hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyar kutatók dolgoznak azon, hogy egyszer magnéziumból készülhessenek a repülőgépek

Az ELTE kutatóinak munkája a klímaváltozás elleni harcban is fontos lehet, mert ha könnyebbek lennének a repülőgépek, kevesebb üzemanyagot használnának fel.

Link másolása

hirdetés

A prágai Károly Egyetem és az ELTE kutatói közösen együttműködve tiszta magnéziumon figyelték meg, hogyan változik az anyagok alakja és szerkezete.

Ennek elsősorban a közlekedésben, például a repülőgépgyártásban lehet később szerepe. Jelenleg a repülőket alumínium alapú ötvözetekből készítik, de a kutatók szerint a közeljövőben talán magnéziumból is készülhetnek majd.

"Kutatócsoportunkban adott a lehetőség, hogy kis méretű mintadarabokat alakítsunk ki és deformáljuk. A magnéziummal cseh kollégák foglalkoznak régóta, nekik ez egy specialitásuk. Ez a legkisebb sűrűségű fém, amit szerkezeti anyagként lehet használni, de ezt a fajta anyagot így még nem vizsgálta senki" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán, a Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoport vezetője, az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének adjunktusa. Az eredményeikről a kutatók a Materials&Design folyóirat májusi számában számoltak be.

"A magnézium kristályszerkezete speciálisabb az alumíniuménál. Ezáltal a deformációs mechanizmusai is bonyolultabbak, így nehezebb belőle jobb szerkezetű anyagot csinálni. Ezeknek a deformációs mechanizmusoknak a pontos megértése azonban segíthet abban, hogy kifejlesszünk a gyakorlatban is használható, kisebb sűrűségű szerkezeti anyagokat" - mondja a kutatás vezetője.

Egy ilyen áttörés a klímaváltozás elleni harcban is kiemelkedő szerepet játszhatna, hiszen ha a repülőgépek magnéziumból készülnének, akkor könnyebbek lennének, így kevesebb üzemanyagot használnának fel, és kevésbé lennének szennyezőek.

"A fémeknek az a nagyon fontos tulajdonsága sok más kemény anyaggal ellentétben, hogy maradandóan képesek vagyunk formálni. Kemény szerkezet például az üveg is, de a kialakított forma után nem vagyunk képesek mondjuk hajlítani, mert eltörik. A különbség az, hogy a fémet tudjuk, hiszen el tudunk görbíteni egy kanalat, ami úgy marad, és nem törik el. Az, hogy maradandó alakváltozásra is képes legyen egy anyag, a különböző felhasználási eljárásokban nagyon fontos tulajdonság" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán.

Maradandó alakváltozásra azért képes a fém, mert kristályos a szerkezete, ugyanis szabályos elrendezésben helyezkednek el az atomok benne. A különböző deformációs mechanizmusok következtében a kristályszerkezet meg tudja az alakját változatani. "A legjellemzőbb egy úgynevezett diszlokációs mechanizmus, amivel a fémek többsége deformálódik. A másik ilyen speciális folyamat az ikresedés."

hirdetés

Ezzel kísérleteztek a magyar kutatók.

A kísérlet során a magnéziumban a maradandó alakváltozást ikresedési folyamattal érték el, amely során két, egymáshoz képest tükrözött kristályrácsot választottak el. Egy lapos gyémántfej segítségével nyomták össze a mintadarabot. A deformáció során világosabb tartományok - ikresedett régiók - jelentek meg az anyagban, amelyek lavinaszerűen alakulnak ki, majd egy bizonyos méretet elérve megáll a növekedésük.

"Az anyag rétegenként átugrik egy sort, mindig a következő atomsor rendeződik egy új helyre, ezáltal megváltozik a fém alakja. Ami fontos, hogy ez a deformáció csak bizonyos irányokban tud megtörténni, mivel a kristályszerkezete nem olyan szimmetrikus, mint például az alumíniumnak, ezért csak bizonyos irányokba szeret deformálódni, az ikresedés nem tud minden irányba végbemenni" - mondja a kutatás vezetője.

A tanszéken több éves fejlesztőmunka előzte meg a kísérletet. Ki kellett ugyanis fejleszteni azt az eszközt, amivel a deformációt el tudták végezni.

"A minta kialakításához olyan mikroszkópra van szükség, amiből csak néhány van Magyarországon. Ebben nem csupán felnagyítva tudunk megvizsgálni egy adott anyagot, hanem ionokkal bombázva el is tudjuk porlasztani azt. Magát az eszközt, amivel a deformációt végeztük, mi fejlesztettük ki, majd behelyeztük ebbe a mikroszkópba."

A deformációs eszköz, mely jelenleg egyedülálló Magyarországon, alkalmas mikronos méretű anyagok nanométer (azaz néhány atomtávolság) pontosságú deformációjára, miközben az ehhez szükséges parányi erőhatásokat is képes megmérni.

Az ELTE Anyagtudományi Kiválósági Program keretében dolgozó kutatók következő lépésben az általuk készített eszköz piaci alkalmazását tervezik, ezenkívül a mintákat felmelegített állapotban, különböző hőmérsékleten vizsgálják majd.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Link másolása

hirdetés

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.

hirdetés

A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

31 év után lehet, hogy el kell búcsúznunk a Hubble-től

Keresik a hiba okát, de ha a Földről nem sikerül működésre bírni a műholdat, elképzelhető, hogy csak utódja, a várhatóan novemberben induló James Webb teleszkóp fogja pótolni a híres szerkezetet.

Link másolása

hirdetés

Meghibásodott, és a tartalék számítógépe sem reagál a Hubble űrtávcsőnek. Nem biztos, hogy sikerül megjavítani - írja az Időkép.

Súlyosan meghibásodott az 1990 áprilisában felbocsátott Hubble csillagászati műhold, mely több, mint 3 évtizede közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végzi észleléseit, és szolgáltat hatalmas mennyiségű információt a kozmoszról az emberiség számára.

A betegeskedő űrteleszkóp rendszerét a NASA június közepe óta próbálja távolról újraindítani, ezidáig sikertelenül. A tartalék számítógép az eredetihez hasonló hibát mutatja.

Hasonló probléma korábban 2008-ban is előfordult, akkor a tartalék elemek megoldották a dolgot, majd 2009-ben egy űrséta során új tartalék gépet szereltek be. Ez azonban most nem hozott sikert az újraindítás kapcsán.

A NASA szakemberei még keresik a hiba okát, igyekeznek feléleszteni a Hubble-t, űrhajós legénységgel tervezett űrsétáról azonban nincs hír. Amennyiben a Földről nem sikerül működésre bírni a műholdat, elképzelhető, hogy csak utódja, a várhatóan novemberben induló James Webb teleszkóp fogja pótolni a csillagászati megfigyelésekben keletkezett "tátongó űrt".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: