hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Az látszik, hogy akinek napirendje van, valamilyen ritmus szerint él, az jobban bírja” – szakértők a járvány mentális oldaláról

Egy háziorvossal és egy pszichológus szakértővel beszélgettünk arról, kikre kell odafigyelni és milyen technikákkal vészelhetjük át a járványidőszakot.

Link másolása

hirdetés

Vajon hosszú távon milyen lenyomatot hagy a lelkünkön a járvány? Milyen mentális kihívásokkal küzdünk most a bezártság és a szorongás mellett? Harkai Viktória pszichológussal beszélgettünk minderről és még sok másról.

- Jelenleg is praktizálsz?

- Igen, magánpraxisban dolgozom.

- A tavalyi vírusrobbanás óta érzékelsz-e változást a hozzád fordulók mentális állapotában, ami esetleg a koronavírushoz kapcsolódhat?

- Határozottan igen. Leginkább a szorongásos és hangulati problémák szaporodtak meg a régi és új pácienseim között. Ez a két nagy tünetcsoport, melynek a megerősödését én és a kollégáim is érezzük. Az addiktológiai problémák is gyakoribbak lettek (alkohol, dohányzás).

hirdetés

- Magam is azt tapasztalom, hogy még a nem szorongókban is megnőtt a feszültség. Van egy-két ötleted, hogyan éljük túl ezt az időszakot?

- Amit mindenkinek tudok javasolni, függetlenül a probléma intenzitásától: a napi rutin. Most különösen fontos. Mind a fizikai állapotunknak, mind a lelki egészségünknek jót tesz, ha van egy jól felépített napirendünk, gondolok itt a lefekvés-kelés időpontjára, az étkezésekre, a munka, a tanulás, illetve a kikapcsolódás időpontjai legyenek nagyjából lefixálva. A másik, ami segíteni tud: az alapvető fizikai szükségleteink megfigyelése és tiszteletben tartása: minőségi ételek fogyasztása, megfelelő folyadékbevitel és a sport - utóbbit nem győzöm elégszer hangsúlyozni, mekkora gyógyító ereje tud lenni fizikai és lelki értelemben is.

- A mentális problémákkal küzdők most nehezebb helyzetben vannak. Akik pánikosak vagy generalizált szorongásban küzdenek, nekik mit javasolsz?

- Tény, hogy akik mentális betegséggel vagy pszichés problémákkal küzdenek, most fokozott veszélynek vannak kitéve. Ezt érdemes tudatosítani, amikor még jobban oda kell figyelni a mentálhigiénére. Aki kezelésben részesül, ezeket nem szabad abbahagyni, legyen az gyógyszeres vagy pszichoterápiás.

- Én tudatosan limitáltam a vírussal kapcsolatos hírfogyasztásomat a szükséges minimálisra. Erről mi a véleményed?

- Fontos kérdés. Nyilván ne az legyen, hogy teljesen homokba dugjuk a fejünket, de az sem jó, ha elárasztanak a rengeteg forrásból érkező információk. Az is jó, ha ennek is van kerete: akár a napunkban egy kitűzött időpont, amit tudatosan le kell zárni - és hiteles hírforrásokból tájékozódjunk. Ebben van egy önismereti munka is: megtapasztalni, hogy mi a jó mennyiség nekem?

- Bocs a fekete humorért, de az agorafóbiások - azok a pánikbetegek, akik zárt terekben vagy nagy nyílt terekben nem érzik magukat biztonságban, ahonnan úgy érzik, nem tudnának szabadulni - most örülnek?

- Van ráció a kérdésedben. Sok olyan páciensem van, akik jól meg tudják élni ennek az időszaknak a pozitív hozadékait is. Ennek én örülök, mert igenis vannak ennek a krízishelyzetnek olyan oldalai, aminek lehet örülni, amikből tudunk töltekezni.

- Lelassult az életünk, nem kell ötfelé rohanni egy napon belül.

- Ezt sokan mondják, hogy a rengeteg utazás elmaradása pozitív élmény tud lenni.

- Milyen általános mentális problémák erősödhetnek most fel? Nyugtassuk meg az olvasókat, hogy amit átélnek, normális.

- Fontos, hogy elkülönítsük, hogy akár a szorongás, akár a kedvtelenség, a reménytelenség, a magasabb feszültségszint, ingerültség mind-mind teljesen normális érzelmi reakciók erre az időszakra. A probléma az, ha ezek intenzívvé, tartóssá válnak és akár a napi életvitelt is gátolják.

- Meddig bírja az ember? Igazából bármeddig, nem?

- Én is optimista vagyok. Az ember iszonyúan rugalmas. Rengeteg krízishelyzetet és traumatikus időszakot képesek vagyunk jól kezelni. Nyilván vannak egyéni különbségek, de a rugalmasságot is lehet fejleszteni.

- Hogyan fejleszthetjük a lelki rugalmasságunkat?

- Van egy csomó olyan pszichológiai technika, ami kifejezetten az alkalmazkodóképességünket edzi.

- Ha beírom a Google-be, találok ilyet?

- Ha beírod, a reziliencia fejlesztésnél találsz ilyen technikákat. De ott vannak a relaxációs technikák, a mindfulness meditáció, a gondolkodásunk átstrukturálása, a kognitív viselkedésterápiás technikák - ezek könnyen elsajátíthatók és bárki személyiségéhez illeszthetők.

- Kik azok, akiknek a mentális egészségére kell különösen odafigyelni?

- Nekem egyből a frontvonalban dolgozók jutottak eszembe: az egészségügyi, szociális szférában dolgozók, akik fizikailag is ki vannak téve jobban a vírusfertőzésnek.

- Ők gondolom számíthatnak is rá, hogy PTSD-t (poszttraumás stressz szindrómát) élnek majd át utólag.

- Előző pandémiás helyzetek kapcsán születtek is kutatások: valóban, náluk a PTSD előfordulása valószínűbb lehet. Nekik nagyon oda kell figyelni arra, hogy minél kevésbé terhelje meg őket a helyzet, már amennyire megtehetik. A lelki-fizikai egészségüket óvni kell. A mentális betegek is több figyelmet érdemelnek mind maguk, mind az intézmények részéről.

- Mit tudnak magukért tenni az egészségügyi dolgozók? Kibeszéljék, leírják? Mi tudja őket segíteni, hogy megtartsák a lelki stabilitásukat?

- Fontos, hogy ne egyedül küzdjenek meg a mindennapi traumákkal. Legyenek olyan kapcsolataik, akikkel tudnak beszélni az élményekről. Az is látom, hogy sok munkahelyen, mondjuk kórházakban az ottani pszichológusokhoz lehet fordulni, vannak team-megbeszélések, elsősegély-vonalak. Hál' Istennek sok a kapaszkodó a számukra.

- Mire tippelsz, amikorra védetté válunk az oltások után, milyen viselkedéssémák általánosodhatnak vagy tűnhetnek el? Eltűnik a puszi és ölelés lesz? Vagy nem megyünk annyira közel egymáshoz?

- Az első időszakban ilyesmi lehet. Ahogy hozzászoktunk, hogy ezeket a gesztusokat elkerüljük, egy időszak kell rá, hogy visszaálljuk a régi, vagy akár egy új rendhez. Bár azt is el tudom képzelni, amitől tartok is egy kicsit, hogy ennek az ellenkezője lesz: durr bele, és átesünk a ló túloldalára. A léleknek kell idő, hogy elengedjen egy időszakot és elkezdjen egy újabbhoz alkalmazkodni.

- A szorongásaink el fognak tűnni szerinted?

- Én optimista vagyok ebben a tekintetben is. A kutatások többféle eredményt hoztak: akár négy-hat hónapig is fellelhető a fokozott szorongás vagy harag, de bízom benne, hogy ezek ki fognak kopni.

- Sajnos sokan érintettek a betegségben, családok köszöntek el tagjaiktól a járvány miatt. A praxisodban ezt mennyire látod?

- Abszolút. Sok példa van rá. Mindenkit egyéni módon visel meg az adott helyzet, de ha valakit ért ilyen veszteség, hogy elveszíti a Covid következtében, vagy nem amiatt, de ebben az időszakban egy szerettét, az nagyon meg tudja nehezíteni ezt az időszakot. Alapból ez egy katasztrófa időszak, ha ehhez még jön egy ilyen trauma, az nagyon nehéz helyzeteket tud okozni. De a családon belüli konfliktusok is megszaporodhatnak.

- Az emberek, azt tapasztalom, nagyon félnek attól, nehogy kórházba kerüljenek.

- Ez eddig is jellemző volt, hogy mindent megteszünk annak érdekében, nehogy kórházba kerüljünk. Sok esetben tévhitekből és ijesztő, egymásnak mesélt történetekből táplálkozik ez, amiről azt gondolom, nem ez a realitás. Ez a fokozott félelem is le fog csengeni. Vannak olyan kórházak már Magyarországon is, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a betegek lelki egészségére, gyógyulására is (a fizikai mellett), és ez így van a Covid-járvány idején is.

Dr. Ágó Katalint a mindennapi háziorvosi szakterületen a járványidőszak óta felmerülő kihívásokról kérdeztük, és az általa megfigyelt páciensi attitűdökről és megoldásokról beszélgettünk.

- Milyen állapotban vannak az emberek mentálisan, lelkileg?

- Ez egy soha nem látott kihívás a számunkra, sem nekünk, sem a betegeknek nem volt eddig ilyen tapasztalata. Van ugyanakkor pozitív oldala is: olyan megküzdési stratégiák jönnek elő, melyek nagyon hasznosak. Orvosi oldalról azt a felismerést látom, hogy nem minden betegségre van azonnali megoldás, hanem a türelemre is szükség van, magunktól is meggyógyulunk, és ezt el is tudjuk hinni. Az, hogy saját magunkat is meg tudjuk gyógyítani, hogy tehetünk érte - ez a gyermekellátásban erősen megnyilvánul. A szülők kompetensebbek lettek a gyermekeik átmeneti betegségeivel kapcsolatban. A Covid ezeknél sokkal súlyosabb betegség.

- És a felnőttek, a saját betegségeikkel kapcsolatban?

- Ők is. Egy megfázás vagy egy egyszerű hasmenés már világos, hogy otthoni kezelést igényel, konzultálunk róla, és tényleg megtapasztalják azt, hogy ezek elmúlnak maguktól.

- Vagyis elkezdtek hinni a szervezet öngyógyító folyamataiban?

- Így van. Hiszen az ember nem egy gép, amit meg kell szerelni, hanem igenis működnek gyógyító mechanizmusok, energiák. Eddig türelmetlenek voltunk magunkkal, három nap alatt meg akartunk gyógyulni, most lassabb tempóra kellett kapcsolnunk. Maga a koronavírus is így működik: alig van kezelési mód és tulajdonképpen csak várunk és reménykedünk, hogy nem lesz rosszabb és elmúlik magától. Persze az esetek egy részében sajnos kórházi, intenzív kezelés szükséges. Ehhez képest egy egyszerű megfázás, aminek a gyógyulási ideje 5-7 nap - teljesen más, és tudunk neki örülni.

- Amikor a praxisában koronavírusos lesz valaki, mennyire látszik annak a mentális lenyomata (előtte, közben, utána)? Hozzáad a betegséghez, hogy megijednek tőle?

- Nem feltétlenül és nem mindenki esetében. Most már régebb óta élünk ezzel a betegséggel, eleinte volt a rettegés, most pedig azt látom, hogy beletörődés van, ha kiderül, hogy az illető elkapta. Nem történt nagyobb dolog, hogy a teszttel bebizonyosodott, hogy az illető pozitív, hanem ez egy képlet, és a teendőket is ismerik jól már: türelmes várakozás, illetve annak felismerése, ha netalántán kórházba kell menni. Gyorsan és kreatívan megszervezik a mindennapi feladatokat (bevásárlás, gyógyszerek beszerzése) is. Amúgy az esetek nagy részében nem szükséges kórházi kezelés. A türelem sokat jelent: tudjuk, hogy hosszadalmas, sok nyűggel jár, és azt látom, a pozitív teszt is a türelmet erősíti meg az emberekben.

- Nem szoronganak már annyira?

- A betegforgalom nagy része most a valódi pozitívakból áll, a szorongásra kevesebb figyelmet tudunk fordítani. Az oltások kapcsán minden 60 év felettit - aki nem volt rajta az oltási listán - megkerestem, hogy miért nem regisztrált és azt látom, a rettegés már elmúlt. Voltak, akik rettegtek, és már beoltottuk őket, és

vannak, akik annyira nem félnek, hanem inkább távol tartják magukat és azt mondják, hogy megtesznek mindent és ezzel a fenyegetettséggel együtt tudnak élni. Elvannak a kiskertjükben és távolságot tartanak.

A középkorosztályban tapasztalom most a legnagyobb félelmet: nekik még életkor szerint messzebb van az oltás, és a gyermekik és munkájuk miatt nem tudnak teljesen "bezárkózni".

A harmadik hullámban egyre többen élik át, hogy egy hozzátartozójuk kórházba kerül és napokig, hetekig a bizonytalanság, a kétségbeesés, a tehetetlenség, az elvesztéstől való félelem határozza meg az egész család életét.

- Akkor az oltásig ezt is javasolja, a távolságtartást?

- Igen, és mindenképpen javaslom az oltást.

- Mit tanácsol háziorvosként az otthon maradóknak a "szakszóval" "befordulás" ellen?

- Az ingerek hiánya vagy átalakuló volta nagyon megviseli az embereket. Az látszik, hogy akinek napirendje van, tehát valamilyen ritmus szerint él, illetve jó ingereket talál - pl. sakkozik vagy nyelvet tanul -, az jól bírja. Illetve azok is, akik valamiképp hasznossá váltak: például egy nagymama, aki főz a családnak. Több nagymama szinte étteremszerűen készíti a gyerekeknek az ételt és bedobozolja, hiszen sok család home office-ban otthon dolgozik, plusz a gyerek is otthon van. Remek rajz, technika, fizika házikat készítenek egyes nagyszülők.

Rendszeresen kapunk mi is csomagokat a nagyszülőktől: sütemény (akár félkész állapotban), megjavított ruhák, kézműves alapanyagok, apróbb ajándékok... ezekre egy dolgozó szülőnek alig van ideje. A nagyszülőkkel való személyes találkozás nem javasolt. Az oltás nem 100%, és a második oltás után 1 hét, amikorra kialakul a gyártó által beígért védettség. Inkább használjuk kreatívan az online felületeket a nagyszülőkkel való kapcsolattartásra.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A nyugati oltások 90 százalékkal csökkentik a betegség súlyos formájának kialakulását és a halálozást egy új tanulmány szerint

A Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna készítményeinek hatását vizsgálták 11 millió ötven év feletti emberen Franciaországban.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta variánssal szemben is, jóllehet ez utóbbi esetben még nem áll rendelkezésre elég adat – derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Franciaországban a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok.

A beoltottak esetében kilencszer kisebb az esélye annak, hogy kórházba kerülnek vagy meghalnak a koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben, mint azok esetében, akik nem vették fel az oltást

– mondta az AFP hírügynökségnek a francia társadalombiztosítás és a francia gyógyszerügynökség kutatását vezető Mahmoud Zureik járványügyi szakember, aki szerint a franciaországi eredmények megerősítik az Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban korábban végzett vizsgálatokat.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciaországi kutatás az eddigi legszélesebb körű a világon, miután 11 millió, ötven év feletti beoltott és ugyanebből a korosztályból 11 millió nem beoltott adatait hasonlították össze az oltási kampány 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között.

A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében.

A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek. A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem.

hirdetés

A Franciaországban jelenleg domináns delta variánssal szembeni hatékonyságot külön vizsgálták a szakemberek, miután az csak június 20-án, a tanulmány záró dátuma előtt egy hónappal terjedt el az országban. Az első adatok szerint a 75 éven felüliek esetében 84 százalékos, az 50 és 74 év közöttieknél pedig 92 százalékos a három vizsgált oltás hatékonysága a delta variánssal szemben, jóllehet „az egyhónapos periódus nagyon rövid az oltásnak erre a variánsra gyakorolt valós hatásának megállapításához” - hangsúlyozzák a kutatók a tanulmányban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Honnan tudjuk, hogy Covid vagy egyéb betegség fertőzött meg minket? – egy orvos tippjei

Egy fővárosi háziorvos segít kiszűrni, hogy akinek légúti tünetei vannak, az koronavírusos lehet-e. Eörsi Dániel hozzáteszi, aki gyanús, teszteljen mielőbb.

Link másolása

hirdetés

Nyakunkon a negyedik hullám, már majdnem ötszáz embert kezelnek kórházban koronavírus-fertőzéssel, és 71-en vannak lélegeztetőgépen. Az északi megyékben emelkedik a legjobban a covidosok száma. A koronavírus-fertőzéssel egyidőben azonban más, ilyenkor szokásos betegségek is terjednek, és elsőre nehéz eldönteni, mi is fertőzött meg minket.

Eörsi Dániel háziorvos segít különbséget tenni a most keringő, légúti tünetekkel járó betegségek között:

- ha legalább két hete változatlan intenzitásúak a tünetek (nem javul, nem romlik), akkor az nem vírus, valószínűleg inkább allergia, de lehet más is

- ha sárgászöld váladék jön fel, akkor az baktérium

- ha tüszős mandula van, akkor az baktérium

hirdetés

Viszont

a sima nátha, torokfájás lehet covid is. A száraz köhögés esetén szintén gyanakodhatunk. A lázról, nehézlégzésről nem is beszélve. Tehát mindenki covid-gyanús, akinél ezek a tünetek vannak.

Kozák Eszter biológus azt mondja, az Egyesült Királyságban már elég régóta a delta variáns az uralkodó, és az ott gyűjtött adatok alapján az öt leggyakoribb tünet:

- a fejfájás

- a torokfájás

- az orrfolyás

- a láz

- a köhögés,ebben a sorrendben. De nem feltétlenül jelentkezik mindegyik mindenkinél.

Azoknál, akik be vannak oltva, de mégis megfertőződnek, általában enyhébb betegség alakul ki.

A delta esetében úgy tűnik, a szaglásvesztés, mint tünet, kicsit háttérbe szorul,

de ezek valójában mind olyasmik, amik felső légúti fertőzések esetében nagyon átlagosak, önmagukban nem igazán alkalmasak arra, hogy kizárjuk vagy megerősítsük, hogy valaki covidos.

Egyik olvasónk például az év elején már átesett a koronavírus-fertőzésen, de most szeptemberben is nagyon megijedt.

„Úgy kezdődött, ahogy évtizedek óta az influenza. A torkom elkezdett száradni, picit kellemetlen volt a nyeléskor. Aztán jött a torokfájás, ez két nap múlva elmúlt, és jött az orrfolyás, orrdugulás. Nem volt illat- és ízérzékelésem, amúgy simán tettem-vettem, pihengettem” - meséli.

Mivel Covidra gyanakodott, teszteltette magát, de negatív lett. Szóval ez csak egy kis nátha volt. Szerinte a tavaszi Covid és a mostani állapota között csak kis különbségek voltak. "Most nem volt szédülés és nagyon erős levertség. Márciusban 2 és fél hétig voltam rosszul, most egy hét múlva jobban voltam."

Ő maga önkéntes karanténban volt a PCR tesztje eredményéig.

Minden betegnek ajánljuk, hogy igyekezzen távol maradni az emberektől, amíg nem tudja, mitől beteg.

Eörsi Dániel szerint minden covid-gyanús beteget továbbra is PCR-rel kell tesztelni. A háziorvos szerint fontos, hogy mindenki tudja, ha beteg. Ilyenkor karanténba kell mennie, csak így lassítható le a negyedik hullám.

Azonban jobb nem várni az állami tesztre.

"Aki teheti, az magánellátás keretei között intézze a PCR-t, mert a közfinanszríozott tesztelési kapacitás nem elégséges, 3-4-5 napot kell várni, és ez az idő, attól tartok, tovább nőhet. Remélem, lesz valami logisztikai reform a témában, mert az tuti, hogy a tesztigény nőni fog"

- mondja a háziorvos.

Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ráadásul a fertőzések 74 százaléka a tünetmentes időszakban történik.

Ezt Kozák Eszter is megerősíti.

"A beteg által ürített vírusok mennyisége az első tünetes napon vagy még az előtt a legmagasabb, ezt követően jellemzően gyorsan csökken. Ezért ha valaki 5 nappal a tünetek jelentkezése után kap csak pozitív teszteredményt, a járványügyi intézkedésekkel ilyenkor már értelemszerűen eléggé elkéstünk"

- mondja.

Két biológus társával egyébként hasznos tudnivalókat összegeznek a Covid-fertőzésről a koronavírus-kisokos.eu oldalon.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Rengeteg ember korai halálát okozhatják a hétköznapi fogyasztási cikkekben található ftalátok

Évtizedeket vehet el az életünkből a szinte mindenben megtalálható ftalát. De ha tudatosan élünk, valamennyire csökkenthetjük a veszélyt.

Link másolása

hirdetés

A több száz teljesen hétköznapi fogyasztási cikkben megtalálható ftalátok évente mintegy 91-107 ezer ember korai halálát okozhatják csak az Egyesült Államokban, írja a CNN egy kutatás alapján.

A többek között ételtároló dobozokban, kozmetikai termékekben, parfümökben és gyerekjátékokban is előforduló szintetikus vegyi anyagok elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálokok kockázatát növelik meg, de gyakorlatilag bármilyen okból bekövetkező halálhoz lehet közük. A tanulmány során ötezer 55 és 64 év közötti amerikai vizeletében mérték a ftalátkoncentrációt.

Az amerikai Országos Környezetegészségügyi Tudományintézet (NIEHS) szerint a ftalátok zavart okoznak a szervezet hormontermelési mechanizmusában, az úgynevezett endokrin rendszerben, és "összefüggésbe hozhatók a fejlődési, reproduktív, agyi, immun- és egyéb problémákkal". Hozzáteszik: még az egészen kismértékű hormonzavarok is "jelentős fejlődési és biológiai hatásokat" okozhatnak.

Korábbi kutatások szerint a ftalátok reproduktív problémákat is okozhatnak, úgy mint például a nemi szervek rendellenességei, alacsonyabb spermiumszám és tesztoszteronszint felnőtt férfiak esetében.

hirdetés

A környezetünkben mindenhol jelen levő ftalátok előfordulnak PVC-csövekben, kerti tömlőkben, mosószerekben, ruházati termékekben, bútorokban, az autókba épített műanyagokban, de adalékanyagként ott vannak a samponokban, szappanokban, hajlakkokban és egyéb kozmetikumokban is, hogy garantálják a hosszabban tartó kellemes illatot.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) szerint mindenki ki van téve a veszélynek, amikor ftalátokkal szennyezett levegőt szippant be, vagy éppen olyan élelmiszert fogyaszt, ami műanyaggal érintkezett.

Szakértők szerint a leginkább úgy tudjuk óvni magunkat a ftalátszennyezéstől, ha minél inkább kerüljük a műanyagokat. Soha ne tegyünk műanyagból készült edényt a mikrohullámú sütőbe vagy a mosogatógépbe, ahol a magas hőmérséklet könnyen kioldhatja a káros anyagokat, ez pedig meggyorsíthatja a későbbi használat után a felszívódást a szervezetünkben.

Fogyasszunk minél kevesebb feldolgozott élelmiszert, főzzünk minél többet otthon, a kész ételeket pedig üveg, rozsdamentes acél, kerámia vagy fa dobozokban tároljuk. Lehetőség szerint használjunk illatmentes krémeket, mosószereket és tisztítószereket, kerüljük a légfrissítőket. A konzervgyümölcsökkel szemben részesítsük előnyben a friss vagy fagyasztott termékeket, és minél gyakrabban mossunk kezet, hogy eltávolítsuk a bőrünkre tapadt ftalátokat.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

„Minden náthás gyereket nem lehet tesztelni, de ez veszélyes” - figyelmeztet a gyerekorvos

Varga Károly szerint nem könnyű most a covidos gyerekeket megtalálni. Pedig megfertőzhetik egymást és a rájuk vigyázókat is, ami az oltatlanok körében ismét halálesetekhez vezethet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

Varga Károly budai gyermekorvos már megkapta a harmadik covid elleni oltását is. „Nem azért, mert félek, hanem, mert etikátlannak tartanám, ha - kis eséllyel is – megbetegednék, és kiesnék a gyógyításból” - magyarázza.

Azt mondja, mostanában nincs sokkal több náthás betege, mint szeptemberben szokott. „Törvényszerű, hogy iskolakezdéskor mindig nő a szipogó, köhögős gyerekek száma. Elkezdődött a közösségi élet és az ősz, a hőmérsékletváltozás. Az immunrendszer eltunyult, mert mindenki otthon volt.”

A légúti tünetekkel jelentkező gyerekeknél ugyanaz a probléma, mint a felnőtteknél, nehéz kiszűrni a covidosokat.

„A bölcsődés, óvodás korosztályból sokkal több a covidos, mint amennyiről tudomást szerzünk. Ők mindig csak kicsit betegszenek meg. Minden egyes náthás gyereket nem lehet tesztelni. De ez veszélyes”

– véli a gyerekorvos.

Főként azért, mert a gyerekek továbbadhatják a fertőzést.

hirdetés

„Most muszáj azt mondanom, hogy csak tünetmentes gyerek menjen közösségbe. Tehát én szigorú vagyok, nálam nem megy a náthás, köhögős gyerek bölcsibe, oviba, iskolába.”

Ez azonban már nemcsak járványügyi kérdés, hanem szociális is. Ki marad otthon a gyerekkel? Aki otthon marad, be van-e oltva, pláne, ha az idősebb nagyszülőkről van szó?

A COVID-19 fertőzött gyermekek ellátóhelye a Heim Pál kórház, ahol nemcsak a gyermek, hanem szükség esetén a csecsemő és az édesanya védelmében a csecsemőjét szoptató COVID-19 pozitív édesanya ellátása is megoldható.

R. Nagy Anikó, főigazgató főorvos kérdésünkre elmondta, az elmúlt napokban kis számban megjelentek COVID-19 fertőzött esetek náluk is, amelyekre többnyire enyhe légúti tünet (orrfolyás, köhögés), és néhány esetben láz jellemző. Hozzátette, a házi gyermekorvos, ha szükségesnek látja, kérhet tesztet és szakorvosi vizsgálatot. A lázas, náthás, köhögő gyermeket szerintük sem javasolt közösségbe vinni.

Az eljárásrend szerint a lázas gyerek tíz napig nem mehet közösségbe. Ha oltott, és úgy tűnik, nem covidos, akkor az orvos dönthet, hogy maradjon vagy menjen. Ha nem lázas, csak hurutos, csak köhög, vagy hasmenése van, a tünetek megszűnése után visszaengedhető.

„Az oltatlan, covidos gyerekek hordozóként okozhatnak problémát leginkább. Ők megfertőzhetik a rájuk vigyázókat is, és így megint lesznek halálesetek, elég tisztességes számban”

– figyelmeztet Varga Károly.

Neki is voltak covidos esetei tavaly. „Két nagykamaszra emlékszem, ők nem tudtak leérettségizni. Az egyik hónapokig nem jött ki a betegségből. A másik kilenc napig volt lázas, utána meg jöttek a covid utáni tünetek: rendkívüli, elnyúló fáradtság, koncentrációzavarok, pszichés zavarok. Egy emeletet nem tudott felmenni, olyan gyenge volt. Azért ez egy 17 éves, addig teljesen egészséges, sportoló embernél döbbenetes.”

Ugyanakkor szerinte az nagyon jó hír, hogy Magyarországon nem volt 14 év alatti gyermekhalál covid miatt.

Ahogy a fertőzésszám nő, egyre fontosabb lesz, hogy a betegek betartsák az alapvető óvintézkedéseket. Varga Károly szerint egyelőre még nem tért vissza teljesen a tavaszi rutin. Nála is előfordul, hogy bizonyos betegek elfelejtik, csak időpontegyeztetés után, maszkban lehet bemenni a rendelőbe.

„Mindenkinek szíve joga bejönni, én soha nem utasítom el, de ha felhívnak, akkor elmondom, hogy otthoni pihenés többet segít most” - mondja.

Az is sokat segíthet, ha a páciensek előre felkészülnek, például ha igazolásért telefonálnak, pontosan tudják, milyen tünetekkel, mikortól maradt otthon a gyerek. „Ha egy másik gyerek ott fekszik a vizsgálatra várva, akkor én nem tudok arra várni, hogy kikeresse valaki a naptárban a dátumokat.”

Varga Károly 1200 fős praxisában egyébként a 16-18 évesek átoltottsága nagyon jó. A 12-15 éveseknél 30 százalék. Ő arra számít, hogy hamarosan engedélyt adnak a 5 és 11 évesek oltására is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: