hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Néhány alapvető vitamin és ásványi anyag a kisgyermek étrendjében

Összegyűjtöttük, milyen tápanyagokkal segíthetjük gyermekeink egészséges fejlődését.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.

hirdetés

A vitaminok és ásványi anyagok fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlődésében és immunrendszerének támogatásában egyaránt. Főként, hogy az immunrendszer az első 3 évben intenzíven fejlődik. Az egészséges és változatos étrend a legjobb módszer arra, hogy a gyerekek a fontos tápanyagokhoz hozzájussanak. A cikkünkben néhány vitamin és ásványi anyag kiemelkedő szerepéről lesz szó.

A D-vitamin az erős csontozathoz és immunrendszer támogatásához

A D-vitamin központi szerepet játszik a csontfejlődésben, az erős vázrendszer kialakulásában. A kálcium és foszfor felszívódását és beépülését is elősegíti. A fogak egészségére, fogszuvasodásra való hajlamra szintén hatással van a gyermek szervezetének D-vitamin ellátottsága. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az immunrendszer működésének támogatásában is hatalmas szerepe van.

Milyen táplálékokban található meg ez a vitamin? A tojásban, a joghurtban, a tengeri halban, a vajban, a halolajban, a mézben, az élesztőben és a gombában. Valamint egy éves kor felett a gyermek étrendjébe bevezethető például a Milumil Junior gyerekital is, mely D-vitamin tartalmával hozzájárul a gyermek immunrendszerének normál működéséhez. A Junior italok olyan tejalapú készítmények, melyek 1 éves kor felett alternatívát nyújthatnak anyatej hiányában, vagy tejalapú anyatej-kiegészítő tápszer folytatásaként. További fontos tápanyagokat is tartalmaznak, mint a C-vitamin, vas, a kalcium és a rost.

Cink, az egészséges növekedéshez

hirdetés

A cink hozzájárul az immunsejtek optimális működéséhez, az immunrendszer alkotórésze, aktivátora. A cink hiánya a szervezetben gyengült immunválaszt eredményezhet. Ezen kívül részt vesz az anyagcsere folyamatok szabályozásában, nélkülözhetetlen az emésztéshez és növekedéshez egyaránt. Cinkben gazdag ételek: gabonafélék, húsfélék, diófélék, tej, sajt.

A gyógyulást segítő C-vitamin

A C-vitamin egy antioxidáns vitamin, amelynek az immunrendszer egészséges működésében is fontos szerepe van. A C-vitamin megtámogatja a fehérvérsejtek fejlődését és a vas felszívódását is támogatja. A zöldségek és a gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmazzák ezt a vitamint. A C-vitamin többek között megtalálható a narancsban, a kiviben, a paprikában, paradicsomban, a bogyós gyümölcsökben, a brokkoliban, a kelbimbóban.

Az egészséges látás és az A-vitamin

Az A-vitamin nemcsak a szem egészséges működéséhez járul hozzá, de elősegíti a csontozat növekedését, fejlődését, védi a bőrt, a körmöt, a hajat, a fogakat és a fogínyt egyaránt. Ráadásul az immunrendszer egészséges működéséhez is hozzájárul. Ha elegendő A-vitaminhoz jut a gyermek szervezete, könnyebben megbirkózik a baktériumokkal, vírusokkal. Az A-vitamin gazdag forrása a máj, a tojássárgája és a zöld leveles zöldségek.

A vas és az agy fejlődése

A vas fontos szerepet játszik a növekedésben és a megfelelő kognitív fejlődésben, valamint kiemelt szerepet tölt be a hemoglobin képződésében, melynek legfőbb feladata az oxigén és szén-dioxid szállítása. Manapság egyre gyakoribb a vashiányos gyermek. Kiemelten fontos lenne főként az 1-2 éves időszakban odafigyelni a vas megfelelő pótlására és a C-vitamin bevitelre, ami a vas felszívódását segíti elő a szervezetben. Vashiányos állapot kialakulhat nem megfelelő étkezési szokások eredményeként, ha a gyermek étrendje nem elég változatos. A vasraktárak alacsony szintje étvágytalansághoz, fáradékonysághoz vezethet. A vas forrásai: vörös húsok, nyúlhús, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek.

A csontok egészségét biztosító kalcium

A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, minden sejtnek és szövetnek szüksége van rá. Ahhoz, hogy szerepét megfelelően elláthassa, a bélrendszerből fel kell szívódnia, ehhez pedig D-vitaminra van szükség. Kiemelt fontosságú a csontok és fogak egészséges fejlődéséhez, valamint mennyiségét tekintve a szervezetünkben előforduló legjelentősebb ásványi anyag. A kalcium forrásai: a tejtermékeken túl, az olajos magvak (első 4-5 évben őrölt formában adható a gyereknek), fehér bab, fejes káposzta, brokkoli, füge, gomba, csicseriborsó.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

10 jel, ami arra utal, hogy tünetmentesen átestél a koronavíruson

Gyakori szédülés, nyomasztó fáradtság, hirtelen fellépő hajhullás vagy vörös szemek is jelezhetik, ha valaki komolyabb tünetek nélkül vészelte át a fertőzést.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Zohre Nemati - szmo.hu
2021. január 16.

hirdetés

Egy napokban megjelent angliai kutatás szerint rengeteg, a koronavíruson tünetmentesen átesett beteg szervezetében hónapokig megtalálhatók a vírus miatt termelődött antitestek, ami akár hónapokig is megvédheti őket az újrafertőződéstől, írja a Mirror. A Public Health tanulmányában 21 ezer angol egészségügyi dolgozót vizsgáltak öt hónapon keresztül.

A kutatásból kiderült, hogy akik tünetekkel vészelték át a Covid-19-et, 90 százalékos eséllyel kerülték el a következő öt hónapban a betegség miatt kialakult rosszulléteket. Ugyanerre 83 százalék esélye volt azoknak, akik korábban szimptómák nélkül úszták meg a koronavírust.

A járványt kutató tanulmányok eredményeinek összevetése alapján egyelőre úgy tűnik, hogy minden ötödik páciensnél semmilyen tünet nem jelentkezik a fertőzöttség ideje alatt. A koronavírus ugyanakkor az esetek többségében nem múlik el nyomok nélkül. A lap 10 olyan jelet gyűjtött össze, melyek egy korábbi tünetmentes fertőzöttségre utalhatnak.

Memóriazavar és romló koncentrációs képesség

Sok gyógyult covidos panaszkodik a betegség elmúlta után az érezhetően tompa agyműködésre. Többen közülük kiváló memóriával rendelkeztek, a koronavírus után viszont ez egy csapásra elmúlt, és szinte minden kiesik a fejükből. Gyakran panaszkodnak szédülésre, és még akár a legegyszerűbb házkörüli teendők elvégzése is problémát okoz, nemhogy a precíz gondolkodást kívánó munkahelyi feladatok megoldása.

Covid-nyelv

Egyre többen fordulnak orvoshoz fájó, elszíneződött, egyik napról a másikra megduzzadt vagy furcsa textúrájú nyelvükkel. Egy londoni epidemiológus szerint ezek a tünetek a koronavírus miatt léphetnek fel, és nagyon hasonlóak a dohányzás vagy az egészségtelen étrend miatt kialakuló rossz szájhigiéniához.

hirdetés
Hasfájás

Néhány koronavírusos beteg hetekig tartó hasi problémákra panaszkodott, miután elkapta a vírust. Egy amerikai gasztroenterológiai szaklap szerint a vírus emésztési problémákat, hányást vagy hasmenést is okozhat. Sokan pedig úgy érzik magukat, mint amikor túl sokat vacsoráztak.

Begyulladt szemek

Viszonylag ritka, de fontos jel lehet a vörös szem a koronavírus-fertőzötteknél. A betegek alig 3 százalékánál jelentkezett a leginkább a kötőhártya-gyulladáshoz hasonlítható tünet.

Fáradtság

Főleg a hosszan tartó koronavírusos megbetegedés (long covid) alatt panaszkodtak a páciensek a nyomasztó fáradtságra, mely sokkal inkább a teljes kimerültséghez hasonló. Az egyébként is szürke, téli napokon nehéz megkülönböztetni az általános fáradtságtól az érzést, melyre a fertőzöttek kifejezetten nagy arányban (38 százalék) panaszkodtak. Beszámolóik szerint egy olyan, semmihez sem hasonlítható fáradtság-érzésről van szó, mely a leghétköznapibb feladatokat is szabályos küzdelemmé alakítja át.

Nehéz légzés

Mindenki tudja, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja. Ez így van azoknak az esetében is, akik korábban tünetek nélkül vészelték át a fertőzést. Egyre többen fordulnak orvoshoz a semmiből jött légzési nehézségekkel, mely hónapokkal a fel nem ismert fertőzés után jelentkezik. A szakemberek szerint aki egyik napról a másikra nehezebben kap levegőt, okvetlenül keresse fel orvosát, mert valószínűleg a Covid-19 nyomán fellépett tüdőkárosodástól szenved.

Hajhullás

Nem kifejezetten tipikus jel, mégis könnyen egy tünet nélkül átvészelt koronavírus-fertőzésre utalhat a váratlan hajhullás. Az orvosok egy ideje már összekapcsolják a hirtelen fellépő kopaszodást a lázzal járó betegségek legyőzésével.

Szorongás és álmatlanság

Az Oxfordi Egyetem tudósai 62 ezer koronavírus-fertőzésen átesett ember adatainak elemzésével arra jutottak, hogy a pozitív teszt után három hónappal minden ötödik fertőzöttnél kialakult szorongás, álmatlanság vagy akár depresszió is. A kutatók szerint ez nagyjából kétszer olyan gyakori, mint a koronavírust megúszó emberek esetében.

Halláskárosodás és fülzúgás

Az igazolt fertőzöttek közül sokan panaszkodnak hónapok óta tartó hallászavarokra. A Covid-19 ráadásul rövid és hosszú távon is okozhat állandó fülcsengést vagy fülzúgást. Azok, akik eleve ilyen problémákkal éltek, 40 százalékban panaszkodtak a tünetek súlyosbodására a fertőzés ideje alatt vagy után.

Szédülés

A long covid tipikus jele lehet a szédülés, mely egyre inkább úgy tűnik, hogy a fertőzést tünetek nélkül átvészelőknél is gyakran jelentkezik. Jó eséllyel egy észrevétlen koronavírus-fertőzés lehet a hirtelen fellépő szédülés vagy korábban nem tapasztalt bizonytalan járás hátterében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

TAJ-szám alapján azonosíthatják a krónikus betegeket a vakcina beadásához

A vakcinainfo kormányzati oldalon a regisztrációkor nem kell nyilatkozni a krónikus betegségekről, azokat azonban, akik ilyenben szenvednek, előreveszik az oltási sorrendben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 12.

hirdetés
A megadott TAJ-szám alapján, egy informatikai programmal szűrhetik majd ki a regisztráltak közül, hogy ki a krónikus beteg, és kinek jár hamarabb az oltás.

Ezt Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász mondta az RTL Híradónak. Szerinte az egészségügyi online térben ott van minden fontos információ. A szűrésnél be kellene csak állítani azokat a betegségeket, amik bizonyítottan magasabb rizikót jelentenek a covid-fertőzés esetén. Ebbe a háziorvosokat is be lehet vonni, mert ők pontosan tudják, hogy melyik páciensük számít krónikus betegnek.

Az EMMI szerint az oltó orvos is kikérdezi az oltás előtt a pácienst, akinek nyilatkoznia kell a betegségeiről.

A vakcinainfo kormányzati oldalon a regisztrációkor nem kell nyilatkozni a krónikus betegségekről, azokat azonban, akik ilyenben szenvednek, előreveszik az oltási sorrendben.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Sokkal rosszabbul néz ki a koronavírusból gyógyultak tüdeje a röntgenfelvételen, mint a dohányosoké

A betegek egy részénél maradandónak bizonyultak a károsodások.
Címkép: BKendallMD/Twitter - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Lényegesen rosszabb állapotba kerülhet a koronavírusból gyógyultak tüdeje, mint akár az erős dohányosoké - hívta fel rá a figyelmet Dr. Brittany Bankhead-Kendall, egy texasi baleseti sebész, aki három röntgenképet tett közzé Twitter-oldalán - írja a Daily Mail.

Az orvos a koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta többezer beteget kezelt, ezért osztotta meg a lesújtó képeket.

Az első képen egy egészséges tüdő, míg a másodikon egy dohányos, a harmadikon pedig egy Covid-19-fertőzésen átesett beteg tüdeje látható.

A felvételeken jól látszik, hogy az egészséges páciens tüdejében több a feketével jelzett, sértetlen felület, aminek hála normális mennyiségű oxigént tud belélegezni. A dohányzó beteg tüdején már láthatunk némi fehér elszíneződést, ami károsodásra utal.

A koronavírusos tüdőt ezzel szemben szinte elborítják a fehéren kirajzolódó károsodások: ezek többek közt folyadékot, fertőzött területet és kiterjedt hegeket jelölnek a röntgenfelvételeken.

Az ilyen tüdők kapacitása és oxigénfelvételi képessége jóval csekélyebb, mint az egészséges légzőszerveké.

hirdetés

“A Covid-fertőzés után a tüdők sokkal rosszabbul festenek, mint bármilyen mértékű, dohányzás miatti károsodás után. Összeomolhatnak, a vérrögök elzárhatják a légutakat, és a légszomj hosszú időn át kitarthat”

- írta a doktornő a Twitteren.

“Ha valaki ma még panaszmentes, de így fest a röntgenlelete, az valószínűsíti, hogy később komoly gondjai lesznek a tüdejével” - tette hozzá Bankhead-Kendall, aki szerint nem csak a járványban elhunytakkal, hanem a felgyógyultakkal is többet kellene foglalkoznunk.

A károsodások az egykori betegek egy részénél maradandónak bizonyultak, azt azonban egyelőre nem tudjuk, ez minden felgyógyultra érvényes-e.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

„A macska társas lény, de ha nem érzi jól magát, gond nélkül kilép a kapcsolatból” – hatalmas a cicák terápiás értéke

Bánszky Noémi, pszichopedagógus cicákkal is foglalkozik. Kurzust tart szakembereknek és olyan laikusoknak is, akik többet szeretnének tudni arról, miben segíthet egy macska, és hogyan kell őket kiképezni.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

A cicák szociális, gyógyító képességeit egyre többen felismerik. A kutyák és a lovak terápiás alkalmazása után most már idehaza is van példa a macskás terápiákra is. Ennek egyik módszertanát Bánszky Noémi, pszichopedagógus dolgozta ki, aki a kutyás terápiák mellett cicákkal is foglalkozik. Februárban kurzust tart szakembereknek és olyan laikusoknak is, akik többet szeretnének tudni arról, miben segíthet egy macska, és hogyan kell őket kiképezni.

– Felmérések szerint a városi lakók közül már többen tartanak otthon macskát, mint kutyát. Mi lehet az oka?

– Azoknak, aki nagyvárosokban élnek, rengeteg az elfoglaltságuk és kevesebbet vannak otthon, sokkal jobb társállat a macska. Nem kell annyit foglalkozni vele, mint egy kutyával, nem kell naponta többször levinni sétálni. A kutya általában rosszabbul viseli, ha a gazdája elmegy, esetleg egész nap ugat a lakásban, aminek a szomszédok nem örülnek.

A macska sokkal jobban viseli a magányt. Kényelmesebb vele az élet.

– Egyik írásában úgy fogalmazott: „A macska háziasítása a legkevésbé sikeres. ” Mit jelent ez?

– Az összes többi háziállat – például a kutya, ló, szarvasmarha, kecske - rákényszerült arra, hogy háziasodjon. Ezeknek az állatoknak a vad ősei ugyanis a kihalás szélére jutottak, tehát intenzív emberi beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon a fajuk. Ezeknek az állatoknak „jó üzlet” volt az ember mellé szegődni. A házi macska őse, a vadmacska azonban az egész világon elterjedt, nem fenyegeti veszély, a mai napig jól és sikeresen alkalmazkodik a természetes közegéhez. Nem szorul rá az emberre. A macskák esetében tehát inkább az kérdés, hogy egyáltalán miért váltak társállattá? A kutyák génkészlete és viselkedése rengeteget változott a háziasítással. A macskánál ez a változás elhanyagolható. Ha egy kölyökcicát kitennének az erdőben, épp olyan jól elboldogulna ott, mint egy vadmacska, mert a génjei szinte semmit sem változtak.

hirdetés

– De akkor miért lett szelíd barát a vadmacskából?

– A macskák nagyon jó szociális készségekkel rendelkeznek, annak ellenére, hogy alapvetően nincs szükségük erre. Ők nem falkaállatok. Az anyamacska felneveli a kölykeit, elválasztja őket, és attól kezdve mindenki éli a maga életét. A macska egyedül vadászik, és nagyon territoriális állat. A vadmacskák mégis összejönnek semleges területen, és úgymond bandáznak, pusztán az együttlét öröméért. Nem szorulnak rá egymásra, kvázi örömszerzés céljából élnek szociális életet. Az emberrel való kapcsolatuk is hasonló.

Akkor húzódtak közelebb a mi életterünkhöz, amikor a mezőgazdaság intenzív fejlődésével elszaporodtak a rágcsálók, ami sok jó zsákmányállatot jelentett a macskáknak. De az, hogy ebből később egyfajta barátság is született az emberrel, az nagyon különleges és szép dolog.

Bánszky Noémi

– Mégis elterjedt nézet, hogy a macskák, a kutyákhoz képest, önzők és egoisták. Alaptalan?

Én éppen azért tartom jó terápiás állatnak a macskát, mert nagyon „egészséges” módon tud dolgokra reagálni. Például úgy képes kapcsolatokban létezni, hogy nincs benne kiszolgáltatottság érzés.

A kutya a gazdája nélkül lehet, hogy teljesen befordul, inkább alárendeli magát, sok mindent felad, de neki muszáj fenntartani ezt a kapcsolatot. A macska szívesen részt vesz a társas életben, de ha a gazdája nem biztosít számára megfelelő körülményeket, akkor kilép a kapcsolatból. Ha nincs erre lehetősége, akkor pedig tud akkora távolságot tartani a gazdájától, vagy olyan agresszív lenni vele, hogy teljesen elvágja a kapcsolat lehetőségét. Én nem nevezném ezt egoizmusnak.

Ha már antropomorfizáljuk a macskát, inkább azt mondanám: nagyon jól meg tudja húzni a határokat, kitűnő védekezési mechanizmusokat fejlesztett ki. És ebből mi is tudunk tanulni. Ezért is olyan nagy a cicák terápiás értéke.

– Említette azt is, hogy a macskáknak kétszer akkora a szókincsük, mint a kutyáknak. Mi támasztja ezt alá?

Akár a hétköznapi megfigyelések is. Ha valaki macskát és kutyát is tart, tapasztalhatja, hogy a macska sokkal többféle hangon, árnyaltabban kommunikál, mint a kutya. Ami nagyon izgalmas, tekintettel a macskák magányos természetére.

– A macska a fajtársaival is jóval kevesebb hangadással kommunikál, inkább az agressziót fejezik ki különböző morgásokkal. Az emberrel való kapcsolatában viszont kifejezetten ezt a hangos nyelvet használja széles repertoárban. Azért beszél ennyit hozzánk, hogy megértesse magát velünk. Ha valaki szoros kapcsolatban él egy cicával, pontosan tudja, hogy melyik nyávogás jelenti azt, hogy éhes, vagy azt akarja, hogy simogassuk, játsszunk vele, vagy most hagyjuk békén. Ez egy nagyon gazdag nyelvi készlet.

– A dorombolás az egész állatvilágban páratlan érzelmi feedback, amit a cica sokszor arra használ, hogy a gazdájának kifejezze: jó veled.

– A dorombolásnak több funkciója is van, de az emberrel való szeretgetős összebújások közben a macska ezzel fejezi ki egyértelműen, hogy ez neki jó, és arról is „gondoskodik”, hogy ez a másik félnek is jó élmény legyen. A kislányomon is látom ezt, aki most két és fél éves.

Amikor a cica belefekszik az ölébe és dorombol, a kislányom teljesen átszellemült állapotba kerül, annyira megnyugtatja a dorombolással járó rezgés és hang, a cica bundájának pihe-puha tapintása.

– Régóta folyik a vita arról, hogy a kutyák vagy a macskák intelligensebbek-e. Mit gondol erről?

– Kérdés, hogy mit tekintünk intelligenciának? A különböző kutyafajtákat már nagyon régóta szelektáljuk aszerint, hogy melyikük képes a parancsot leginkább teljesíteni, és ki tanul a leggyorsabban. A macskák szelekciója nem ebbe az irányba haladt: korábban a jó vadászképesség, újabban a küllemük alapján tenyésztették őket. Ám amióta megerősödött a cicák társállat kultusza, már a legfontosabb szempont, hogy az állat barátságos és emberközpontú legyen. Ugyanakkor az, hogy mennyire tanítható a macska, még mindig nem meghatározó szempont a képzésüknél. Amikor macskákkal foglalkozom, azt látom, hogy például a klikkeres tanítás ugyanolyan hatékonyan működik náluk, mint a kutyáknál. Vagyis az alapvető trükköket gyorsan megtanulják a cicák is.

– A terápia attól is függ, hogy mennyire „empatikus” az állat. Legendák szólnak arról, hogy a kutyák mennyire érzékenyek a gazda lelkiállapotára, vigasztalják, ha szomorú, ha beteg. Van ilyen képessége a macskáknak is?

– Óvatos lennék az olyan kifejezésekkel, hogy a kutya vigasztalni akarja a gazdáját. Tény, hogy észreveszi, ha valami változás van, ha az ember nem úgy viselkedik, mint máskor. Ez frusztrációt kelt benne. A kutya ezért odamegy, kedveskedik, csinál valamit, hogy megnyugtató választ kapjon a gazdájától. Kialakul benne, hogy a kedveskedéssel csillapítható a frusztráció. A macska is érzékeli a változást az embernél, de az, hogy miként reagál erre, az már az egyedtől függ. Lehet, hogy ő is közeledni fog, „vigasztal”, vagy ellenkezőleg: úgy oldja a feszültségét, hogy elhúzódik, nagyobb távolságot tart a gazdájával. De ez nem attól függ, hogy a macska empatikus-e vagy sem.

– Melyik cicából lesz jó „terapeuta”?

– Általános szabály, hogy terápiás alkalmasság elsősorban az egyedtől függ és nem a fajtától. Nekem például az első két terápiás macskám teljesen átlagos házimacska volt. Mégis azt látjuk, hogy egyes fajták közt nagyobb gyakorisággal találunk terápiára alkalmas egyedet. Nagyon szeretem az abesszin macskákat, mert kifejezetten szociálisak, emberközpontúak, okosak és magas az energiaszintjük. Ez lehet előnyös, és hátrányos is, attól függően, hogy mi a terápiás cél.

Ha kisgyerekek korai fejlesztésében akarok macskákat bevonni, a túl energikus állat nem a legjobb. Ha napi hat-nyolc órás tréningekben gondolkodom, akkor ez hasznos tulajdonság. De például a perzsa macska, vagy a burma is nagyon tanulékony cicák, kevésbé aktívak, és jóval bújósabbak is.

– Ön például milyen macska-terápiákat végez?

– Gyereknél egyéni foglalkozásokon, felnőtteknél önismereti csoportokban alkalmazok macskákat. Nagyon más velük dolgozni, mint kutyákkal: a cicákkal való munkában sokkal nagyobb spontaneitásra és rugalmasságra van szükség, gyorsabban és impulzívabban reagálnak a kapcsolódásokra is. A macska ezért is jó terápiás állat, ha az érzelmek felismerését és az emóciókra adott válaszokat akarjuk fejleszteni. Például jól kiegészíthetik az autista gyerekek speciális terápiáit, és általában az érzelmek szabályozásában sokat segíthetnek. Ez a felnőtteknél is működik, nyilván másféle technikákkal.

Ezekben a csoportokban az érzelmek értelmezésére kerül a nagyobb hangsúly. Mondok egy példát: az egyik csoportban egy fiatal nő elmondta, mennyire örült, hogy a macska odament hozzá, az ölébe ült. Amikor azonban dagasztani kezdett a karmaival, az már fájdalmat okozott neki. Mégis tovább simogatta az állatot. „De hát a kapcsolatokban is így van ez. Egyszerre kellemesek és fájdalmasak is” – jegyezte meg. És ezzel már terápiásan is lehetett tovább dolgozni, hisz rengeteg kérdést felvetett.

Az állatokkal kapcsolatos élményeink mindig előhoznak régi kapcsolati mintákat és problémákat. Gyakorolhatjuk azt is, hogy szabad kimondani, ha valami rossz, jelezhetjük ezt a másik felé határozottan, de agresszió nélkül.

Nem kell alárendelni magunkat a másiknak, és lehet változtatni a dolgokon. Abból, amit az állatterápiákban megtanulunk, sok minden áttehető a saját életünkbe is, és segít abban, hogy jobban működő kapcsolatokat alakítsunk ki.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: