hirdetés

EGÉSZSÉG

„Az látszik, hogy akinek napirendje van, valamilyen ritmus szerint él, az jobban bírja” – szakértők a járvány mentális oldaláról

Egy háziorvossal és egy pszichológus szakértővel beszélgettünk arról, kikre kell odafigyelni és milyen technikákkal vészelhetjük át a járványidőszakot.
Szajki-Vörös Adél, fotók: Pixabay - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Vajon hosszú távon milyen lenyomatot hagy a lelkünkön a járvány? Milyen mentális kihívásokkal küzdünk most a bezártság és a szorongás mellett? Harkai Viktória pszichológussal beszélgettünk minderről és még sok másról.

- Jelenleg is praktizálsz?

- Igen, magánpraxisban dolgozom.

- A tavalyi vírusrobbanás óta érzékelsz-e változást a hozzád fordulók mentális állapotában, ami esetleg a koronavírushoz kapcsolódhat?

- Határozottan igen. Leginkább a szorongásos és hangulati problémák szaporodtak meg a régi és új pácienseim között. Ez a két nagy tünetcsoport, melynek a megerősödését én és a kollégáim is érezzük. Az addiktológiai problémák is gyakoribbak lettek (alkohol, dohányzás).

hirdetés

- Magam is azt tapasztalom, hogy még a nem szorongókban is megnőtt a feszültség. Van egy-két ötleted, hogyan éljük túl ezt az időszakot?

- Amit mindenkinek tudok javasolni, függetlenül a probléma intenzitásától: a napi rutin. Most különösen fontos. Mind a fizikai állapotunknak, mind a lelki egészségünknek jót tesz, ha van egy jól felépített napirendünk, gondolok itt a lefekvés-kelés időpontjára, az étkezésekre, a munka, a tanulás, illetve a kikapcsolódás időpontjai legyenek nagyjából lefixálva. A másik, ami segíteni tud: az alapvető fizikai szükségleteink megfigyelése és tiszteletben tartása: minőségi ételek fogyasztása, megfelelő folyadékbevitel és a sport - utóbbit nem győzöm elégszer hangsúlyozni, mekkora gyógyító ereje tud lenni fizikai és lelki értelemben is.

- A mentális problémákkal küzdők most nehezebb helyzetben vannak. Akik pánikosak vagy generalizált szorongásban küzdenek, nekik mit javasolsz?

- Tény, hogy akik mentális betegséggel vagy pszichés problémákkal küzdenek, most fokozott veszélynek vannak kitéve. Ezt érdemes tudatosítani, amikor még jobban oda kell figyelni a mentálhigiénére. Aki kezelésben részesül, ezeket nem szabad abbahagyni, legyen az gyógyszeres vagy pszichoterápiás.

- Én tudatosan limitáltam a vírussal kapcsolatos hírfogyasztásomat a szükséges minimálisra. Erről mi a véleményed?

- Fontos kérdés. Nyilván ne az legyen, hogy teljesen homokba dugjuk a fejünket, de az sem jó, ha elárasztanak a rengeteg forrásból érkező információk. Az is jó, ha ennek is van kerete: akár a napunkban egy kitűzött időpont, amit tudatosan le kell zárni - és hiteles hírforrásokból tájékozódjunk. Ebben van egy önismereti munka is: megtapasztalni, hogy mi a jó mennyiség nekem?

- Bocs a fekete humorért, de az agorafóbiások - azok a pánikbetegek, akik zárt terekben vagy nagy nyílt terekben nem érzik magukat biztonságban, ahonnan úgy érzik, nem tudnának szabadulni - most örülnek?

- Van ráció a kérdésedben. Sok olyan páciensem van, akik jól meg tudják élni ennek az időszaknak a pozitív hozadékait is. Ennek én örülök, mert igenis vannak ennek a krízishelyzetnek olyan oldalai, aminek lehet örülni, amikből tudunk töltekezni.

- Lelassult az életünk, nem kell ötfelé rohanni egy napon belül.

- Ezt sokan mondják, hogy a rengeteg utazás elmaradása pozitív élmény tud lenni.

- Milyen általános mentális problémák erősödhetnek most fel? Nyugtassuk meg az olvasókat, hogy amit átélnek, normális.

- Fontos, hogy elkülönítsük, hogy akár a szorongás, akár a kedvtelenség, a reménytelenség, a magasabb feszültségszint, ingerültség mind-mind teljesen normális érzelmi reakciók erre az időszakra. A probléma az, ha ezek intenzívvé, tartóssá válnak és akár a napi életvitelt is gátolják.

- Meddig bírja az ember? Igazából bármeddig, nem?

- Én is optimista vagyok. Az ember iszonyúan rugalmas. Rengeteg krízishelyzetet és traumatikus időszakot képesek vagyunk jól kezelni. Nyilván vannak egyéni különbségek, de a rugalmasságot is lehet fejleszteni.

- Hogyan fejleszthetjük a lelki rugalmasságunkat?

- Van egy csomó olyan pszichológiai technika, ami kifejezetten az alkalmazkodóképességünket edzi.

- Ha beírom a Google-be, találok ilyet?

- Ha beírod, a reziliencia fejlesztésnél találsz ilyen technikákat. De ott vannak a relaxációs technikák, a mindfulness meditáció, a gondolkodásunk átstrukturálása, a kognitív viselkedésterápiás technikák - ezek könnyen elsajátíthatók és bárki személyiségéhez illeszthetők.

- Kik azok, akiknek a mentális egészségére kell különösen odafigyelni?

- Nekem egyből a frontvonalban dolgozók jutottak eszembe: az egészségügyi, szociális szférában dolgozók, akik fizikailag is ki vannak téve jobban a vírusfertőzésnek.

- Ők gondolom számíthatnak is rá, hogy PTSD-t (poszttraumás stressz szindrómát) élnek majd át utólag.

- Előző pandémiás helyzetek kapcsán születtek is kutatások: valóban, náluk a PTSD előfordulása valószínűbb lehet. Nekik nagyon oda kell figyelni arra, hogy minél kevésbé terhelje meg őket a helyzet, már amennyire megtehetik. A lelki-fizikai egészségüket óvni kell. A mentális betegek is több figyelmet érdemelnek mind maguk, mind az intézmények részéről.

- Mit tudnak magukért tenni az egészségügyi dolgozók? Kibeszéljék, leírják? Mi tudja őket segíteni, hogy megtartsák a lelki stabilitásukat?

- Fontos, hogy ne egyedül küzdjenek meg a mindennapi traumákkal. Legyenek olyan kapcsolataik, akikkel tudnak beszélni az élményekről. Az is látom, hogy sok munkahelyen, mondjuk kórházakban az ottani pszichológusokhoz lehet fordulni, vannak team-megbeszélések, elsősegély-vonalak. Hál' Istennek sok a kapaszkodó a számukra.

- Mire tippelsz, amikorra védetté válunk az oltások után, milyen viselkedéssémák általánosodhatnak vagy tűnhetnek el? Eltűnik a puszi és ölelés lesz? Vagy nem megyünk annyira közel egymáshoz?

- Az első időszakban ilyesmi lehet. Ahogy hozzászoktunk, hogy ezeket a gesztusokat elkerüljük, egy időszak kell rá, hogy visszaálljuk a régi, vagy akár egy új rendhez. Bár azt is el tudom képzelni, amitől tartok is egy kicsit, hogy ennek az ellenkezője lesz: durr bele, és átesünk a ló túloldalára. A léleknek kell idő, hogy elengedjen egy időszakot és elkezdjen egy újabbhoz alkalmazkodni.

- A szorongásaink el fognak tűnni szerinted?

- Én optimista vagyok ebben a tekintetben is. A kutatások többféle eredményt hoztak: akár négy-hat hónapig is fellelhető a fokozott szorongás vagy harag, de bízom benne, hogy ezek ki fognak kopni.

- Sajnos sokan érintettek a betegségben, családok köszöntek el tagjaiktól a járvány miatt. A praxisodban ezt mennyire látod?

- Abszolút. Sok példa van rá. Mindenkit egyéni módon visel meg az adott helyzet, de ha valakit ért ilyen veszteség, hogy elveszíti a Covid következtében, vagy nem amiatt, de ebben az időszakban egy szerettét, az nagyon meg tudja nehezíteni ezt az időszakot. Alapból ez egy katasztrófa időszak, ha ehhez még jön egy ilyen trauma, az nagyon nehéz helyzeteket tud okozni. De a családon belüli konfliktusok is megszaporodhatnak.

- Az emberek, azt tapasztalom, nagyon félnek attól, nehogy kórházba kerüljenek.

- Ez eddig is jellemző volt, hogy mindent megteszünk annak érdekében, nehogy kórházba kerüljünk. Sok esetben tévhitekből és ijesztő, egymásnak mesélt történetekből táplálkozik ez, amiről azt gondolom, nem ez a realitás. Ez a fokozott félelem is le fog csengeni. Vannak olyan kórházak már Magyarországon is, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a betegek lelki egészségére, gyógyulására is (a fizikai mellett), és ez így van a Covid-járvány idején is.

Dr. Ágó Katalint a mindennapi háziorvosi szakterületen a járványidőszak óta felmerülő kihívásokról kérdeztük, és az általa megfigyelt páciensi attitűdökről és megoldásokról beszélgettünk.

- Milyen állapotban vannak az emberek mentálisan, lelkileg?

- Ez egy soha nem látott kihívás a számunkra, sem nekünk, sem a betegeknek nem volt eddig ilyen tapasztalata. Van ugyanakkor pozitív oldala is: olyan megküzdési stratégiák jönnek elő, melyek nagyon hasznosak. Orvosi oldalról azt a felismerést látom, hogy nem minden betegségre van azonnali megoldás, hanem a türelemre is szükség van, magunktól is meggyógyulunk, és ezt el is tudjuk hinni. Az, hogy saját magunkat is meg tudjuk gyógyítani, hogy tehetünk érte - ez a gyermekellátásban erősen megnyilvánul. A szülők kompetensebbek lettek a gyermekeik átmeneti betegségeivel kapcsolatban. A Covid ezeknél sokkal súlyosabb betegség.

- És a felnőttek, a saját betegségeikkel kapcsolatban?

- Ők is. Egy megfázás vagy egy egyszerű hasmenés már világos, hogy otthoni kezelést igényel, konzultálunk róla, és tényleg megtapasztalják azt, hogy ezek elmúlnak maguktól.

- Vagyis elkezdtek hinni a szervezet öngyógyító folyamataiban?

- Így van. Hiszen az ember nem egy gép, amit meg kell szerelni, hanem igenis működnek gyógyító mechanizmusok, energiák. Eddig türelmetlenek voltunk magunkkal, három nap alatt meg akartunk gyógyulni, most lassabb tempóra kellett kapcsolnunk. Maga a koronavírus is így működik: alig van kezelési mód és tulajdonképpen csak várunk és reménykedünk, hogy nem lesz rosszabb és elmúlik magától. Persze az esetek egy részében sajnos kórházi, intenzív kezelés szükséges. Ehhez képest egy egyszerű megfázás, aminek a gyógyulási ideje 5-7 nap - teljesen más, és tudunk neki örülni.

- Amikor a praxisában koronavírusos lesz valaki, mennyire látszik annak a mentális lenyomata (előtte, közben, utána)? Hozzáad a betegséghez, hogy megijednek tőle?

- Nem feltétlenül és nem mindenki esetében. Most már régebb óta élünk ezzel a betegséggel, eleinte volt a rettegés, most pedig azt látom, hogy beletörődés van, ha kiderül, hogy az illető elkapta. Nem történt nagyobb dolog, hogy a teszttel bebizonyosodott, hogy az illető pozitív, hanem ez egy képlet, és a teendőket is ismerik jól már: türelmes várakozás, illetve annak felismerése, ha netalántán kórházba kell menni. Gyorsan és kreatívan megszervezik a mindennapi feladatokat (bevásárlás, gyógyszerek beszerzése) is. Amúgy az esetek nagy részében nem szükséges kórházi kezelés. A türelem sokat jelent: tudjuk, hogy hosszadalmas, sok nyűggel jár, és azt látom, a pozitív teszt is a türelmet erősíti meg az emberekben.

- Nem szoronganak már annyira?

- A betegforgalom nagy része most a valódi pozitívakból áll, a szorongásra kevesebb figyelmet tudunk fordítani. Az oltások kapcsán minden 60 év felettit - aki nem volt rajta az oltási listán - megkerestem, hogy miért nem regisztrált és azt látom, a rettegés már elmúlt. Voltak, akik rettegtek, és már beoltottuk őket, és

vannak, akik annyira nem félnek, hanem inkább távol tartják magukat és azt mondják, hogy megtesznek mindent és ezzel a fenyegetettséggel együtt tudnak élni. Elvannak a kiskertjükben és távolságot tartanak.

A középkorosztályban tapasztalom most a legnagyobb félelmet: nekik még életkor szerint messzebb van az oltás, és a gyermekik és munkájuk miatt nem tudnak teljesen "bezárkózni".

A harmadik hullámban egyre többen élik át, hogy egy hozzátartozójuk kórházba kerül és napokig, hetekig a bizonytalanság, a kétségbeesés, a tehetetlenség, az elvesztéstől való félelem határozza meg az egész család életét.

- Akkor az oltásig ezt is javasolja, a távolságtartást?

- Igen, és mindenképpen javaslom az oltást.

- Mit tanácsol háziorvosként az otthon maradóknak a "szakszóval" "befordulás" ellen?

- Az ingerek hiánya vagy átalakuló volta nagyon megviseli az embereket. Az látszik, hogy akinek napirendje van, tehát valamilyen ritmus szerint él, illetve jó ingereket talál - pl. sakkozik vagy nyelvet tanul -, az jól bírja. Illetve azok is, akik valamiképp hasznossá váltak: például egy nagymama, aki főz a családnak. Több nagymama szinte étteremszerűen készíti a gyerekeknek az ételt és bedobozolja, hiszen sok család home office-ban otthon dolgozik, plusz a gyerek is otthon van. Remek rajz, technika, fizika házikat készítenek egyes nagyszülők.

Rendszeresen kapunk mi is csomagokat a nagyszülőktől: sütemény (akár félkész állapotban), megjavított ruhák, kézműves alapanyagok, apróbb ajándékok... ezekre egy dolgozó szülőnek alig van ideje. A nagyszülőkkel való személyes találkozás nem javasolt. Az oltás nem 100%, és a második oltás után 1 hét, amikorra kialakul a gyártó által beígért védettség. Inkább használjuk kreatívan az online felületeket a nagyszülőkkel való kapcsolattartásra.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ezt érdemes tudni a legújabb vírusvariánsokról: így befolyásolhatják a járvány terjedését

Doug, Nelly és Eeeek is támadásba lendült. De mik is ezek pontosan, és miért jelentenek problémát világszerte?
Fotó: SamuelFrancisJohnson/Pixabay - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Már a kezdetektől egyértelmű, hogy a koronavírusnak ugyanazok a mutációi bukkannak fel újra és újra, megnehezítve a pandémia elleni küzdelmünket. De melyek ezek a mutációk, mit okozhatnak, és milyen hatással lehetnek a járvány terjedésére? - teszi fel a kérdést a Guardian cikke.

Mik is azok a mutációk?

A koronavírus genetikai kódját egy 30 ezer ún. bázisból álló, ugyanennyi betűvel leírható RNS, a DNS-hez hasonló molekula őrzi. Amikor a vírus megfertőzi az emberi sejteket, ez a genetikai kód átmásolódik, hogy új vírusrészecskéket hozzon létre. Ám a folyamat során hibák is történhetnek, és valójában ezek okozzák az új vírusmutációk kialakulását.

Egyes mutációk hatástalanok maradnak, míg mások károsítják a vírust, majd kihalnak. Ám időnként egy mutáció a vírus előnyére szolgál: például segíti abban, hogy az emberi sejtekbe kapaszkodjon, vagy kijátssza azt az immunválaszt, amit a szervezet egy korábbi fertőzés vagy a vakcina hatására létrehozott.

Doug, Nelly és Eeeek

A covid-19 a fertőzés első felbukkanása óta folyamatosan mutálódik, feleolyan gyorsan, mint például az influenzavírus. Ezek közül a mutációk közül számos alkalmazkodik az emberi szervezethez: ilyen például az egyik első, amely globálisan is elterjedt, és amelyet Doug névre kereszteltek. A D614G jelű mutáció stabilizálja a tüskeproteinokat, amelyek ennek hatására könnyebben kapaszkodnak rá az emberi sejtekre.

Ennél is veszélyesebb az N501Y, azaz Nelly nevezetű mutáció. Ez a tüskefehérjék formáját változtatja meg, így a vírus erősebben kötődik a sejtekhez. Ennek következtében kisebb vírusmennyiségre van szükség a fertőzéshez, így az jóval hatékonyabban terjed. A Nelly nevű mutáció három variánsban is felbukkan a világ körül: az angol, a dél-afrikai és a brazil variánsban.

hirdetés

Ám vannak egyéb aggasztó mutációk is. Ezek közül az egyik legfenyegetőbb jelenleg az E484K, azaz Eeeek (ez az elnevezés magyarul nagyjából annyit tesz: ajjaj!). Az Eeeek megváltoztatja a tüskeproteint, megnehezítve, hogy egyes antitestek a vírushoz kapcsolódjanak.

A tudósok tartanak tőle, hogy az Eeeek-et tartalmazó variánsok még a vírus által már különben is sújtott, illetve a nagy átoltottsággal bíró társadalmakban is elterjedhetnek. Ezért aggódnak annyira Angliában, hogy a dél-afrikai variáns lerombolhatja az oltási programmal elért eredményeket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: