KULT
A Rovatból

Sok száz kilométert utaztak, nyolc órától sorban álltak az emberek – megrohamozták a látogatók a temesvári Brancusi-kiállítást

Sokan messziről érkeztek, de nem sikerült bejutniuk. A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Összértéke félmilliárd euró.
MTI - szmo.hu
2024. január 21.


Link másolása

Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Bracusi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.

A tárlat az egyik legsikeresebb képzőművészeti esemény Romániában. Szeptember végén nyílt a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében, és január 28-án zárja be kapuit.

December végéig több mint százezren tekintették meg. Bár a szervező Temesvári Művészeti Múzeum január elején bejelentette, hogy januárra elfogyott a több mint húszezer online jegy, a hétvégén sokan indultak útnak abban bízva, hogy a helyszínen sikerül belépőt venni.

A ProTV beszámolója szerint

már reggel nyolc órától sorban álltak az emberek, hogy megtekinthessék a világhírű szobrokat, de sokaknak nem sikerült bejutni. Pedig Bukarestből, Kolozsvárról vagy Brassóból utaztak több száz kilométert, foglaltak szállást az emlékezetes élmény reményében. Olyanok is voltak, akik több napja próbálnak bejutni a kiállításra.

A múzeum jegypénztáránál ugyanis 360 jegyet értékesítenek naponta, aki nem kerül sorra, csak másnap reggel próbálkozhat újra. A kint maradt emberek felháborodottan adtak hangot csalódottságuknak, többen a szervezésre panaszkodtak.

Filip Petcu múzeumigazgató a televíziónak elmondta: a látogatók számát azért kellett korlátozni napi ezerre, hogy biztosítani tudják a megfelelő mikroklímát az értékes műveknek. Szerinte minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél többen láthassák a szobrokat, de nem garantálhatják, hogy mindenki bejut, aki akar.

A temesvári tárlatot Constantin Brancusi "jelképes hazatérésének" tekintik Romániában, mivel a Párizsban befutott szobrásznak több mint 50 éve nem volt kiállítása szülőhazájában. A Brancusi: román források és nemzetközi perspektívák című kiállítás teljességében igyekszik bemutatni Brancusi művészetét és életét, és első alkalommal helyezi román kontextusba a szobrászt.

Több alkotói időszakába enged betekintést, 22 szobra, 55 fényképe és 11 rajza látható. Közöttük olyan híres alkotásai, mint A csók, A pogány kisasszony vagy az Alvó múzsa. A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Román sajtóbeszámolók szerint összértéke félmilliárd euró.

Constantin Brancusi (1876-1957) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja volt. Szegényparaszti családban született, de már gyermekként kitűnt fafaragói tehetségével. A bukaresti Szépművészeti Iskolában és Párizsban tanult, mások mellett Auguste Rodin műhelyében. Ezután fejlesztette ki saját stílusát, mely híressé, a modern szobrászat úttörőjévé tette.

VIDEÓ: A művészről és művekről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Mély dekoltázsok, papagájok és pufók angyalkák – nézd meg velünk a Szépművészeti Múzeum új barokk tárlatát
A Szépmű legújabb szerzeménye állítólag a lengyel király szeretőjét ábrázolja – ez is megtekinthető a nagyszabású kiállításon. De még egzotikus gyümölcsöket is láthatsz.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Érdekelnek a főúri történetek? A színpompás madarak és virágcsendéletek? Minket igen, úgyhogy ellátogattunk a Barokk változatok című tárlatra.

A Szépművészeti Múzeum újrarendezett állandó kiállítása a magyar barokk legszebb képzőművészeti alkotásait sorakoztatja fel. Ráadásul itt látható először a gyűjtemény új szerzeménye, egy kacér nemesi hölgyet ábrázoló Mányoki Ádám-festmény is. Nézd meg velünk a legszebb alkotásokat!

Amikor beléptem a kiállítás terébe rögtön a szemem elé tárult a magyar barokk legjava. Ki ne ismerné a tankönyvekből II. Rákóczi Ferenc híres portréját? A Szépmű új állandó kiállításán ez a híresség is helyet kapott, ahogy Mányoki Ádám portréfestő sok más alkotása is.

Mányoki élete nagy részében a lengyel királyi és német fejedelmi udvarokban festett. II. Rákóczi Ferenc udvari arcképfestőjeként az egyik legszebb és legismertebb hazai barokk portrét alkotta meg a fejedelemről 1712-ben.

Az első szekcióban nézhettük meg a gyűjtemény új szerzeményét, Mányoki képét Agnieszka Emercjana Pociejowa (született Warszyczka) lengyel nemesi származású hölgyről. Az asszony II. Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem udvartartásának volt tagja. A hölgy bizalmas pozíciójáról árulkodnak a festmény részletei: a kacér, kihívó póz, a kigombolt ruha és a rózsaszín szalagcsokor.

A hölgy egyes források szerint a lengyel király szeretője volt.

Minden barokk kiállításon az egzotikus gyümölcsöket keresem. Ez alkalommal nem is kellett sokáig kutatnom. Szintén az első szekcióban láthattuk a barokkra olyannyira jellemző színpompás papagájokat, csokrokat és gyümölcsöket. Bogdány Jakab és tanítványa Stranover Tóbiás a londoni arisztokrácia köreiben váltak népszerűvé holland modorú, változatos csendéleteikkel és madárképeikkel.

Jakab képein a színes-díszes tollú madarak olyanok, mintha egy életkép egymással beszélgető előkelő szereplői lennének.

A második szekcióban közel kétszáz év hazai arcképeiből láttunk válogatást. Érdekes volt végigkövetni a kiállított festményeken, hogyan változott meg a portréfestés műfaja a korszakban. A 17. században még reprezentatív státuszportrékat rendeltek. Szép példa erre Justus Sustermans 1626-os egész alakos uralkodói képmása a Szent Korona pontos ábrázolásával. A felvilágosodás korában ezzel szemben már a személyiséget hangsúlyozó képmások váltak divatossá.

A harmadik szekcióban kisméretű olajvázlatokat láttunk, amik jellemzően nagyobb művekhez készült. A festők első benyomásait ábrázoló kis képeket nézve hirtelen olyan érzésem támadt, mintha nem is barokk, hanem impresszionista kiállításon lennek. Ilyen mű Franz Anton Maulbertschnek a Szent István koronafelajánlását ábrázoló vázlata, amely egyúttal átvezet a negyedik szekcióba, a 18. század második felének jellegzetes magyar témáihoz, a középkortól elevenen élő Mária-kultusz és az Árpád-házi szent királyok tiszteletének késő barokk változataihoz.

A tárlat teljesen befogadható nagyságú. Egy új teremsort, nagyjából 200 négyzetméternyi területet jártunk be a képeket nézegetve. A nagyrészt 18. századi képek és szobrok mellett ráadásul iparművészeti tárgyakkal, a nemesi udvari környezetben használatos bútorokkal és ötvösművekkel is megidézi a korszakot a kiállítás.

Az új kiállítás szervesen kapcsolódik a 2018-ban megnyílt 17. és 18. századi magyarországi egyházi festészetet és szobrászatot bemutató anyaghoz, amit fél emelettel feljebb a 3. emeleten nézhetsz meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.

Fotók forrása: Szépművészeti Múzeum


Link másolása
KÖVESS MINKET: