Joe Bident terheli a felelősség Afganisztán összeomlásáért – mondja az ottani amerikai erők egykori főparancsnoka

Szombat este hatalmas tömeg előtt beszélt Magyar Péter Pécsen. A Tisza Párt nagygyűlésének egyik résztvevője az utóbbi napok fejleményeiről azt mondta, tart tőle, hogy Orbán Viktor az ukrán veszély hangoztatásával akarja elérni, hogy ne legyenek választások.

A válaszolók többsége szerint a magyar miniszterelnöknek már nincs esélye, hogy fordítson. Azt a hírt viszont sokan felháborítónak tartják, ami szerint Putyin GRU-tiszteket küldött Budapestre, hogy befolyásolják a választásokat.

„Ez egy undorító dolog már. Gyakorlatilag akkor Magyarország nem szuverén ország” – reagált a hírre egy megkérdezett.

Zelenszkij kirohanását a legtöbben elítélték, de nem gondolják, hogy az ukrán elnök valóban Orbán Viktor életére törne. „Szerintem nem így gondolta, dűbből gondolta. Nem egy fenyegetés volt, hanem most már elege van az Orbánból” - mondta az egyik válaszoló.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Tóth Zoltán választási szakértő elemezte a választási esélyeket, különös tekintettel az egyéni választókerületekre.

A szakértő szerint az, hogy szinte mindenhol 6-7 jelölt indul, elsősorban a választóknak jó, mert nagyobb a választék. „A választópolgároknak mindenképpen jó, mert a szíve szerint választhat legalább nem csak a két nagyból, hanem más pártok jelöltjeiből is. És ez a demokráciának biztosan jót tesz” – mondta, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy mind be is jutnak a parlamentbe.

Úgy látja, a parlamenti pluralizmus akár egy kétpárti rendszer irányába is „soványodhat”.

Tóth Zoltán szerint reális esélye a parlamenti küszöb átlépésére a két nagy párton, a Fideszen és a Tiszán kívül a Mi Hazánknak van, és esetleg a Demokratikus Koalíciónak. „Másnak szerintem nincs esélye arra, hogy megugorja az 5%-os parlamenti küszöböt az országos listás szavazatai alapján” – jelentette ki.

A szakértő állítja, a kormányváltó erőknek kedvez, ha sokan vannak az indulók, és az is, ha magas a választási részvétel.

A függetlenként induló, de korábban pártszínekben politizáló képviselők esélyeiről szólva a szakértő úgy fogalmazott, hogy ők gyakran hajlamosak túlértékelni a személyes ismertségüket és érdemeiket. „Holott Magyarországon párt támogatás nélkül, tömegmozgalom támogatása nélkül nem lehet választásokat nyerni egy 80-90 ezes egyéni választókerületben” – állítja Tóth Zoltán.

Bár elismeri, hogy a személyes kvalitások, mint a választókkal való kapcsolattartás, pozitívak, de önmagukban nem elegendőek. „A főszabály az, hogy tömegtámogatás kell, és ezt jelen pillanatban csak a pártok, illetőleg tömegmozgalmak tudják elérni” – mondta.

A pénz szerepét is kiemelte, különösen azután, hogy a Fidesz megszüntette a kampányfinanszírozás felső határát. „Az amerikai szóhasználat szerint egy szavazat egy dollár. De mint tudjuk már nem egy dollár, már többet kell adni érte.”

Arra a felvetésre, hogy a jelölteknek nyilatkozniuk kell a külföldi támogatások elutasításáról, a szakértő azt mondta, hallott olyan módszerekről, amelyekkel ezek a szabályok kijátszhatók. „Én eddig legalább tízféle olyan módszert hallottam, amivel ki lehet játszani ezeket a szabályokat, annélkül, hogy annak büntetőjogi vagy egyéb következménye lenne” – fogalmazott. Szerinte ez főleg a kormánypártra érvényes, bár ők ezt tagadják.

Tóth Zoltán szerint egy ismeretlen, de tiszás jelöltnek is nagy esélye lehet a győzelemre.

Ugyanakkor hozzátette, a Fidesz 2,5 milliós tábora is jelentős, és az országban nem egyenletesen oszlik el sem a 3 millió, sem a 2,5 millió választópolgár, így ők is sok helyen győzhetnek.

Tóth Zoltán azt állítja, aki a legtöbb egyéni kerületet nyeri, az alakíthat kormányt, mivel a kormányzati súly ezekből a körzetekből származik. „Így érthető, hogy egy nagyon nagy esélye van jelen pillanatban már a Tiszának akár egy kétharmados parlamenti többség elérésére is” – jelentette ki.

A szakértő szerint a végeredményt befolyásolhatja, ha a Mi Hazánk és a DK is bejut a parlamentbe, mert az általuk elnyert mandátumok csökkentik a két nagy párt által megszerezhető képviselői helyek számát. Valószínűleg 7-8 mandátumot elérnek, tehát összesen akár 16 mandátumot is le kell vonni a 198-ból.

A választás tisztaságát ellenőrző nemzetközi megfigyelőkről szólva Tóth Zoltán elmondta, a legfontosabb nem a helyszíni jelenlét, hanem a jogi környezet előzetes tanulmányozása. Véleménye szerint ehhez mintegy tízezer oldalnyi joganyagot – alkotmányt, választási és pártfinanszírozási törvényeket, bírósági gyakorlatot – kellene áttanulmányozni. Ezt követően érdemes interjúkat készíteni, bár szerinte Magyarországon „nincsenek független választási szervek, még a Kúria sem az”.

A szakértő szerint a megfigyelőknek az ország választási hagyományaival is tisztában kell lenniük. „Magyarországon ez azért fontos, mert gyakorlatilag 30 éve csalnak a választásokon, és azért jó ezzel tisztában lenni, hogy ott mennyire van kultúrája a választási csalásnak egy adott országban” – mondta.

A szakértő szerint a nemzetközi szervezeteknek, például az EBESZ-nek nincs jogi szankciós lehetősége, az Európai Uniónak pedig egyelőre nincsenek saját megfigyelői. Politikai szankciók lehetnének, de szerinte a felelősségre vonást belföldön kellene elkezdeni. „Ki a felelős azért, hogy lejt a pálya? Ezért a Fidesz a felelős, és nyilván azok az országgyűlési képviselők, akik az ilyen lejt a pálya törvényt megalkották, azoknak személyes politikai felelősséget is kell viselni” – vélekedett.

Arra a felvetésre, hogy az Orbán-rendszer azt csinál, amit akar, a szakértő igennel felelt. „Jelen pillanatban ez egy következmények nélküli ország, de hát ezt látjuk a napi politikai kampány eseményekből is” – zárta gondolatait.

Miközben tankerek vesztegelnek a Hormuzi-szoros bejáratánál, a világpiaci olajár március 9-én reggel hordónként 114-116 dollár fölé is emelkedett, majd a délelőtti órákra 107,5 dolláron stabilizálódott. Ez egyetlen nap alatt 15 százalékos drágulást jelent.

– mondta el Holoda Attila energiaszakértő a Telexnek.

Míg a földgázmezők kitermelése egyszerűbben megszakítható, egy olajmező leállítása technológiai zavarokhoz vezet: a pórusokba víz jut, és több lesz a visszamaradó, nehezen kinyerhető készlet.

Ez a helyzet élesen eltér a 2020 tavaszán tapasztaltaktól, amikor a Covid miatti kereslet-összeomlás vezetett árzuhanáshoz. Most a kereslet élénk, csupán a szállítás akadozik. A nemzetközi tengerhajózási térképek is ezt igazolják: a Hormuzi-szoros mindkét bejáratánál hajók torlódtak fel, miközben megnőtt a forgalom Ausztrália környékén, amely nagy LNG-exportőrként Katar kieső szállításait is pótolhatja.

A lap emlékeztet, hogy

Ázsia most akár felárral is venne olajat és földgázt Észak-Afrikából, de az alternatív útvonalak is kockázatosak: vagy meg kell kerülni Afrikát, vagy át kell kelni a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszik rendszeresen támadnak hajókat.

A térségből nem érkezik elég dízel, amelynek ára Rotterdamban közel megduplázódott, de a kerozin és a savanyú nyersolajból készített kénsav piacán is gondok vannak. Ez utóbbi alapanyagot a bányászat és a műtrágyaipar is használja, és mivel veszélyes anyagról van szó, a felhasználók jellemzően alacsony készleteket tartanak.

A piac abban bízik, hogy az Egyesült Államoknak sem érdeke a magas olajár, mivel az infláció sosem tesz jót a regnáló hatalomnak, ráadásul Trump a kampányában pont az infláció letörését ígérte. A közeledő félidős kongresszusi választások miatt az elnök az őszre már biztosan az árak normalizálódásában érdekelt. Ha végre elhallgatnak a fegyverek, az élelmiszerimportja és a kőolajexportja miatt Irán vélhetően gyorsan megnyitja a szorost - írja a lap saját elemzésében.

Az iráni vezetés hétfőn kora reggel jelentette be: a tíz napja meggyilkolt Ali Hámenej ajatollah helyére a fia, az 56 éves Modzstaba Hámenej lép. A bejelentést követő órákban elszabadult az olajár, gyengülésnek indult a forint, zuhanni kezdtek az ázsiai és az európai tőzsdék, Dél-Koreában a kereskedést is fel kellett függeszteni. A G7-ek pénzügyminiszterei hétfőn rendkívüli egyeztetést tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség által koordinált stratégiai olajtartalékok közös felszabadításáról.

A döntés a háborús válság közepette egyszerre üzen folytonosságot, a hatalom körein belüli összezárást és a keményvonalas politika fenntartását – írja a New York Times. A Washington Post is úgy látja, hogy Modzstaba megválasztása megszilárdítja a keményvonalas teokratikus uralmat, és jelzi a Forradalmi Gárda hatalmas befolyását az ország vallási és politikai életére, miközben nyíltan dacol Donald Trump amerikai elnökkel.

Az új legfőbb vezető személyét még Iránon belül is rejtély övezi. Az 56 éves, eddig a nyilvánosság elől nagyrészt rejtőzködő Modzstaba 1969-ben született Meshedben. Neveltetését a síita klérus közegében kapta, a nyolcvanas évek végén rövid ideig szolgált a Forradalmi Gárda kötelékében az irak–iráni háború végső szakaszában. A kilencvenes évektől az iráni vallási és politikai élet központjának számító Kom város szemináriumában tanult, ahol több befolyásos, radikális nézeteiről ismert ajatollah köréhez került közel.

Elemzők szerint egyfajta „kapuőrként” működött, aki apja nevében felügyelte a hírszerzési, biztonsági és propagandaapparátust, miközben saját, lojális hálózatot épített ki a fiatalabb generációs keményvonalasokból.

Szerepe a 2005-ös és 2009-es elnökválasztások idején került először a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába. A 2005-ös választás után Mehdi Karrubi reformista politikus nyílt levélben vádolta meg azzal, hogy a Forradalmi Gárda és a Baszidzs milícia mozgósításával avatkozott be a választásba Mahmúd Ahmadinezsád javára. A 2009-es, vitatott eredményű választást követő tömegtüntetések idején, a „zöld mozgalom” eseményein pedig már az egyik legismertebb, személyre szóló jelszó neki szólt Teherán utcáin: „Modzstaba, halj meg, és sose legyél legfőbb vezető!”

Az Egyesült Államok 2019-ben szankciókat vetett ki rá, mondván, apja vezetői feladatai egy részét ráruházta, ő pedig szorosan együttműködött a Forradalmi Gárda Kudsz-erőivel és a belbiztonságért felelős Baszidzs félkatonai szervezettel, hogy „előmozdítsa apja destabilizáló regionális törekvéseit és elnyomó hazai céljait”.

Modzstaba ritkán szólal meg vagy jelenik meg nyilvánosan, de mostantól nemcsak Irán vallási és politikai vezetője, hanem a fegyveres erők főparancsnoka is.

A döntést a 88 vezető síita klerikusból álló Szakértők Gyűlése hozta meg, állítólag már napokkal korábban. Csakhogy a gyűlés tagjai megosztottak voltak abban, hogy a háborús helyzetben bejelentsék-e. Sokan túl veszélyesnek tartották ezt az izraeli fenyegetések miatt.

Az Izraeli Védelmi Erők a bejelentés előtt arra figyelmeztettek, hogy „Izrael továbbra is nyomon követ bármely utódot és bárkit, aki utódot akar kijelölni”, és nem haboznak célba venni a tanácskozáson résztvevőket.

A választás azt jelzi, hogy a felső papság, a nagyhatalmú Iszlám Forradalmi Gárda és befolyásos politikusok, köztük Ali Laridzsáni, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője összezártak a válság idején.

„Modzstaba megválasztása az apjával való folytonosság választása is, és ő a többi jelöltnél felkészültebb arra, hogy gyorsan megszilárdítsa a hatalmat és ellenőrzése alá vonja a rendszert” – mondta Vali R. Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője.

Az iráni kormány közlése szerint a háború kezdete óta az amerikai és izraeli légicsapások nemcsak Ali Hameneit ölték meg, hanem Modzstaba feleségét, anyját és egyik fiát is.

A néhai ajatollah korábban jelezte, hogy nem akarja, hogy fia kövesse, mivel az 1979-es iszlám forradalom éppen az örökletes hatalomgyakorlás ellen jött létre. A mostani döntést a klerikusok azzal indokolták, hogy miután az ajatollahot Amerika és Izrael ölte meg, fia megválasztása az ő örökségének állítana emléket.

„Modzstaba most a legbölcsebb választás, mert behatóan ismeri a biztonsági és katonai apparátusok működtetését és összehangolását. Már eddig is ő volt ezért felelős” – mondta Mehdi Rahmati teheráni elemző a New York Times-nak. A döntés ugyanakkor tovább polarizálhatja a mélyen megosztott társadalmat.

Alan Eyre, aki az Obama-kormány idején az amerikai külügyminisztérium Irán-ügyekért felelős tisztviselője volt, a Washington Post-nak arról beszélt, „eltart majd egy ideig, amíg Modzstaba valódi hatalmat gyakorol és kiépíti a saját hatalmi bázisát”, és szerinte

Behnam Ben Taleblu, a Foundation for Defense of Democracies Irán-programjának igazgatója szerint a kinevezés azt mutatja, hogy a rezsim keményedik, ugyanakkor óriási nyomás alatt áll. Modzstaba a háború kezdete óta nem mutatkozott nyilvánosan, és apjának még nem tartottak állami temetést. „A rezsim még küzd – mondta Taleblu –, de fél is.”

A választási folyamat során más jelöltek is felmerültek, köztük a mérsékeltnek tartott Alireza Arafi klerikus és Hasszán Homeini, a forradalom alapítójának unokája.

„Ha van valaki, aki képes lehet valamiféle enyhülés felé mozdulni az Egyesült Államokkal, az ő – bármely más személy ellenállásba ütközne a hatalmi elittől és a konzervatívoktól. Szándéka, hogy szerkezeti változásokat hozzon” – nyilatkozta Abdolreza Davari, egy Hamenejhez közel álló politikus.

Washington reakciója bizonytalan. Donald Trump elnök egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, a harcok kezdete óta annyi lehetséges iráni vezetőt öltek meg, hogy „hamarosan már senkit sem fogunk ismerni”. Arra a kérdésre, mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, így felelt: „Azt hiszem, a legrosszabb az lenne, ha mindezt megcsináljuk, és valaki olyasvalaki veszi át a hatalmat, aki ugyanolyan rossz, mint az előző. Ugye, ez megtörténhet. Nem akarjuk, hogy ez megtörténjen.”

Később az ABC Newsnak arról beszélt, hogy a döntésben neki is szerepet kellene kapnia. „Ha Irán következő legfőbb vezetője nem kapja meg a jóváhagyásunkat, nem marad sokáig hatalmon” – jósolta.