TUDOMÁNY
A Rovatból

Arthur C. Clarke és 200 másik ember hamvaival a fedélzetén ég el a Föld légkörében csütörtökön a Vándorsólyom

A múlt hétfői start után végzetes hajtóanyagszivárgás történt, így a jármű nem érte el a Holdat. A projektet már azelőtt sokan kritikával illették, hogy az nem várt véget ért volna.

Link másolása

Január 8-án az Egyesült Államokbeli Cape Canaveralből indult útjára a Vándorsólyom (Peregrine) küldetése. A NASA 50 év után tett kísérletet újra arra, hogy szondájuk leszálljon a Holdon. A tervek szerint február 23-án történt volna meg a nagy esemény, a műszaki problémák azonban keresztülhúzták az előzetes számításokat. Az űrbe kerülést követően a leszállóegységnek bonyolult keringési pályát kellett volna követnie, amely a Hold felé sodorja, de a hajtóanyagszivárgás a vállalkozás korai végét jelentette. A Vándorsólyom lett volna az első kereskedelmi célú leszállóegység a Holdon, és az első amerikai űrszonda, amely eléri a Hold felszínét az Apollo 17 1972-es küldetése óta.

A mostani egy alapvetően kereskedelmi projekt volt, azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen források találhatók a Holdon. A víz, különböző fémek és ásványok voltak az érdeklődés középpontjában, elsősorban hosszú távú tartózkodásra alkalmas állomások létesítése céljából, esetleges későbbi Mars-expedíciók is indulási helyeként.

A Vándorsólyom Holdra-szálló fedélzeten voltak az első latin-amerikai tudományos eszközök is, amelyek elérték volna a Holdat: öt kis 12 centiméteres holdjáró, egyik sem nehezebb 60 kilogrammnál; valamint többek között 185.872 gyerek üzenete szerte a világból, filmek és 200 ember hamvai is.

A küldetést egy észak-amerikai bennszülött indián népcsoport, a navahók már a kilövés előtt határozottan elítélték, mivel a leszállóegység emberi maradványokat és DNS-t tartalmazó, emlékműves űrrepülő társaságoktól szállított rakományokat. 

Buu Nygren, a Navajo Nemzet elnöke a NASA-nak küldött nyílt levelében azt írta, hogy emberi maradványok Holdra juttatása "egyenértékű ennek a szent térnek a megszentségtelenítésével." A livescience szerint a Hold számos bennszülött csoport, köztük a navahó nemzet vallási meggyőződésében központi szerepet játszik, és ezek a csoportok rendkívül sértőnek tartják, hogy emberi maradványokat helyeztek volna el az égitesten.

A hamvak egy részét nem a Holdra szánták, hanem a bolygóközi térben, a Nap körül keringtek volna hosszú ideig. Arthur C. Clarke tudományos-fantasztikus író, és a Star Trek alkotója, Gene Roddenberry hamvai is helyet kaptak a Vándorsólyom Holdra-szállón.

Korábban a space.com írt arról, hogy az Egyesült Államok négy volt elnökének DNS-e is az űrbe került volna. A texasi székhelyű Celestis űrtemetkezési vállalat George Washingtont, Dwight D. Eisenhowert, John F. Kennedyt és Ronald Reagan-t tisztelte meg azzal, hogy szimbolikus maradványaikat hozzáadta a repülőgép-ipari cég mélyűri emlékművéhez, az Enterprise Flight-hoz.

A Vándorsólyom Holdra tett utazása szinte azonnali kudarcot vallott, a befektetők azonban továbbra is sikeresnek tartják a küldetést. Véleményük szerint a leszállóegység berendezései képesek voltak adatokat gyűjteni a Föld körüli pályáról és a történtek segítenek elkerülni a hasonló hibákat a jövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET: