A 13 éves Nikolettet hétfőn látta először háziorvos, szerda reggelre már nem élt. Mint kiderült, súlyos tüdőgyulladása volt. A nagyecsedi kislány a múlt hétvégén lett beteg. Hétfőn a háziorvosa azt mondta, influenzaszerű vírust kaphatott el, és otthoni kúrát javasolt. Aznap éjszaka 39 fokos láza lett, majd a hátát is fájlalni kezdte, ezért a szülői kedden bevitték a mátészalkai orvosi ügyeletre. Azonban hazaküldték őket. Két órával később a kislány már szívfájdalomra panaszkodott és vért hányt. Ezúttal a gyereksürgősségire mentek vele, ahonnan mentő vitte át a nyíregyházi kórházba. Hajnalban altatásba került, a légzése összeomlott. Már nem tudták megmenteni az életét.

Azt, hogy történt-e orvosi mulasztás, a Népegészségügyi Központ vizsgálata deríti majd ki. Havasi Katalinnal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével arról beszélgettünk, mire érdemes figyelni, és hogyan védhetőek meg leginkább a gyerekek egy ilyen borzasztó tragédiától.

– Nekem szülőként az volt a rémisztő, hogy pár nap alatt vált végzetessé ez a betegség. Hogyan tud ilyen gyors és brutális lefolyású lenni egy tüdőgyulladás egy látszólag egészséges gyermeknél?

– Nagyon szomorú az eset, és mindenekelőtt együttérzésemet szeretném a családnak kifejezni. Ennek ellenére sajnos szembe kell azzal néznünk, hogy vannak olyan gyerekbetegségek, amelyek rendkívül gyorsan és rapidan mennek előre. Felnőtt korban is vannak ilyenek, de azt egy kicsit könnyebben fogadjuk el. A gyermekek betegségei között előfordulhat rendkívül gyors lefolyású vírusos tüdőgyulladás.

Amikor a tüdőgyulladás szokványos lefolyásával találkozunk, megfelelő hallgatózási lelettel, a gyerek általános állapotának fokozatos romlásával, akkor „könnyű” dolgunk van, mert a gyermek belép a váróba vagy a rendelőbe, és már látjuk, hogy itt bizony probléma van, és nagyon sürgősen, határozottan kell ezzel szemben fellépni. A fizikális vizsgálatkor pedig nagyon egyértelmű jelei vannak a típusos tüdőgyulladásoknak. Vannak azonban olyan tüdőgyulladások, amelyeket, ahogy például a Covid idején mindenki megtanulta, csak CT-vel lehet kimutatni. A CT-n látszott csak jól ez a tejüvegszerű, Covidra jellemző tüdőkép. Az úgynevezett intersticiális pneumonia, amely vírusos tüdőgyulladásokban gyakori, nem mindig jár jellegzetes hallgatózási lelettel, előfordulhat, hogy már nagyon súlyos tüdőgyulladás alakult ki, amikorra felismerhető. A legtöbb tüdőgyulladásnál folyadék szaporodik fel a légzőhólyagocskákban, és amikor a gyerek nagy levegőt vesz, akkor ennek a folyadéknak hangja van, és ezt hallja a vizsgálóorvos. Amikor a légzőhólyagocskákban nincs folyadék, hanem a tüdő szövete duzzad meg a légzőhólyagocskák között, tehát kívülről szorítja azokat össze, akkor nem biztos, hogy hallatszik az első vizsgáló orvos számára az, hogy itt egy előrehaladott tüdőgyulladásról van szó. Így nem biztos, hogy felmerül a gondolat, hogy sürgős mellkasröntgenre van szükség. Ilyenkor segíti a munkánkat a gyerek általános állapota, és a pulzoximetria, vagyis a véroxigénszint mérés. De tudni kell azt, hogy

Úgyhogy nem szívesen mondom ki, de van olyan, amikor későn derül ki, hogy nagy probléma van. Így aztán én teljesen megértem azokat a szülőket, akik ismételten visszaviszik a gyermeket, ha a gyerek rosszul van, hiszen ők sokkal hamarabb észreveszik, hogy nem úgy viselkedik, nem olyan a viselkedése, mint szokott lenni.

– Milyen tanácsot tud adni a szülőknek?

– Először is az a szerencsés,

És lehet, hogy ez még nem fizikális tünet vagy nem tüdőhallgatózási lelet. A másik, amit nagyon megfontolandó tanácsként adnék, hogy a lehetséges védőoltásokat be kell adni a gyerekeknek, hiszen nagyon sokszor azt látjuk, hogy akár egy bakteriális tüdőgyulladást is egy influenzafertőzés alapoz meg. Először van egy influenzafertőzése, legyengül a gyerek szervezete, felülfertőződik, és a második betegség, a szövődmény lesz az, amelyik súlyosabb következménnyel jár. Maga az influenzavírus is okozhat nagyon súlyos tüdőgyulladást. Ha szeretnénk a gyerekeinket megvédeni szülőként, akkor aktívan kell érte tenni, és

A mostani esetben is valószínűleg a két orvosi vizsgálat között történt jelentős romlás, hiszen, bár én nem tudok semmi konkrétumot, de ha jól olvastam, a második orvosi vizsgálat során már mentőszállítást, kórházi elhelyezést és intenzív terápiát javasoltak. Ami pedig azzal a tanulsággal jár, ha egyáltalán tanulságról beszélhetünk, hogy ha a szülő azt látja, hogy bár látta orvos a gyermekét, de ahhoz képest, amikor az orvos látta, romlik a gyerek állapota, akkor azonnal lássa újra orvos.

És itt nemcsak a tüdőgyulladás az, ami ilyen veszélyes tud lenni. Ha már a védőoltásokról beszéltem, egy kicsit hadd beszéljek szélesebb körben, hiszen nemcsak a tüdőgyulladás, hanem az agyhártyagyulladás is egy olyan súlyos betegség, amelyet mikorra felismerünk, már nem biztos, hogy maradvány nélkül gyógyítható, vagy sikerül egyáltalán meggyógyítani. Akármennyire gyors, pontos az orvosi ellátás. Kezdetben nem ad olyan jellegzetes tüneteket, ami miatt előzetesen lehetne tudni, hogy most erre kell számítani.

A megelőzést az tudja segíteni, hogyha ami ellen lehet, megvédjük védőoltással, és amikor a gyerek állapota rosszabbodik, akkor ismételten felkeressük az orvost, mert vannak olyan betegségek, amelyek nagyon gyorsan tudnak romlani.

– Tehát elképzelhető az, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, jár iskolába, de már magában hordozza a betegséget úgy, hogy az fokozatosan romlik benne, de még nem mutat látható tüneteket?

– Mutat látható tünetet. Először is van egy prodromális szak, az első néhány nap, amikor semmilyen tünete nincs, de a vírusát, baktériumát már hordozza, azok szaporodnak a szervezetében, és fertőzi a környezetét. Ez a kórokozótól függően lehet egy-két nap, lehet egy hét, majd ezt követően kezdődnek az enyhe általános légúti tünetek. Egy nátha, egy kis köhécselés. Nagyon sok gyereknél jelentkeznek hasonló tünetek, legtöbbször valóban ártalmatlan nátha tüneteiként. Ezek a tünetek még nem árulkodnak arról, hogy egy komolyabb kórokozó van jelen és komolyabb lefolyás várható, vagy egy komolyabb betegség fog kialakulni. Általában két-három nap az, amikor még csak az általános tünetek, láz, gyengeség, rossz közérzet jelentkezik, és utána látjuk azt, hogy ebből köhögés lesz, fülfájás lesz, mandulagyulladás lesz, vagy valami komolyabb. De nagyon sokszor fordul elő, hogy napokkal az első tünet után jelentkeznek a specifikus tünetek, és ezeknek a súlyossága, hogy mennyire gyorsan romlik,

Egy bárányhimlő után, egy influenzafertőzés után a gyerekek könnyebben kapják el a következő betegséget, könnyebben lehet súlyosabb lefolyású akár ugyanattól a kórokozótól történő fertőződés is.

– Általában, amikor a gyerekeknek, vagy a felnőtteknek tüdőgyulladása lesz, az magas lázzal jár?

– Megtörténhet az, hogy nem. Ha nem típusos baktérium okozza.

Az atípusos bakteriális tüdőgyulladás kezdődhet így gyerekeknél, és amikor belázasodik, addigra már kiterjedt tüdőgyulladás áll a háttérben. Közismert példa erre a legionárius betegség, amely egy légiós találkozóról kapta a nevét, ekkor ismerték fel a légkondícionálók tisztántartásának fontosságát. Bár ott felnőttek betegedtek meg, de ugyanez a baktérium gyermekeknél is tüdőgyulladást okoz.

– A mellkasi fájdalmas hátfájásos tünetek sem szükségszerűen velejárói a tüdőgyulladásnak?

– Leggyakrabban a hátfájás, mellkasi fájdalom hátterében ártalmatlan izomfájdalom áll. Maga az influenzavírus nagyon gyakran okoz izomfájdalmakat. Gyerekeknél a mellkasi fájdalom nagyon gyakran izomfájdalom, bordaközti bordaporc érzékenység, vagy hasi panaszok kisugárzó fájdalma. Bár nagyon ritkán, de lehet súlyosabb oka, a tüdőgyulladásnak is tünete a hátfájás, a mellkasi fájdalom, a szívizomgyulladásnak is tünete, de sokkal gyakoribb az, hogy mindez ártalmatlan, vagy egy izomláz okozza, vagy akár egy vírus okozta izomfájdalom. Ezért is tanulunk 11 évet, hogy ezeket jó eséllyel el tudjuk különíteni, hogy mikor mitől fáj. Tehát igen, a tüdőgyulladásnak is ez a tünete, számos súlyos betegségnek is ez a tünete, de ezeknél sokkal gyakrabban teljesen ártalmatlan jelenség, ami kíséri az éppen kapott, egyébként banális vírusfertőzést.

– Van-e esetleg olyan rizikótényező, aminél esetleg jobban odafigyeljünk a gyerekünkre, például, ha van valami alapbetegsége, vagy bármi más körülmény?

– Minden krónikus betegség járhat azzal, hogy egy-egy fertőzés súlyosabb lefolyású, beleértve a szívbetegséget, tüdőbetegséget.

Az évente ismétlődő, magas lázas, visszatérő, erős köhögéssel járó fertőzések mind rontják, hosszú távon ronthatják a tüdő funkcióját, illetve fokozott kockázatot jelentenek egy tüdőgyulladás kialakulására. Tehát valóban valamennyi krónikus gondozott betegség, ami esetleg a gyerek tüdejét vagy immunrendszerét érinti, az fokozott hajlamot jelent, vagy fokozott kockázatot jelent ezekre a szövődményekre is.

– Még egy szó a védőoltásokról. Általában azt szokták mondani, hogy inkább az időseknek adjuk be az influenzaoltást. De most már a Covid is szezonális oltás lett. Ezek szerint a gyerekeknek is ugyanúgy ajánlott a szezonális védőoltásokat beadni?

– A Covid-oltás kisgyerekek esetében kevésbé szükséges, vagy kevésbé tudjuk még, hogy szükséges-e, tekintettel arra, hogy ritkán jár súlyos lefolyással, valami miatt a Covid ellen védettebbek a gyerekek. Bár a sokszervi gyulladás és a hosszú covid tünetek miatt ezt a kérdést is napirenden kell tartani. Nincs még annyira hosszú tapasztalat, hogy biztonsággal lehetne azt mondani, hogy minden szezonban mindenki vegye fel a védőoltást. Az alapimmunizálás hasznosságában egyetértenek a szakemberek, mert az átvészelt fertőzés a Covid esetében is rövidebb időre ad védettséget.

Az influenza ellen viszont minden krónikus beteg gyermeknek érdemes a védettséget biztosítani, különösen azoknak a gyerekeknek, akik immungyengeséggel járó betegséggel, vagy tüdőérintettséggel élnek együtt. Influenza elleni védettség valamennyi gyerek számára előnyt jelent, valamennyi gyermek számára hasznos. Azt látjuk, hogy ilyenkor sokkal több gyermek lesz beteg, több a szövődmény, és a gyermekek viszik leggyakrabban a családba is a fertőzést, ami után az egész család beteg lehet. Rossz közérzetet, felülfertőzés kockázata, valamint az iskolából és a munkából kiesés is a következmények közé tartozik. És ebben az időszakban több vírus is terjed, leggyakoribbak az influenza mellett a Covid és az RSV. Egy kevert fertőzés még súlyosabb tünetekkel járhat, és sajnos főként ebben az időszakban találkozunk leginkább igazán súlyos, akár életveszélyes tüdőgyulladásokkal is.

És ha már a védőoltásokról beszélünk, beszéljünk az emlékeztető oltásokról. Egy kicsit elfogadottabb a szülők számára az, hogy csecsemőkorban be kell oltani a gyermekeket, de könnyen elfeledkezünk arról, hogy mikor kamaszok lesznek, új közösségbe mennek, esetleg nemzetközi tanulmányokat folytatnak, akkor bizony megint megemelkedik azoknak a betegségeknek is a kockázata, amelyek nem szezonálisak, amelyek ellen csecsemőkorban bár kaptak védőoltást, de a védettségük az évek során lecsökkent, ezért vannak, amelyekre érdemes emlékeztető oltást adni ebben az életkorban.

– Arról is szó volt, hogy a tragikus sorsú kislány vért hányt a vége felé. Ez nem valami tipikusan tüdőgyulladásra utaló tünet. Ez hogy történhetett meg, vagy mire gondol, hogy mi történhetett?

– Megismétlem, az esetet nem ismerem.

Nem biztos, hogy bármi köze van hozzá, de bizonyos kórokozóknál ez előfordul, szerencsére nagyon ritkán és szerencsére gyerekeknél még ritkábban. Ebben közrejátszhat esetleg egy véralvadási zavar vagy egy átmeneti véralvadási zavar is, amit nem tudok megmondani, hogy ilyen volt-e a háttérben, de teljesen egészséges előzménnyel is sajnos néha, fiatal felnőtteknél, idősebbeknél előfordulhat, és most ebben az esetben nagyon sajnálatos, hogy egy gyereknél fordult elő.

– Amikor a gyerekek betegek lesznek, otthon maradnak, nem is biztos, hogy a szülők otthon tudnak velük lenni. Kamaszgyereknél különösen. Mégis, mi az, amire figyeljünk, milyen elővigyázatossági intézkedést tehetünk meg, ha minél inkább el akarunk kerülni egy ilyen tragikus kimenetelt?

– Általában azt javaslom, hogy amikor egy gyerek beteg lesz, belázasodik, akkor egy pár nap pihenést biztosítsunk számára. Pontosan ez az első néhány nap, amikor bevesz egy lázcsillapítót és vidáman szalad tovább, „még elmegyek buliba, még elszaladok farsangra, nem vagyok én olyan rosszul” - ezeket, nagyon tanácsolnám, hogy kerüljük el. Amikor akutan beteg lesz valaki, gyerek vagy felnőtt,az első néhány napban, amíg lázcsillapítóra van szükség, amíg rossz az általános állapota, közérzete, addig is inkább a pihenést válassza, ha egyébként egy-két szem gyógyszer bevételével úgy érzi, hogy el tudja végezni azt, amit tervezett arra a napra.

A betegség elején fokozottan figyeljünk a pihenésre, ha nem megszokott a lefolyása a betegségnek, akkor konzultáljunk a gyerekorvosával. Ez alatt azt értem, hogy minden gyerek volt már náthás, minden szülő tudja, hogy ez nála általában hogyan szokott zajlani. Egy napig, két napig, három napig náthás, köhög, szárazon köhög, majd hurutosan köhög, kitisztul és körülbelül egy hét alatt elmúlik. De ha nem a megszokott a lefolyása, ha rosszabb az általános állapota, fokozott étvágytalanság, fokozott aluszékonyság kíséri a betegséget, akkor nemcsak az a fontos, hogy megmutassák a gyereket orvosnak, hanem az is, hogy

Lehet, hogy meg tudjuk nyugtatni két mondattal, hogy ebben az esetben ez természetes velejárója a betegségnek, de lehet, hogy a fizikális vizsgálathoz nagyon sokat hozzá fog tenni az, hogy a szülő elmondja, hogy például nem eszik, nem iszik, vagy egész nap alszik, alig lehet felébreszteni. Teljesen másképp fog az orvos elindulni a differenciáldiagnosztikában, ha ezeket az információkat megkapja.