Gulyás: „El kell kerülni az olyan éjszakai összejöveteleket, amire szinte iparág épült fel”

Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.

A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.

A szervezők fáklyákat és zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A kordonokkal lezárt teret a Valton emberei és rendőrök biztosították. A Fidesz Somogy vármegyei képviselőjelöltjei és aktivistái a március 15-i Békemeneten bemutatott „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval vonultak a fórum helyszínére – írta a 24.hu. A tömeget a várost 32 éve vezető fideszes polgármester, Szita Károly köszöntötte.

Beszédében a miniszterelnök a migrációs paktumot tette a választás fő tétjévé. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét. Én viszont vállalom, hogy Magyarországra egyetlen migráns sem teheti be a lábát, ha győzünk” – hangsúlyozta Orbán. Szerinte Ukrajna követeléseket fogalmaz meg Magyarországgal szemben: „Azt akarják, hogy engedjük be őket az Unióba, és váljunk le az olcsó olajról.” Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumának végrehajtása egyébként június 12-én kezdődik; a szabályozás szolidaritási mechanizmust ír elő a tagállamoknak, ami a menedékkérők áttelepítését vagy pénzügyi hozzájárulást jelent.

A miniszterelnök a nemrég tartott Békemenetre utalva a mozgósításról is beszélt: „A tegnapi Békemenet óta más a leányzó fekvése, tegnap óta mindenki számára világos, hogy mi vagyunk többen”. A beszéd kitért a helyi ígéretekre is. Orbán kiemelte, hogy Kaposvár „lesz az első város, ahol elektronikus lesz a közösségi közlekedés” Magyarországon. A városban valóban zajlik a közlekedés villamosítása, márciusig több ütemben állítottak forgalomba elektromos buszokat. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta 52 nagyberuházás és 200 milliárd forint érkezett a városba, ahol jelenleg egy 400 fős munkahelyteremtő beruházás zajlik. Orbán országos célként említette, hogy a ciklus végére az átlagfizetés elérje az egymillió forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a jelenlegi 4,7 millióról négy év múlva 5 millióra nőjön.

A miniszterelnök előtt Eperjes Károly szavalt, a beszédet pedig a helyi Fidesz-jelölt, Gelencsér Attila vezette fel, aki arról beszélt, hogy tiszás ellenfele mennyi kárt okozna a városnak, ha a parlamentbe kerülne.

Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.

„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.

Jámbor szerint azonban ha megnézzük, mi történt valójában, egészen más kép rajzolódik ki. Azt állítja, beszámolók és felvételek szerint egy kis csoport egyszerűen benyomult a tömegbe, kifeszítette az ukrán zászlót, majd szinte azonnal eltűnt.

A képviselő posztjában felteszi a kérdést: nem spontán jelenet volt, hanem egy előre felépített provokáció? Jámbor András szerint a történet egyik kulcspillanatát végül éppen a kormányközeli média felvételei segítettek tisztázni. Úgy véli, ha egy ilyen akció tényleg szervezett volt, akkor az nem egyszerű politikai trollkodás, hanem tudatos manipuláció.

A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint a Deák téri gyülekezőn egy kisebb csoport valóban kifeszített egy ukrán zászlót, majd rövid idő után eltűnt, miközben kormánypárti stábok készítettek felvételeket az esetről. Független sajtóanyag egyelőre nem azonosította egyértelműen a zászlót felmutató személyeket, és nem igazolta, hogy szervezett provokáció történt. A Jámbor által említett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványról a Telex írta meg nemrég, hogy finanszírozási nyomai egy korábban leleplezett Facebook-trollhálózathoz köthetők. A cég tagadta az érintettséget. A március 15-i zászlós incidens és ezen szervezet közötti konkrét kapcsolatra jelenleg nincs nyilvános, független bizonyíték.

„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint

A tér negyede szinte az utolsó pillanatig le volt zárva egy fekete szalaggal. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt.

A fórum után sem engedtek akárkit Orbán Viktor közelébe. A sajtó képviselőit a biztonsági őrök folyamatosan távolabb tolták a miniszterelnöktől. Mások mellett Zalavári Noémi, az RTL riportere is szeretett volna kérdéseket feltenni, de ellenállásba ütközött.

– hangzik el abban a videóban, amit a rendezvény után az Instagram-oldalán osztott meg.

A kérdésére, miszerint mi garantálja azt, hogy a Fidesznek meglesz a 3 millió szavazó a választáson (amiről Orbán a Kossuth téren beszélt március 15-én), nem kapott választ. Pedig szinte kiabálva próbált szólni Orbán Viktorhoz, mivel nem engedték a közelébe. A kormányfő hallotta is őt, mert a videóban hallható, hogy amikor a riporter bemutatkozott, Orbán így reagált: „Örülök, hogy látom, csókolom!” A feltett kérdésre viszont nem válaszolt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Noémi Zalavári (@noemizalavari) által megosztott bejegyzés

„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.

A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.

– írta a HVG.

A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.

Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.

A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.