és a háborús helyzet kihasználása révén befolyást kívánnak szerezni. Állítása szerint a németek és a franciák meg akarják szállni Ukrajnát, és az ország uniós tagsága háborút hozna az EU-ba. Hozzátette: ezt szerinte csak a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazással lehet megakadályozni.
A Tisza Pártról azt mondta, hogy ebben az ügyben stróman szerepet vállal.
A német kancellár hétfőn arról beszélt, hogy fokozni kívánják a nyomást Magyarországra és Szlovákiára. Azt mondta: „Nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával, ha ezen az úton haladunk tovább.” Friedrich Merz szerint az EU eszközei közé tartozik a jogállamisági eljárás és az uniós források megvonása is. Hozzátette, hogy nem kereste a konfliktust, de ha szükséges, foglalkozni fognak vele.
Lázár János egy kiskunhalasi fórumon beszélt Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Magyarországot érő brüsszeli nyomásgyakorlásról. A közlekedési miniszter éles szavakkal bírálta a nyugati politikát, és sajátos stílusban fogalmazta meg véleményét, számolt be róla a 444.
A miniszter felidézte a német szövetségi kancellár, Friedrich Merz nyilatkozatát, aki szerinte arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával. „Ugye nem olyan régen, két nappal ezelőtt a német szövetségi kancellár mondott egy nagyon érdekes mondatot, ne kerülje el a figyelmüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázárék megszavazták: 3,8 milliárdos osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt.
A GYSEV Cargo tavaly megduplázta a profitját, most pedig 3,8 milliárd forint osztalékot fizetnek ki belőle. Az osztrákok már nem szólhatnak bele, ki mit visz haza.
Megszavazták, hogy 3,8 milliárd forint osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt. A pénz a cég tulajdonosához, a GYSEV Zrt.-hez kerül, két részletben: 2025. június 30-ig 2 milliárd, december 31-ig pedig 1,8 milliárd forint kifizetését írja elő az alapítói határozat. A szöveg szerint az összeg „az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére” jár. A dokumentumban nem szerepel, hogy ebből a miniszterelnök veje is részesedne. A döntést a május 21-i közgyűlésen hozták meg.
Az osztrák fél – aki korábban még vétózhatott volna – ezúttal már nem tudott beleszólni, mivel tavaly októberben a magyar állam, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium tőkeemelést hajtott végre a GYSEV Zrt.-ben.
Így 75,01 százalékos tulajdonrészt szerzett, az osztrákoknak pedig 25 százalék alatti részesedésük maradt.
A GYSEV Cargo Zrt. 2023-ban 623 millió forint adózott eredményt ért el. Ez több mint kétszerese a 2022-es 257 milliós nyereségnek. A cég árbevétele 3,4 százalékkal nőtt, 22,9 milliárd forint lett. A piaci kilátásokat a szakértők kedvezőnek tartják.
A GYSEV Cargo a GYSEV Zrt. szállítmányozással foglalkozó leányvállalata. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Waberer’s Nyrt. megvásárolja a cég 62,5 százalékos tulajdonrészét. A közlemény szerint a Waberer’s az adásvétel lezárása után további, várhatóan 2 milliárd forintos tőkeemelést is végrehajt a GYSEV Cargóban. Így a részesedése 70 százalékosra nőhet, a GYSEV pedig 30 százalékot tart meg. Az ügylet zárását 2025 első félévének végére tervezik.
Az anyacég, a GYSEV Zrt. tavaly 34,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami 16,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyeresége viszont csökkent: 1,3 milliárd forint volt 2023-ban, szemben az előző évi 2,9 milliárddal. Ebből nem fizettek osztalékot, a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.
Megszavazták, hogy 3,8 milliárd forint osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt. A pénz a cég tulajdonosához, a GYSEV Zrt.-hez kerül, két részletben: 2025. június 30-ig 2 milliárd, december 31-ig pedig 1,8 milliárd forint kifizetését írja elő az alapítói határozat. A szöveg szerint az összeg „az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére” jár. A dokumentumban nem szerepel, hogy ebből a miniszterelnök veje is részesedne. A döntést a május 21-i közgyűlésen hozták meg.
Az osztrák fél – aki korábban még vétózhatott volna – ezúttal már nem tudott beleszólni, mivel tavaly októberben a magyar állam, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium tőkeemelést hajtott végre a GYSEV Zrt.-ben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
