A Nézőpont gyorsan kijött a Medián után egy felméréssel: náluk továbbra is Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus
A kormányközeli közvélemény-kutató homlokegyenest más számokat és más politikusokat mér az első helyeken, mint a Medián. Náluk a következő három helyezett együtt sincs olyan népszerű, mint Orbán egymaga.
A kormányközeli Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatása szerint Orbán Viktor továbbra is a legnépszerűbb politikus Magyarországon. A felmérés adatai alapján a megkérdezettek 44 százaléka szimpatizál a Fidesz elnökével, míg Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője 29 százalékon áll. A harmadik helyen Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke végzett 19 százalékkal, míg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke mindössze 6 százalékot ért el.
A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében is Orbán Viktor bizonyult a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek 46 százaléka gondolja úgy, hogy ő a legalkalmasabb az ország vezetésére. Magyar Pétert ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka tartja a legmegfelelőbbnek a miniszterelnöki posztra. Dobrev Klárát a megkérdezettek 7 százaléka, míg Toroczkai Lászlót 5 százalékuk támogatná ebben a szerepben.
Az intézet szerint
„még a három ellenzéki vezető összesített eredménye is elmarad Orbán Viktor legalkalmasabb miniszterelnöknek tartók aránya mögött, hiszen a kormányfő 46 százalékával szemben összesen 40 százaléknyian tartják a legkompetensebbnek az ellenzéki vezetők valamelyikét.”
Ugyanakkor a Medián kutatása eltérő eredményeket mutat. A HVG megrendelésére készült felmérés szerint 2025 tavaszára Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke lett a legnépszerűbb politikus az országban. A felmérésből az is kiderült, hogy bár Orbán Viktor és Magyar Péter nagyjából ugyanolyan népszerűséggel bírnak saját táboraikban, illetve elutasítottak a másik oldalon, a párt nélkülieknél és más pártok híveinél többen látnák szívesen vezető pozícióban Magyar Pétert.
A Medián kutatásából az is kiderül, hogy Orbán Viktor elutasítottsága ebben a csoportban 62 százalék, míg Magyar Péteré 48 százalék.
A kormányközeli Nézőpont Intézet friss közvélemény-kutatása szerint Orbán Viktor továbbra is a legnépszerűbb politikus Magyarországon. A felmérés adatai alapján a megkérdezettek 44 százaléka szimpatizál a Fidesz elnökével, míg Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője 29 százalékon áll. A harmadik helyen Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke végzett 19 százalékkal, míg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke mindössze 6 százalékot ért el.
A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében is Orbán Viktor bizonyult a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek 46 százaléka gondolja úgy, hogy ő a legalkalmasabb az ország vezetésére. Magyar Pétert ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka tartja a legmegfelelőbbnek a miniszterelnöki posztra. Dobrev Klárát a megkérdezettek 7 százaléka, míg Toroczkai Lászlót 5 százalékuk támogatná ebben a szerepben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.
A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly
számos ukrajnai, mégpedig kárpátaljai magyar ajkú menedékes perelte be az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost. Pál Norbert ugyanis megtagadta ezektől és más családoktól is, hogy 2024. augusztus 21. után is támogatott lakhatásuk legyen.
Ezzel a Helsinki Bizottság szerint három-négyezer ember, nagy többségében magyar ajkú gyerek lakhatása vált bizonytalanná.
Azt írják, hogy közülük vannak, akik kétségbeesésükben visszatértek a háborús Ukrajnába.
Februárban a Fővárosi Törvényszék két perben összesen 84 kárpátaljai menedékes esetében is megsemmisítette a kormánybiztos döntéseit, és új eljárás lefolytatására kötelezte Pál Norbert kormánybiztost. A bíróság tegnapi döntése is jogerősen megsemmisítette a korábbi kormánybiztosi döntéseket, és arra kötelezte Pál Norbertet, hogy hozzon alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat.
Ezeket a döntéseket az érintettek, ha rájuk nézve negatívak, ismét megtámadhatják a bíróság előtt.
A közleményben arra is kitértek, hogy
bár a kormánynak tavaly július óta havonta frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, ezt még egyszer sem tette meg. Így azóta a drónokkal támadott Kárpátalja is békés területként van nyilvántartva.
A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.
A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.
Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.
A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.
Az élmezőny itt a következőképp néz ki:
Luca
Hanna
Zoé
Anna
Emma
Léna.
A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.
A további listát itt lehet böngészni:
A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:
Dominik
Olivér
Levente
Marcell
Milán
Máté.
Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.
A fiúnevek további listája:
Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megint csak Orbán lógott ki Ukrajna támogatásából, az EU-ban csak egy ország használja ugyanazt a retorikát, mint Oroszország
Az EU ismét Ukrajna támogatása mellett állt ki – egy kivétellel. Orbán Viktor nem csatlakozott a közös nyilatkozathoz, miközben Moszkva Európát háborúpártisággal vádolja.
Az Európai Unió 27 tagállama közül ismét csak 26 vezetője állt ki egyértelműen Ukrajna támogatása mellett csütörtökön. Orbán Viktor ezúttal sem csatlakozott az állam- és kormányfők közös következtetéseihez, amelyek megerősítették a folyamatos és szilárd támogatást Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett.
Az uniós csúcson alkalmazott megoldás nem újdonság: a magyar miniszterelnök már korábban is elutasította az egységes álláspontot, így most is csak 26 tagállam fogalmazott meg érdemi álláspontot Ukrajna ügyében. A közös nyilatkozat mindössze azt rögzítette, hogy az EU vezetői egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a következő találkozójukon visszatérnek a témára.
A 26 ország külön közleménye ugyanakkor határozottan kiállt Ukrajna mellett, hangsúlyozva, hogy a béke eléréséhez az országot a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni.
A dokumentum rögzítette, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának nyújtott további segítség mellett, és egy igazságos, tartós béke megteremtését tűzi ki célul.
Bóka János EU-ügyi miniszter már a csúcstalálkozót előkészítő egyeztetéseken jelezte, hogy Magyarország nem fog csatlakozni a közös állásfoglaláshoz. Ennek ellenére Orbán a csúcs kezdete előtt még egy közös fényképet is megosztott szlovák kollégájával, Robert Ficóval, ám végül ismét egyedül maradt az uniós állásponton kívül.
A brüsszeli döntéseket nemcsak Magyarország kezelte sajátos módon, hanem Moszkva is éles kritikával illette az európai folyamatokat. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint Európa „háborúpártivá” vált, miközben Oroszország és az Egyesült Államok elkötelezett a békés rendezés mellett. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által idézett nyilatkozat szerint Peszkov úgy véli, hogy Brüsszel és az európai fővárosok egy militarizációs programot követnek, amely ellentétes Moszkva álláspontjával.
Eközben a brit kormány bejelentette, hogy a Tettrekészek Koalíciója operatív szakaszba lép, amely Ukrajna katonai támogatását célozza. Az EU-n belül azonban egyetlen kormány képvisel hasonló retorikát a háborúpártiság kérdésében, mint Oroszország – és az nem más, mint Magyarország.
Az Európai Unió 27 tagállama közül ismét csak 26 vezetője állt ki egyértelműen Ukrajna támogatása mellett csütörtökön. Orbán Viktor ezúttal sem csatlakozott az állam- és kormányfők közös következtetéseihez, amelyek megerősítették a folyamatos és szilárd támogatást Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett.
Az uniós csúcson alkalmazott megoldás nem újdonság: a magyar miniszterelnök már korábban is elutasította az egységes álláspontot, így most is csak 26 tagállam fogalmazott meg érdemi álláspontot Ukrajna ügyében. A közös nyilatkozat mindössze azt rögzítette, hogy az EU vezetői egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a következő találkozójukon visszatérnek a témára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fabiny Tamás a Pride ellehetetlenítéséról: A mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria emberek életébe kerülhet
Az evangélikus püspök szerint más egyházak vezetői valószínűleg anyagi kitettség miatt nem szólalnak meg. Ő azonban úgy gondolja, a Pride tiltása és a miniszterelnök poloskázós beszéde is komoly következményekkel járhat.
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy reagált Orbán Viktor poloskázós beszédére Fabiny Tamás. A miniszterelnök március 15-i szónoklatában úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. Ehhez hozzátette: „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket”. Fabiny a Szemlélek blogon azt írta: „Egy keresztény politikust éppen a hite kell hogy megvédjen attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen”, és hogy az ilyen kijelentések ismétlődése tovább ronthatja a közbeszéd állapotát.
Az evangélikus püspök most a Válasz Online podcast-csatornájának adott interjút. Ebben többek között megmagyarázta, miért gondolta úgy, hogy – más felekezetek vallási vezetőivel ellentétben – reagálnia kell a miniszterelnök szavaira. „ [...] Magyarország miniszterelnöke – nemcsak most, hanem máskor is előszeretettel használ biblikus képeket, bibliai metaforákat, teológiai tartalmú kifejezéseket, azt gondolom, kötelességem ezzel kapcsolatban állást foglalni” – fogalmazott Fabiny, hozzátéve: „Nem lehet ezt elvitatni, hiszen a magyar nyelvnek is része a Károli Bibliától kezdve sok fordításban a Szentírás, és ez beleférhet irodalmi művekbe, szónoki beszédekbe. Ott érzem a piros lámpa kigyulladási kötelességét, hogyha valamiféle teológiai zavart – erősebb kifejezéssel herezist, tévtanítást – észlelek, amit igyekszem szóvá tenni.”
Szerinte abban, hogy más egyházak vezetői nem szólaltak meg, közrejátszhat az anyagi kitettségük. Mint fogalmazott: „Sokan engem is óvtak attól, hogy nagyon sokat beszéljek, mert ezt állítólag már forintosítani is lehet. Ha például elindul egy egyházi projekt, amit a vezetők szeretnének védeni, de félnek, hogy egy rossz megnyilatkozásuk miatt leállítják ezt a projektet, akkor esetleg valóban meggondolják, hogy járassák-e a szájukat. A legjobb volna oda eljutni, hogy ne legyen függvénye egyik a másiknak, hanem azt lehetne mondani, hogy »barátom, te most olyat mondtál, amivel én nem értek egyet, akár politikai, akár teológiai téren, de annak az egyetemnek vagy templomnak csak meg kell épülnie, azt az óvodát csak el kellene indítani«.”
Fabiny beszélt a gyülekezési jog korlátozásáról és a Pride betiltásáról is. Erről azt mondta: „A gyülekezési szabadság természetes emberi jog, amit én védek. A hitünkből is következik, egyébként a protestantizmusnak is az egyik alapelve a Luther által is képviselt keresztény szabadság: nem várta meg, hogy engedélyt kapjon arra, hogy megszervezze az új közösségét, vagy kiszögezze a 95 tételét, hanem a lelkiismeretére hallgatott.” Hozzátette: „Aki akarja, az egyházban is tudja elmondani, hogy »én meleg vagyok«. Még nem jutottunk el ide: szégyellnivaló, ha valaki rádöbbent arra, hogy neki az identitása más, mint amire őt a hittanórán tanították, vagy amit ő a saját hite alapján képzelt magáról.
Ne felejtsük el, hogy itt megnyomorított, szégyenbe, megalázott helyzetbe taszított emberek vannak; a szuicid gondolatok valósággá válhatnak, míg a közösség átélése és a hasonló gondokkal küzdő emberekkel való találkozás terapikus lehet.”
A meleg hívek és az egyház kapcsolatáról szólva elmondta: „Lehet, azt kell, hogy mondjam nekik, az egyházunk nem engedi meg, hogy házasságot kössetek egyházi rend szerint – és ezt én magamra is érvényes kötelezőnek tartom –, de azt nem akadályozza meg az egyház, hogy imádkozzam értetek és veletek. Legyetek itt a gyülekezetben, ne bújjatok a föld alá.
Ez a mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria tehát emberek életébe kerülhet. Lelkipásztori felelősséggel mondom, hogy ezekről az emberekről egyszer számot kell adni, akik most megnyomorítva érzik még inkább magukat.
Kérem szépen a döntéshozókat: a lelki szempontokra, hogy itt emberekről van szó, figyeljenek! Ha – bocsánat, de – buzizunk, meg még ennél is ocsmányabb eszközöket vetünk be, akkor e dehumanizálással megfosztjuk ezeket az embertársainkat attól, hogy ők Isten képmásai, akik küzdenek az identitásukkal, akiket szeretnünk, segítenünk, támogatnunk kell. És itt az egyházban is nagyon sok feladatunk van még.”
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy reagált Orbán Viktor poloskázós beszédére Fabiny Tamás. A miniszterelnök március 15-i szónoklatában úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. Ehhez hozzátette: „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket”. Fabiny a Szemlélek blogon azt írta: „Egy keresztény politikust éppen a hite kell hogy megvédjen attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen”, és hogy az ilyen kijelentések ismétlődése tovább ronthatja a közbeszéd állapotát.
