KULT
A Rovatból

Isten éltesse a magyar kultúrát!

A magyar kultúrát természetesnek vesszük, hiszen ebben élünk. Ez mégis egy olyan nap, amikor egy pillanatra megállhatunk és elgondolkozhatunk, mit is jelent számunkra.

Link másolása

Ma már mindenről neveznek el egy-egy napot, sőt évet is. Miért ne tették volna ezt a magyar kultúrával is? És mi szépen besoroljuk a kötelező megemlékezések közé, legtöbben úgy, hogy bele sem gondolunk, mit is jelent a magyar kultúra. Pedig nem olyan régi ünnepe ez a nap a magyar kultúrának, hiszen először 1989-ben emlékeztek országszerte arra a napra, amikor

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én – a kézirat tanúsága szerint – letisztázta Himnusz című költeményét.

Ahhoz azonban, hogy tisztában legyünk a magyar kultúra fogalmával, először definiálnunk kellene a kultúrát. Ezt viszont már több százan megtették és teszik ma is.

Például Vitányi Iván szociológus, esztéta szerint

„kultúra az, amikor valaki csinál valamit.”

Ez alapján magyar kultúra az, amikor magyarok és/vagy magyarul csinálnak valamit. Kultúra alatt nemcsak a művészeteket értem, hanem a minket körülvevő környezetet, a viselkedést, a szokásokat, a gasztronómiát, az életérzést, etikettet és gondolkodásmódot.

Ezekben éppen úgy otthon kellene éreznünk magunkat, mint a saját bőrünkben. Ez nem egy ismerethalmaz, amit ide-oda lehet szállítani. A magyar kultúra a magyar emberekben élő, olyan szellemi és erkölcsi tartalom, ami nélkül nem létezhetne magyarság.

Kultúra alatt általában azt a szűkített fogalmat, tartalmat értjük, amit a színház, a mozi, a múzeum, kiállítás, könyvtár, úgy általában a művészetek jelentenek. Pedig a kultúra ennél sokkal több, át- meg átszövi mindennapjainkat. Szerintem a kultúrával az is találkozik nap mint nap és ki sem kerülheti, akinek esze ágában sincs koncertre, színházba, moziba, kiállításra menni.

Ha például valaki munka után hazamegy, bekapcsolja a rádiót, és megszólal valami zene, az is kultúra. Vagy megnéz a tv-ben egy sorozatot, az is kultúra, hiszen azt valakik megalkották, közkinccsé tették. Vagy ha tölt magának egy fröccsöt, az is kultúra, hiszen benne van a szőlő- és borkultúra, és benne van az a hagyomány, hogy mi itt a Kárpát-medencében fröccsöt iszunk.

És itt elhangzott egy fontos szó, a hagyomány, hiszen abból táplálkozunk, mindennapi kultúránk azon alapszik. És itt nem csak klasszikus értelemben vett néphagyományt kell érteni. Hiszen pl. az is hagyomány, hogy egy családban hogyan élik meg az ünnepeket, milyen kialakult szokások, hagyományok mentén. És ez igaz egy kisebb vagy nagyobb közösségre, és egy településre is.

Szóval a kultúrát mindenki másképp éli meg, ki alkotó, ki fogyasztó, ki különböző közösségekbe jár énekelni, hímezni, varrni, festeni, mozogni, sakkozni, ki koncertre, kiállításra, moziba, színházba, cirkuszba, fesztiválra. A lehetőségek száma szinte korlátlan.

Egy biztos, azt a legtöbben értik és elismerik, hogy a kultúra, a jól működő aktív közösségek hatása egy település életére elvitathatatlan. Kimutatható a gazdaság élénkítő szerepe, erősíti a társadalmi kohéziót, és a település népességmegtartó erejét. Ezért egy előre mutató, a jövőről felelősen gondolkodó településvezetés támogatja, pártolja a helyi kultúra megnyilvánulásait, intézményeit, a közösségek életét és munkáját.

Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra.

Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt megőriztünk.

Egy-egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből.

Normális körülmények között ez így is van, de most más időket élünk.

A kultúra meghatározó intézményei hónapok óta zárva vannak: a mozik, színházak, koncerttermek, múzeumok, kiállító termek, könyvtárak, művelődési házak, közösségi színterek. Iszonyatosan nehéz időszak ez, természetesen nemcsak a kulturális szektor szereplőinek, de mi ezt ismerjük, ebben dolgozunk, dolgoznánk, ha lehetne. Nagyon hiányzik a „normális kerékvágás”. Borzasztó érzés naponta bejönni a máskor oly nyüzsgő, most kongóan üres házba.

Kedves normális, aktív, pezsgő közösségi, kulturális életre vágyó barátaink, tartsatok, tartsunk ki, egyszer csak vége lesz ennek a rémálomnak! Addig is olvassunk sokat, nézzünk jó filmeket és streamelt színházi előadásokat, hallgassunk jó zenéket, aki tud, énekeljen, táncoljon, zenéljen, verseljen, fessen, hímezzen, alkosson otthon. Mindenki őrizze meg az egészségét és a jókedvét!

Isten éltesse a magyar kultúrát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: