News here

TUDOMÁNY

Legóból gyárt műkarokat egy testi fogyatékossággal született férfi

Világéletében szeretett legóval játszani, mára a célja, hogy másoknak is segíthessen a megfizethető, mégis strapabíró robotkarokkal.

Link másolása

David Aguliar (művésznevén: Hand Solo) fiatal mérnök, aki annak ellenére vitte sokra szakmájában, hogy fogyatékkal született. Már csecsemőkorában lengyel-szindromát (a magyarban is gyakran: Poland-szindrómát) diagnosztizáltak nála. Egy általában féloldalasan jelentkező mellkasfejlődési rendellenességet, ami miatt jobb karja is csak csökevényesen nőtt ki. (Egy hasonló betegséggel élő nőről EBBEN a cikkünkben írtunk.)

„Bántottak az iskolában. Azt mondták, anyám hibája, hogy ilyen lettem. De előfordult az is, hogy felém dobtak egy labdát azzal, hogy kapjam el a jobb kezemmel”

– meséli betegségéből adódó gyerekkori traumáit az andorrai születésű David. Testi hátránya ellenére a gyerekek átlagos életét igyekezte élni, és csökevényes karja ellenére egyik kedvenc tevékenysége a legózás volt.

„Ötéves koromban kaptam az első készletemet. A szüleim rájöttek, hogy ez nagyszerű módja a kézügyességem fejlesztésének. Én pedig csak játszottam, repülőket és autókat építettem. Még egy gitárt is összeraktam” – meséli.

Az önfeledt legózás aztán komolyabb irányt vett: Aguliar már 9 éves korában kezdetleges karprotézist épített. Első ilyen jellegű szerkezete egy egyszerű doboz volt, amibe bele tudta tenni csonka karját. Néhány évre úgy tűnt, "kinőtt" a legózásból, de hamarosan újra a régi szenvedély felé fordult,

17 évesen pedig elkészített egy olyan protézist, amiben már ujjak, motor és nyomásérzékelő volt, és aminek könyökcsuklója segítségével már kisebb tárgyakat is fel tudott venni.

David Aguilar 'Hand Solo'

David egyébként azt mondja, mielőtt megépítette első kezdetleges műkarját, családjával már eldöntötték, hogy nem fog protézist használni. Elmondása szerint túl drága lett volna, és a társadalombiztosítás sem fedezte. Végsősoron pedig úgy gondolta, anélkül is jól elboldogul.

„Azóta több új verziót készítettem. A legújabb modellem, az MK-V az eddigi legfejlettebb és legkényelmesebb. Vezérlőegységgel rendelkezik, amely képes parancsokat küldeni és fogadni a karon lévő érzékelőktől a motorokhoz, izomszerűen összehúzódó kábelekkel” – írja a fiatal mérnök, aki azóta közösségi oldalain is előszeretettel mutatja be tanulmányát. Mint mondja, sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a karok bírják-e a terhelést, de kiderült, jobban, mint gondolta volna.

„Kíváncsi voltam, mennyire strapabíróak a karok, ezért az egyikkel elkezdtem ütni a falat. Végül sikerült eltörnöm – a falat”

– meséli meggyőző történetét.

Mint kiderült, David odavan a tudományos-fantasztikus és a szuperhős mozikért is, ezért is lett a közösségi médiában használt neve a Han Solóhoz hasonló Hand Solo. Találmányait pedig MK-nak, Vasember híres ruházata után nevezte el. Róla és édesapjáról dokumentumfilm is készült, nemrég pedig befejezte az önéletrajzát is.

Fő célja azonban, hogy a drága és nem mindig támogatott protézisok helyett az embereknek megfizethető, mégis minőségi és tartós műkarokat gyárthasson.

(The Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Gombafertőzés miatt kellett amputálni a 9 éves kislány orrát, a helyreállító műtétet viszont már nem végezték el a magyar orvosok
A kockázatos beavatkozást végül egy detroiti sebész vállalta, aki a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Link másolása

Egy kilenc éves magyar kislány felkavaró történetével foglalkozott több amerikai hírportál - szúrta ki a HVG. Alíznak egy gombafertőzés miatt amputálni kellett az orrát, a magyar orvosok azonban csak 18 éves korától végezhették volna el a lányon az arcplasztikai műtétet. Ezért végül a családnak Detroitig kellett utazni.

Alízt 4 éves korában akut limfoid leukémiával diagnosztizálták, ezért egy éven át kemoterápiás kezelést kapott. Mivel azonban a betegség később kiújult ezért egy újabb, már erősebb kezelést is kapott.

Eközben azonban

annyira legyengült az immunrendszere, hogy a Szegedi Gyerekklinikán elkapta a Mucormycetes nevű gombafertőzést, ami az orrüregét, a tüdejét, az agyát és a szájpadlását is megtámadta.

Ebből Alíz tíz hónap alatt gyógyult ki. A fertőzés miatt azonban orrában és a kemény szájpadjában elhaltak a szövetek, így ezeket végül az orvosoknak el kellett távolítaniuk.

A szülők szerették volna, ha egy plasztikai beavatkozással az orvosok helyreállítják kislányuk arcát. Erre azonban itthon nem volt lehetőség, mert Magyarországon csak 18 éves kortól hajtanak végre ilyen műtéteket.

Alíz szülei az interneten kerestek segítséget, és végül itt akadtak rá a detroiti Corewell Health William Beaumont Egyetemi Kórház sebészére, Kongkrit Chaiyasatéra, aki elvállalta a kockázatos műtétsorozatot.

Az orvos a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Az első beavatkozásra október 6-án, a másodikra november 4-én került sor. Chaiyasatéra szerint jövő nyárra lehetnek túl az Alízra váró összes műtéten, de később is szükség lehet még további beavatkozásokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: