Magyar Péter: Elindítjuk a TISZA „tavaszi békés hadjáratát”
A Tisza Párt elnöke azt is tudatta, hogy március 1-jén, Békés megyében folytatják az országjárást. Azt is hozzátette: ezekre a rendezvényekre továbbra is minden magyar embert várnak.
„Visszatérünk oda, ahol tavaly áprilisban megkezdtük a rendszerváltás utáni évtizedek legsűrűbb és legeredményesebb politikai kampányát. Március idusa után pedig az egész országot érintő óriási politikai akcióra készülünk” – fogalmazott Magyar Péter szerdán, miután meghirdette pártja „tavaszi békés hadjáratát”.
„Miközben a fideszes nagyurak rettegve, a magyaroktól hermetikusan elzárva, mesterlövészek mögé bújva hazudnak és árusítják ki a hazát, addig mi a TISZA-nál továbbra is minden honfitársunkat várjuk a nyilvános rendezvényeinkre”
– tette hozzá az ellenzéki politikus, utalva arra hogy a Fidesz frakcióüléseit már évek óta lezárt, megközelíthetetlen helyeken tartják.
„Nézzünk egymás szemébe, nyújtsunk egymásnak kezet és közösen tegyük le az új Magyarország alapjait. Nincs jobb, nincs bal, csak magyar!” – zárul bejegyzés.
„Visszatérünk oda, ahol tavaly áprilisban megkezdtük a rendszerváltás utáni évtizedek legsűrűbb és legeredményesebb politikai kampányát. Március idusa után pedig az egész országot érintő óriási politikai akcióra készülünk” – fogalmazott Magyar Péter szerdán, miután meghirdette pártja „tavaszi békés hadjáratát”.
„Miközben a fideszes nagyurak rettegve, a magyaroktól hermetikusan elzárva, mesterlövészek mögé bújva hazudnak és árusítják ki a hazát, addig mi a TISZA-nál továbbra is minden honfitársunkat várjuk a nyilvános rendezvényeinkre”
– tette hozzá az ellenzéki politikus, utalva arra hogy a Fidesz frakcióüléseit már évek óta lezárt, megközelíthetetlen helyeken tartják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem engedték oda Orbánhoz a TEK-esek az RTL riporterét: Utoljára egy Tankcsapda-koncerten könyököltek úgy a bordáim közé, mint most
Zalavári Noémi videójából kiderül, hogy a sajtó képviselőinek esélye sem volt a miniszterelnök közelébe kerülni. Az Orbánt védő TEK-esek folyamatosan távolabb tolták az operatőröket és riportereket.
„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint
nagyon erős biztonsági intézkedések mellett zajlott a rendezvény, rengeteg rendőrt lehetett látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A helyszínre érkezett Hajdú János, a TEK főparancsnoka is.
A tér negyede szinte az utolsó pillanatig le volt zárva egy fekete szalaggal. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt.
A fórum után sem engedtek akárkit Orbán Viktor közelébe. A sajtó képviselőit a biztonsági őrök folyamatosan távolabb tolták a miniszterelnöktől. Mások mellett Zalavári Noémi, az RTL riportere is szeretett volna kérdéseket feltenni, de ellenállásba ütközött.
„Ne szorítson! Engedjen el azonnal! Azonnal engedjen el!”
– hangzik el abban a videóban, amit a rendezvény után az Instagram-oldalán osztott meg.
A kérdésére, miszerint mi garantálja azt, hogy a Fidesznek meglesz a 3 millió szavazó a választáson (amiről Orbán a Kossuth téren beszélt március 15-én), nem kapott választ. Pedig szinte kiabálva próbált szólni Orbán Viktorhoz, mivel nem engedték a közelébe. A kormányfő hallotta is őt, mert a videóban hallható, hogy amikor a riporter bemutatkozott, Orbán így reagált: „Örülök, hogy látom, csókolom!” A feltett kérdésre viszont nem válaszolt.
„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András egy Fidelitas-vezetőig és egy trollhálózatig követte az ukrán zászlós provokáció szálait a Tisza-meneten
A politikus egy fotóval bizonyítja az összefonódást, ami egy hírhedt trollhálózathoz is elvezet. Az akciót a kormányközeli média kamerái előtt hajtották végre.
Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.
„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.
Jámbor szerint azonban ha megnézzük, mi történt valójában, egészen más kép rajzolódik ki. Azt állítja, beszámolók és felvételek szerint egy kis csoport egyszerűen benyomult a tömegbe, kifeszítette az ukrán zászlót, majd szinte azonnal eltűnt.
„Nem a menet résztvevői voltak – inkább egy gyors, látványos akciót hajtottak végre. És itt jön a csavar. Az egyik résztvevőről később előkerült egy fotó, amelyen egy Fidelitas-vezetővel áll együtt ugyanabban az épületben, ahonnan korábban Tisza-ellenes molinókat is kifeszítettek. Ez az a kör, amely kapcsolatban áll a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséggel, a szervezettel, amelynek trollhálózatáról már korábban is írt a sajtó.”
A képviselő posztjában felteszi a kérdést: nem spontán jelenet volt, hanem egy előre felépített provokáció? Jámbor András szerint a történet egyik kulcspillanatát végül éppen a kormányközeli média felvételei segítettek tisztázni. Úgy véli, ha egy ilyen akció tényleg szervezett volt, akkor az nem egyszerű politikai trollkodás, hanem tudatos manipuláció.
A Tisza Párt március 15-én tartotta meg Nemzeti Menetét Budapesten, amely a Deák tértől a Hősök teréig tartott. A rendezvény előtt a szervezők arról számoltak be, hogy a kormány légtérzárat rendelt el a menet útvonala fölé, korlátozva a drónos felvételek készítését. A kormányközeli sajtótermékek már hetekkel az esemény előtt az ukrajnai háború témájával keretezték az ünnepi megemlékezést és a Tisza-rendezvényt.
A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint a Deák téri gyülekezőn egy kisebb csoport valóban kifeszített egy ukrán zászlót, majd rövid idő után eltűnt, miközben kormánypárti stábok készítettek felvételeket az esetről. Független sajtóanyag egyelőre nem azonosította egyértelműen a zászlót felmutató személyeket, és nem igazolta, hogy szervezett provokáció történt. A Jámbor által említett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványról a Telex írta meg nemrég, hogy finanszírozási nyomai egy korábban leleplezett Facebook-trollhálózathoz köthetők. A cég tagadta az érintettséget. A március 15-i zászlós incidens és ezen szervezet közötti konkrét kapcsolatra jelenleg nincs nyilvános, független bizonyíték.
Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.
„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János mellett állva parodizálta ki Orbán Viktort a jászberényi polgármester – így reagált a fideszes politikus
A jobbikos Budai Lóránt a jászberényi kolbásztöltő fesztiválon egy színlelt telefonhívással parodizálta ki a kormányfő fenyegetésekről szóló videóját. A térség fideszes képviselője láthatóan nem örült ennek, később egy Facebook-posztban üzent a városvezetőnek.
A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.
„Bocsánat, a kislányom az, fel kell venni. Szia kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok. Igen, idén töltünk is, igen pálinkát is kell innom, Hogy miért? Mert megfenyegettek. De ígérem, állom a sarat, ne aggódj értem, ha figyelni fogod a híreket, akkor tudni fogsz mindent”
– mondta a mikrofonba Budai.
A performansz alatt a háttérben álló Pócs János eleinte érdeklődve figyelte a jelenetet, majd amikor felismerte, hogy a polgármester a miniszterelnököt parodizálja, láthatóan egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Budai a beszédét azzal a mondattal zárta:
„Ne hagyjátok, hogy rajtatok kívül más is nevessen a végén”.
A polgármester később a Facebook-oldalán egy videót is közzétett az esetről, posztjában pedig azzal indokolta a paródiát, hogy a térség országgyűlési képviselője korábban kampányt csinált a kifejezetten politikamentes eseményből.
„Ez meghozta az ihletet. Gondoltam én is üzenek, csak én ennek a gőgös, a választókat rettegésben tartó hatalomnak. Szerintem átjött. Gondolom ezt abból, hogy a köszöntőmet óriási ováció fogadta, Pócs János pedig fülét-farkát behúzva, köszönés nélkül hagyta el a rendezvény helyszínét és valószínűleg a város határát is”
– írta a videóhoz.
Pócs János szintén megosztott egy hangulatvideót a rendezvényről, de abból a paródia kimaradt. Később egy Facebook-posztban reagált a polgármester akciójára.
„A politikát nem én kevertem bele a köszöntőbe – ezt az Ön videója alátámasztja. A helyszínről pedig nem »elmenekültem«, hanem mentem tovább az aznapi programjaimra. Önnel ellentétben nekem nem szokásom egész nap saját magammal foglalkozni” – írta a fideszes politikus. Ezután Budai lányáról írt hosszan, azt állítva, hogy eddig nem is állt szóba az apjával.
Budai Lóránt performansza Orbán Viktor egy héttel korábbi videójára utalt, amelyben a kormányfő telefonon értesíti családtagjait arról, hogy fenyegetések érték. Pócs János maga is ismert a politikai performanszairól. Országos visszhangot váltott ki korábban az a videója, amelyen egy levágott disznó tetemére az volt írva, hogy „Ő volt a soros”, de az is, amikor halottak napján egy temetőben, kisgyerekkel készített kampányvideót a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.
„Bocsánat, a kislányom az, fel kell venni. Szia kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok. Igen, idén töltünk is, igen pálinkát is kell innom, Hogy miért? Mert megfenyegettek. De ígérem, állom a sarat, ne aggódj értem, ha figyelni fogod a híreket, akkor tudni fogsz mindent”
– mondta a mikrofonba Budai.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fővárosi Törvényszék fellázadt a kormány ellen, a szolidaritási hozzájárulás perei ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult
A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást a szolidaritási pereket lezáró kormányrendelet ügyében. Az eljárásokat a testület 90 napon belüli döntéséig nem folytatják, azt indítványozzák, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa, Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök vezetésével azonban a hétfői tárgyaláson nem szüntette meg a főváros által indított két pert
A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
A bíró hosszan sorolta az indokokat, Montesquieu-t idézve a hatalommegosztás elvéről. Kiemelte, hogy a kormány a rendelettel közvetlenül és visszamenőleges hatállyal avatkozott be a bírósági eljárásokba, miközben alperesként maga is érintett a perekben. A bíróság szerint a rendelet sérti a jogállamiság, a bírói függetlenség és a jogbiztonság elvét, a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz fordulás jogát. A bíróság a rendeletet úgy értékelte, mint „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását”.
Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.
A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
