News here

TUDOMÁNY

Hová lettek Einstein agyának részei?

A boncolóorvos magánakciója sem oldotta meg a zsenialitás rejtélyét.

Link másolása

Az egyszerű földi halandókat mindig is érdekelte, hogy mi lakozhat a rendkívüli képességű emberek, a zsenik agyában. Mert az nem lehet, hogy nincs bennük valami fizikailag is látható vagy kimutatható, amitől többek lesznek, mint az átlagos képességű emberek. Ez a kíváncsiság tartja ébren az Albert Einstein agyával kapcsolatos feltételezéseket is.

A Nobel-díjas fizikus 1955. április 18-án halt meg 76 éves korában hasi értágulás következtében a princetoni egyetem kórházában. Végakarata szerint földi maradványait elhamvasztották, majd hamvait ismeretlen helyen szétszórták. Agyát azonban nem adták át az enyészetnek.

Thomas Stoltz Harvey patológus, aki Einstein holttestének boncolását vezette, kivette a tudós agyát, 240 darabra vágta, majd ezek többségét ő maga őrizte több mint 40 évig.

Mára 170 darab ismét a princetoni orvostudományi egyetem szigorú őrizetében van. Az agy további 48, hajszálvékony szelete a philadelphiai Mütter orvostörténeti múzeumban láthatóak. A többi azonban hiányzik – írja a Live Science.

Hogy lehet, hogy a történelem leghíresebb agyának darabjai egyszerűen eltűnnek? A válasz Harvey és mások által is táplált hiedelemben rejtőzhet, mely szerint Einstein agyában volt valami fizikai különlegesség, ezért egy alapos tudományos elemzéssel meg lehetne fejteni zsenialitását.

Harvey ugyanis miután kivette és felkockázta Einstein agyát, elrendelte, hogy egyes darabokat 12, egyenként 200 ultravékony szövetszeletre vágják. Egyik szelet sem volt vastagabb egy fél emberi hajszálnál. Előzőleg még fotókat is készített az egész agyról különböző szögekből. A patológus, az Einstein-család engedélye nélkül, lemezekre helyezte fel az agyszeleteket, majd odaadta több kutatónak, hogy reményei szerint fedezzék fel az agy rejtett titkait.

Harvey személyesen szállított számos mintát az Egyesült Államokon és Kanadán keresztül, míg az agy megmaradt részét egy korsóba tette, amelyet gépkocsijában, egy kartondobozban rejtett el. Amikor útjai véget értek, Harvey a megmaradt agydarabokat otthonában különböző korsókba helyezte el.

Végül 1998-ban adta vissza „gyűjteményét” a princetoni egyetemi kórháznak, 43 évvel azután, hogy magához vette Einstein agyát.

Napjainkban a tudósok csak akkor tekinthetik meg a zseni agyát, ha valami egészen különleges kutatási tervet mutatnak be a kórháznak.

Sikerült-e Harvey akciója által rájönni Einstein titkaira? Számos tanulmány jelent meg a fotókról és a mintákról, amelyeket a patológus szétosztott, először 1985-ben. Ezek a tanulmányok kisebb eltéréseket mutattak Einstein agyszerkezete és a nem-zsenik agyának kontroll-csoportja között.

Ilyen volt egy plusz barázda Einstein homloklebenyén – az agynak ezt a részét hozzák összefüggésbe az aktív memóriával és a tervezéssel – és bizonyos zónákban nagyobb neuronkoncentrációt találtak, amely vélhetően a gyorsabb információ-feldolgozást teszi lehetővé.

Sok kutató, akiknek Harvey agyszeleteket adott, azóta visszaszolgáltatták azokat Princetonnak. Egyes szétosztott darabok azonban nem kerültek elő, nyomtalanul eltűntek. Tehát a teljes igazság Einstein zsenialitásáról alighanem örökre rejtély marad. Maga Harvey sem árulhatja el a megoldást, mivel 2007-ben, 95 éves korában meghalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Gombafertőzés miatt kellett amputálni a 9 éves kislány orrát, a helyreállító műtétet viszont már nem végezték el a magyar orvosok
A kockázatos beavatkozást végül egy detroiti sebész vállalta, aki a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Link másolása

Egy kilenc éves magyar kislány felkavaró történetével foglalkozott több amerikai hírportál - szúrta ki a HVG. Alíznak egy gombafertőzés miatt amputálni kellett az orrát, a magyar orvosok azonban csak 18 éves korától végezhették volna el a lányon az arcplasztikai műtétet. Ezért végül a családnak Detroitig kellett utazni.

Alízt 4 éves korában akut limfoid leukémiával diagnosztizálták, ezért egy éven át kemoterápiás kezelést kapott. Mivel azonban a betegség később kiújult ezért egy újabb, már erősebb kezelést is kapott.

Eközben azonban

annyira legyengült az immunrendszere, hogy a Szegedi Gyerekklinikán elkapta a Mucormycetes nevű gombafertőzést, ami az orrüregét, a tüdejét, az agyát és a szájpadlását is megtámadta.

Ebből Alíz tíz hónap alatt gyógyult ki. A fertőzés miatt azonban orrában és a kemény szájpadjában elhaltak a szövetek, így ezeket végül az orvosoknak el kellett távolítaniuk.

A szülők szerették volna, ha egy plasztikai beavatkozással az orvosok helyreállítják kislányuk arcát. Erre azonban itthon nem volt lehetőség, mert Magyarországon csak 18 éves kortól hajtanak végre ilyen műtéteket.

Alíz szülei az interneten kerestek segítséget, és végül itt akadtak rá a detroiti Corewell Health William Beaumont Egyetemi Kórház sebészére, Kongkrit Chaiyasatéra, aki elvállalta a kockázatos műtétsorozatot.

Az orvos a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Az első beavatkozásra október 6-án, a másodikra november 4-én került sor. Chaiyasatéra szerint jövő nyárra lehetnek túl az Alízra váró összes műtéten, de később is szükség lehet még további beavatkozásokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: