KULT
A Rovatból

5 film, amit egy nőnek kötelező megnézni

Érezted már úgy, hogy nincs kedved semmihez, kb. eleged van az egész világból? Na, ilyenkor tehet csodát ez az öt film.
Biacsics Bogi - szmo.hu
2017. június 10.


Link másolása

A reggeli ébredés nem mindig könnyű: új nap – új lehetőségek, és vagy kezdünk ezzel valamit, vagy nem. És akkor ott van az az egy-két vasárnap, amikor a mérleg nyelve egyértelműen a "nem" felé billen. Előfordul, hogy elegünk van mindenből - nincs kedvünk hajat mosni, felöltözni, sminkelni, vagy egyáltalán vegyülni a nagyvilágban. Ilyenkor – persze csak, ha megtehetjük - érdemes pár órára kicsekkolni, és meditálni, mozogni, pizsiben tengődni, vagy beletemetkezni valamibe, ami előrelendíti a gondolatainkat. De legalábbis feltölt.

Elveszve ebben a hangulatban, az egyik kedvenc receptem előkapni a klasszikus filmek egyikét, amely az ízig-vérig nőhöz szól, és megnézni másodszor, ötödször, sokadszor, hogy egy újabb síkját felfedezve levonjam a saját helyzetemre vonatkozó következtetéseket. Íme, talán az öt leginspirálóbb mind közül.

5. Álom luxuskivitelben

(Breakfast at Tiffany’s)

Kezdjük mindjárt a reggelivel. Audrey Hepburn számos filmjét sorolhatnánk fel, de most az egyik legikonikusabb kap helyet a listán. Hogy miért? Hepburn egyedi báján, a csodálatos filmzenén, és a Givenchy ruhakölteményeken kívül, még a hatvanas évek Amerikájának korlátai között is megbújik egy olyan mondanivaló, amit időről-időre nem árt feleleveníteni. Szelfizünk, ez oké. Megszűrt tartalmakat közlünk magunkról (már aki), ez is oké. De hogy néha hajlamosak vagyunk elveszni mindebben, és névtelen cicaként vegyülni a tömegben, miközben elfelejtjük, hogy milyen értékeket hordozunk, na, az már nem annyira oké.

Még ha túlzóan hangzik vagy kliségyárnak tűnik az indoklás, akkor is érdemes időnként megállni és elgondolkozni azon, mennyire vagyunk önazonosak a saját mindennapjainkban. Ha pedig mégsem akarunk ilyen mélyre ásni, akkor álmodozzunk egy nagyot a Moon River című betétdalra, Hepburn előadásában. Női élekkel rosszat ez még soha nem tett.

4. Amélie csodálatos élete

És ha már álmodozunk, akkor tegyük azt száz százalékosan! A mindennapokból könnyen kiszakít és talán gondolatban jó útra terel, ha elhisszük Audrey Tautou-nak, hogy apró jótettekkel képesek vagyunk szebbé tenni a világot. Ezután a film után minden egy kicsit szürreális, kuckós meg rózsaszín, és valahogy a szemüvegén keresztül könnyebb észrevenni azt is, mivel tudjuk feldobni a hétfő-keddeket. Álmodozóknak kötelező program, de mindenkinek ajánlott egy dózis Amélie-ből, ha a hétköznapi sebeket szeretné gyógyítani. A zenéje pedig önmagában messze visz – tanuláshoz, munkához, kikapcshoz Yann Tiersen a legjobb kísérő.

3. A szív hídjai

(The Bridges of Madison County)

Létezik egy pont a nő életében, amikor búcsút int a rosszfiúknak - vagy legalább is megpróbálja. Vagy még csak azt sem, de talán elgondolkozik rajta. Aztán van olyan szcenárió, amikor a rosszfiúból lesz számára tökéletes, és a választása erre esik. Döntés kérdése, melyik irányba hajlunk, vagy, hogy kit képzelünk magunk mellé, és általában életkoronként változnak a preferenciák, egy valami azért közös bennünk: mindannyian vágyunk a szenvedélyes szerelemre.

A főszereplő nőnek négy nap jut belőle – és talán pont ez vet fel a legtöbb kérdést mindenkiben: mi lett volna, ha ez a két ember esélyt kap? A Bridges of Madison County olyan film, amely minden alkalommal megríkatja az embert, de az biztos, hogy ezzel együtt szépen leápolja a vasárnap délelőttre megfáradt lelkünket. Ha egy nő benne találja magát egy szituációban, amely korlátozza vagy gúzsba köti, esetleg kötelezőnek éli meg, miközben boldogtalan benne, akkor elég egy jelenetbe belemerülni a Szerelem hídjaiból, és a szabadság szele máris megcsapja. Meryl Streep, meztelenül, kitárja hálóingét a teraszon, és átadja magát a kora esti szellőnek… Egy nő életében kellenek az ilyen pillanatok: a saját terepünkön, csupaszon, tökéletesen felszabadulni. Mindenkinek ajánlok néha egy ilyen igazán szabad momentumot.

2. Az Órák

(The Hours)

És igen: ismét Meryl Streep. Hiába próbálunk nem beállni a sorba, Streep nehezen kihagyható, ha nőknek szóló filmalkotásokat vonultatunk fel. Viccet félretéve: Az Órák nagyon jó adaptáció, és valóban nekünk szól, nőknek. Számos idézet van benne, amelyen eltűnődhetünk, de számomra ez az egyik legkedvesebb:

„Emlékszem, hogy egyik reggel hajnalban keltem, úgy éreztem, minden csupa lehetőség. Azt gondoltam, hát innen kezdődik a boldogság! Ez a kezdete! És persze mindig egyre több jön! Nem jöttem rá, hogy nem a kezdet volt. Maga volt a boldogság. Az volt A Pillanat. Épp akkor.”

Nem egy hasonló momentum volt az életemben, amikor nehezen tudtam a jelenben létezni: vagy a múlton merengtem, vagy a még jobbat vártam a jövőtől. Aztán szépen lassan megtanultam értékelni a pillanatot. Nem szeretnék coelhós klisékben merítkezni, de Az Órákat azért is érdemes X évente megnézni, mert amellett, hogy sok szempontból gondolkodtat el, megtanít egy kicsit jobban értékelni a mostot, az életet, vagy legalábbis segít farkasszemet nézni azzal. Három karakteren keresztül tekintünk bele a női lélek vívódásaiba, és a kitörni vágyásba a különböző börtönhelyzetekből: legyen szó egy rossz házasságról, megfelelési kényszerről, tehetetlenségről vagy a saját démonjainkról. A film a húszas, az ötvenes, valamint a kétezres évek Amerikájából üzen, és ha időközönként meghalljuk, amit mond, újra és újra építheti a jellemünket.

1. Mielőtt felkel a nap, Mielőtt lemegy a nap, Mielőtt éjfélt üt az óra

(A Before-trilógia)

A szerelmes filmek egyik legizgalmasabb karakterei egy trilógiában sorakoznak fel, amelyek külön-külön is, de legfőképpen együtt, a filmtörténelem legigazabb és egyben legizgalmasabb romantikus jeleneteit vonultatják fel. És mindeközben képesek két lábbal a földön maradni. A Mielőtt felkel a nap, a Mielőtt lemegy a nap és a Mielőtt éjfélt üt az óra egyes részei az X, Y, valamint Z generáció számára egyenként tanulságosak, de együtt szemlélve a hármat, oly módon vetnek fel kérdéseket szeretetről, életről és halálról, amelyre kevés filmalkotás képes. Emellett a „Before-trilógia” nemcsak azért egyedi, mert a különböző életkorok problémáit hitelesen taglalja, hanem, mert a színészek valóban a filmmel együtt nőttek fel és értek bele az adott karakterbe.

A stáb kilencévente gyűlt össze, hogy ugyanazokkal a szereplőkkel forgassa le a folytatásokat. Az első rész a huszonéves Ethan Hawke és Julie Deplhy dialógusait fűzi össze, és bár 1994 óta a technika rengeteg fejlődött, így a film néhány síkja kevésbé hiteles, de a kérdések, amelyeket felvet, a mai napig tanulságosak a huszonévesek számára. A második részt 2004-ben forgatták le, és az akkorra már a harmincas éveiben járó karakter-pár párbeszédei éppúgy megérintenek, az adott korosztály számára fontos konklúziókat fogalmaznak meg. A trilógia harmadik részében - spoiler alert! – már a negyveniksz éves házaspár életébe kapunk betekintést, miközben a maga realisztikus dialógusaival egyszerre kavarja fel és nyugtatja meg a lelkünket. A Before Midnight a filmtörténelem legizgalmasabban megformált veszekedős jelentét ábrázolja, és ily módon közli a nézővel: nem minden fenékig tejfel, de ez így is van rendjén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: