HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: Oroszország megszegte a tűzszünetet, újabb támadás érte Ukrajnát

Az ukrán elnök szerint Moszkva továbbra is bombázza az energiahálózatot, pedig korábban tűzszünetet ígért. A Krím kérdésében sem hajlandó engedni, és teljes tűzszünetet tart elfogadhatónak.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtöki EU-csúcs után Oslóban tartott közös sajtótájékoztatót Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel, írja a Blikk. Az eseményen többek között az Ukrajna elleni orosz támadásokról, a béketárgyalásokról és az ország energetikai helyzetéről is beszélt.

Zelenszkij elmondta, hogy szerda este újabb csapás érte az ukrán energiahálózatot, annak ellenére, hogy Oroszország korábban tűzszünetet ígért az ilyen létesítmények ellen.

Hangsúlyozta, hogy „ők szeretnének békét, de Oroszországnak le kell állnia a követelésekkel”.

Az ukrán elnök szerint csak egy teljes tengeri és szárazföldi tűzszünet lenne elfogadható, és ezzel lehetne valódi eredményeket elérni. Az Egyesült Államokkal folytatott szaúd-arábiai tárgyalásokon még erről volt szó, de Trump és Putyin találkozója után már csak az infrastruktúráról és az energiahálózatról szóló tűzszünet lehetősége merült fel. Zelenszkij ezt visszalépésként értékelte.

A sajtótájékoztatón szó esett a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről is, amely jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll. Zelenszkij kijelentette, hogy „minden atomerőmű az ukrán emberekhez tartozik, az állam birtokolja őket és Ukrajna finanszírozza őket, még akkor is, ha pillanatnyilag Oroszország elfoglalta”.

Jonas Gahr Store hangsúlyozta, hogy Norvégia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, és aktívan részt kíván venni a béketárgyalások előmozdításában.

Zelenszkij kitért arra is, hogy Oroszország folyamatosan Ukrajna semlegességét követeli, de szerinte „jelenleg még nincsenek azon a ponton a dolgok, hogy ezekről beszéljenek”. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg leépítésére vagy az elfoglalt területek oroszként való elismerésére vonatkozó követelések nem ajánlatok, hanem ultimátumok. Hozzátette, hogy a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Olyat csinált a Lidl az árrésstopos termékeknél, amire kevesen számítottak
Hétfőtől a nagy élelmiszerboltok legfeljebb 10% árrést tehetnek 30 alapvető élelmiszerre. A Lidl változtatott az árazásán, a Spar veszteségekre panaszkodik.


Hétfőtől életbe lépett az új szabály, amely szerint a nagyobb élelmiszerboltok legfeljebb 10 százalékos árrést számíthatnak fel 30 alapvető élelmiszerre. A Lidl Magyarország bejelentette, hogy ennek megfelelően alakította át az árazását, és az érintett termékeket „Tartósan olcsó!” feliratú fehér ártáblákkal jelöli, írja a 24.hu.

A Lidl döntése értelmében a lakossági vásárlók számára nem lesz mennyiségi korlátozás, vagyis annyit vásárolhatnak ezekből a termékekből, amennyit szeretnének.

Ugyanakkor a vállalat hétfőtől nem engedélyezi a kereskedelmi vásárlóknak (azaz azoknak, akik áfás számlát kérnek), hogy az árrésstop alá tartozó termékeket megvásárolják. Hasonlóképpen a Tesco és a Spar is korlátozásokat vezetett be: ők mennyiségi limitet szabtak meg ezekre a termékekre.

A Lidl hangsúlyozta, hogy eddig is törekedtek a kedvező árakra, például akciókkal, és most a jogszabály miatt még több termék árát csökkentették. A cég közlése szerint több mint 180 terméket forgalmaznak az érintett kategóriákban.

A Spar vezetősége komoly aggodalmát fejezte ki az új szabályozás miatt. Egy belső levél szerint a havi szinten közel 1,5 milliárd forintos veszteség komoly terhet jelent a vállalat számára. Emiatt változtatni fognak üzleti gyakorlatukon, és ha a helyzet nem javul, akár további szigorításokat is bevezethetnek, bár ennek pontos részleteit nem közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Több ezer kárpátaljai menekült családot tett utcára a kormány, most több pert is elbuktak
A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését. Ahogy februárban 84 menedékes ügyében is.


A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.

A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly

számos ukrajnai, mégpedig kárpátaljai magyar ajkú menedékes perelte be az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost. Pál Norbert ugyanis megtagadta ezektől és más családoktól is, hogy 2024. augusztus 21. után is támogatott lakhatásuk legyen.

Ezzel a Helsinki Bizottság szerint három-négyezer ember, nagy többségében magyar ajkú gyerek lakhatása vált bizonytalanná.

Azt írják, hogy közülük vannak, akik kétségbeesésükben visszatértek a háborús Ukrajnába.

Februárban a Fővárosi Törvényszék két perben összesen 84 kárpátaljai menedékes esetében is megsemmisítette a kormánybiztos döntéseit, és új eljárás lefolytatására kötelezte Pál Norbert kormánybiztost. A bíróság tegnapi döntése is jogerősen megsemmisítette a korábbi kormánybiztosi döntéseket, és arra kötelezte Pál Norbertet, hogy hozzon alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat.

Ezeket a döntéseket az érintettek, ha rájuk nézve negatívak, ismét megtámadhatják a bíróság előtt.

A közleményben arra is kitértek, hogy

bár a kormánynak tavaly július óta havonta frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, ezt még egyszer sem tette meg. Így azóta a drónokkal támadott Kárpátalja is békés területként van nyilvántartva.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Akár egyetlen bíró is keresztbe tehet a Pride-on részt vevők büntetésének – állítja a Vidéki Prókátor
A kegyelmi botrányban is főszerepet játszó jogász üzent Orbán Viktornak azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök pénzbüntetést ígért azoknak, akik részt vesznek a felvonuláson.


A Vidéki Prókátor álnevű ügyvéd élesen reagált Orbán Viktor brüsszeli kijelentéseire, amelyek a Pride-felvonulások kapcsán hangzottak el. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a felvonuláson részt vevőket nem fogják letartóztatni, hanem pénzbírságot kell majd fizetniük.

Az ügyvéd a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a letartóztatásokról nem a miniszterelnök dönt, hanem a bíróságok ~ írta meg a hvg.hu.

„Felhívom tisztelt Miniszterelnök Úr figyelmét arra a tényre, hogy Magyarországon a letartóztatásról egyelőre még nem ő, hanem a bírói taláros áttelelt poloskák döntenek, ugyanúgy egyébként, ahogy a szabálysértési határozatok elleni jogorvoslati kérelmekről (kifogásokról) is”

– írta a kegyelmi botrány kirobbantásában is kulcsszerepet játszó jogász.

Az ügyvéd arra is rámutatott, hogy a bíróknak lehetőségük van előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha úgy látják, hogy a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az uniós joggal. Ha egy bíró él ezzel a lehetőséggel, az összes többi hasonló ügyben eljáró bíró felfüggesztheti a folyamatban lévő eljárást az Európai Unió Bíróságán indított eljárás lezárásáig.

A vita középpontjában az a törvény áll, amelyet az Országgyűlés gyorsított eljárásban, botrányos körülmények között fogadott el. A jogszabály kimondja, hogy tilos olyan gyűlést tartani, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Aki ezt megszegi, akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható, amelyet közérdekű munkával nem lehet kiváltani.

Az alaptörvény-módosítást, amely ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik, a parlament április 7-én fogadja majd el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: