Magyar Péter: Ha elvisznek bilincsben, úgy járok el, mint Kossuth Lajos
A Tisza Párt elnöke szerint a kormányoldalon Lázár János neve is felmerült egy esetleges vezetőváltás kapcsán. Magyar úgy gondolja, már a kormánypárton belül is új utakban gondolkodnak.
Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.
A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.
Magyar úgy látja, hogy a békés, emberséges Magyarország áll szemben egy gyűlöletkeltő, lefelé süllyedő hatalommal.
Állítása szerint a vagyonnyilatkozati szabályozás csak színház, mert a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban gyakran hibák vannak, vagy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás olvasható ki belőlük. Példaként említette Lázár János vagyonosodását, amiről azt mondta: „ha a NAV megvizsgálna, akkor ott elég súlyos megállapítások lennének, és lesznek is”.
Elmondta, hogy a törvény szerinte ellene irányul, de ennek ellenére a legjobb tudása szerint ki fogja tölteni és leadja a bevallását. Hozzátette: ha Orbán Viktor is így tesz, ő nyilvánosságra hozza a szülei és testvérei vagyonát is, mert szerinte nincs mit titkolniuk.
A kérdésre, hogy készülnek-e arra, hogy akár bilincsben is elviszik, Magyar azt válaszolta: „úgy fogok eljárni, mint Kossuth Lajos, aki megtanult jól angolul”. Azt mondta, a börtönben a rendelkezésére álló időt nyelvtanulásra használná.
A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor elveszítette a kapcsolatát a valósággal. Szerinte egyes tanácsadók próbálják visszatartani a miniszterelnököt az olyan lépésektől, amelyekből már nem lehet visszafordulni.
Magyar Péter elmondta azt is, hogy
a Tisza Párt a tervek szerint a nyár végén bemutatja a képviselőjelölt-jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben.
Olyan embereket keresnek, akik kiállnak az igazukért és a választókért, még akkor is, ha ez vitákat okoz a frakción belül. Úgy látja, hogy ha egy pártban nincs helye az ellentmondásnak, az kontraszelekcióhoz vezet, és szerinte ennek a következményei a Fidesz esetében is láthatók.
A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárton belül olyan folyamatok is elindultak, amelyek alapján elképzelhető, hogy Lázár János vezetésével indulnak majd a választáson, mivel – ahogy fogalmazott – „Orbán nem megy vesztes csatába”.
Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.
A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A roma tanár nyílt levele a cigányozó Lázárnak: Ön épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva, de ne felejtse el, nemzetet csak emberekből lehet építeni
„Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved” – írta többek közt Gáspár Sándor. Erős mondatok egy cigány származású magyar értelmiségitől, a Lázár-beszéd sokaknál kiverte a biztosítékot.
Nyílt levélben tiltakozik Gáspár Sándor, cigány származású tanár Lázár János kijelentései miatt. A fideszes politikus a fórumán azt mondta, hogy „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Lázár később bocsánatot kért a kijelentéseiért.
"És most sem maradhatok csendben.
Ha esetleg valaki részt vesz egy Lázár Infón, kérem, tolmácsolja az alábbi üzenetemet.?
Válasz Lázár Jánosnak
Tisztelt Miniszter Úr!
Nem azért írok Önnek, mert megsértődtem. A sértődés az gyengék luxusa, és mi, akik a „hátrányos helyzet” címkéjével a homlokunkon végeztük el az egyetemet, már rég megtanultuk: a dühöt nem kiabálásra, hanem teljesítményre kell váltani.
Azért írok, mert Ön az egyik legélesebb eszű magyar politikus, ami még súlyosabbá teszi a bűneit. Ha egy buta ember beszélne így, legyintenék. De Ön pontosan tudja, mit csinál.
Amikor elhíresült mondatában kijelentette, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van”, Ön nemcsak egy infeliz, arrogáns mondatot dobott a közbeszédbe. Ön ezzel érvénytelenítette az én szüleim és nagyszüleim életét. Azokét, akik a rendszerváltáskor mindenüket elvesztették, de a becsületüket nem. Tudja, Miniszter úr, én onnan jövök, ahol a „SEMMI” nem választás kérdése volt. Ha az emberi érték mértékegysége a vagyon, akkor Önök egy tollvonással nullázták le azokat, akiknek a napi túlélés volt a legnagyobb teljesítményük.
De ennél is fájóbb az a hideg, technokrata cinizmus, amivel minket használ.
Amikor 2016-ban azzal riogatta a magyarokat, hogy „a cigányokat sem sikerült integrálni”, ezért ne fogadjunk be másokat, akkor minket, magyar állampolgárokat degradált egy elrettentő biodíszletté. Nem partnerek vagyunk az Ön szemében, hanem egy 600 éves „logisztikai probléma”, amit „nem sikerült megoldani”.
És itt érünk el a legveszélyesebb ponthoz: Gyöngyöspatához. Amikor Ön azt mondta, hogy egy jogerős bírósági ítéletet felülírhat az „igazságérzet”, akkor Önök kihúzták a lábunk alól az utolsó védvonalat: a Törvényt. Mi, roma értelmiségiek abban a hitben tanultunk(unk), dolgozunk és fizetünk adót, hogy ebben az országban a jog mindenkire egyformán vonatkozik. Ön azt üzente: a jog addig szent, amíg nem a cigányok javára dönt. Hogy a mi gyerekeink lelki nyomorúsága, a szegregált iskolában elvesztegetett jövője nem ér annyit, mint a többségi társadalom kényelmes hazugsága a „munka alapú” pénzről.
Tisztelt Lázár János!
Ön építési miniszterként most épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva. De ne felejtse el: országot lehet építeni betonból, de nemzetet csak emberekből lehet. Én, aki 30 éves roma tanárember, nem a „probléma” vagyok, és nem is a „kivétel”. Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved.
De amíg Ön a statisztikát látja bennünk és nem a sorsot, amíg a szegénységet karakterhibának tartja, addig Ön lehet nagyon gazdag és nagyon befolyásos , de államférfi sosem lesz.‼️
Nyílt levélben tiltakozik Gáspár Sándor, cigány származású tanár Lázár János kijelentései miatt. A fideszes politikus a fórumán azt mondta, hogy „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Lázár később bocsánatot kért a kijelentéseiért.
"És most sem maradhatok csendben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így előzte meg a Fideszt a TISZA: a pártnélküliek halmazába tudott beleharapni jókorát, a választás kulcsa egy eddig alvó tömeg kezében van
A 21 Kutatóközpont mérése szerint a Tisza a korábban nem szavazók és a régi ellenzékiek mozgósításával vette át a vezetést. Az április 12-i választás sorsát így az dönti el, ki tudja hatékonyabban megszólítani a pártnélkülieket.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az európai parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok: néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a Fidesz pedig 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt mégis sikerként értékelte, szerinte „Ha 45-öt mond, akkor az jobban hangzik, de a 44,6 százalék is Európa-rekord.” Eközben a NER korábbi ellenzéki pártjai mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.
A mérvadó közvélemény-kutatások alapján a trendek azóta is folytatódtak: a Tisza stabilan átvette a vezetést a Fidesztől, a kispártok pedig vagy marginális szereplőkké válva küzdenek a túlélésért, vagy már be is jelentették, hogy nem állnak rajthoz az április 12-i választásokon. A pártok népszerűségében tapasztalt jelentős elmozdulás mögött a választói preferenciák ritkán látott mértékű változása áll.
A 21 Kutatóközpont november végi adatfelvétele szerint, amelyet a Telex elemzett Róna Dániel igazgató és Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértőjének segítségével, Magyar Péter pártja több forrásból táplálkozott. Legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, emellett érdemben szívtak el szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt táborából is.
Eközben a Fidesz tábora a teljes népességen belül lényegében változatlan méretű maradt, igaz, a szavazók egy része lecserélődött. A két nagy párt között nem volt érdemi mozgás, viszont az Orbánékra szavazók egy része (4 százalék) ma már inkább pártnélkülinek mondja magát. Ezt a lemorzsolódást azonban pótolni tudták, hiszen az össztámogatottságukhoz képest nincsenek kevesen (6 százalék), akik azt mondják, két éve nem volt pártjuk, de ma már a Fidesz mellé húznák be az ikszet.
A választás kulcskérdése, hogy a pártnélküli szavazók részt vesznek-e végül a választáson, és mivel lehet őket meggyőzni. A Tisza az ő mozgósításukkal tudott áttörést elérni.
A Fidesz stratégiája szintén a mozgósításra épül, ezt tükrözi Orbán Viktor üzenete is a választás napjának bejelentésekor: „Április 12. A biztos választás!”
A hazai politikai küzdelem mellett a Tisza a nemzetközi beágyazottságát is megteremtette azzal, hogy képviselői 2024 júniusában csatlakoztak az Európai Néppárt parlamenti frakciójához. Az április 12-i választás kimenetele így nagyban függ attól, hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban megszólítani és az urnákhoz vinni azokat a választókat, akik jelenleg egyik táborhoz sem tartoznak.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az európai parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok: néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a Fidesz pedig 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt mégis sikerként értékelte, szerinte „Ha 45-öt mond, akkor az jobban hangzik, de a 44,6 százalék is Európa-rekord.” Eközben a NER korábbi ellenzéki pártjai mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.
A mérvadó közvélemény-kutatások alapján a trendek azóta is folytatódtak: a Tisza stabilan átvette a vezetést a Fidesztől, a kispártok pedig vagy marginális szereplőkké válva küzdenek a túlélésért, vagy már be is jelentették, hogy nem állnak rajthoz az április 12-i választásokon. A pártok népszerűségében tapasztalt jelentős elmozdulás mögött a választói preferenciák ritkán látott mértékű változása áll.
A 21 Kutatóközpont november végi adatfelvétele szerint, amelyet a Telex elemzett Róna Dániel igazgató és Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértőjének segítségével, Magyar Péter pártja több forrásból táplálkozott. Legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, emellett érdemben szívtak el szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt táborából is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már elvették a fegyverét, mégis agyonlőtték – forrong Minneapolis a kórházi ápoló halála miatt, akit szövetségi ügynökök öltek meg
Alex Jeffrey Pretti intenzív terápiás ápoló halála után országszerte tüntetések kezdődtek, Minneapolisban mozgósították a Nemzeti Gárdát, és a férfi halála miatt újabb költségvetési leállás jöhet Amerikában, a demokraták ugyanis nem finanszíroznák tovább az ICE működését.
Földre teperték, elvették a fegyverét, majd tíz lövéssel végeztek vele – a New York Times által ellenőrzött videófelvételek szerint így lőttek le szövetségi határőrök egy 37 éves minneapolisi ápolót, Alex Jeffrey Prettit szombat reggel. A férfi akkor avatkozott közbe, amikor egy ICE ügynök paprikaspray-vel fújt le egy nőt. A halálos lövések után Minneapolisban elszabadultak az indulatok: estére ezrek vonultak az utcára, a hatóságok pedig mozgósították a Nemzeti Gárdát is.
A Whittier negyedben készült felvételeken a New York Times szerint az látszik, hogy Pretti egy paprikaspray-t használó ügynök és egy nő közé lépett, mire őt is lefújták. Egyik kezében a telefonja volt, a másikban semmi. Rejtve viselt fegyverét csak azután találták meg, hogy a földre teperték, és egy ügynök el is vette tőle. Két másik ügynök ezt követően nyitott tüzet rá, hátba lőtték, majd a földön fekve is több lövést adtak le rá.
A CNN elemzése ugyancsak arra jutott, hogy Alex Prettitől már elvették az egyébként szabályosan viselt fegyverét, mielőtt eldördült az első lövés, majd legalább kilenc további.
Körülbelül egy perccel a lövöldözés után, miközben Pretti mozdulatlanul feküdt az utcán, az egyik videón azt hallani, ahogy az egyik ICE-ügynük megkérdezi: „Hol van a fegyver?” Társa, aki megszerezte, odamegy és azt mondja: „Nálam.”
A hivatalos állítások ezzel szöges ellentétben állnak. Szövetségi vezetők, köztük Kristi Noem belbiztonsági miniszter és Gregory Bovino, a határőrségi műveletek irányítója azt állították, Pretti „mészárlásra” készült, a kormányzat pedig belföldi terroristaként hivatkozott rá. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara szerint azonban Prettinek engedélye volt a fegyverviselésre, és a videók alapján nem látszik, hogy előrántotta volna azt.
Az ABC beszámolója
Egy közeli házban lakó, nevét elhallgató gyermekgyógyász eskü alatt vallotta, hogy a lövések után kirohant segíteni, de az ügynökök először feltartóztatták, és orvosi igazolványt kértek tőle. „Normális esetben nem lettem volna ennyire kitartó, de orvosként szakmai és erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy segítsek ezen az emberen, különösen, mivel az ügynökök közül senki sem segített neki” – mondta, hozzátéve, hogy ő kezdte meg az újraélesztést.
Az eset után zokogva és remegve ment haza. Utána könnygáz szivárgott be az otthonába, így családjával együtt kocsiba ült és elmenekült. „Nem tudom, mikor térek vissza a lakásomba. Nem érzem magam biztonságban a saját városomban" - mondta.
Egy másik szemtanú szintén eskü alatt vallotta: „Olvastam a Belbiztonsági Minisztérium közleményét arról, ami történt, és az hazugság. A férfi nem fegyverrel, hanem kamerával közelített az ügynökökhöz. Csak egy nőnek próbált segíteni felkelni, és ezért a földre teperték.” A tanú szerint Pretti nem tanúsított ellenállást.
„Nem láttam, hogy hozzáért volna bármelyikükhöz – még csak feléjük sem fordult. Nem láttam nála fegyvert. A földre vitték. Négy-öt ügynök fogta le, és egyszerűen lelőtték. Annyiszor meglőtték!” - vallotta.
Alex Jeffrey Pretti a minneapolisi Veteránügyi Kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként, soha nem volt rendőrségi ügye. Szabadidejében hegyikerékpározott, vagy a kutyáját sétáltatta. Ismerősei nyitott, segítőkész emberként írták le. „Arcán szinte mindig mosoly ült” – mondta róla kollégája, Dr. Dimitri Drekonja, aki szerint Pretti elkötelezetten dolgozott betegeiért, és segíteni akart az embereken.
Egy szomszédja, Jeanne Wiener szerint ő volt „a legédesebb, legkedvesebb, legártalmatlanabb, legerőszakmentesebb ember, akivel valaha találkozhatott”. Apja, Michael Pretti azt mondta, két héttel korábban figyelmeztette a fiát: „menj csak tüntetni, de ne keveredj bele semmibe, ne csinálj semmi hülyeséget. És ő azt mondta, tudja.”
Az eset után több városban, például New York-ban, Los Angelesben, San Franciscóban, San Joséban és Oaklandben is több ezres tüntetések kezdődtek, Minneapolisban a hatóságok könnygázt és villanógránátokat vetettek be. A kormányzó utasítására mozgósították a Nemzeti Gárdát, hogy biztosítsák a szövetségi épületek védelmét. A gárdisták láthatósági mellényt viselnek, hogy megkülönböztethetőek legyenek a katonai gyakorlóruhát és símaszkot hordó ICE-ügynököktől.
Jacob Frey, a város polgármestere élesen bírálta a szövetségi jelenlétet. „Hány amerikainak kell még meghalnia vagy súlyosan megsérülnie ahhoz, hogy ennek a műveletnek vége legyen?” – tette fel a kérdést.
John Mitnick, aki az első Trump-kormány idején a Belbiztonsági Minisztérium főügyésze volt, szombat este szintén bírálta korábbi munkahelyét. „Felháborít és zavarba ejt a Belbiztonsági Minisztérium törvénytelensége, fasizmusa és kegyetlensége” – írta a közösségi médiában.
Az ápoló halála komoly politikai következményekkel is járhat, ugyanis a részleges kormányzati leállás szélére sodorta az Egyesült Államokat. Az incidens után kulcsfontosságú demokrata szenátorok sorra jelentették be, hogy nem hajlandók megszavazni azt a kétpárti költségvetési megállapodást, amely a kormányhivatalok finanszírozását biztosítaná a hónap végén lejáró határidőt követően.
Az ok, hogy a csomagban benne van a Belbiztonsági Minisztérium 64,4 milliárd dolláros finanszírozása is, amelyből 10 milliárd dollárt a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, vagyis az ICE kapna – írta a The New York Times. A minneapolisi lövöldözés után a demokraták számára politikailag vállalhatatlanná vált, hogy egy ilyen csomagot támogassanak.
„A szenátusi demokraták nem fogják biztosítani a szavazatokat a költségvetési törvénycsomag továbblépéséhez, ha a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozási törvénye is a része” – jelentette ki Chuck Schumer, a demokraták szenátusi kisebbségi vezetője, aki szerint ami Minnesotában történik, az „megdöbbentő” és „elfogadhatatlan bármely amerikai városban”.
„A Trump-adminisztráció és Kristi Noem képzetlen, harcias szövetségi ügynököket küld az utcákra mindenféle elszámoltathatóság nélkül. Elnyomás alatt tartják az amerikaiakat és szembemennek a helyi rendvédelmi szervekkel. Ez egyértelműen nem az amerikaiak biztonságáról szól. Ez amerikai állampolgárok és törvénytisztelő bevándorlók zaklatása” – közölte Catherine Cortez Masto nevadai demokrata szenátor. Mark Warner, Virginia demokrata szenátora a közösségi médiában úgy fogalmazott:
„Nem szavazhatom meg és nem is fogom megszavazni a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozását, amíg ez az adminisztráció folytatja városaink erőszakos szövetségi átvételét.”
A republikánusok a demokrata felháborodást látva azonnal vizsgálni kezdték, hogyan lehetne leválasztani a belbiztonsági finanszírozást a csomag többi részéről, hogy legalább a kormányzat többi részének működését biztosítsák.
„Minden lehetőséget vizsgálok” – mondta Susan Collins, a Költségvetési Bizottság republikánus elnöke, aki szerint a csomagban öt másik, létfontosságú törvény is van, amelyek nagy eséllyel átmennének. Collins, aki vizsgálatot sürgetett a lövöldözés ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a mostani javaslat tartalmaz néhány új korlátozást az ICE számára, például pénzt ad deeszkalációs képzésre és megerősíti az ügynökség főfelügyelőjének vizsgálati jogköreit. Szerinte ezek az előrelépések elvesznének, ha a törvényt nem fogadják el.
Ha a szenátusi demokraták végül megakadályozzák a csomag elfogadását, a legtöbb minisztérium és ügynökség működése leállhat a hónap végén. Az ICE azonban hozzáférhetne ahhoz a 75 milliárd dollárhoz, amelyet a republikánusok egy másik belpolitikai törvénycsomagban különítettek el számára.
Földre teperték, elvették a fegyverét, majd tíz lövéssel végeztek vele – a New York Times által ellenőrzött videófelvételek szerint így lőttek le szövetségi határőrök egy 37 éves minneapolisi ápolót, Alex Jeffrey Prettit szombat reggel. A férfi akkor avatkozott közbe, amikor egy ICE ügynök paprikaspray-vel fújt le egy nőt. A halálos lövések után Minneapolisban elszabadultak az indulatok: estére ezrek vonultak az utcára, a hatóságok pedig mozgósították a Nemzeti Gárdát is.
A Whittier negyedben készült felvételeken a New York Times szerint az látszik, hogy Pretti egy paprikaspray-t használó ügynök és egy nő közé lépett, mire őt is lefújták. Egyik kezében a telefonja volt, a másikban semmi. Rejtve viselt fegyverét csak azután találták meg, hogy a földre teperték, és egy ügynök el is vette tőle. Két másik ügynök ezt követően nyitott tüzet rá, hátba lőtték, majd a földön fekve is több lövést adtak le rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ötezer dolláros zsetonokkal játszanak felettünk” – így él több mint ezer ember a Las Vegas-i kaszinók alatti sötét alagutakban
Civil segítők hetente visznek élelmiszert a Las Vegas-i alagutak lakóinak, ahol a drogfüggőség is súlyos probléma. Céljuk, hogy a rehabilitáción keresztül kiutat mutassanak a sötétségből.
Néhány méterrel a Las Vegas-i Strip kaszinóinak csillogása alatt egy másik világ létezik. A város védelmére épített, több mint ezer kilométer hosszú árvízvédelmi csatornák sötétjében a legfrissebb terepi beszámolók szerint 1200–1500 ember él.
Júliustól szeptemberig tartó monszunidőszakban lezúduló eső, akár 48 km/órás sebességgel söpör végig a járatokon, halálos veszélyt jelentve az ott lakókra.
A kiterjedt alagútrendszert a Clark megyei árvízvédelmi körzet építi az 1980-as évek óta, miután a sivatagi villámárvizek több halálos áldozatot követeltek.
Ezek a betoncsatornák azonban nem közterületek, így a hatóságok folyamatosan figyelmeztetnek, hogy belépni és ott tartózkodni tilos és életveszélyes.
Egy bokáig érő, gyorsan mozgó víztömeg már képes ledönteni egy embert a lábáról, a veszélyt pedig jól mutatja, hogy 2023 szeptemberében a heves esőzések után legalább 24 vízimentést hajtottak végre, és az áradásnak halálos áldozata is volt.
A csatornákba költözésnek két fő oka van. Egyrészt a sivatagi klíma, ami a tavaly nyári, 49 Celsius-fokot is elérő rekordhőség elől sokan a föld alatti, hűvösebb járatokba menekültek.
Másrészt a felszíni hajléktalantáborok elleni egyre szigorúbb hatósági fellépés is lefelé szorítja az embereket.
Mindeközben Dél-Nevada hajléktalan népessége egy év alatt 20 százalékkal nőtt, tavaly már közel nyolcezer főt számlált; a hatóságok január 29-én tartanak újabb, átfogó számlálást a pontosabb adatokért.
„Ez egy olyan élet, ami a legvadabb álmokat is felülmúlja, de a legrosszabb értelemben” – mondta Bryan Hardimon, a Shine a Light segélyszervezet önkéntese, aki korábban maga is az alagutakban élt.
A drogok jelenléte is súlyos probléma. „Metamfetamin. Fentanil. Opioidok. Egyre többet és többet látunk belőlük” – nyilatkozta a The Washington Postnak Rob Banghart, a szervezet alelnöke.
A város álláspontja szerint a csatornák nem lakóhelyek, a beköltözést jogszabály tiltja.
Ezt a szemléletet erősíti a Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusi döntése is, amely szélesebb körben teszi lehetővé az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a közterületi táborozást.
Egy sokkoló videó a jelenségről
A szociális szervezetek szerint azonban a szigorítások nem oldják meg az alapvető problémákat, mint a megfizethető lakhatás hiányát és a mentális betegségek kezelését.
Miközben a hatóságok a közbiztonságra és a balesetveszélyre hivatkoznak, civil segítők hetente ereszkednek le a csatornákba, hogy élelmiszert vigyenek az ott élőknek.
„Ötezer dolláros zsetonokkal játszanak felettünk a kaszinókban, miközben közvetlenül alattuk hajléktalanok élnek” – mondta Rob BanghartLas Vegasi riportjában pontosan a Caesars Palace kaszinó alatt állva, miközben az ott élőknek kiút kellene, orvosi segítség, detoxikáló és a rehabilitációt is beleértve.
Néhány méterrel a Las Vegas-i Strip kaszinóinak csillogása alatt egy másik világ létezik. A város védelmére épített, több mint ezer kilométer hosszú árvízvédelmi csatornák sötétjében a legfrissebb terepi beszámolók szerint 1200–1500 ember él.
Júliustól szeptemberig tartó monszunidőszakban lezúduló eső, akár 48 km/órás sebességgel söpör végig a járatokon, halálos veszélyt jelentve az ott lakókra.
A kiterjedt alagútrendszert a Clark megyei árvízvédelmi körzet építi az 1980-as évek óta, miután a sivatagi villámárvizek több halálos áldozatot követeltek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
