TUDOMÁNY
A Rovatból

Zombiszarvas-vírus: egyre több vadon élő állat kapja el a rendkívül fertőző, halálos betegséget

Egyelőre nem tudni, hogy az emberekre is átterjedhet-e a betegség, ami nyáladzó, bukdácsoló, üres tekintetű zombivá változtatja a vadon élő állatokat. A betegségre egyelőre nincs gyógymód vagy oltás, ezért a fertőzött példányokra a biztos pusztulás vár.

Link másolása

Egyre nagyobb mértéket ölt a zombiszarvas-betegség terjedése a vadon élő állatok között, írja a BBC. A krónikus agysorvadásos kór (CWD, Chronic Wasting Disease) leginkább a kergemarha kórhoz hasonló betegség, amiről még nem derítették ki a tudósok, hogy átterjedhet-e az emberre.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) jelentése szerint a neurodegeneratív betegség főként a vadon élő állatok, és elsősorban a szarvasok között terjed. Legutóbb kanadai jávorszarvasoknál figyelték meg a tüneteket, de több esetet jelentettek már a Yellowstone Nemzeti Parkból is. Észak-Amerika mellett azonban Skandináviában és Dél-Koreában is találtak már fertőzött állatokat.

Habár fertőző betegségről van szó, a CWD-t mégsem baktérium vagy vírus okozza, hanem egy úgynevezett prion, vagyis fehérjetermészetű fertőző ágens. Ez a gazdatestbe jutva átalakítja az állat fehérjéit, elpusztítja az agysejteket, így a szarvasból üres tekintetű, nyáladzó, bukdácsoló, koordinálatlan mozgású, lógó fülű, nyelési nehézségekkel küzdő zombi lesz. Az állat pusztulását végül tüdőgyulladás okozza. Mivel a tünetek csak hónapok vagy évek alatt lesznek láthatók, így a diagnózis felállítása meglehetősen körülményes.

A CWD állatról állatra a testnedvekkel, ürülékkel, a szennyezett talajjal, vízzel és táplálékkal érintkezés útján terjed. Mivel a betegségre nincs gyógymód és oltás sem, ezért a fertőzött állat biztosan elpusztul.

Az amerikai járványügy becslése szerint azokon a területeken, ahol a prionbetegség endémiás, a fertőzési arány 10 és 25 százalék között mozog. A kanadai Alberta tartományból származó megfigyelés tavaly 23 százalékos fertőzöttséget jelzett az öszvérszarvasok esetében.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy emberekre is átterjedhet a betegség például fertőzött hús fogyasztása, vagy beteg állatokkal történő érintkezés során. A tudósok azonban továbbra is vizsgálják, hogy lehetséges-e az állatról emberre történő átvitel a rendkívül gyorsan terjedő kór esetében, azonban aggasztó, hogy nem zárták ki egyértelműen ennek lehetőségét.

Jó hír lehet, hogy az eddig eredmények alapján az emberrel közelebbi rokonságban álló fajok, például a makákók teljesen ellenállóak voltak. Ugyanakkor a tudósok felhívták a figyelmet arra, hogy a CWD idővel változhat, többek között a klímaváltozásnak köszönhetően, ami jelentős befolyással lehet a szarvaspopulációk alakulására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Történelmi felvételek: először láttak két hímnemű bálnát szexuális aktus közben – „egyedülálló és figyelemre méltó esemény”
A tengeri emlősszakértők a felvételek megtekintése után azt mondták, hogy mindkét résztvevő hím és megerősítették, hogy az azonos neműek szexuális viselkedése széles körben elterjedt az állatok körében. 

Link másolása

A szakemberek szerint a bálnáknak bőven van helyük elrejtőzni, ha nem akarják, hogy az emberek kémkedjenek a magánéletük után. Vagyis annak ellenére, hogy a púpos bálna az egyik legtöbbet tanulmányozott bálnafaj, egészen mostanáig nem volt feljegyzés a párosodásuk körülményeiről.

A két púpos bálnát két fotós kapta lencsevégre egy Maui melletti szabadidős kiránduláson.

„Annak ellenére, hogy évtizedek óta tanulmányozták, a púpos bálnák szexuális viselkedése eddig többnyire rejtély maradt. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a púpos bálnák viselkedésével kapcsolatos előzetes elképzeléseinket. Ezeknek a hihetetlen lényeknek a bonyolult társadalmi struktúrái,

két hím bálna párosításának első alkalommal való megfigyelése egyedülálló és figyelemre méltó esemény”

tájékoztatott Stephanie Stack doktorandusz, a Pacific Whale Foundation munkatársa az IFLScience-nek elküldött közleményében.

A kutatók nem titkolják: szívesen bővítenék a megfigyelések körét, beleértve azt is, hogy milyen gyakori az azonos neműek „találkozása” a párkapcsolatok arányában. Nagy kérdés, hogy a felvételek egy „véletlen” aktust örökítettek meg, vagy az ilyen találkozások gyakoriak a bálnák között. A biológusok mindenesetre nem elégednek meg azzal a válasszal, hogy az állatok „jól érzik magukat”, inkább evolúciós magyarázatokat keresnek.

„A nem reproduktív együttlét célja változatos; ezek közé tartozik a reproduktív viselkedés tanulása vagy gyakorlása, a dominancia-kapcsolatok kialakítása vagy megerősítése, a társadalmi szövetségek kialakítása és a feszültség csökkentése”

– áll a közleményben.

Az azonos nemű állatok szexuális tevékenységéről és más, „deviánsnak" tartott viselkedésekről szóló beszámolókat a tudósok nem tárták a közvélemény elé, mert féltek a következményektől. Most már javult a helyzet ezen a téren. A púpos bálnákról szóló anyag megtalálható a Marine Mammal Science folyóiratban.

Egy kis biológia:

A púpos bálna, más néven hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű bálna-félék közé tartozik. Hossza általában 13–14 méter, testtömege 25-30 tonna. Különleges alakú a teste, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6-35 percig tartanak és 30 kilométer távolságra is elhallatszanak. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége. A púpos bálna évente 25 ezer kilométert is képes megtenni. Csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik, télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon – írja a Wikipédia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Először kapott sertésvesét egy ember, akit már haza is engedtek a kórházból
Richard Slayman új veséje többször is genetikai módosításokon esett át, mire a férfi testébe ültették. Slayman korábban már kapott egy vesét, ami lassan felmondta a szolgálatot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

Hazaengedték a kórházból azt a 62 éves férfit, akibe

a történelem során először sikeresen ültettek genetikailag módosított sertésvesét,

írja a BBC. Richard Slayman még március végén esett át a tudományos mérföldkőnek számító négyórás műtéten a Massachusetts-i Általános Kórházban (MGH).

A kórház szerdai közleményéből kiderül, hogy a férfi végstádiumú vesebetegséggel küzdött, ezért volt szüksége a szervátültetésre. Az orvosok szerint Slayman új veséje tökéletesen működik, ezért nincs szüksége a továbbiakban dialízisre, ami éveken keresztül megkeserítette a napjait. A férfi azt mondta, élete „egyik legboldogabb pillanata” volt, hogy egészségesen hagyhatta el a kórházat.

Slayman 2018-ban már kapott egyszer új vesét, ami tavaly egyre rosszabb állapotba került. Ekkor merült fel a sertésvese beültetésének lehetősége.

„Nemcsak azt láttam ebben, hogy ezzel segíthetek magamon, hanem azt is, hogy reményt adhatok annak a több ezer embernek, akiknek a túléléshez transzplantációra van szükségük” – mondta a férfi. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta 17 új szervre váró ember hal meg. A transzplantációra várók legnagyobb része veseátültetésre vár.

Slayman új veséjét a cambridge-i székhelyű eGenesis gyógyszergyártó cég módosította. A művelet során eltávolítottak belőle bizonyos sertésgéneket, miközben emberi géneket adtak a szervhez.

A történelmi műtétről a kórház a közösségi oldalán is beszámolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk