Így vágnak lassan taccsra a kollégáid, ha rád szállnak
Néhány éve döbbenetes és elgondolkodtató videót vetítettek Franciaországban. A rövidfilm az iskolai zaklatásra, a mobbingra, a bullyingra hívta fel a figyelmet, arra, hogy milyen módszerekkel közösítik ki és lehetetlenítik el a suliban azokat a gyerekeket vagy tiniket, akiket egy-egy agresszív csoport kinéz magának.
A szituációkat viszont középkorú emberekkel játszatták el és munkahelyi, irodai környezetbe helyezték. Így még durvábbnak hatnak a zaklatók módszerei.
De az egészben a legdurvább, hogy akadnak munkahelyek, ahol pontosan így viselkednek a felnőttek: kipécéznek maguknak valakit, és módszeresen kicsinálják.
Az eszköztár vegyes és sokszínű. Sajnos. A jelenséget összefoglaló névvel mobbingnak hívjuk. Az angol to mob igéből származik a kifejezés.
A to mob azt jelenti: fenyegetően fellépni valakivel szemben, kiközösíteni, lerohanni. Az állatvilágban, például a madaraknál többször megfigyelték az a jelenséget, amikor a csoport egyik tagját megtámadja a többi, vagy egy másik, összefognak ellene, kiközösítik, elüldözik a közösségből. Az is előfordul, hogy a támadóan fellépő állatok megölik társukat (például a madarak a társukat a csőrükkel verik agyon), vagy a kiközösített állat a közösség védelme nélkül maradva elpusztul.
A mobbing egy sajátos és szisztematikus viselkedési mód egyes munkahelyeken. Lehet, hogy már te is találkoztál vele, vagy éppen te voltál az áldozat, és téged pécéztek ki maguknak a kollégáid, téged piszkálnak, bántanak és próbálnak ellehetetleníteni.
A mobbing az a viselkedésmód a munkahelyen, amikor egy vagy több ember rendszeresen lelkileg bántalmaz vagy megszégyenít egy másik embert, azzal a céllal, hogy annak tekintélyét, becsületét, emberi méltóságát és integritását veszélyeztesse. A cél, hogy kikészítsék lelkileg a másikat, hogy őt tüntessék fel bűnbaknak, hogy levezessék rajta a munkahelyi feszültséget, vagy elérjék azt, hogy alacsonyabb státuszba kerüljön vagy elmenjen a munkahelyről. A bántalmazott személy gyakran tehetetlen és nem tudja magát megvédeni.
Ez a jelenség azért is veszélyes és durva, mert az áldozat a lelki bántalmazás miatt megbetegedhet, immunrendszere legyengülhet, különböző pszichoszomatikus betegségei lehetnek, és a betegeskedés, esetleges hiányzás miatt újabb támadások érhetik a kollégák részéről.
A kutatások szerint a mobberek, vagyis a pszichoterrort alkalmazók nagy része vezető beosztású vagy egy csoport vezetéséért felel, és főnökként követi el a támadásokat. A szigorú, hierarchikus felépítésű munkahelyeken jóval gyakrabban fordul elő a mobbing, míg azokon a munkahelyeken, ahol nincsen kőbe vésett hierarchia, nem az alá- fölérendelt helyzet a meghatározó, hol egymással szorosan együttműködve, horizontális rendszerben dolgoznak a kollégák, alig fordul elő ilyesmi. A támadók pozícióját alapvetően két szélsőséges helyzet erősíti.
Az egyik az autokratikus, utasítás centrikus rendszer, a másik pedig a laissez fair, az alkalmazottakat gyakorlatilag magára hagyó főnök, aki nem szól bele a konfliktusokba, aki nem avatkozik közbe zaklatásnál, nem irányít, amikor arra van szükség, nem szankcionálja a durva viselkedést, aki úgy tesz, mintha ezeket nem venné észre, és aki emiatt nem is segít az áldozatnak.
