Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint Magyarországon jelenleg 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami egy év alatt 114-gyel nőtt, írja az Economx. A legtöbb üres praxis Pest vármegyében van (247), ezt követi Budapest 191 betöltetlen praxissal.
Kincses szerint Magyarországon nincs elég orvos és egészségügyi szakdolgozó ahhoz, hogy egyszerre jól működjön az állami és a magánellátás.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2025. január 1-től további hét praxis marad orvos nélkül. Az alábbi megyék küzdenek a legnagyobb orvoshiánnyal:
Pest vármegye: 247 üres praxis
Budapest: 191 üres praxis
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 104 üres praxis
Győr-Moson-Sopron vármegye: 71 üres praxis
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 74 üres praxis
Békés vármegye: 66 üres praxis
Vas vármegye: 70 üres praxis
Somogy vármegye: 51 üres praxis
Fejér vármegye: 53 üres praxis
Bács-Kiskun vármegye: 48 üres praxis
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, 144-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közben a betegek száma megközelítette a 72 milliót, ami hatalmas terhelést jelent az orvosokra. A helyzet a vidéki, eldugott településeken a legsúlyosabb: itt közel 150 gyermekorvosi praxis üres, és 1400 településen nincs helyben háziorvosi ellátás. Ez több mint félmillió embert, az ország lakosságának 5,6 százalékát érinti.
Az állami egészségügy nehézségei miatt egyre többen fordulnak a magánellátás felé. Az OECD adatai szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 25 százalékát a lakosság saját pénzből fedezi, ami jóval magasabb az EU 15 százalékos átlagánál.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint Magyarországon jelenleg 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami egy év alatt 114-gyel nőtt, írja az Economx. A legtöbb üres praxis Pest vármegyében van (247), ezt követi Budapest 191 betöltetlen praxissal.
Kincses szerint Magyarországon nincs elég orvos és egészségügyi szakdolgozó ahhoz, hogy egyszerre jól működjön az állami és a magánellátás.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2025. január 1-től további hét praxis marad orvos nélkül. Az alábbi megyék küzdenek a legnagyobb orvoshiánnyal:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diagnózis podcast: A meddőség lelki hullámvasútja – lombik, donorpetesejt, önismereti út
Ági és Norbi útja a szülőségig nem volt egyszerű: hogy miért volt szükség önismeretre is a különféle orvosi beavatkozások mellett, arról a Diagnózis egészségpodcast új adásában mesélnek.
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
"Túlgondolják az emberek már a nulladik lépésnél a baba-kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egy gyermek megérkezzen"
– mondja Soponyai-Nagy Krisztina, rávilágítva arra, hogy sokan már az elején túlzott elvárásokkal és félelmekkel indulnak neki a gyermekvállalásnak.
A meddőség nemcsak egy orvosi diagnózis, hanem egy érzelmi hullámvasút
A meddőséggel küzdő párok gyakran hosszú éveken át próbálkoznak, újabb és újabb megoldásokat keresve. Ági és Norbi számára sem volt egyszerű ez az út: több sikertelen lombik után végül donorpetesejt segítségével született meg gyermekük.
Norbi így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor megtudták, hogy a második lombik sem járhat sikerrel:
„Kell lelkierő ahhoz, amikor valamikor a covid-járvány közepén az ember a klinika liftjében állva, két emelet között megtudja, hogy bocs, a tüszők üresek, nincs egy petesejt sem, irány Brno.”
A sorozatos kudarcok és veszteségek komoly lelki megterhelést jelentenek. Soponyai-Nagy Krisztina szerint
„Ebben az időszakban olyan mély hangulati állapotba kerülhetnek az érintettek, mint egy rákos betegség, vagy egy szív- és érrendszeri betegség esetén.”
Ez a párkapcsolatokra is hatással van: van, akiket megerősít, másokat pedig eltávolít egymástól.
Mikor jön el a pont, hogy elengedjük?
A meddőségi kezelések sokszor nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is kimerítik az érintetteket. Ági számára az áttörést az hozta meg, amikor rájött, hogy nem akarja tovább hajszolni a saját petesejttel való próbálkozást:
„Volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy már több mindent nem tudok kipróbálni. Több természetgyógyászhoz vagy biorezonancia vizsgálatra nem tudok elmenni, több vitamint nem tudok beszedni, életmódot már ennél jobban nem tudom csiszolni, akkor jött el az a pont, hogy oké, elengedem, hogy saját petesejttel próbálkozzunk tovább.”
Miről van még szó a beszélgetésben?
Milyen hatása van a meddőségnek a párkapcsolatra?
Hogyan tudja a környezet jól támogatni az érintetteket?
Milyen mondatok segítenek, és melyek lehetnek akár fájdalmasak is?
Mi történik egy pár lelkében, amikor évek óta várják a gyermekáldást?
Hogyan lehet egy férj támogató társa a lombikprogram alatt?
Milyen pszichés hatása van annak, ha végül a donorpetesejt az egyetlen megoldás?
A teljes beszélgetést megnézheted itt:
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.
Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kínai állami média szerint az utóbbi időben egyre több gyerek kapja el a humán metapneumovírust (HMPV) – számolt be a Live Science. A vírus elsősorban felső légúti fertőzést okoz, de súlyosabb esetekben tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Kan Biao, a kínai járványügyi központ fertőző betegségekre specializálódott intézetének igazgatója december 27-én jelezte: a 14 éves és annál fiatalabb gyerekek körében nő a HMPV előfordulása. Bár a fertőzések számának emelkedése egyértelmű, az okok egyelőre homályosak. Ezt a meglepő növekedést ráadásul egy olyan télen regisztrálták, amikor általában kevesebb légúti megbetegedést észleltek, mint az előző években.
Andrew Easton, a brit Warwick Egyetem virológusa szerint a HMPV-t a 2000-es évek elején azonosították, azóta globálisan ismert problémává vált. Bár az elmúlt 25 évben a vírus kockázata nem változott drasztikusan, aggodalomra ad okot, ha a fertőzések gyakorisága emelkedik. Easton szerint ezért kulcsfontosságú feltárni, mi állhat a növekvő esetszámok mögött.
A HMPV tünetei között szerepel a köhögés, a láz, az orrdugulás és a légszomj. Ezek a panaszok azonban súlyosbodhatnak, és hörghuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz vezethetnek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a vírus elsősorban a kisgyermekekre, az idősekre és a legyengült immunrendszerűekre veszélyes.
A helyzet nem tűnik drámainak, de érdemes lesz figyelni, hogyan alakul a járvány.
A kínai állami média szerint az utóbbi időben egyre több gyerek kapja el a humán metapneumovírust (HMPV) – számolt be a Live Science. A vírus elsősorban felső légúti fertőzést okoz, de súlyosabb esetekben tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Kan Biao, a kínai járványügyi központ fertőző betegségekre specializálódott intézetének igazgatója december 27-én jelezte: a 14 éves és annál fiatalabb gyerekek körében nő a HMPV előfordulása. Bár a fertőzések számának emelkedése egyértelmű, az okok egyelőre homályosak. Ezt a meglepő növekedést ráadásul egy olyan télen regisztrálták, amikor általában kevesebb légúti megbetegedést észleltek, mint az előző években.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már Magyarországon is jelen van egy Kínában járványt okozó újabb vírus – mondtaRusvai Miklós virológus az InfoRádióban. A humán metapneumovírus (HMPV) egy influenzaszerű tüneteket okozó légúti vírus, amely cseppfertőzéssel és szennyezett felületekkel terjed.
Bár a betegség jellemzően enyhe, súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat, különösen csecsemők, idősek és legyengült immunrendszerűek esetében. A fertőzés enyhe esetekben általában öt-hat nap alatt lezajlik.
A mostanában világszerte megjelenő vírusfajták most „pótolják azt a két-három évet, amit kihagytak”
– mondta Rusvai. Szerinte a rendszeres fertőzések tartják fent az immunitást a kórokozókkal szemben a lakosságon belül, csakhogy a koronavírus miatti lezárások nyomán kimaradt pár év a rendszeres immunizálásból. Hozzátette:
„Mi is láttuk ennek a kárát, és ugyanez figyelhető meg most Kínában is, ahol a később meghozott intézkedések miatt egy évvel tovább tartott a zárlati időszak”
Az először 2001-ben leírt HMPV már régebben megjelent Magyarországon is. Rusvai szerint a vírust szinte heti rendszerességgel kimutatják a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálatai.
Már Magyarországon is jelen van egy Kínában járványt okozó újabb vírus – mondtaRusvai Miklós virológus az InfoRádióban. A humán metapneumovírus (HMPV) egy influenzaszerű tüneteket okozó légúti vírus, amely cseppfertőzéssel és szennyezett felületekkel terjed.
Bár a betegség jellemzően enyhe, súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat, különösen csecsemők, idősek és legyengült immunrendszerűek esetében. A fertőzés enyhe esetekben általában öt-hat nap alatt lezajlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.
Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.
„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.
A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.
„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”
– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.
A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.
„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”
– mondta.
A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.
Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.
„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
