Félbeszakadt a zalaegerszegi színház előadása, megsérült egy színésznő
A Rómeó és Júlia előadása közben a takarásban az egyik címszereplő a hátára esett. Mentőt kellett hívni az esethez, egy bordája tört el a színésznőnek.
Sérülés miatt félbeszakadt a Rómeó és Júlia című darab előadása kedd este a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban - tájékoztatta a teátrum szerdán az MTI-t.
A színház igazgatóságának közleménye szerint a Júliát alakító Dura Veronika színművész a játékteret éppen elhagyva a lépcsőn a hátára esett.
Mivel felmerült a komolyabb sérülés veszélye, az orvosi protokoll előírásait betartva mozdulatlan maradt a mentők érkezéséig, így az első felvonás vége előtt néhány perccel félbe kellett szakítani az előadást.
A mentők stabil állapotba helyezték, és kórházba szállították a színésznőt. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy eltört az egyik bordája, ennél súlyosabb sérülést nem szenvedett.
A zalaegerszegi teátrumban március 24-én játsszák újra a Ruszt-bérlet keretében a félbeszakadt előadást.
Sérülés miatt félbeszakadt a Rómeó és Júlia című darab előadása kedd este a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban - tájékoztatta a teátrum szerdán az MTI-t.
A színház igazgatóságának közleménye szerint a Júliát alakító Dura Veronika színművész a játékteret éppen elhagyva a lépcsőn a hátára esett.
Mivel felmerült a komolyabb sérülés veszélye, az orvosi protokoll előírásait betartva mozdulatlan maradt a mentők érkezéséig, így az első felvonás vége előtt néhány perccel félbe kellett szakítani az előadást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.
A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”
Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,
azonban a módosítás eltörli a további három bekezdést, amelyek eddig a veszélyhelyzet fenntartásának részletes szabályait és az Országgyűlés ellenőrzési lehetőségét rögzítették.
A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.
A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.
A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.
A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.
„Hajrá, Kriszta, ezt most neked ajánlom!” – Lovas Rozi lemondott díjáról Bódis Kriszta javára
A SzuperWMN-díjakat idén is azok kapták, akik bátran kiállnak másokért. A közéleti kategóriában győztes Lovas Rozi nem tartotta meg elismerését, hanem Bódis Krisztának ajánlotta fel, akit támadások értek.
Nyolcadik alkalommal adták át a WMN magazin SzuperWMN-díjait, amiket a szerkesztőség jelölései és az olvasók szavazatai alapján ítéltek oda. Az elismeréseket a magazin tizedik születésnapján rendezett fesztiválon osztották ki, összesen 100 ezer szavazat döntött a díjazottakról.
A közéleti kategória győztese Lovas Rozi lett, akit „a független színjátszásért végzett munkájáért és a fontos társadalmi ügyek színpadra állításáért” díjaztak. A színésznő azonban úgy döntött, hogy az elismerést Bódis Kriszta dokumentumfilmesnek és civil aktivistának ajánlja fel.
„Ezt a díjat szeretném most Bódis Krisztának ajánlani, aki egy igazi példakép, aki a legelesettebbekért küzd és dolgozik nap mint nap, akinek a munkásságát és érdemeit a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy bárki vitatni tudná,
most mégis a legcinikusabb, leggonoszabb és igazságtalanabb módon támadják emberségében, nőiségében, létezésében. Ez így nincs rendben. Hajrá, Kriszta, ezt most neked ajánlom” – mondta Lovas Rozi.
A közéleti kategóriában Laczó Adriennt is elismerésben részesítették a szabad igazságszolgáltatásért tanúsított kiállásáért. A bíró lemondott az Országos Bírói Tanács és a kormány megállapodása miatt. Pottyondy Edina szintén díjat kapott a hatalom számonkéréséért és a gyermekvédelmi influenszer-tüntetés megszervezéséért.
A Civil kategóriában Dr. Muszbek Katalin pszichiáter vehette át az egyik fődíjat, akit több mint három évtizedes munkásságáért ismert el a zsűri. A Magyar Hospice Alapítvány és a Hospice Ház alapítójaként hosszú évek óta támogatja a rászoruló betegeket. Az Erste támogatásával átadott Higgy magadban! Különdíjat az olvasók Sipos Adriennek, a Debreceni Gyermekklinika kórházpedagógusának ítélték oda.
A rendezvényen Hadas Kriszta emlékére közösségépítő-díjat is kiosztottak. Az elismerést Kovalcsik Kriszti influenszer kapta, akit sokan „Lustalány” néven ismernek.
Nyolcadik alkalommal adták át a WMN magazin SzuperWMN-díjait, amiket a szerkesztőség jelölései és az olvasók szavazatai alapján ítéltek oda. Az elismeréseket a magazin tizedik születésnapján rendezett fesztiválon osztották ki, összesen 100 ezer szavazat döntött a díjazottakról.
A közéleti kategória győztese Lovas Rozi lett, akit „a független színjátszásért végzett munkájáért és a fontos társadalmi ügyek színpadra állításáért” díjaztak. A színésznő azonban úgy döntött, hogy az elismerést Bódis Kriszta dokumentumfilmesnek és civil aktivistának ajánlja fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfajult a helyzet: elrendelte Orbán boszniai szövetségesének az előállítását a boszniai ügyészség
A boszniai ügyészség utasította Milorad Dodik és két társa előállítását az alkotmányos rend megdöntése miatt. Ha ellenállnak, előbb országos, majd akár nemzetközi elfogatóparancs is jöhet!
A boszniai ügyészség elrendelte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint két másik vezető politikus előállítását. Az ügyészség szerint az alkotmányos rend megdöntésével összefüggésben indítottak eljárást Dodik, a boszniai szerb entitás miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen. A boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöki kabinetje is megerősítette az erről szóló információkat.
Ha a három politikus nem tesz eleget az előállítási utasításnak, előbb országos, majd akár nemzetközi elfogatóparancsot is kiadhatnak ellenük az Interpolon keresztül.
Milorad Dodikot február végén egy év börtönbüntetésre ítélte egy bosznia-hercegovinai államszövetségi bíróság, és hat évre eltiltotta őt hivatali tisztségének betöltésétől. Az ítélet szerint Dodik megszegte a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina békéjét felügyelő tisztviselőinek döntéseit.
A politikus ellen 2023-ban emeltek vádat, miután olyan törvényeket írt alá, amelyek érvénytelenítették a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság és Christian Schmidt nemzetközi békeküldött döntéseit. Dodik tagadta a vádakat, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek csökkentették a boszniai állam jelenlétét a szerbek által irányított területeken, többek között betiltotta az állami ügyészt, az állami bíróságot és a hírszerzést.
A magyar kormány Dodikot támogató politikája feszültséget okozott Bosznia-Hercegovina és Magyarország kapcsolatában.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke korábban többször hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Ezek a kijelentések jelentős feszültséget keltettek a régióban, különösen a bosnyák és horvát közösségek körében. Dodik szoros kapcsolatot ápol Szerbia, Oroszország, Magyarország és Kína vezetőivel. Rendszeresen konzultál Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A boszniai ügyészség elrendelte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint két másik vezető politikus előállítását. Az ügyészség szerint az alkotmányos rend megdöntésével összefüggésben indítottak eljárást Dodik, a boszniai szerb entitás miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen. A boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöki kabinetje is megerősítette az erről szóló információkat.
Ha a három politikus nem tesz eleget az előállítási utasításnak, előbb országos, majd akár nemzetközi elfogatóparancsot is kiadhatnak ellenük az Interpolon keresztül.
Milorad Dodikot február végén egy év börtönbüntetésre ítélte egy bosznia-hercegovinai államszövetségi bíróság, és hat évre eltiltotta őt hivatali tisztségének betöltésétől. Az ítélet szerint Dodik megszegte a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina békéjét felügyelő tisztviselőinek döntéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lavrov kemény üzenete: Moszkva elkerüli azokat a kompromisszumokat, amelyek veszélyeztethetik az emberek életét
Az orosz külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: Moszkva semmilyen körülmények között nem fogadja el NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában. Lavrov szerint Amerika is érti, hogy minden országnak saját érdekei vannak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy friss interjúban kijelentette, hogy Moszkva elkerüli azokat a kompromisszumokat, amelyek veszélyeztethetik az emberek életét. Az Alarabiya hírportál orosz hírügynökség összegzése szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy
Oroszország nem fogadja el NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában egy esetleges tartós békemegállapodás esetén.
Az interjút kedden készítették, de csak szerdán tették közzé, így a harmincnapos amerikai tűzszüneti javaslatra Lavrov ebben még nem reagált. Az orosz külügyminiszter beszélt arról is, hogy Rijádban találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottal. Lavrov a tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy
az amerikai fél „megérti, hogy más országoknak is megvannak a maguk nemzeti érdekei,
és készek komoly tárgyalásokra azokkal az államokkal, amelyeknek saját nemzeti érdekeik vannak, és nem akarják mások példáját követni.”
A külügyminiszter szerint „normális kapcsolatokat” akarnak Oroszországgal, „abban az értelemben, hogy Donald Trump irányítása alatt az amerikai külpolitika alapja az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek védelme.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy friss interjúban kijelentette, hogy Moszkva elkerüli azokat a kompromisszumokat, amelyek veszélyeztethetik az emberek életét. Az Alarabiya hírportál orosz hírügynökség összegzése szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy
Oroszország nem fogadja el NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában egy esetleges tartós békemegállapodás esetén.
Az interjút kedden készítették, de csak szerdán tették közzé, így a harmincnapos amerikai tűzszüneti javaslatra Lavrov ebben még nem reagált. Az orosz külügyminiszter beszélt arról is, hogy Rijádban találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottal. Lavrov a tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
