Tavaly 3991 ember döntött az eutanázia mellett Belgiumban, ami 16,6 százalékos növekedést jelent. Az áldozatok között egy kiskorú is szerepel, akinek esete már a hatodik ilyen beavatkozás volt.
Belgiumban tavaly 3991 ember döntött az eutanázia mellett, ami 16,6 százalékkal több az előző évhez képest – derül ki a belga eutanázia-ellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból, szúrta ki a 24.hu. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az esetek több mint felében a betegek rákos megbetegedésben szenvedtek. Ez az összes eset 54 százalékát jelenti. Egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségtől, ez az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) is gyakran szerepelnek az eutanázia okai között, míg a pszichiátriai betegségek és kognitív zavarok, például az Alzheimer-kór, ritkábbak, az esetek csupán 1,4 százalékát tették ki.
Az eutanáziát kérők többsége időskorú. A jelentés szerint 72,6 százalékuk 70 év feletti volt, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb. A fiatalabb korosztályban az arány továbbra is alacsony: a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki.
Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások száma.
Az orvosok az esetek 82,3 százalékában mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg az eutanázia okaként, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés szerepelt.
A legtöbb beteg a saját otthonában hunyt el: 50,4 százalékuk az otthonában, 30 százalékuk kórházban, míg 17,6 százalékuk idősotthonban. Belgiumban külföldiek is kérhetnek eutanáziát, akik közül a legtöbben Franciaországból érkeznek. Tavaly 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106-an francia állampolgárok voltak.
Az FCEE jelentése szerint az eutanáziaesetek száma évek óta emelkedik. A legnagyobb növekedés azok között tapasztalható, akik egyszerre több betegségben is szenvedtek.
Belgium 2002. május 28-án legalizálta az eutanáziát, és azóta több mint 27 000 ember választotta ezt az utat.
Belgiumban tavaly 3991 ember döntött az eutanázia mellett, ami 16,6 százalékkal több az előző évhez képest – derül ki a belga eutanázia-ellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból, szúrta ki a 24.hu. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az esetek több mint felében a betegek rákos megbetegedésben szenvedtek. Ez az összes eset 54 százalékát jelenti. Egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségtől, ez az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) is gyakran szerepelnek az eutanázia okai között, míg a pszichiátriai betegségek és kognitív zavarok, például az Alzheimer-kór, ritkábbak, az esetek csupán 1,4 százalékát tették ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Egyetlen fal kivételével földig rombolták a budai palota északi szárnyát, hogy Mészáros cégei újraépítsék az egészet
A független képviselő a hivatalos indoklást is megosztotta, eszerint falat a „kommunista felújítás” során építették. Ezért az egészet újjáépítik vasbetonból.
Az idióta tolvajkormány egyetlen fal kivételével földig rombolta a budai palota északi szárnyát, hogy Mészáros cégei újraépítsék az egészet – írta péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy csak egyetlen falat hagytak meg, és idézi a Nemzeti Hauszmann Program indoklását is, amely szerint:
a tudományos kutatásaik szerint a többi falat a „kommunista felújítás” során építették.
„Emiatt az egészet lerombolták és újjáépítik vasbetonból. Normálisak? (...) Van itt pénz, kérem, csak pályaudvarokra, kórházakra, iskolákra nincsen. Hogy mennyit kaszált a gázos (az ő cégeinek lobogói virítanak az építkezésen), és így Orbán király is az egészen, azt nem tudjuk, mert a Várban épülő giccsparádé teljes költségvetése titkos (Nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú...)” – írta Hadházy.
A képviselő több képet is megosztott az építkezésről.
Az idióta tolvajkormány egyetlen fal kivételével földig rombolta a budai palota északi szárnyát, hogy Mészáros cégei újraépítsék az egészet – írta péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy csak egyetlen falat hagytak meg, és idézi a Nemzeti Hauszmann Program indoklását is, amely szerint:
a tudományos kutatásaik szerint a többi falat a „kommunista felújítás” során építették.
„Emiatt az egészet lerombolták és újjáépítik vasbetonból. Normálisak? (...) Van itt pénz, kérem, csak pályaudvarokra, kórházakra, iskolákra nincsen. Hogy mennyit kaszált a gázos (az ő cégeinek lobogói virítanak az építkezésen), és így Orbán király is az egészen, azt nem tudjuk, mert a Várban épülő giccsparádé teljes költségvetése titkos (Nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú...)” – írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég a félrebeszélésből és a hazudozásból” - Magyar Péter hét kérdést tett fel Orbán Viktornak Ukrajnáról
Többek között arról kérdezi a miniszterelnököt, hogy ha valóban ellenzi az ukránok EU-csatlakozását, akkor miért nem vétózta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Miniszterelnök úr, elég a félrebeszélésből és a hazudozásból Ukrajna kapcsán. Öntsünk tiszta vizet a pohárba - írja csütörtök délutáni posztja elején Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője ezután hét kérdést tesz fel Orbán Viktornak:
„1. Ha önök valóban ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását, akkor ön miért nem vétózta meg 2023 decemberében Brüsszelben a csatlakozási tárgyalások megkezdését?
Ha valóban ellenzik, hogy Ukrajna az Unió tagja legyen, akkor miért támogatta határozottan Szijjártó Péter és Orbán Balázs az ukrán csatlakozás megkezdését? Miniszterelnök úr ne beszéljen mellé, a mai napig olvasható a kormányzati portálokon, hogy önök határozottan kiállnak Ukrajna csatlakozása mellett. Tudja mit, a március 24-én induló Nemzet Hangja elnevezésű népszavazásunkon, mi valóban megkérdezzük a magyar emberek véleményét Ukrajna uniós csatlakozásáról. Csak aztán, fogadja is el a magyar emberek döntését Miniszterelnök úr. Ne úgy, mint általában.
2) Ha tényleg a magyar emberek érdeke az első, akkor önök miért nem akadályozták meg határozottan a fertőzött és GMO tartalmú ukrán gabona beáramlását Magyarországra? Miért hagyták, hogy sok magyar gazda ennek következtében tönkremenjen? Nem szavakban és a propagandában kell keménykedni, hanem valódi lépésekkel. Tudja, a tett az első, a szó a második.
3) Öntsük tiszta vizet a pohárba, hány ezer ukrán állampolgárságú nyugdíjas kap ma Magyarországon nyugdíjat, miközben önnek köszönhetően több százezer nyugdíjas honfitársunk él a létminimum alatt? Hány ukrán állampolgár kap ma Magyarországon TB ellátást? Hány ukrán állampolgár dolgozik az önök jóváhagyásával a magyar munkaerőpiacon? Erről miért nem szoktak a magyar embereknek beszélni?
4) Mi a helyzet a Magyarországon tevékenykedő ukrán és balkáni bűnbandákkal miniszterelnök úr? Mi van az ön által a börtönökből kiengedett, jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőkkel?
5) Miért volt rengeteg olyan eset a 2022-es és 2024-es szavazásoknál, amikor egyes szabolcsi településeken voltak olyan lakóházak, ahová a választások idejére több száz ukrán állampolgárt jelentettek be?
6) Miniszterelnök úr, ön szeret a külhoni magyarok védelmezőjeként tetszelegni. Mikor járt ön utoljára Kárpátalján? Mikor kérdezte meg az ott élő kettészakított családokat, hogy mi a véleményük Putyinról és a magyar kormány Ukrajna politikájáról? Miért fél elmenni Kárpátaljára, meglátogatni a bajban lévő magyar testvéreinket?
7) Ha ön tényleg annyira békepárti, ahogy a Facebook posztjaiban és a propagandában mutatja magát, akkor mondja már el, hogy felhívta-e a haverját Vlagyimir Putyint, hogy fogadja el az amerikaiak által kitárgyalt és az ukrán fél által jóváhagyott tűzszüneti tervet. Vagy mégse olyan fontos a béke miniszterelnök úr?”
Magyar Péter ezután még egy bónuszkérdést is feltesz a kormányfőnek: miniszterelnök úr, kelet vagy nyugat?
A Tisza Párt vezetője végül azt írja: „önök Ukrajna és a magyar érdekek kapcsán is csak hazudnak, gyűlöletet keltenek. De tudja, miniszterelnök úr, a magyar emberek sem nem vakok, sem nem eltaposandó poloskák. Átlátnak magán és a hazug propagandáján is.”
Miniszterelnök úr, elég a félrebeszélésből és a hazudozásból Ukrajna kapcsán. Öntsünk tiszta vizet a pohárba - írja csütörtök délutáni posztja elején Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője ezután hét kérdést tesz fel Orbán Viktornak:
„1. Ha önök valóban ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását, akkor ön miért nem vétózta meg 2023 decemberében Brüsszelben a csatlakozási tárgyalások megkezdését?
Ha valóban ellenzik, hogy Ukrajna az Unió tagja legyen, akkor miért támogatta határozottan Szijjártó Péter és Orbán Balázs az ukrán csatlakozás megkezdését? Miniszterelnök úr ne beszéljen mellé, a mai napig olvasható a kormányzati portálokon, hogy önök határozottan kiállnak Ukrajna csatlakozása mellett. Tudja mit, a március 24-én induló Nemzet Hangja elnevezésű népszavazásunkon, mi valóban megkérdezzük a magyar emberek véleményét Ukrajna uniós csatlakozásáról. Csak aztán, fogadja is el a magyar emberek döntését Miniszterelnök úr. Ne úgy, mint általában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Napos péntek után borongós hétvége jön: többfelé esőre, szélre és hűvösebb reggelekre számíthatunk. A nappali felmelegedés viszont biztató, vasárnap akár 19 fok is lehet a legmelegebb órákban.
Pénteken még nagyrészt napos időre van kilátás, de szombattól többfelé esőre kell készülni. A szél a Dunántúlon erős, olykor viharos lesz, de vasárnapra megszűnnek az éjszakai fagyok, a legmelegebb órákban pedig már 14-19 Celsius-fok várható, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.
Pénteken még nagyrészt felhőtlen, száraz idő várható sok napsütéssel, majd a késő délutáni óráktól a délnyugati határ közelében már megjelenhet fátyolfelhőzet. A déli, délnyugati szél a Dunántúlon helyenként olykor élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 13 és 18 fok között alakul.
Szombaton délnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, de az északkeleti tájakon még legalább néhány órás napsütésre lehet számítani, illetve délutántól délnyugaton szakadozhat fel a felhőtakaró.Több helyen, főként a nap második felében valószínű eső, zápor, de a Nyugat-Dunántúlon kisebb a csapadék valószínűsége. A déli, délkeleti szelet a Nyugat-Dunántúlon erős, olykor viharos lökések kísérhetik. A minimum-hőmérséklet általában mínusz 2 és plusz 6 fok között alakul, a maximum-hőmérséklet 11 és 18 fok között valószínű.
Vasárnap nagyrészt erősen felhős vagy borult idő valószínű, rövidebb napos időszakokkal. Szórványosan - nagyobb eséllyel az északi megyékben
- fordulhat elő eső, zápor. A délkeleti, déli szél többfelé megerősödik, az Északnyugat-Dunántúlon viharossá is fokozódik. A hajnali 3-10 fokról délutánra általában 14 és 19 fok közé melegszik fel a levegő, de a délkeleti tájakon melegebb is lehet.
Pénteken még nagyrészt napos időre van kilátás, de szombattól többfelé esőre kell készülni. A szél a Dunántúlon erős, olykor viharos lesz, de vasárnapra megszűnnek az éjszakai fagyok, a legmelegebb órákban pedig már 14-19 Celsius-fok várható, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.
Pénteken még nagyrészt felhőtlen, száraz idő várható sok napsütéssel, majd a késő délutáni óráktól a délnyugati határ közelében már megjelenhet fátyolfelhőzet. A déli, délnyugati szél a Dunántúlon helyenként olykor élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 13 és 18 fok között alakul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Akik az áfacsökkentés mellett érvelnek, azok tudatlanok
A miniszterelnök szerint az áfacsökkentéssel a pénz a multikhoz vándorol. Orbán úgy látja, hogy a fiatalok ezt nem értik, az öreg balosok igen - de ők minidig a multik oldaláén álltak.
Nem lehetett tovább nézni, hogy a kereskedelmi láncok kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni – mondta a héten bevezetett árrésstop kapcsán Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
A miniszterelnök elismerte: akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokba történt beavatkozás, igazat mondanak. Szerinte jó lett volna, ha a kormány nem kényszerül erre, de arra a következtetésre jutottak, hogy a mostani áremelkedéseknél szó sincs piaci folyamatokról. Ahhoz képest, hogy mennyiért szerezték be a kereskedelmi láncok az árukat, 45, 50, akár 129 százalékot „pakoltak rá”. Ennek semmi köze a piaci folyamatokhoz – tette hozzá a kormányfő.
Szerinte most az üt vissza, hogy a rendszerváltást követő években a magyar gazdaság nem volt elég erős ahhoz, hogy megtartsa a magyar kézen lévő kereskedelmi láncokat. Ezek ma külföldi kézen vannak, és Orbán szerint őket csak profitjuk érdekli.
„Ezért muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni. Tárgyalásokkal próbálkoztunk először, azok nem vezettek eredményre, így kénytelenek voltunk beavatkozni”
– mondta. Azt is hozzátette, hogy vannak még eszközeik, hogy beavatkozzanak a piaci folyamatokba, de nem akar fenyegetőzni. A miniszterelnök abban bízik, hogy a külföldi láncok belátják: csak veszíthetnek a kormánnyal szemben.
Arra a kérdésre, hogy miért nem áfacsökkentéssel fékezték meg az árakat, Orbán azt mondta:
„Akik az áfacsökkentés mellett érvelnek, azoknak az egyik része tudatlan, fiatal, nem elég tapasztalt. Nem élte végig az eddigi áfacsökkentések történetét.”
Orbán szerint ugyanis az áfacsökkentés azt jelenti, hogy a pénz a multikhoz vándorol. Ahogy fogalmazott: vannak fiatalok, akiknek nincs tapasztalatuk, ők ezt nem értik. És vannak az öreg rókák, a balosok, akik értik, de ők Orbán szerint mindig is a multik oldalán álltak.
via MTI
Nem lehetett tovább nézni, hogy a kereskedelmi láncok kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni – mondta a héten bevezetett árrésstop kapcsán Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában.
A miniszterelnök elismerte: akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokba történt beavatkozás, igazat mondanak. Szerinte jó lett volna, ha a kormány nem kényszerül erre, de arra a következtetésre jutottak, hogy a mostani áremelkedéseknél szó sincs piaci folyamatokról. Ahhoz képest, hogy mennyiért szerezték be a kereskedelmi láncok az árukat, 45, 50, akár 129 százalékot „pakoltak rá”. Ennek semmi köze a piaci folyamatokhoz – tette hozzá a kormányfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
