Hableány hajókatasztrófa: A bíró elfogultsága miatt meg kell ismételni az elsőfokú eljárást
A bíró elfogultsága miatt új elsőfokú büntetőpert kell lefolytatni a Hableány kishajó dunai katasztrófája ügyében a Fővárosi Ítélőtábla határozata szerint - írta a bíróság szerdán.
Januárban a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék közölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezi és új elsőfokú eljárásra utasít. Indoklása szerint
A törvényszék hatályon kívül helyező végzése ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, a Fővárosi Ítélőtábla azonban nem találta megalapozottnak az ügyészi fellebbezést, így az ügy megismételt elsőfokú eljárással folytatódik majd.
A tábla a honlapján felidézi: a PKKB 2023. szeptember 26-án kihirdetett ítéletével halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 5 év 6 hónap fogházbüntetésre, és 6 évre a vízi járművezetéstől eltiltásra ítélte a dunai hajóbaleset ügyében megvádolt hajóskapitányt.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott, a Viking Sigyn szállodahajó kapitánya 2019. május 29-én este hajóját vezette a Duna budapesti szakaszán, amikor a Margit híd alatti áthaladásra készülve nem észlelte az előtte haladó Hableány nevű sétahajót. A két jármű összeütközött, a Viking Sigyn maga alá gyűrte a sétahajót, s e miatt a sétahajóról vízbe esett 35 személy, közülük 27-en holtan kerültek elő, egy pedig eltűnt. A vádlott nem látta a szállodahajó útjában álló sétahajót. Az általa elkövetett vízi közlekedési szabályszegést a PKKB a váddal egyezően gondatlan vétségnek minősítette.
Amikor a vádlott értesült a balesetről - amelynek következtében a sétahajó rendkívül rövid idő alatt elsüllyedt -, a folyó erős sodrása miatt már nem volt pontosan megállapítható, hogy hány embert kell kimenteni. Bár a kapitány nem tett maradéktalanul eleget a segítségnyújtásra vonatkozó összes előírásnak, azonban meggyőződött arról, hogy a bajba jutottak mentése megkezdődött. Így a PKKB bizonyítottság hiányában felmentette a kapitányt az ellene 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt emelt vád alól.
A PKKB a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe a mérhetetlenül nagy katasztrófát, valamint a jelentős anyagi kárt. Enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, hosszú, makulátlan hajóskapitányi tapasztalatát, gyakorlatát, megromlott egészségi állapotát, ténybeli beismerését, azt, hogy súlyos beteg és eltartásra szoruló hozzátartozóiról gondoskodik, továbbá az időmúlást.
A PKKB elsőfokú ítélete ellen az ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.
A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a PKKB ítéletét féléve hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A vádlott bűnügyi felügyeletét továbbra is fenntartotta. A törvényszék megállapította, hogy a PKKB ítéletének meghozatalában olyan bíró vett részt, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem volt várható. A bíró elfogultsága az eljárási cselekményekben, a bizonyításhoz, bizonyítékok bírói mérlegeléséhez kapcsolódóan mutatkozott meg.
A törvényszék hatályon kívül helyező végzése ellen az ügyészség fellebbezett.
A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem találta megalapozottnak az ügyészi fellebbezést, s júniusban helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék azon döntését, mellyel hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét és új eljárásra utasított. A tábla fenntartotta a vádlott Budapest közigazgatási területére elrendelt bűnügyi felügyeletét.
A tábla honlapján olvasható közlemény kiemelte: a tábla ezúttal nem a vádlott bűnösségéről döntött. Kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a Fővárosi Törvényszék törvényesen utasította-e új eljárásra a PKKB-t, valóban fennállt-e olyan abszolút hatályon kívül helyezéshez vezető ok, amelyet a másodfokú eljárásban nem lehetett orvosolni, amely kötelezően az elsőfokú eljárás megismétlését vonja maga után.
A tábla egyetértett a törvényszék azon megállapításával, hogy az elsőfokú eljárásban a 2022. június 21-i tárgyalást követően tett bírói megnyilvánulások ellentétesek a pártatlanság követelményével, azok megalapozzák a bíró kizárását. Az elsőfokú bíró ugyanis akkor azzal, hogy a tárgyalást követően az ügyésznek - a vádlott és a védő távollétében - kifejtette a bizonyítás menetére és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó álláspontját, megsértette az eljárási feladatok megoszlásának elvét, a pártatlanság követelményét, így tőle az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.
Az elfogult, kizárt bíró eljárását orvosolni pedig kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésével lehet. Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni.
A döntés a meghozatala napján véglegessé vált - közölte a tábla.
Az ügyben indult különböző eljárások eddigi adatai szerint a Hableányon 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet tartózkodott. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast eltűntként tartanak nyilván.
A baleset kapcsán indult polgári perben korábban összesen csaknem 2 milliárd forint sérelemdíjat ítélt meg nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék az áldozatok hozzátartozóinak. A legalacsonyabb összeg 3 millió, a legmagasabb 80 millió forint volt felperesenként. A bíróság abban az eljárásban két hajótársaságot kötelezett a sérelemdíj megfizetésére.