News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Úgy néz ki, hogy a nyugati típusú étrend miatt lehet egyre több autoimmun beteg világszerte

Már olyan országokban is megjelennek az autoimmun betegségek, ahol korábban soha nem volt példa rá. Tudósok szerint az étrendi változásokban kell keresni ennek okát.

Link másolása

hirdetés

Világszerte egyre többen szenvednek autoimmun betegségben, hiszen becslések szerint évente 3-9 százalékkal emelkedik az ilyen megbetegedések száma. Az autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a beteg immunrendszere már nem tud különbséget tenni az egészséges sejtek és a behatoló mikroorganizmusok között, így a szöveteket és a szerveket is megtámadja. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis is.

A tudósok szerint nyugaton körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdtek egyre gyakoribbak lenni az autoimmun betegség. Most azonban azt tapasztalják, hogy már olyan országokban is megjelenik, ahol korábban soha nem volt példa rá. A közelmúltban például a gyulladásos bélbetegséges megbetegedések száma a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában emelkedett legnagyobb mértékben, ahol korábban alig volt ilyen eset.

A tudósok többsége úgy véli, hogy a környezeti tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy világszerte egyre többen lesznek autoimmun betegek. A Londoni Francis Crick Intézet két szakember, James Lee és Carola Vinuesa vezetésével külön kutatócsoportokat állított fel az autoimmun betegségek pontos okainak meghatározására. Megállapították, hogy mivel az emberi genetika nem változott az elmúlt néhány évtizedben, a külvilágban kell lennie valamilyen változásnak, amely növeli az autoimmun betegségre való hajlamunkat.

Szerintük az étrendi változásokban kell keresni az okot, amely elsősorban a nyugati típusú étrend elterjedése lehet.

Rámutattak, hogy egyre több országban válik uralkodóvá ez az étrend, amelyet főleg a gyorséttermi ételek, tehát sok olajban és vajban sült, magas cukor-, transzsír- és sótartalmú, fehér lisztes ételek és a vörös húsok fogyasztása jellemez, miközben a magas rosttartalmú ételek, a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása visszaszorul. A szakemberek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez hatással van az ember mikrobiomjára - ez a bélrendszerünkben található mikroorganizmusok összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában.

"Ezek az étrendi változások a mikrobiomunkban autoimmun betegséget vált ki, amelynek mára már több mint 100 típusát fedezték fel"

- állapították meg.

hirdetés

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a betegségre való egyéni hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

"Ha nincs bizonyos genetikai érzékenysége, akkor az ember nem feltétlenül lesz autoimmun beteg, függetlenül attól, hogy hány Big Mac-et eszik meg" - jegyezte meg Vinuesa.

Mivel a szakemberek szerint a gyorséttermi franchise-ok globális terjedése ellen nem igazán tudnak tenni a tudósok, ezért próbálják megtalálni azokat az alapvető genetikai mechanizmusokat, amelyek az autoimmun betegség hátterében állnak, és egyes embereket fogékonnyá tesznek a betegségre, míg másokat nem. Mostanra már olyan technikák állnak rendelkezésükre ehhez, amelyek korábban nem, így például már az autoimmun betegek közös genetikai mintáit is tudják azonosítani. A szakemberek szerint ez azért fontos, mert bár sok új terápia van az ilyen betegségben szenvedők számára, az orvosok sokszor nem tudják, melyik betegnek melyik a legjobb, a DNS-szekvenálás viszont segíthet a betegek csoportosításában, hogy azok a nekik megfelelő kezelést kaphassák. Azonban jelezték azt is, hogy mivel világszerte egyre több autoimmun beteg van, sürgősen szükség van újfajta kezelésekre és gyógyszerekre.

"Jelenleg nincs gyógymód az autoimmun betegségekre, amelyek általában fiataloknál alakulnak ki. Egyre többen szorulnak műtétre, vagy életük hátralévő részében rendszeresen injekciókat kell kapniuk. Ez a betegeknek sem jó, és az egészségügy számára is hatalmas megterhelést jelent. Ezért kell minél hamarabb új, hatékony kezeléseket találni"

- hívják fel a figyelmet.

Forrás: Guardian



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kihullhat-e a hajunk, ha sokat maszturbálunk? Egy brit orvos szerint lehet összefüggés
Elméletben igen, gyakorlatban viszont nehezen elképzelhető - mondja a hajbeültetésekre specializálódott Umear Ahmad.

Link másolása

hirdetés

Fontos kérdésre adott választ egy hajbeültetésekre specializálódott orvos a Ladbible nevű brit bulvárújságban. Umear Ahmadot arról kérdezte a közelmúltban néhány páciense, hogy

lehet-e összefüggés a maszturbálás és hajhullás között? Ahmad válasza erre pedig az, hogy elméletben igen, gyakorlatban viszont nem. Pontosabban nehezen elképzelhető.

Ahmad egész pontosan azt mondta, hogy a haj egészségének megőrzéséhez sokféle vitaminra, köztük A-vitaminra is szükség van. A spermában pedig történetesen rengeteg az A-vitamin, tehát egy ejakulációval sok a haj számára is fontos vitamin távozik a szervezetből.

Elméletileg tehát lehetséges a kapcsolat a maszturbálás és hajhullás között, viszont az orvos azt is hozzátette: ahhoz, hogy valakinek emiatt kezdjen el hullani a haja, gyakorlatilag folyamatosan maszturbálnia kéne.

Ahmad szerint ezért, aki aggódik a haja egészsége miatt, annak inkább arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, és tápanyagokban, vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekednie.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Szörnyű kórban, gyerekkori demenciában szenved egy három éves brit kislány
A szülei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobb életet biztosítsák neki – de az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak 6-12 évig élnek a betegek. A génterápia pedig még kutatási fázisban van.

Link másolása

hirdetés

Egy nagyon ritka, halálos genetikai betegségben, Batten-kórban szenved egy brit kislány – írja a Mirror.

A hároméves Florence Swaffieldnél mindössze néhány hónappal azután diagnosztizálták a betegséget, hogy oltár elé lépett szülei esküvőjén. A kislány állapota azóta rohamosan romlott, egyre kevésbé képes önállóan beszélni, járni, enni vagy inni, és már szinte az összes megtanult szót elfelejtette.

„A világunk két fejezetre szakadt - a diagnózis előtti és a diagnózis utáni időszakra” – mondta a kislány édesanyja. Szerinte amikor az első tünetek jelentkeztek, az általuk meglátogatott orvosok nem tudták, hogy mi lehet a baj, mert nem ismerték ezt a betegséget.

A genetikai vizsgálat után kiderült, hogy mindkét szülő hordozója volt a betegség kialakulásáért felelős géneknek.

Fotó: Northfoto/Pheobe Swaffield/SWNS

„A legtöbb ember még csak nem is hallott a Batten-kórról – és nem is gondolná, hogy gyerekeknél is kialakulhat egy olyan betegség, mint a demencia, mivel azt leginkább az idősebb emberekkel hozzák összefüggésbe” – magyarázta.

hirdetés

Szülei akkor kezdtek el gyanakodni, amikor Florence egyre kevesebbet evett, ivott, és emellett akár napi 22 órát is aludt.

Ennek ellenére elhatározták, hogy a lehető legjobb életet szeretnék biztosítani a kislányuknak. Abban reménykednek, hogy elérhetővé válik az Egyesült Királyságban az a génterápia, amivel javíthatnak az állapotán, és amely egyelőre csak kutatási fázisban van. A betegséggel jelenleg átlagosan 6 és 12 év közötti életkorig tudnak élni az érintettek.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kislány Ververi-Brady-szindrómában is szenved, amely enyhe fejlődési és beszédkészségi zavarokkal jár. Az orvosok szerint ő az egyedüli a világon eddig, akinél kimutathatóan mindkét betegség kialakult.

A család létrehozott egy GoFundMe adománygyűjtő-oldalt, hogy minden lehetséges kezelést biztosítani tudjanak a számára. „Minden fillért egy lehetséges kezelésre vagy technológiára gyűjtünk, ami pedig megmarad, azt a Batten-kóros Családok Egyesületének és más, a Batten-kóros családokat támogató jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel” – mondták.

Abban bíznak, hogy „folyamatosan jönnek ki úttörő technológiák”, és talán áttörés születik ennek a betegségnek a kezelésében, gyógyításában is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség
Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

hirdetés

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Ebola-rokon vírust találtak denevérekben Magyarországon
A Lloviu vírus laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni.

Link másolása

hirdetés
Magyarországi denevérekben azonosították az úgynevezett Lloviu vírust.

A kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni - írja a 24.hu.

A felfedezés jelenleg nem több tudományos eredménynél. Az azonban már tudható, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.

A Lloviu nevű filovírus az ebola távoli, „európai” rokona és egy emberkerülő denevérfaj elzártan élő populációjában azonosították.

A vírus a védett állatokra jelent veszélyt. Most vizsgálják, hogy átterjedhet-e emberre. A lap megjegyzi, hogy ez a kutatás is megmutatja, hogy milyen méreteket ölt a természetpusztítás, és hogyan vonja magára az ember a különböző betegségeket.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatója volt a Lloviu-vírust azonosító csapat vezetője. A portálnak elmondta, hogy ezt a vírust már Olaszországban is azonosították, sőt több más országban is, ahol hosszúszárnyú denevérek élnek.

hirdetés

Most a begyűjtött vírust laboratóriumban vizsgálják. Ezzel akár az ellene való felkészülést is elősegítik - mondta. "Ha ilyenkor – mint esetünkben is – kiderül, hogy a kórokozó emberi sejteket is fertőz, a kutatás természetesen magasabb fokozatba kapcsol".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ami egy kutatáskor jelentkezik, az még nem jelenti azt, hogy a való életben, a természetben is előfordul.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: