SZEMPONT

Lattman Tamás: „Orbán Viktor attól tér el, amitől akar, még akkor is, hogyha az nem racionális”

20 éve minden olyan állam uniós integrációját támogatta Magyarország, ahol határon túli magyarok élnek. Az uniós csúcson a miniszterelnök mégis vétózna Ukrajna ügyében. Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint azonban nem lesz magyar vétó.

Fischer Gábor, fotó: Mustafa Yalcin/Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2023. december 14.

Talán még sohasem irányult akkora nemzetközi figyelem Orbán Viktorra, mint a most kezdődő EU-csúcs előtt. A miniszterelnök rég látott kommunikációs offenzívával tette világossá álláspontját: véleménye szerint Ukrajna

„olyan messze van az EU-tagságtól, sőt a tagjelöltségtől is, mint Makó Jeruzsálemtől.”

Sem az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését nem támogatja, sem Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, amiből jövőre az Oroszország elleni védekezést és a működését finanszírozhatná.

Az Unió vezető politikusai komolyan próbálták nyomás alá helyezni a magyar kormányfőt. Előbb Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezett Budapestre, majd Macron francia elnök hívta meg egy vacsorára Orbán Viktort Párizsba, azonban a jelek szerint mindkét alkalommal kudarcot vallottak a magyar miniszterelnököt meggyőzni próbáló felek. A képlet valamelyest tisztult tegnapelőtt, amikor Orbán Balázs, a kormányfő kommunikációs igazgatója Politiconak kijelentette:

„Budapest kész visszavonni a vétóját az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban, ha Brüsszel beleegyezik, hogy feloldja mindazokat a forrásokat, amelyeket az ország jogállamiságával kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott az EU-ban.”

Meglehet, Orbán Viktor is erre játszik, azonban egy ilyen csomagról inkább a színfalak mögött szokás alkudozni. Az mindenesetre tény, hogy az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával 10 milliárd eurót felszabadítottak a kohéziós alapokból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország két fontos területen teljesítette a neki támasztott feltételeket.

A magyar alkudozásról és arról, mi várható az EU-csúcson, Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk.

– Miért érdeke Magyarországnak ezt a pozíciót elfoglalni?

– Alapvetően minden a belpolitikai kommunikációs céloknak van alárendelve, ez elég világosan látszik. Ha a nagyvezér azt mondta, hogy Ukrajnával nem tárgyalunk, akkor nem tárgyalunk, még akkor sem, ha egyébként az egész Európai Unióban mindenki úgy gondolja, hogy mégiscsak kellene, még akkor is, ha önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdésével semmi vesztenivaló nincsen. Ráadásul Magyarországnak alapvetően sokkal inkább érdeke lenne Ukrajna uniós csatlakozása, mint az, hogy ne csatlakozzon. Itt a valós érdekek elvesznek, jellemzően a politikai kommunikációs érdekek miatt.

– Tehát jön a kemény vétó?

– Szerintem Orbán Viktor biztos, hogy nem fog vétózni, ha az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, több okból sem. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelent semmit, mert Törökországgal a folyamat majdnem 20 éve tart, és nem lett belőle semmi. Azaz

a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelenti azt, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz,

hiszen a csatlakozási tárgyalások éppen arról szólnak, hogy annak keretében számon lehet kérni egy potenciális tagállamon, hogy teljesíti-e azokat a feltételeket, amelyek a tagsághoz kellenek. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy szerintük még a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesíti az ukrán kormány.

– Ezek milyen kritériumok?

– Ez egy levegőben lógó megállapítás, önmagában nem sok alapja van. Pont az a lényege a csatlakozási tárgyalásoknak, hogy minden tárgyaló fél tisztán lásson a kérdésben. Tehát igazából nincs vesztenivaló azzal, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy érdemes most ezt a folyamatot megvétózni. Azért elég nagy volt a diplomáciai egyeztetéssorozat az elmúlt néhány napban, Charles Michel is volt Budapesten, Orbán Viktor látogatást tett Macronnál, és még lehetne sorolni. Innentől kezdve ez bármilyen irányba eldőlhet.

– Az EU vezető politikusai mellett az ukrajnai magyar kisebbség egyes képviselői is levélben fordultak a kormányfőhöz, és a magyarországi ukránokat képviselő nemzetiségi szószóló is azt kérte, a kormány ne akadályozza meg az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását. Ez számíthat valamit?

– Töretlen magyar külpolitikai stratégia

már húsz éve, hogy függetlenül a pártpolitikától, minden olyan állam európai uniós integrációját támogatjuk, ahol határon túli magyarok élnek. Normális politikai körülmények között Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy ettől eltérjen. De hát azért tudjuk, hogy Orbán Viktor attól tér el, amitől akar,

még akkor is, ha az nem racionális, ha alapvetően nem szolgál semmilyen érdeket az ellenállás.

– A miniszterelnök úgy érvel, hogy Ukrajna felvétele nem esik egybe a magyar érdekekkel.

– Nem belemenve most itt abba, hogy Ukrajna európai uniós tagsága egyébként mennyire lenne előnyös vagy hátrányos, az biztos, hogy rettenetesen sok dologhoz kell hozzányúlni európai uniós szinten, mielőtt Ukrajna európai uniós tagsága akár ötletszinten komolyan vehető lenne. Hadd mondjak egy példát. Ukrajnában annyi termőföld van, mint nagyjából az egész Európai Unióban összesen. Na jó, ez talán egy barokkos túlzás, de iszonyatos mennyiségű termőföld van. A közös európai agrárpolitikának az egyik legfontosabb eleme a közvetlen földalapú támogatás.

Ezzel a rendszerrel nem lehet Ukrajnát felvenni, mert ez fenntarthatatlan pénzösszegeket jelentene.

Az európai uniós agrárpolitika reformja nagyjából 40 éve folyamatosan az asztalon van, nagyon komoly viták vannak mindig. És az egyik legfontosabb elem mindig az, hogy a közvetlen földalapú támogatásokhoz hozzá kellene nyúlni. Sokan nagyon nem szeretik ezt az eszközt, de politikai okokból az elmúlt évtizedekben idáig mindig benne maradt a rendszerben. Viszont az ukrán csatlakozást a közvetlen földalapú támogatások rendszerének reformja nélkül nem szabad megcsinálni. Ezért mondom, hogy nagyon-nagyon hosszú idő kell, hogy Ukrajna valaha az EU tagja legyen, még akkor is, ha mindenki nagyon akarja. De hát

jelenleg nemcsak Magyarország az az állam, amelynek nem tetszik Ukrajna esetleges tagsága, vannak más tagállamok is. Orbán Viktor nincs rákényszerülve, hogy egy vétót erre a témára lőjön el szerintem.

Aztán majd persze meglátjuk. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az uniós csúcson ebben a kérdésben milyen döntésre jutnak az állam- és kormányfők, de szerintem egyáltalán nem kell meglepődni majd rajta, hogyha itt nem lesz vétó magyar részről.

– Ha Orbán Viktor nem vétóz, akkor viszont ezt nagyon komolyan meg kell majd magyarázni.

– Ukrajna nem lesz szombaton az EU tagja, még akkor sem, hogyha itt most úgy döntenek a tagállamok, hogy megindítják a csatlakozási tárgyalásokat. Így hát az elmaradt vétót még mindig tudja Orbán Viktor úgy kommunikálni hazafelé, hogy győzött. Nagyon fontos, hogy neki csak hazafelé kell kommunikálnia, a többi európai uniós tagállam közönsége felé nem annyira, mert az a többi állam- és kormányfő problémája. Az bőven kommunikálható lesz, hogy abban állapodtunk meg a többi európai állam- és kormányfővel, hogy nagyon oda fogunk figyelni, és nagyon keményen bevasaljuk Ukrajnán az uniós szabályokat, meg az elveket.

Meg lehet úgy magyarázni, hogy ez ne tűnjön vereségnek. Ahogy egyébként nem is lesz érdemben vereség, mert ahogy mondtam az előbb, a csatlakozási tárgyalások megkezdése önmagában még nem jelenti Ukrajna európai uniós tagságát.

Azért ez nem egy kétéves projekt. Jelenleg az összes európai uniós vezető az Európai Unió esetleges bővítését nagyjából 2030-ig a Balkánnal látja reálisnak. A balkáni bővítés nélkül kizárt az ukrajnai bővítés. Bármilyen döntés születik, azt meg lehet magyarázni.

– Lehet szerepe ebben a játszmában Moszkvának?

– A magyar külpolitika, meg az európai uniós politika Moszkva nélkül is épp eléggé hektikus volt az elmúlt 13 évben, tehát nem szabad meglepődni, hogy nincs benne semmi konzekvens jelleg. Mondok egy konkrét példát. Azt hallgatjuk mióta Orbán Viktortól, hogy az Európai Unió bántja a tagállami szuverenitást, el akar venni tagállami hatásköröket. Az is téma, hogy a jövő évi magyar elnökséget egyes politikusok szerint el kellene venni Magyarországtól. Érdemes egy kicsit visszanézni, mi történt akkor, amikor Orbán Viktor kormánya 2011 első félévében vitte a soros elnökséget. A mottója az volt, hogy erős Európa. Az egyetlen komolyan vehető eredménye az európai uniós elnökségünknek az úgynevezett 6-os csomag elfogadása volt. Ez a hatos csomag olyan jogszabályból állt, amelyek lehetővé tették az Európai Uniónak, hogy a gazdasági kormányzás területén beavatkozzon a tagállami kormányok munkájába.

Tehát az a kormányfő, akinek az a mániája, hogy védeni kell a szuverenitást az Európai Uniótól, saját soros elnöksége egyetlen kézzelfogható eredményeként az tudta felmutatni, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudja elvenni a szuverenitást a gazdasági kormányzás tekintetében.

Miért csinálta ezt 2011 első felében Orbán Viktor? Azért, mert egy alku mentén működött az Európai Bizottság akkori elnökével, a szintén néppárti José Manuel Barrosoval. Ő egészen 2011 nyaráig rá sem nézett azokra a folyamatokra Magyarországon belül, amikkel Orbán Viktor lebontotta a jogállamot, átalakította a választási rendszert, kiherélte az Alkotmánybíróságot. Mindezekkel kapcsolatban az Európai Bizottság 2011 első felében meg sem mukkant. Azért, mert ez volt a politikai alku, cserében Orbán Viktor a soros elnökségen keresztül az Európai Bizottság ökle volt a tagállamokkal szemben. Ennyit az elvi alapú szuverenitásvédelemről.

– Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, Magyarország akkor engedné át az Ukrajna támogatására jövőre szánt 50 milliárd eurós támogatást, ha megkapná a befagyasztott 30 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Elképzelhető egy ilyen kompromisszum?

– Ez akkor lenne egy reális elképzelés, ha az elmúlt hónapokban a magyar kormány nem radikalizálta volna a helyzetet. Elméletben lehet, hogy egy ilyen megállapodást meg lehet kötni. Gyakorlatilag viszont, amennyire én tudom, jelenleg nagyon erős eltökéltség van például az Európai Bizottságnál, hogy nem lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ebben a kérdésben nem az Európai Bizottság a végleges döntéshozó, hanem a tagállamok képviselőiből álló Tanács. Ha a Bizottság megállapodik Orbán Viktorral, de a Tanácsban a tagállamok többsége ezt nem hagyja jóvá, az nagyon veszélyes precedenst teremtene az Európai Unió működésében. Ezt a Bizottság soha nem fogja megkockáztatni. Márpedig a tagállamok szintjén is elég komoly ellenállás és vita van, mert kritikák vannak Orbán Viktorral szemben.

– De mi lesz, ha alku híján Orbán Viktor nem engedi át a támogatást Ukrajnának?

– Azt, hogy megtámogassák Ukrajnát rengeteg pénzzel, adott esetben a tagállamok az Európai Unió nélkül is meg tudják csinálni. Persze szívesebben csinálnák az Európai Unió zászlaja alatt, mert jól néz ki, és úgy tűnik, mintha az Európai Unió egy komoly politikai szereplő lenne. De ha így nem lehet, mert mondjuk Orbán Viktor egy leküzdhetetlen vétóval áll a dolog útjába, azt fogja mondani a többi tagállam, hogy akkor csináljuk bilaterális alapon. Vagy csinálunk rá akár egy új nemzetközi szervezetet. Most őszintén, mibe kerül az?

Leírjuk egy papírra, csinálunk neki egy titkárságot, odarakunk három unatkozó diplomatát, azok elvezetgetik, és akkor az a nemzetközi szervezet fogja majd adni a pénzt.

És ebben benne lesz az összes EU tagállam, kivéve Magyarország. Ez a szervezet akár hitelt is fel tud venni, ugyanúgy, mint az Európai Unió. Orbán Viktor vétója ebben a kérdésben nagyon sokféleképpen és sokféle módon megkerülhető. Ezt azért ő is nagyon jól tudja.

– Orbán Viktor azt mondja, hogy azért nem támogatja az ötvenmilliárdos segélyt Ukrajnának, mert szörnyen korrupt ország, és csak egy lyukas verembe öntjük a pénzt.

– Ez reális értékelése a helyzetnek. Nem akarok bántani senkit, de nyílt titok, hogy Ukrajnának nagyon sokat kell fejlődnie. Például ezen a területen is. De azért van ennek valami egészen sajátos bája, amikor ezt az érvet az egyetlen olyan állam hozza fel az Európai Unióban, ahol jelentős mértékű pénzek vannak a korrupció miatt letiltva.

– De ha nem tud vétózni a magyar miniszterelnök, noha ezzel fenyegetőzik hetek óta, akkor egyáltalán érdemes neki felülni egy repülőre és odamenni?

– Mindenképpen igen, mert miután beharangozta, hogy majd mindent megvétóz, és nagyon kemény lesz, annak lesz hírértéke, és az ad neki egyfajta politikai pozíciót, meg értéket, ha mégsem vétóz.

A politikacsinálás művészetének egyik fontos eleme, hogy az ember úgy érjen el eredményeket, hogy minél kevesebbet ad érte cserébe.

Az előbb elmondtam, hogy szerintem semmilyen veszélyt, meg problémát nem jelent a magyar érdekek szempontjából, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások. Ezt Orbán Viktor is nagyon jól tudja. Pontosan azért érdemes ilyenkor kimenni, és kicsit keménykedni előtte, mert akkor utána annak van értéke, hogy engedtem az álláspontomból, miközben tudom, hogy nem veszítek semmit. De azzal, hogy engedek az álláspontomból, cserébe tudok kérni valamit.

– Mit tud kérni, mit tud hazahozni Brüsszelből most?

– Hogy most, holnap, holnapután mit tud hazahozni, azt nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy konkrétan semmit. Ezek hosszú távú megállapodások, lehet, hogy ezeknek az ellentételezése nem holnap, nem holnapután történik meg. De azt haza tudja hozni, ami neki érték, hogy ki tud állni a magyar választók elé. És van egy olyan érzésem, hogy készül is erre, hiszen ezért volt a parlamenti fellépés is. Nem nagyon volt még ilyen eddig. Majd a csúcs után, amikor hazajön, nyilván az ott történtek úgy lesznek keretezve, hogy abból az jöjjön ki, mekkorát nyertünk az uniós csúcson.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Terrortámadásra gyanakszanak az oslói amerikai nagykövetségnél történt robbanás után

A norvég rendőrség nyomozást indított az Egyesült Államok oslói nagykövetségének konzuli bejáratánál történt éjszakai robbanás ügyében. Az incidensben senki sem sérült meg, de a hatóságok nagy erőkkel vizsgálódnak.

KÉK HÍREK

Leállították az MH370-es kutatását, a 239 áldozat családja 12 év után is válaszokat követel

A maláj kormány bejelentette, hogy az Ocean Infinity kutatása eredménytelenül zárult. A több mint 7500 km²-es terület átvizsgálása után a gép sorsa továbbra is rejtély.

KÉK HÍREK

Tíz hónap után Kápolnásnyéken ért véget a top 50-es listás bűnöző bujkálása

A Fejér vármegyei nyomozók egy 48 éves, szexuális bűncselekményért elítélt férfit fogtak el. A férfi már megkezdte a rá kiszabott börtönbüntetés letöltését.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Csak a buta fideszesek tartanak ki Orbán mellett” – óriási tömeg állt ki Magyar Péter mellett pécsi nagygyűlésén

Nem ingatták meg a tiszásokat az utóbbi napok fejleményei: sem Zelenszkij Orbánnak címzett fenyegetése, sem az állítólag Budapestre érkező GRU-ügynökök. Pécsen azt mondták, szerintük már semmivel sem tud a magyar miniszterelnök fordítani.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 08.

Szombat este hatalmas tömeg előtt beszélt Magyar Péter Pécsen. A Tisza Párt nagygyűlésének egyik résztvevője az utóbbi napok fejleményeiről azt mondta, tart tőle, hogy Orbán Viktor az ukrán veszély hangoztatásával akarja elérni, hogy ne legyenek választások.

„De a megérzésem viszont azt mondja, hogy ez azért van, mert fél attól, hogy most ebben az évben leváltják. És ez is lesz” – jósolta a Tisza szimpatizánsa.

A válaszolók többsége szerint a magyar miniszterelnöknek már nincs esélye, hogy fordítson. Azt a hírt viszont sokan felháborítónak tartják, ami szerint Putyin GRU-tiszteket küldött Budapestre, hogy befolyásolják a választásokat.

„Ez egy undorító dolog már. Gyakorlatilag akkor Magyarország nem szuverén ország” – reagált a hírre egy megkérdezett.

Zelenszkij kirohanását a legtöbben elítélték, de nem gondolják, hogy az ukrán elnök valóban Orbán Viktor életére törne. „Szerintem nem így gondolta, dűbből gondolta. Nem egy fenyegetés volt, hanem most már elege van az Orbánból” - mondta az egyik válaszoló.

A teljes riport

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ráléptek a gázra a Baranya megyei faluban: elképesztő összegbe került az eszeveszett száguldás

Egy autós a megengedett 50 km/h helyett száguldott a Baranya vármegyei településen. A pénzbírság mellett 8 közlekedési előéleti pontot is kiszabtak rá.

KÉK HÍREK

Eljárás az erkélyről kizuhant soproni kisfiú ügyében – A szülők akár öt év börtönt is kaphatnak

A hároméves gyermek egy társasház első emeletéről zuhant ki Sopronban, mentőhelikopter vitte kórházba. A rendőrség kiskorú gondatlan veszélyeztetése miatt indított hivatalból eljárást az ügyben.

KÉK HÍREK

Büntetőeljárást indított a rendőrség, miután rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén

Egy fideszes aktivistára lőttek rá gázpisztollyal Szentendrén, miközben a közelgő választásra gyűjtött aláírásokat. A rendőrség fegyveresen elkövetett garázdaság miatt büntetőeljárást indított.

SZEMPONT

Választási szakértő: A Tisza akár 80 egyéni körzetet is megnyerhet, és kétharmados többséget szerezhet

Politikai földrengés jöhet a választásokon Tóth Zoltán szerint, de a meccs még nem lefutott. A szakértő szerint a Mi Hazánk és a DK bejutása megakadályozhatja, hogy bármelyik nagy párt totális győzelmet arasson.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 08.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Tóth Zoltán választási szakértő elemezte a választási esélyeket, különös tekintettel az egyéni választókerületekre.

A szakértő szerint az, hogy szinte mindenhol 6-7 jelölt indul, elsősorban a választóknak jó, mert nagyobb a választék. „A választópolgároknak mindenképpen jó, mert a szíve szerint választhat legalább nem csak a két nagyból, hanem más pártok jelöltjeiből is. És ez a demokráciának biztosan jót tesz” – mondta, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy mind be is jutnak a parlamentbe.

Úgy látja, a parlamenti pluralizmus akár egy kétpárti rendszer irányába is „soványodhat”.

Tóth Zoltán szerint reális esélye a parlamenti küszöb átlépésére a két nagy párton, a Fideszen és a Tiszán kívül a Mi Hazánknak van, és esetleg a Demokratikus Koalíciónak. „Másnak szerintem nincs esélye arra, hogy megugorja az 5%-os parlamenti küszöböt az országos listás szavazatai alapján” – jelentette ki.

A szakértő állítja, a kormányváltó erőknek kedvez, ha sokan vannak az indulók, és az is, ha magas a választási részvétel.

A legfrissebb közvélemény-kutatásokra hivatkozva elmondta, a Tiszának már 3 millió, a Fidesznek pedig 2,6 millió támogatója lehet, ami egy kétpárti parlament lehetőségét veti fel.

A függetlenként induló, de korábban pártszínekben politizáló képviselők esélyeiről szólva a szakértő úgy fogalmazott, hogy ők gyakran hajlamosak túlértékelni a személyes ismertségüket és érdemeiket. „Holott Magyarországon párt támogatás nélkül, tömegmozgalom támogatása nélkül nem lehet választásokat nyerni egy 80-90 ezes egyéni választókerületben” – állítja Tóth Zoltán.

Bár elismeri, hogy a személyes kvalitások, mint a választókkal való kapcsolattartás, pozitívak, de önmagukban nem elegendőek. „A főszabály az, hogy tömegtámogatás kell, és ezt jelen pillanatban csak a pártok, illetőleg tömegmozgalmak tudják elérni” – mondta.

A pénz szerepét is kiemelte, különösen azután, hogy a Fidesz megszüntette a kampányfinanszírozás felső határát. „Az amerikai szóhasználat szerint egy szavazat egy dollár. De mint tudjuk már nem egy dollár, már többet kell adni érte.”

Arra a felvetésre, hogy a jelölteknek nyilatkozniuk kell a külföldi támogatások elutasításáról, a szakértő azt mondta, hallott olyan módszerekről, amelyekkel ezek a szabályok kijátszhatók. „Én eddig legalább tízféle olyan módszert hallottam, amivel ki lehet játszani ezeket a szabályokat, annélkül, hogy annak büntetőjogi vagy egyéb következménye lenne” – fogalmazott. Szerinte ez főleg a kormánypártra érvényes, bár ők ezt tagadják.

Tóth Zoltán szerint egy ismeretlen, de tiszás jelöltnek is nagy esélye lehet a győzelemre.

Ha a 3 milliósra becsült TISZA-tábort rávetítjük a 106 egyéni választókerületre, akkor „nagy esély van, hogy az egyéni választókerületek döntő többségében, tehát akár 80 egyéni választókerületben is győzhet a TISZA”.

Ugyanakkor hozzátette, a Fidesz 2,5 milliós tábora is jelentős, és az országban nem egyenletesen oszlik el sem a 3 millió, sem a 2,5 millió választópolgár, így ők is sok helyen győzhetnek.

Tóth Zoltán azt állítja, aki a legtöbb egyéni kerületet nyeri, az alakíthat kormányt, mivel a kormányzati súly ezekből a körzetekből származik. „Így érthető, hogy egy nagyon nagy esélye van jelen pillanatban már a Tiszának akár egy kétharmados parlamenti többség elérésére is” – jelentette ki.

A szakértő szerint a végeredményt befolyásolhatja, ha a Mi Hazánk és a DK is bejut a parlamentbe, mert az általuk elnyert mandátumok csökkentik a két nagy párt által megszerezhető képviselői helyek számát. Valószínűleg 7-8 mandátumot elérnek, tehát összesen akár 16 mandátumot is le kell vonni a 198-ból.

„Ha két kispárt is bejut az ötszázalékos küszöb fölé, akkor csökken az, hogy bármelyik nagy párt elérje a kétharmadot” – magyarázta.

A választás tisztaságát ellenőrző nemzetközi megfigyelőkről szólva Tóth Zoltán elmondta, a legfontosabb nem a helyszíni jelenlét, hanem a jogi környezet előzetes tanulmányozása. Véleménye szerint ehhez mintegy tízezer oldalnyi joganyagot – alkotmányt, választási és pártfinanszírozási törvényeket, bírósági gyakorlatot – kellene áttanulmányozni. Ezt követően érdemes interjúkat készíteni, bár szerinte Magyarországon „nincsenek független választási szervek, még a Kúria sem az”.

A szakértő szerint a megfigyelőknek az ország választási hagyományaival is tisztában kell lenniük. „Magyarországon ez azért fontos, mert gyakorlatilag 30 éve csalnak a választásokon, és azért jó ezzel tisztában lenni, hogy ott mennyire van kultúrája a választási csalásnak egy adott országban” – mondta.

A szakértő szerint a nemzetközi szervezeteknek, például az EBESZ-nek nincs jogi szankciós lehetősége, az Európai Uniónak pedig egyelőre nincsenek saját megfigyelői. Politikai szankciók lehetnének, de szerinte a felelősségre vonást belföldön kellene elkezdeni. „Ki a felelős azért, hogy lejt a pálya? Ezért a Fidesz a felelős, és nyilván azok az országgyűlési képviselők, akik az ilyen lejt a pálya törvényt megalkották, azoknak személyes politikai felelősséget is kell viselni” – vélekedett.

Arra a felvetésre, hogy az Orbán-rendszer azt csinál, amit akar, a szakértő igennel felelt. „Jelen pillanatban ez egy következmények nélküli ország, de hát ezt látjuk a napi politikai kampány eseményekből is” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nyomozni kezdett a rendőrség Vitályos Eszter bejelentése után, miszerint gázpisztollyal lőhettek rá egy fideszes aktivistára

A kormányszóvivő szombaton adott hírt a történtekről. Az ügyben a Szentendrei Rendőrkapitányság indított büntetőeljárást fegyveresen elkövetett garázdaság gyanúja miatt.

KULT

„Biztos voltam benne, hogy ki fognak rúgni” – 50 évesen vallott a siker sötét oldaláról a 90-es évek egyik legnagyobb sztárja

Freddie Prinze Jr. a Tudom, mit tettél tavaly nyáron forgatásának kezdeti nehézségeiről beszélt. A színész tavaly visszatért a szerephez, így a kerek évforduló apropóján értékelte át karrierjét.

KÉK HÍREK

Szörnyethalt a 20 éves jégkorongozó az M3-ason, apját súlyos sérülésekkel mentették ki a roncsból

Az M3-as autópálya zuglói szakaszán csapódott a zajvédő falnak egy személyautó péntek éjjel. A járművet vezető fiatal a helyszínen meghalt, utasát a mentők súlyos állapotban szállították kórházba.

SZEMPONT

Tarjányi Péter az ukrán pénzszállítókról: szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány

Rablással vádolják a magyarokat. A biztonságpolitikai szakértő viszont nem hinné, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna.

M.M./Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. március 06.

A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.

„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.

A szakértő szerint gyanúra ad okot az is, ha a műveletet egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte: „nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna”.

Meglátása szerint „egy normál pénzszállítási akció nem így néz ki”.

A szakértő azt is kiemelte, hogy „ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog”. Tarjányi Péter úgy véli, az akcióval a magyar kormány üzent Kijevnek. Szerinte „egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára”.

Hozzátette, a magyar kormányzat azt jelzi Kijevnek, hogy „számtalan olyan dolgot tudunk rólatok, amit nem biztos, hogy szeretnétek, hogyha kiteregetnénk”.

Az ügyben az első bejelentést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tette meg. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy „pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást”. A NAV közleménye előtt Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában tett egy megjegyzést, miszerint: „Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani”.

A fejlemények azóta felgyorsultak, a kormányzat bejelentette, hogy „a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről”. Az elfogott pénzszállítók azóta hazatértek Ukrajnába, egy diplomáciai konvoj vitte őket haza.

Nem árt emlékezni, hogy a magyar-ukrán konfliktusban - bár az évek óta feszült -, a fő töréspont akkor következett be, amikor a magyar kormány azzal vádolta meg Kijevet, hogy politikai okokból nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán fél tagadott, és hangsúlyozta, hogy az oroszok lőtték szét a vezetéket.

A magyar kormány jelezte, hogy addig blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, amíg nincs olaj. Zelenszkij elnök erre válaszul tette azt a megjegyzést, amit a magyar kormány Orbán Viktor halálos megfenyegetésének értékelt, majd másnapra rá jött is a pénzszállító lekapcsolása.

Kapcsolódó

Már hazatért Ukrajnába a hét elfogott pénzszállító, videón a diplomáciai konvoj

Az egyik legsúlyosabb magyar-ukrán diplomáciai botrány után kék villogóval megkülönböztetett autókban távoztak az M5-ös autópályán elfogott ukrán pénzszállítók. Ügyvédjük szerint semmivel nem gyanúsították meg őket, de a lefoglalt pénzeket és az aranyat a magyar hatóságok nem adták vissza Ukrajnának.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A bolti eladóknak lett gyanús: így csaltak ki 3 millió forintot egy szigetszentmiklósi férfitól

A csalók gyanús pénzmozgásokra hivatkozva kérték el a sértett adatait, majd azokkal vásároltak és pénzt vettek fel. Az elfogott tettestől a rendőrök több mint másfél millió forintot és két telefont foglaltak le.

KÉK HÍREK

Hét év után hozták helyre Orosz Bernadett összetört orrát – Bántalmazója szerint ez csak egy „szépészeti” műtét volt

A hatgyermekes édesanyán funkcionális műtétet hajtottak végre, amely során az orrsövényét is korrigálták. A nő a verés óta súlyos betegségekkel küzd.

KULT

Letartóztatták utcai zenélésért, kórházba került alultápláltság miatt, és egy építkezésről lopott benzint – A Pink Floyd legendája, David Gilmour 80 éves

A létminimumon (vagy azalatt) tengődő utcai zenészből a világ egyik legnagyobb rocklegendájává vált. Micsoda életút!

SZEMPONT

Buda Péter: A magyar kormány tudatosan el akarja hallgatni az orosz hírszerzők tevékenységét

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a kormánynak bizonyított módon ki kell utasítania az orosz hírszerzőéket, csak így háríthatja el azt a gyanút, hogy az oroszokkal együttműködve próbálja befolyásolni a választás eredményét.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 07.

Budap Péter nemzetbiztonsági szakértő azt írja a Substacken, meg tudja erősíteni a VSquare oknyomozó portál értesülését, valóban orosz hírszerzők érkeztek Budapestre a választások befolyásolására.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt állította, hogy Putyin utasítására egy háromfős, az orosz katonai hírszerzéshez köthető egység kezdhette meg működését a budapesti orosz nagykövetségen. Ugyanez a csapat felelt a moldáviai választások befolyásolásáért.

„Őszintén nehezen érthető, miért nem erről beszél ma mindenki” - írja Buda Péter.

A szakértő sorra veszi, mit is csináltak az oroszok Moldovában. Szavazatvásárlásokat végeztek kriptovaluta felhasználásával, hamis bombariadókat idéztek elő a társadalmi nyugtalanság fokozására, mesterséges intelligencia-alapú dezinformációs műveleteket indítottak, külön-külön célcsoportokra specializálva, kiberműveleteket és szabotázsakciókat hajtottak végre. Minderre legalább 100 millió eurót költött Moszkva.

Az oroszok ottani célja az EU-hoz való közeledés lejáratása volt, itthon is nagyon jól ismert kommunikációs elemekkel: „Moldova elveszíti szuverenitását, identitását és kultúráját,” „az EU meleggé tesz”, „az EU gyarmattá tesz,” „az ország elveszíti szuverenitását.”

Ennek keretében Buda Péter szerint az oroszok például hamisított levelet is kreáltak arról, hogy oktatási miniszter utasította az iskolákat kötelező LGBTQ-tudatot növelő órák megtartására.

A másik irány annak terjesztése volt, hogy a Nyugat háborúba és instabilitásba sodorja az országot, és az ukrajnai háború tönkreteszi az ország gazdaságát.

Buda Péter szerint „az orosz dezinformáció és propaganda végtelen cinizmusára jellemző módon elfeledkeztek megemlékezni arról, hogy a háború Oroszországnak köszönhető, illetve, hogy Moszkva kitűzött célja Moldova orosz befolyás alá hajtása, vagyis az, hogy az ország szuverenitását ténylegesen felszámolják.”

Az oroszok célja Magyarországon persze más, mint Moldovában. Ott meg akartak buktatni egy Nyugat-barát kormányt, itt viszont kormányon akarnak tartani egy Moszkva-barát pártot. Ennek megfelelően „az orosz beavatkozás nem társadalmi destabilizációra, illetve a kormányzati intézményekbe vetett bizalom megingatására irányul, hanem a külső fenyegetettség érzetének növelésére, ennek az ellenzékkel való összemosására, illetve annak bizonyítására, hogy ebben csak a hatalmon lévő kormány tud segíteni” - írja a nemzetbiztonsági szakértő.

Buda Péter azt is sorra veszi, milyen beavatkozási formákra kell számítani.

Akárcsak Moldovában, itt is előfordulhat a szavazatvásárláshoz nyújtott anyagi segítség, a kampány fedett finanszírozása, a mesterséges intelligencia segítségével gerjesztett közösségi médiás propaganda és dezinformáció.

Emellett nagy szerepet játszhatnak a hamisított dokumentumokra vagy bizonyítékokra alapuló azon műveletek, amelyek az ellenzék lejáratására irányulnak. Buda Péter szerint erre hamis cikkeket posztolhatnak “oknyomozó portálokon”, amelyek a valóságban nem léteznek.

Előfordulhatnak hamis vagy akár valódi bombariadók, amikkel Ukrajnát lehet vádolni, és amiket a kormány természetesen időben fel tud deríteni és el tud hárítani.

Az efféle machinációkkal szemben Buda Péter szerint a leghatékonyabb védekezés az előre-tájékoztatás, más szóval a stratégiai kommunikációs elhárítás. Ennek segítségével a közvélemény könnyebben felismerheti, miről van szó, és az elkövetők szemében csökken a módszer eredményessége vetett hit és így az alkalmazásuk intenzitása is.

Buda Péter biztos benne, hogy az oroszok ténykedéséről a magyar szolgálatok is tudnak, de a magyar kormány tudatosan el akarja hallgatni az orosz hírszerzők tevékenységét. A hallgatás pedig szerinte aligha magyarázható mással, minthogy a magyar kormány érdekében áll az orosz hírszerzők hazai tevékenysége.

Szerinte a kormány most vagy bizonyított módon kiutasítja az orosz hírszerzőket, vagy vállalja annak vádját, hogy a választásokat az orosz hírszerzés módszerével, a velük való tiltott együttműködés keretében próbálja befolyásolni,

nyilvánvalóan az orosz érdekeknek megfelelően.

Kapcsolódó

Putyin megbízta embereit a magyar választás befolyásolásával - állítja egy oknyomozó újságíró titkosszolgálati forrásokra hivatkozva

Panyi Szabolcs szerint Putyin első kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko irányítja a műveletet. Egy háromfős csapat már Budapesten van, és a GRU megbízásából dolgoznak.