Három gyerek, egy cukrászda és egy diagnózis: Ildikó élete lupusszal

Melyik nőt ne foglalkoztatná a súlya, pláne 40 felett, amikor a felszaladó kilóktól valahogy extrán nehéz megszabadulni? Na de hányan vannak olyanok, akik utána is járnak, hogy nincs-e valami egészségi probléma az alakváltozás, netán egyéb jelentkező tünetek hátterében? Már lényegesen kevesebben, pedig sokszor hormonális okok húzódnak meg a pluszkilók mögött. A hormonok rendszabályozása pedig nem is csak az elhízás veszélye miatt fontos.

Például kialakulhat inzulinrezisztencia, csak úgy, mint a Diagnózis podcast aktuális epizódjának érintett vendégénél.

Az adásban Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal is egy érintettel és egy szakértővel egyszerre beszélgetve járta körül a hormonális egyensúly és az inzulinrezisztencia kérdéskörét.

Bodnár Brigi elmeséli, hogy idén májusig nem is volt vele igazán tisztában, hogy mi is az az inzulinrezisztencia, arra pedig pláne nem gondolt, hogy neki is ilyen problémája lenne. Nem azért ment el orvoshoz, mert valami bajra gyanakodott, hanem mert 50 felé közeledve szeretett volna egy átfogó kivizsgálást. A nőgyógyásza azonban meghallotta a háttértörténetet is:

Egy rutinvizsgálat így vezetett terheléses vércukorvizsgálathoz — majd a diagnózishoz: inzulinrezisztencia.

Brigi őszintén bevallja, hogy bár igyekezett betartani az orvosa és a megkérdezett dietetikus életmódváltásra vonatkozó tanácsait, gyökeresen nem forgatta fel az étrendjét: „Én azért megpróbálom nem drasztikusan változtatni, nem kezdtem el quinoát vagy zabot enni, mert én ezeket soha nem ettem."

Brigi nem tiltólistákat állított fel, hanem a saját rendszerét alakította ki: megtanulta, hogyan ossza el a szénhidrátot, megtanulta a címkéket olvasni, és lépésről lépésre átszabta a mindennapi rutinját. Rájött, hogy egy kakaós csigával simán elfogyasztott 60 gramm szénhidrátot, ami egy egész étkezésre elegendő adag. Ma már sokkal jobban figyel arra, mit eszik, sőt, arra is, hogy mit mivel párosít a tányérján.

Ennek nemcsak a kilók leolvadásában nyilvánult meg a pozitív hatása:

A szakértői oldalról dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász segít megérteni, mekkora jelentősége van annak, ha figyelünk a vércukorszintünkre, pláne a hormonjaink egyensúlyára. Arra is rávilágít: az IR nem csak a középkorú nők problémája.

És hogy mi is történik az inzulinrezisztens szervezetében? „Olyan ez, mintha kimerülne az elem a játékban… hiába kapcsolódik be az inzulin, a sejt nem tud reagálni.”

Viszont ez csak akkor lehetséges, ha valóban teszünk a megoldásért – akár úgy, hogy számolgatjuk a szénhidrátokat.

A doktornő azt is elmondja, hogy miért nem mindenkinél elég a híressé vált 160 grammos szabály, milyen ásványi anyagok hiányoznak gyakran az IR-esek szervezetéből, hogyan ronthat a helyzeten a szétcsúszott bélflóra, és miért nem jó ötlet a cukoralkoholokkal helyettesíteni a cukrot.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy…

• milyen tünetek utalhatnak inzulinrezisztenciára,
• hogyan hat a hormonrendszerre a tartós stressz,
• miért különösen érintettek a nők 40 felett,
• miért nem csak a cukorfogyasztásról szól ez az állapot,
• hogyan lehet okosan, mégis hatékonyan életmódot váltani,
• milyen szerepe van az alvásnak és a mozgásnak a hormonális egyensúlyban,
• démon-hormon-e a kortizol, és biztosan kell-e nekünk kortizol-detox,
• és mit tehetünk, hogy megelőzzük a súlyosabb következményeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.

Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.

Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!