hirdetés

TUDOMÁNY

Szupervulkánok okozták az első tömeges kihalást 450 millió évvel ezelőtt – állítják kutatók

A kihalást korábban azzal indokolták, hogy a jégkorszak után megemelkedett tengerszint csökkentette az óceánok oxigénszintjét.

Link másolása

hirdetés

Szupervulkánok okozták az első nagy tömeges kihalást 450 millió évvel ezelőtt a Leedsi Egyetem kutatása szerint, írja a Yorkshire Evening Post.

A kutatást vezető Dr. Jack Longman szerint "eddig azt feltételezték, hogy a globális lehűlést az óceánokban található foszfor mennyiségének megnövekedése okozta". "A foszfor az élet egyik kulcseleme, amely meghatározza, hogy az olyan apró vízi organizmusok, mint az algák, milyen ütemben képesek a fotoszintézis segítségével a szén-dioxidot szerves anyaggá alakítani" - fogalmazott.

Az eddigi feltételezések szerint ezek végül leülepedtek a tengerfenéken és betemetődtek, csökkentve a szén-dioxid szintet, ami hozzájárult a jégkorszak kialakulásához. A kihalást korábban azzal indokolták, hogy a jégkorszak után megemelkedett tengerszint csökkentette az óceánok oxigénszintjét.

Az új kutatási eredmények szerint azonban a kutatók úgy vélik, két, a mai Észak-Amerika és Dél-Kína területén történt kivételesen nagy vulkánkitörés miatt indulhatott be az a láncreakció, amely magában foglalja a lehűlést, az eljegesedést, valamint az óceánok oxigénszintjének jelentős csökkenését.

A kutatók szerint rövid időn belül az ilyen nagy vulkánkitörések a szén-dioxid kibocsátás révén felmelegíthetik az éghajlatot, ugyanakkor hosszabb távon globális lehűlést idézhetnek elő.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Magyarországot is elérte a tongai vulkánkitörés lökéshulláma
A 17 ezer kilométerre történt hatalmas erejű robbanás egy-másfél hPa értékű légnyomásingadozást okozott a mérőállomások szerint.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

Tongai vulkánkitörés

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása:

a hármashatárhegyi légnyomásmérőn szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedés és süllyedés, majd ezt követően még kisebb nyomásingadozásokat lehetett megfigyelni.

Éjjel 2 után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-t csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

hirdetés
Kép: hármashatárhegyi légnyomásmérő grafikonja

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i kitörés. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szőkőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is, de a hullámok mérete a legtöbb helyen az 1 métert sem érte el, így szerencsére nem okozott nagy pusztítást.

Az országról

Tonga egy három, vulkáni eredetű szigetből álló állam a Csendes-óceán polinéziai térségében. Területe 748 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelítőleg 108 ezer fő. Gazdaságának alapja elsősorban az egzotikus élelmiszernövények (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) termelése és a halászat. Az ország sokak körében leginkább népviseletéről és lakói egy részének jellegzetes testfestéséről ismert. Fővárosa a 23 fős Nuku'alofa.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy újfajta vérvizsgálat már azt is ki tudja mutatni, hogy a rák továbbterjedt-e a betegben
Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy időben diagnosztizálják a betegséget azoknál, akiknek nem specifikus tüneteik vannak.

Link másolása

hirdetés

Egy új típusú vérvizsgálattal nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a páciens rákos-e, hanem azt is, hogy a betegség továbbterjedt-e a test más részeibe - számolt be az IFL Science az Oxfordi Egyetem tanulmánya alapján.

A kutatást eredményeit a Clinical Cancer Research folyóiratban tették közzé. 300 olyan beteg mintáit elemezték, akik a rák nem specifikus, de aggasztó tüneteit produkálták (pl. súlyvesztés, fáradtság), ezért rákgyanúsnak vélték. A vizsgálat során az NMR metabolomikai technológiát alkalmazták, amely erős mágneses mezőkkel és rádióhullámokkal méri fel a vérben lévő természetes vegyi anyagok szintjét. A rákos sejtek egyedi metabolomikus "ujjlenyomatokkal" rendelkeznek a különböző anyagcsere-folyamataiknak köszönhetően, ezért a technológia képes ezeket kiszúrni. Ennek segítségével a kutatók minden 20 betegből 19-nél képesek voltak kimutatni a rákot. Ráadásul a vizsgálat átlagosan 94 százalékos pontossággal képes volt azonosítani az áttéte(ke)t is.

Ez tehát az első olyan vér alapú vizsgálat, amellyel ki lehet mutatni a rákos sejtek terjedését. Ez jelentős mértékben segítheti az orvosokat abban, hogy megkapják a szükséges információkat ahhoz, hogy eldönthessék, mely betegeknek van szükségük legsürgősebben kezelésre. Ráadásul a vizsgálat kulcsfontosságú lehet azoknál a betegeknél, akiknek nem specifikus tüneteik vannak, amelyek nem egy adott szervhez kapcsolódnak. Ugyanis részben ezek miatt nehéz hamar megállapítani a rákot, a diagnózis késő felállítása pedig a gyógyulás esélyét csökkentheti.

Dr. Fay Probert, a kutatás vezetője szerint a vér metabomolikus elemzése lehetővé teszi a rákgyanús betegek pontos, idő- és költséghatékony vizsgálatát, és segíti a betegek "rangsorolását" a betegségükkel kapcsolatos információk alapján. A kutatók célja az, hogy egy olyan rákvizsgálatot fejlesszenek ki, amelyet bármelyik orvos kérhet a betegének.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A testmozgás tényleg lassítja az öregedés kognitív tüneteit - derült ki egy friss kutatásból
Ha aktívak maradunk idős korunkban is, megőrizhetjük az egészséges agyműködésünket.

Link másolása

hirdetés

Azoknak az idős embereknek, akik aktívak maradnak és rendszeres testmozgást végeznek, több olyan protein található az agyukban, ami fokozza az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig lassítja az öregedés kognitív tüneteit – derült ki a Kaliforniai Egyetem pénteken publikált tanulmányából.

"A mi kutatásunk az első, amely emberi adatok alapján kimutatja, hogy a szinaptikus fehérjék működése összefügg a fizikai aktivitással, amellyel kedvező kognitív eredményeket tudunk elérni" - mondta Kaitlin Casaletto agykutató, a tanulmány vezető szerzője.

A fizikai aktivitás az agyműködésre gyakorolt jótékony hatásait egereken már korábban kimutatták, de ez volt az első kísérlet, hogy embereken tegyék próbára a hipotézist. A kutatás keretében idős emberek fizikai aktivitását mérték, akik beleegyeztek abba is, hogy haláluk után az agyukat további vizsgálatoknak vessék alá.

Az eredmények szerint az aktív, rendszeres testmozgást végző idősek esetében az idegsejtek közti kommunikációt elősegítő fehérjék magasabb számban voltak jelen, és jobban meg tudták őrizni kognitív képességeiket életük vége felé is. "Az idegsejtek közötti kapcsolatok épségének fenntartása létfontosságú lehet a demencia kivédésében" - mondta Casaletto.

Ez a védőhatás még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknek az agyában a boncoláskor az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjéket találtak.

A tanulmány másik vezető szerzője, William Honer szerint meglepetésükre azt találták, hogy a pozitív hatások a hippocampuson, az agy memóriaközpontján túl más, a kognitív funkciókkal összefüggő agyi területekre is kiterjedtek. Ezért elképzelhető szerinte, hogy az aktív testmozgással egy általánosabb jótékony hatást is elérhetünk az agyban, amely hozzájárul az egészséges agyműködéshez.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: