hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan vált komolyan vehető teóriává, hogy egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a koronavírus?

Ami kezdetben képtelen összeesküvés-elméletnek tűnt, ma már sok tudós és politikus szerint egy lehetséges magyarázat. De egyelőre perdöntő bizonyítékkal senki sem állt elő.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-világjárvány eredetére másfél évvel kirobbanása után sem sikerült hitelt érdemlően fényt deríteni, holott ez több milliárd embert tudna megnyugtatni, és/vagy felkészíteni a jövőbeli hasonló esetekre. Több mint 3 millió halott és a globális gazdasági válság után érthető, hogy válaszokat vár az emberiség.

Ezalatt a 18 hónap alatt, mint ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, számtalan összeesküvés-elmélet született, kezdve onnan, hogy az egészet Bill Gates kezdeményezte, hogy mikrochipet ültethessen mindenkibe, egészen odáig, hogy a vírust a Vuhani Virológiai Intézetből (WIV) szabadították a világra. A konteók többségét a józanul gondolkodók elvetették. A vuhani labor elméletét azonban ma már komolyan vizsgálják.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy mind a mai napig nem sikerült megtalálni a vírus természetes forrását.

A Washington Post szerint az első tweet, amely azt sugallta, hogy Kína alkotta meg a vírust, 2020 január 5-én jelent meg. Egy @GarboHK nicknevű felhasználó azt írta: „18 évvel korábban Kína közel 300 hongkongit ölt meg SARS-vírussal, a fertőzéseket eltitkolták, és hagyták, hogy a kínai turisták utazzanak a világban, és terjesszék a vírust. Ma a gonosz rezsim ismét lecsap egy új vírussal”.

Ezt még senki nem vette komolyan, de nem sokkal később a Daily Mail címoldalán hozta a hírt, a vuhani laboratóriumban tényleg veszélyes vírusokat tanulmányoztak, többek között a SARS és az ebola vírusát. Az amerikai biobiztonsági szakemberek ráadásul a lap szerint már 2017-ben figyelmeztettek annak a veszélyére, hogy esetleg elszabadulhat onnan egy kórokozó.

Ugyanekkor jelent meg a Lancetben kínai kutatók tanulmánya, amely az első 41, vuhani kórházban ápolt beteg vizsgálatából született. Megállapították, hogy 13 fertőzöttnek - köztük a legelső regisztráltnak - semmilyen kapcsolata nem volt azzal a halpiaccal, ahonnan a hivatalos kínai magyarázat szerint a koronavírus-fertőzés eredhetett.

hirdetés
2020. február 6-án azután Potao Hsziao, a dél-kínai műszaki egyetem molekuláris biomechanika-kutatója egy cikkben azt állította, hogy a koronavírus valószínűleg a vuhani laboratóriumból származik, és a kísérletek során bekövetkezett balesetre utalt. Néhány héttel később azonban visszavonta cikkét, miután a kínai hatóságok azt hangoztatták, hogy nem történt baleset.

Kína ezután ahol csak tudta, cáfolta az elméletet. A WIV kutatói például a Nature-ben számoltak be arról, hogy a világszerte terjedő vírus a denevérektől eredhet, mivel a SARS-CoV-2 genomja 96,2%-ban megegyezik a denevér-koronavírusáéval. Nem sokkal később a Lancetben 27 tudós tett közzé nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy a koronavírus természetes eredetű, és elítélték az ennek ellentmondó teóriákat.

Ennek ellenére egy március 27-i amerikai katonai hírszerzési jelentésben ismét felbukkant az az elmélet, hogy az új koronavírus a kínai laboratórium biztonsági szabályainak megsértése miatt szabadulhatott el. A következő hetekben Donald Trump elnök, majd Mike Pompeo külügyminiszter is szóba hozta ezt a verziót. Pompeo az ABC-nek adott interjúban egyenesen arra utalt, hogy nem ez az első eset, amikor kínai laboratóriumi hiányosságok vírusfertőzésnek tették ki a világot.

Július 4-én a londoni Times jelentette, hogy a koronavírussal 96%-ban azonos vírust találtak 2012-ben egy elhagyott kínai rézbányában. Akkor hat ember kapott tüdőgyulladást, közülük hárman meghaltak, miután a denevérürüléket kellett kilapátolniuk a bányából. A cikk szerint ezt a vírust 2013-ban begyűjtötték, majd a WIV-ben tárolták.

Válaszul Si Cseng-li interjút adott a Science-nek, amelyben a professzornő leszögezte: a WIV egyetlen dolgozója és diákja sem fertőzödött meg, és bocsánatkérésre szólította fel Trump elnököt. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos koronavírus-kutatásokat 2-es biobiztonsági szinten végeztek el, nem a legszigorúbb 4-es szinten.

Tavaly novemberben David A. Relman, a Stanford egyetem mikrobiológusa a PNAS-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus eredettörténetéből hiányzik néhány kulcsfontosságú részlet, például a vírus részletes közelmúltbeli fejlődésének bemutatása, legközelebbi őseinek beazonosítása, és nem utolsósorban az első emberi fertőzés helye, ideje, és az átadás mechanizmusa.

2021. január 15-én, néhány nappal Donald Trump hivatali idejének lejárta előtt az amerikai külügyminisztérium kiadott egy tájékoztatót a WIV-ről, amelyben leszögezik: az amerikai kormánynak jó oka van azt hinni, hogy a vuhani intézet több kutatója már 2019 őszén, a járvány első regisztrált esete előtt megbetegedett, és olyan tüneteket produkáltak, amelyek mind a covid-19-nél, mind a szezonális influenzánál előfordulnak.

Idén februárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége Vuhanban járt. A szervezet és a kínai kormány közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették:

„Az eredmények azt sugallják, hogy a laboratóriumi baleset feltételezése rendkívül valószínűtlen magyarázat a vírus emberek közti elterjedésére.”

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azonban aggodalmát fejezte ki a WHO-jelentés kapcsán és olyan független vizsgálatot szorgalmazott, amelyben a szakértők jelentésébe nem avatkoznak be a kínai hatóságok és nem másítják meg azt. „A járvány jobb megértéséért és azért, hogy felkészülhessünk a következőre, Kínának hozzáférhetővé kell tennie adatait a járvány legelső napjaitól kezdve. - mondta.

Március 4-én a világ számos vezető tudósa intézett nyílt levelet a WHO-hoz, amelyben szintén új vizsgálatot követeltek a vírus eredetéről, mert az előzőt hiányosnak tartották.

Március 22-én az Australian számolt be arról, hogy a korábbi cáfolatok ellenére a WIV több koronavírus-kutatóját már 2019 novemberében covid-19-re jellemző tünetekkel szállították kórházba.

A CBS 60 Minutes című műsorában pedig Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó titkosszolgálati jelentéseket idézve azt állította, az intézet közvetlen parancsot kapott Pekingtől, hogy semmisítsék meg az összes vírusmintát, és nem is akarták megosztani azok génszekvenciáját.

Május 5-én Nicholas Wade, a New York Times korábbi tudományos újságírója a Bulletin of the Atomic Scientist-ben ismét a laboratóriumból kiszabadult vírus teóriája mellett tette le voksát. Mindenekelőtt a vírus-szekvencia úgynevezett furin hasítási helyét hozta fel erre utaló jelként.

Fertőzéskor a vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejthez. A tüske két összekapcsolt félből áll, az egyik feladata a célpont megtalálása, a másiké, hogy lehetővé tegye a vírus összeolvadását az emberi sejttel. Ez azonban csak akkor aktiválódik, ha a feleket elválasztják. Míg a hagyományos SARS vírus esetén ez a szétválasztás csak nehezen történik meg, a SARS-CoV-2-ben a tüske két felét elválasztó rész pont azt a négy aminosavat tartalmazza, és pont abban a sorrendben, ami aktiválja az emberi szervezetben jelen lévő egyik fehérjevágó enzimet, a furint. Wade szerint nagyon valószínűtlen, hogy a furin hasítási hely természetes úton alakult ki, még ha nem is teljesen lehetetlen. Ráadásul abban a formában, ahogy a SARS-CoV-2-ben jelen van, főként laboratóriumokban használják.

Két héttel ezelőtt újabb nyílt levél jelent meg 18 jeles tudós aláírásával a Science-ben. Új vizsgálatot követelnek, mivel úgy látják: jelenleg mind a laboratóriumból való kiszabadulás, mind pedig az állatról emberre való terjedés elmélete egyformán hihetőnek tűnik.

Május végén Joe Biden utasította a hírszerzést, hogy 90 napon belül mondják meg, honnan ered a koronavírus.

Amíg mindenki a vizsgálat eredményére vár, a Facebook bejelentette, többé már nem tilos azt állítani a felületükön, hogy ember hozta létre a koronavírust. Ezzel tulajdonképpen elismerték, hogy mára ez is egy komolyan vehető lehetőséggé vált, még akkor is, ha perdöntő bizonyíték egyelőre nem került elő az ügyben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Különleges hét következik: a Hold és az óriásbolygók, de a Perseidák hullócsillagzápora is jól látszanak majd az égbolton

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt.
Forrás:Csillagvizsgáló blog, Címkép: Photo by Jason Blackeye on Unsplash - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A csillagászat páratlanul szerencsés tudományterület: értő művelői ugyanis rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni az űr világát az erre fogékonyak számára. Augusztus második teljes hetében különösen jó alkalom nyílik arra, hogy részesei legyünk ennek ennek az élménynek, ugyanis

nemcsak a Hold és az óriásbolygók, de szemet gyönyörködtető mélyég-objektumok, és a Perseidák hullócsillagzápora is színesítik majd az éjszakai égboltot.

Ilyen remek időszakokban amatőrök és profik egyaránt távcsövet ragadnak, hogy saját maguk vizsgálhassák a csillagos égboltot vagy, amennyiben lehetséges, mások számára is megmutathassák azt. A számos kisebb-nagyobb rendezvény rendre sokakat mozgat meg a helyi csillagvizsgálókban. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy sokakhoz sajnos el sem jut ezen események híre, pedig igény lenne a csillagászati élményekre. Ebből az okból kifolyólag idén másodjára szervezzük meg az országos kampányt, amelynek címe "Egy hét a csillagok alatt".

A kezdeményezés fő célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét.

Tavaly nyáron első alkalommal szerveztük meg az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot és az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat: a hét éjszaka folyamán országszerte több mint huszonöt helyszínen várták csillagászati bemutatók az érdeklődőket, akik közül több ezren tapasztalhatták meg elsőkézből a csillagászati megfigyelések élményét.

Hajdúböszörményben a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjának rendezvényére több százan látogattak ki.

Az elmúlt hetekben újra egy programsorozatba gyűjtöttük össze a csillagászati eseményeket, hogy aztán minél szélesebb körhöz juttathassuk el ezek hírét. Az egyes programokról pedig itt a Csillagvizsgáló Blogon kedvcsinálókat is olvashattok. Ilyen módon remélhetőleg olyanokat is ki tudunk csalogatni a csillagos égbolt alá, akiket egyébként nem érnek el a tudománynépszerűsítő események – vagy éppen olyanok kapnak kedvet a közösségi csillagászkodáshoz, akik eddig egyedül szemlélték a csillagokat.

hirdetés

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt. A kezdeményezéshez már 30 bemutatóhelyszín csatlakozott. IDE KATTINTVA választatjátok ki azt, ahonnan legszívesebben kémlelhetitek az égboltot.

A térképen a helyszíneket láthatjátok

Gyál határába tavaly Ruszkai Ákos amatőrcsillagász másodmagával szervezett távcsöves bemutatót, a város melletti helyszínre pedig több mint ötvenen látogattak ki a késői órákon.

A csillagvizsgáló helyek listája reményeink szerint még messze nem teljes. A következő napokban még számos csillagvizsgálóval és csillagászati csoporttal fog bővülni a programsorozat. Továbbá várjuk mindazok jelentkezését, akik közelebb szeretnék hozni a csillagok és bolygók világát az érdeklődőkhöz. Ha rendelkezel távcsővel és szívesen osztanád meg az élményedet másokkal, írj nekünk itt vagy a [email protected] email címre.

Ha nem szeretnél lemaradni a programokról, érdemes ellátogatni az Egy hét a csillagok alatt Facebook eseményére, a kezdeményezés oldalán pedig további hasznos tippeket, információkat találhattok hamarosan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
TUDOMÁNY

Megmérték: 1600 fokos is lehet a Föld belsejének a hőmérséklete a víz alatti vulkanikus területeken

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét.
MTI, - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be, és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására" - mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.

hirdetés

A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: