hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ez történik, ha 6 óránál kevesebbet alszol naponta

A Harvard oktatója beszélt arról, milyen összefüggések vannak az ember működése és az alvásidő között.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. október 26.


Link másolása

hirdetés

Dr. Rebecca Robbins azzal kezdte a mondandóját a Telegraphnak, hogy már egy óra alvásidőkülönbség is nagy hatású lehet, már ennyi is átállíthatja a biológiai órát. Az agy felé ugyanis ezzel azt jelezzük, hogy másik időzónára akarunk átállni, így elég egyszer pár órát csúsztatni az alváson, a következő éjszakai alvás kihívást jelenthet.

A hat óránál kevesebb alvásról elmondta, hogy az agy napközben méreganyagokat termel, amelyek a kognitív képességek hanyatlásához vezetnek, ami például az Alzheimer-kórért és a demenciáért is felelős, ezért fontos kipihennünk magunkat éjszaka.

Akik alváshiányosak, nagyobb eséllyel lesznek náthásak és influenzásak, illetve a vakcinák hatásának is jót tesz az alvás, éjjel ugyanis jobban termelődnek antitestek.

A szakértő szerint nem csak a gyerekeknek fontos, hogy stabil alvásciklusuk legyen, a felnőtteknek ugyanúgy számít.

A jó alváshoz azt tanácsolta, hogy

lefekvés előtt ne telefonozzunk, és ha éjjel felébredünk, akkor se vegyük elő a készülékünket.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Már 2 évesen napi 40 szál cigit szívott egy indonéz kisfiú, akit teljesen kicseréltek, mióta leszokott
A cigizés után rászokott a gyorskajákra, amitől még jobban meghízott. Mostanra életmódot váltott, ledobott jó néhány kilót és már nem is gyújt rá az indonéz kisfiú.

Link másolása

hirdetés

Már 18 hónapos korában láncdohányos volt egy indonéz kisfiú, akire alig lehet ráismerni, mióta letette a cigarettát, írja a Mirror. Ardi Rizal néhány éve napi 40 cigit szívott el, és ha nem tudott rágyújtani, szó szerint a falba verte a fejét kínjában.

A duci kisfiú még 2010-ben került a címlapokra azzal, hogy kétéves korában egyik cigarettáról gyújtott a másikra. Azóta Ardi már megszabadult a káros szenvedélytől, a korábban előszeretettel fogyasztott egészségtelen ételeket pedig zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendre cserélte, így a súlyfeleslegtől is megszabadult. A kisfiú még 2017-ben számolt be a CNN-nek a leszokás nehézségeiről:

"Nehéz volt abbahagyni. Savanyúságot éreztem a számban, amikor nem gyújthattam rá, és folyamatosan szédültem"

- panaszkodott az új életet kezdő gyerek. Hozzátette: a nehéz időszak után azonban boldog, hogy abbahagyta a cigizést, ráadásul sokkal frissebbnek is érzi magát.

Az indonéz kisfiú akkor szokott rá a dohányzásra, amikor 18 hónapos korában az apja először adott cigarettát a kezébe. Egy idő után a gyerek anyja kért segítséget egy kórházban, mert a kisfiú teljesen nikotinfüggő lett, és ha nem kapta meg a szükséges adagját, kárt okozott saját magában. Ezért inkább egy idő után nem is próbálták otthon leszoktatni a káros szenvedélyről.

hirdetés
Miután Ardi sikeresen leszokott a dohányzásról, egy másik rossz szokást vett fel: rengeteg gyorséttermi ételt fogyasztott, ezért alaposan meghízott. A szülők ezért táplálkozási szakértőt fogadtak a gyerek mellé, aki azóta már halakban, zöldségekben és gyümölcsben gazdag étrendre tért át. Ezzel pedig rá sem lehet ismerni, ugyanis rövid idő alatt olyan tökéletes formába hozta magát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
5 nyomós érv arra, miért ne akard elkapni az omikront, hogy „túl legyél rajta”
„Ne játssz az anyatermészettel” – hangsúlyozta a CNN által megkérdezett egyik orvos, aki elmagyarázta, miért rossz ötlet az omikron szándékos elkapása.

Link másolása

hirdetés

A CNN által megkérdezett orvosok szerint egyre több olyan ember van, aki szándékosan el akarja kapni a koronavírus mára a legtöbb helyen domináns, omikron variánsát, hogy gyorsan átessenek a fertőzésen és védettek legyenek. Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház virológusa és Dr. Robert Murphy, a Northwestern Egyetem egészségügyi kutatóintézetének vezetője felsorolt öt okot, amiért ez meglehetősen rossz ötlet.

1. Az omikron nem csak egy makacs megfázás.

Murphy szerint az omikronos megfertőződések esetén gyakran számolnak be a betegek lázról, testfájdalmakról, duzzadt nyirokcsomókról, torokfájásról és egyéb, kellemetlen tünetekről, amik napokra le tudnak dönteni a lábunkról.

"Az emberek úgy beszélnek az omikronról, mintha az egy makacs megfázás lenne. Ez nem egy makacs megfázás" - mondta Murphy. "Ez egy életveszélyes fertőzés."

Az eddigi ismereteink alapján az omikron valóban enyhébb tüneteket okoz, mint a delta változat, "kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre, és kisebb valószínűséggel halnak meg a betegek- és ez minden korcsoportra igaz", tette hozzá Offit. "De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet súlyos betegség".

2. Hosszú Covid is lehet a fertőzésből.

A szaglás- és ízérzékelés elvesztése gyakori tünet az enyhe megbetegedések esetén. A kutatási eredmények szerint az emberek mintegy 80%-a egy hónapon belül újra érez szagokat és ízeket, vannak azonban, akik még hat vagy annál is több hónap elteltével sem érzik a szagokat és ízeket. Néhányan pedig talán soha nem nyerik vissza ezen képességüket.

Ez azonban csak néhány a hosszú lefolyású koronavírus-betegség lehetséges tüneteiből. Előfordulhat légszomj, krónikus fáradtság, láz, szédülés, hasmenés, intenzívebb szívdobogás, izom- és hasi fájdalom, hangulatváltozás és alvászavarok is.

hirdetés
3. Gyerekeket is megfertőzhetsz vele.

A koronavírusnak a gyermekek esetében eddig jellemzően enyhébb tünetei voltak, de az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint az omikron jóval hatékonyabb fertőzőképessége miatt rekordszámban kerültek kórházba 18 év alatti gyermekek az Egyesült Államokban.

"A legjobb módja annak, hogy a gyerekeket megvédjük, az, ha beoltjuk őket, amint jogosultak rá, és ha olyan családtagokkal vannak körülvéve, akik szintén be vannak oltva" - mondta Dr. Rochelle Walensky, a CDC igazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.

4. Megterheli az egészségügyi rendszert.

Azzal, hogy vannak, akik szándékosan elkapják a koronavírust, "hozzájárulnak ahhoz, hogy fennmaradjon a járványhelyzet és megterhelik az egészségügyi rendszert" - mondta Murphy.

"Az egészségügyi rendszert nem arra tervezték, hogy kizárólag a koronavírusban szenvedő emberekről gondoskodjon. Hanem arra, hogy ellássa a vakbélgyulladásos gyerekeket, a szívinfarktust kapókat, az autóbalesetet szenvedő embereket is" - mondta Dr. Ashish Jha, a Brown Egyetem dékánja a CNN-nek.

5. Ne játssz az anyatermészettel.

Valaha is jó ötlet volt szándékosan elkapni egy betegséget? Sokan emlékezhetnek arra, amikor a szülők "bárányhimlő partikat" rendeztek, hogy kisgyermekeik túlessenek a fertőzésen, mivel a felnőttkori bárányhimlős esetek súlyosabbak. "Na, az is rossz ötlet volt" - mondta Offit.

Példaként felhozta, hogy évekkel ezelőtt, egy védőoltásokról szóló oktatófilm operatőre elárulta neki, hogy a nővére egy ilyen, bárányhimlős találkozóra vitte a gyermekét, aki tragikus módon belehalt a fertőzésbe. "Ne játsszunk az anyatermészettel" - mondta. "Azóta próbál megölni minket, mióta kijöttünk az óceánból a szárazföldre".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Másként oltják az immunsérülteket – ők már megkaphatják az ötödik vakcinát is
Akik komolyabb alapbetegségben szenvednek, gyakrabban olthatók, mint az átlagember. A harmadik oltásra sem kellett (volna) hat hónapot várniuk, akár egy hónap múlva is kérhették.

Link másolása

hirdetés

Az immunsérülteknek nem a harmadik oltás a megerősítő oltásuk, náluk három oltás az alapimmunizálás, és a negyediktől kezdődik a – magyarul is angol szóval használt – booster.

Bár manapság mindenki felváltva használja a harmadik oltás kifejezést a megerősítővel, Rusvai Miklós virológus azt mondja, a kettő nem ugyanaz.

„Az alap immunizálás egy, kettő vagy három oltásból áll. Janssennél egy, ott a második már booster. Míg a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik, az Astra, a Sinopharm két oltásból. Itt a harmadikat nevezzük boosternek” - mondja.

Az immunhiányos betegeknél viszont három oltásból áll az alapimmunizálás. Náluk a negyediktől kezdődik a booster.

Az immunsérültekhez tartoznak: 

• a szervtranszplantáltak

hirdetés

• akiknek két éven belül volt csontvelő-transzplantációjuk,

• a biológiai terápiás kezelés alatt állók,

• egyéb immunsérülést okozó kezelést kapnak,

• kemoterápia idején vannak.

Ezek a páciensek az első védőoltástól függően huszonegy vagy huszonnyolc nap múlva kapják a második oltást.

A harmadik alapoltásukat már akár 28 napra is kaphatják, vagy várhatnak kétszer ennyi időt és ezek után jön az emlékeztető oltás a mostani szabályok szerint hat hónap múlva, de Rusvai Miklós szerint várhatóan ez hamarosan 3-4 hónapra csökkenhet.

Duda Ernő virológus azt mondja, hogy akik immunszupresszív terápiát kapnak (szteroidot, metotrexátot, Rituxánt stb.), például a szervátültetetteknél, a B sejtes leukémiásoknál vagy kemoterápiát kapó betegeknél a védőoltás kevésbé vagy egyáltalán nem működik. Ezért kell náluk más oltási sor.

„Náluk csak a nagyon hatásos Moderna és Pfizer oltást használják, de még így is alacsonyabb védettség alakul ki. Ezért lehet több "booster"-re szükség, negyedik, vagy akár ötödik oltásra. Az oltások közötti idő jelentősége csekély, legalább 3 hét, legfeljebb 3 hónap”

– magyarázza Duda Ernő.

Szerinte az immunhiányosoknál van a legnagyobb jelentősége az ellenanyag-szint vizsgálatnak. Ennek alapján döntheti el az orvos, elég jó védettség alakult-e ki, vagy további oltásokra, esetleg passzív immunizációra lesz szükség.

Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa a sclerosis multiplexes betegek kapcsán beszélt az új oltási sorról az SM-betegek alapítványának oldalán. Elmondta, hogy időpontkéréssel a hazai szabályozás alapján nem lehet korábban kérni a következő vakcinát, de a súlyos betegeket kezelő orvosoknak illetve az oltópontokon dolgozó orvosoknak tudniuk kell arról, hogy van lehetőség indokolt esetben nem az alapszabályozás szerint oltani.

Duda Ernő elmondta azt is, mi a helyzet azokkal, akiknél nem hat a vakcina.

"Akik védőoltással nem vagy nagyon kevéssé immunizálhatók, azoknak fejlesztették ki a monoklonális ellenanyag koktélokat.”

Ezek „passzív immunizálásra” használhatók, megelőzésre, de akár fertőzést követő kezelésre is alkalmasak. Infúzió formájában jutnak a szervezetbe és néhány hónapig tökéletes védelmet biztosíthatnak. A Xe­vu­dy (So­tro­vi­mab) használatát a hónap közepén hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.

A virológus azt javasolja, az immunsérültek úgy menjenek oltópontra, hogy legyen náluk papír a gondozó orvosuktól az ő javaslatával. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vírushordozástól, vírusátadástól nem védenek az oltások, így az oltottaknak is kell maszkot hordaniuk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Úgy néz ki, hogy a nyugati típusú étrend miatt lehet egyre több autoimmun beteg világszerte
Már olyan országokban is megjelennek az autoimmun betegségek, ahol korábban soha nem volt példa rá. Tudósok szerint az étrendi változásokban kell keresni ennek okát.

Link másolása

hirdetés

Világszerte egyre többen szenvednek autoimmun betegségben, hiszen becslések szerint évente 3-9 százalékkal emelkedik az ilyen megbetegedések száma. Az autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a beteg immunrendszere már nem tud különbséget tenni az egészséges sejtek és a behatoló mikroorganizmusok között, így a szöveteket és a szerveket is megtámadja. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis is.

A tudósok szerint nyugaton körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdtek egyre gyakoribbak lenni az autoimmun betegség. Most azonban azt tapasztalják, hogy már olyan országokban is megjelenik, ahol korábban soha nem volt példa rá. A közelmúltban például a gyulladásos bélbetegséges megbetegedések száma a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában emelkedett legnagyobb mértékben, ahol korábban alig volt ilyen eset.

A tudósok többsége úgy véli, hogy a környezeti tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy világszerte egyre többen lesznek autoimmun betegek. A Londoni Francis Crick Intézet két szakember, James Lee és Carola Vinuesa vezetésével külön kutatócsoportokat állított fel az autoimmun betegségek pontos okainak meghatározására. Megállapították, hogy mivel az emberi genetika nem változott az elmúlt néhány évtizedben, a külvilágban kell lennie valamilyen változásnak, amely növeli az autoimmun betegségre való hajlamunkat.

Szerintük az étrendi változásokban kell keresni az okot, amely elsősorban a nyugati típusú étrend elterjedése lehet.

Rámutattak, hogy egyre több országban válik uralkodóvá ez az étrend, amelyet főleg a gyorséttermi ételek, tehát sok olajban és vajban sült, magas cukor-, transzsír- és sótartalmú, fehér lisztes ételek és a vörös húsok fogyasztása jellemez, miközben a magas rosttartalmú ételek, a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása visszaszorul. A szakemberek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez hatással van az ember mikrobiomjára - ez a bélrendszerünkben található mikroorganizmusok összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában.

"Ezek az étrendi változások a mikrobiomunkban autoimmun betegséget vált ki, amelynek mára már több mint 100 típusát fedezték fel"

- állapították meg.

hirdetés

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a betegségre való egyéni hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

"Ha nincs bizonyos genetikai érzékenysége, akkor az ember nem feltétlenül lesz autoimmun beteg, függetlenül attól, hogy hány Big Mac-et eszik meg" - jegyezte meg Vinuesa.

Mivel a szakemberek szerint a gyorséttermi franchise-ok globális terjedése ellen nem igazán tudnak tenni a tudósok, ezért próbálják megtalálni azokat az alapvető genetikai mechanizmusokat, amelyek az autoimmun betegség hátterében állnak, és egyes embereket fogékonnyá tesznek a betegségre, míg másokat nem. Mostanra már olyan technikák állnak rendelkezésükre ehhez, amelyek korábban nem, így például már az autoimmun betegek közös genetikai mintáit is tudják azonosítani. A szakemberek szerint ez azért fontos, mert bár sok új terápia van az ilyen betegségben szenvedők számára, az orvosok sokszor nem tudják, melyik betegnek melyik a legjobb, a DNS-szekvenálás viszont segíthet a betegek csoportosításában, hogy azok a nekik megfelelő kezelést kaphassák. Azonban jelezték azt is, hogy mivel világszerte egyre több autoimmun beteg van, sürgősen szükség van újfajta kezelésekre és gyógyszerekre.

"Jelenleg nincs gyógymód az autoimmun betegségekre, amelyek általában fiataloknál alakulnak ki. Egyre többen szorulnak műtétre, vagy életük hátralévő részében rendszeresen injekciókat kell kapniuk. Ez a betegeknek sem jó, és az egészségügy számára is hatalmas megterhelést jelent. Ezért kell minél hamarabb új, hatékony kezeléseket találni"

- hívják fel a figyelmet.

Forrás: Guardian


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: