TUDOMÁNY

Sikerült elpusztult disznók sejtműködését újraindítani, hamarosan újradefiniálhatjuk a halál fogalmát

Az új kutatások azt mutatják, hogy képesek lehetünk majd újjáéleszteni olyan testeket, amelyeket korábban halottnak hittünk.

Link másolása

Augusztusban a Yale tudósainak egy csoportja újjáélesztette sertések sejtműködését, miután azok már egy teljes órája elpusztultak. Az OrganEx névre keresztelt módszerrel sikeresen helyrállították a sejtaktivitást nemcsak a sertések szívében, májában, de – a bioetikai viták középpontjában álló – az agyukban is.

Bár az állatok nem tértek magukhoz, a Yale kutatói ezzel bizonyították, hogy a létfontosságú szervek tovább tudnak életképesek maradni, mint azt korábban gondolták.

Fontos megjegyezni, hogy egyelőre klinikai felhasználásra nem alkalmas, hamarosan azonban új kihívások elé állíthatja a halál beálltával kapcsolatos orvosi állításokat a módszer - számolt be róla a The Washington Post.

Vagyis, nemsokára akár újradefiniálhatjuk a halál és a halottá nyilvánítás fogalmát, ami az elmúlt évtizedekben is folyamatosan változott az orvostudomány fejlődésével. A beteget a 20. század közepéig vita nélkül lehetett halottá nyilvánítani, ha a szíve és a tüdeje is leállt. Az 1960-as években aztán az átültethető szervek életképessége miatt az orvosok egy új mérőszámot javasoltak, amely kimondottan az agyhalálra fókuszált. Ez a módszer hamar elterjedt, így manapság az orvosok a halál időpontjának kimondásakor már azt az időpontot értik, amikor az emberi agyi funkciók már nem érzékelhetőek.

Ahogyan a harvardi egyetem bioetikusa, Robert Truog is mondta, amit hivatalosan "halálnak" nevezünk, az "inkább erkölcsi ítélet, mintsem biológiai tény". Más szóval

az agyhalál nem az a pont, ahol egy szervezet végleg leáll, hanem inkább egy önkényes határ, amely lehetővé teszi a jogi és egészségügyi rendszerek továbbhaladását.

Az emlősök bizonyos agyi és szívsejt-tevékenységének sikeres újjáéledésével egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz a naphoz, amikor az orvosi világnak újból frissítenie kell majd az emberi halál definícióját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Merev pénisszel temették el Tutanhamon fáraót, most kiderült, miért
Az egyiptomi uralkodó valószínűleg az egyik istenhez akart hasonlítani halálában.

Link másolása

Tutanhamon egyiptomi fáraót úgy temették el, hogy

a péniszét merev állapotúra állították balzsamozás közben.

Egy friss kutatás szerint ennek szimbolikus oka van - írja az UNILAD.

Ehnaton, az előző fáraó ugyanis úgy döntött, hogy az egyiptomi vallás központjában a napisten, Aton legyen. Ezért minden olyan tárgyat, ami a többi isten képét ábrázolta, megsemmisítettek, fia viszont úgy döntött, hogy visszahozza őket a köztudatba, és ez is hatással lehetett arra, miért úgy temették el úgy, ahogy.

A fáraó testét ugyanis teljesen befedték egy fekete, olajos folyadékkal, illetve a szívét is kivették, viszont nem helyettesítették egy skarabeusszal, mint ahogy az megszokott volt.

Salima Ikram egyiptológus szerint ez azért lehetett, mert

a fáraó a túlvilág és a halottak istenéhez, Oziriszhoz akart hasonlítani.

Oziriszt is hagyományosan fekete bőrrel szokták ábrázolni, a pénisz pedig az isten regeneratív erejére utalhatott. Ozirisz szívét pedig a testvére, Széth vágta ki, és temette el.

Ikram szerint ezekkel a gesztusokkal a régi istenekhez akart visszatérni, és valamelyest vissza akarta vonni apja intézkedéseit ellenük.

Tutanhamon sírját 1922. november 4-én fedezték fel, több évnyi kutatás után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Megállt a Föld belső magja egy ponton, majd irányt váltott
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.

Link másolása

Egy új tanulmány szerint

a Föld belső magja egy ponton megállhatott, és még most is az előző évtizedekkel ellentétes irányban foroghat

- írja IFL Science.

A pekingi egyetem két kutatója földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták meg, az 1960-as évektől kezdve egészen 2021-ig. A szeizmikus hullámok révén ugyanis a bolygó olyan mély rétegeiről is információkat szerezhettek, amelyekhez más eszközök révén nem.

Az adatok alapján arra jutottak, hogy a mag egy részében változást jelző hullámok hirtelen csak minimális változást jeleztek 2009 környékén. Szerintük ez azt jelenti, hogy abban az időben a belső mag forgása megállt. Az 1970-es években is észleltek változást a hullámokban, szóval az is lehet, hogy a föld belső magjának forgása bizonyos időközönként változik meg.

A belső magot a folyékony külső mag választja el a szilárd Föld többi részétől, ezért lehetséges, hogy a Föld felszínétől eltérő irányban forogjon.

Az IFL Science szerint egy tavalyi tanulmány is hasonló eredményre jutott a belső mag mozgásának irányával kapcsolatban. Az a kutatás is az 1970-es években észlelt változást a vizsgált adatokban.

Bár távolinak tűnik, a bolygó belső magja nagy hatással van a felszínre is, például a Föld mágneses mezejét is befolyásolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyarországról is látható lesz az üstökös, amely utoljára 50 ezer éve volt a Föld közelében
Szerda éjfél körül van a legnagyobb esély meglátni, akár szabad szemmel is, ha az égbolt elég tiszta és sötét.

Link másolása

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, utoljára 50 ezer éve volt látható a Földről is a C/2022 E3 (ZTF) nevű periodikus üstökös. Utoljára tehát a neandervölgyi emberek lehettek szemtanúja ennek a 2022 márciusában felfedezett, 4,5 magnitúdós fényességű égitestnek, a bolygónkhoz legközelebb ma, február elsején kerül:

körülbelül 42,5 millió kilométerre halad el a Föld mellett.

A The Guardian szerint

szerda éjszaka, éjfél körül van a legnagyobb esélyünk arra, hogy meglássuk az üstököst,

és nem egy nagyvárosban, hanem egy kevésbé fényszenyezett helyről kell figyelni. Bár eddig is sokan észrevették teleszkóp vagy távcső nélkül, azért nagyobb az esély meglátni, ha van hozzá megfelelő eszközünk.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló korábban azt közölte az MTI-vel, hogy február 7-8-án kora este már a holdfény sem fogja zavarja megfigyelését. Február 6-án a Szekeres csillagkép szélén, az igen fényes Capella csillaghoz lesz viszonylag közel, magasan a fejünk felett. Ezután napról napra közeledik a vöröses színű Mars felé, amelyhez február 11-én ér a legközelebb. Február 13-15. között az üstökös a Bika csillagkép Hyádok halmaza előtt vonul el, együtt állást alkotva a Bika szarva között.

Alakja és színe különleges: a mag körül kiterjedt, zöld színű üstököslégkör, úgynevezett kóma alakult ki, amely meghatározza kinézetét.

A kómából jelenleg szélesre nyílt, legyező alakú, rövid, sárgásfehér porcsóva ered, melynek széle a nagy felbontású felvételeken szálas. A széles, tömzsi porcsóva mellett pedig egy rendkívül hosszú, halvány, egyenes ioncsóva is kiindul az üstökösből, amely mint egy fejsze nyele, tartja a széles baltafejet magán.


Link másolása
KÖVESS MINKET: