De ha vannak intelligens lények valahol odakint, hogyan tudnánk kapcsolatba lépni velük, és feltételezve, hogy barátok akarunk lenni, hogyan adnánk nekik útmutatást bolygónkhoz?

Számos technika létezik, amellyel a tudósok útbaigazítást küldhetnek távoli idegeneknek, de ami még fontosabb, a kutatóknak ki kell találniuk, hogyan küldhetnek egy olvasható galaktikus térképet vendégeinknek - ami több, mint bonyolult.

„Ha megpróbálod elmondani valakinek, hogy hol vagy, kell néhány közös referenciapont, igaz? Ideális esetben rögzített referenciák" – mondta Héctor Socas-Navarro, az Atlanti-óceán spanyol szigetvilágának, a Kanári-szigetek Asztrofizikai Intézetének asztrofizikusa a Live Science-nek.

„A legtöbb ember azt mondaná, hogy egy erős rádióhullámot sugározzunk ki' – mondta Martin Rees, az Egyesült Királyság királyi csillagásza a Live Science-nek.

Az elektromágneses sugárzás, amely mindent magában foglal a látható fénytől a rádióhullámokon át az infravörösig, az első számú választás volt a Földről szóló információk kozmoszba való sugárzására. Az elektromágneses hullám frekvenciájának finom modulálásával a tudósok egyszerű bináris kóddal összetett üzeneteket küldhetnek. És mivel az elektromágneses hullámok irányítottak, minden intelligens idegen, aki elkap egy ilyen jelet, egyszerűen visszavezetheti a Földre.

Az elektromágneses hullámok különböző típusai közül a rádióhullámok használatosak egy ilyen kommunikációhoz.

A tudósok a múltban rádióhullámokat használtak a földönkívüliekkel való kommunikációs kísérletre. 1974-ben a kutatók rádiófrekvenciás üzenetet sugároztak a Puerto Rico-i Arecibo teleszkópról az M13 csillaghalmaz felé, körülbelül 21 000 fényévnyire. Az üzenet egy egyszerű bináris piktogram volt, amely többek között egy DNS molekula, a Naprendszerünk és egy pálcikaember-figura ábrázolását tartalmazta. Azóta számos rádióüzenetet sugároztak az űrbe, köztük a NASA „Across the Universe" jelét 2008-ban, amely teljes egészében a Beatles névadó dalából állt.

A rádióhullámokkal az egyik lehetséges probléma azonban az, hogy utazás közben gyengülnek vagyis szélesednek, hasonlóan a vízben táguló hullámhoz. Ez azt jelenti, hogy túlságosan halványak lehetnek ahhoz, hogy észrevehető üzenetet hordozzanak, mire elérik a távoli galaxist, állítja MIT Lincoln Laboratóriuma. Célzottabb üzenetért, mondta Svetlana Berdyugina, a németországi Leibniz Napfizikai Intézet asztrofizikusa, látható lézerfény segítségével kell sugároznunk.

A polarizált lézerfényből vagy fényből készült célzott üzenet, amelynek rezgései egyetlen síkon fordulnak elő, sokkal messzebbre utazhat, mint egy rádiójel, anélkül, hogy elenyészne. Mivel azonban az optikai hullámok szorosabban csomagolt jelek, nagyon keskenyek. A tudósoknak hihetetlen pontosságot kell használniuk, amikor elküldik őket. Más szavakkal, már tudnunk kell, hol vannak az idegenek, mielőtt lézeres útbaigazítást küldhetünk nekik.

Egyes tudósok más megközelítést alkalmaztak a csillagközi kommunikációhoz, olyasmit, mint egy kozmikus palackposta, mondta Socas-Navarro. A leghíresebb az arany „Pioneer plakett", amelyet Carl Sagan és Frank Drake asztrofizikusok csatoltak a Pioneer 10 szondához 1972-ben, írja a Planetary Society. A következő évben egy második, azonos plakettet is szereltek a Pioneer 11-re. Ezek a lemezek két emberi figurát ábrázolnak – egy férfit és egy nőt –, valamint egy „térképet", amely a Naprendszerünk felé mutat 14 ismert pulzár segítségével meghatározva annak helyét.

A pulzárok (a pulzáló rádióforrás rövidítése) rendkívül sűrű, halott neutroncsillagok forgó maradványai, amelyek elektromágneses sugárzás sugarait bocsátják ki pólusaikból.

A Pioneer plaketten minden pulzárt egy vonal jelöl, amely jelzi a Földtől való távolságát, valamint egy sor csík jelzi, hogy milyen gyorsan forog.

A pulzárok azonban adott polaritásúak, s ahogy a világítótornyot is csak a fénynyaláb síkjából látjuk, a villanás sem látható minden szögből. Tehát, ha egy idegen civilizáció meg is találná a Pioneer plakettet, és úgy olvasná, mint egy térképet, „ki kellene találniuk, hogy mit látnak", mondta Berdygina a Live Science-nek. Amikor megtervezték a plakettet, Sagan és Drake biztosak voltak abban, hogy bármely civilizáció, amely elég fejlett ahhoz, hogy megtalálja és elfogja a Pioneer szondát, elég alapos tudással rendelkezik a pulzárokról ahhoz, hogy megértse, amit lát.

De a Pioneer plakett nemcsak egy üzenet a palackban, hanem egy időkapszula is. A pulzártérképen lévő csíkozások az egyes pulzárok forgási sebességét jelzik úgy, ahogy azokat a Fóldről 1972-ben láttuk.

Tehát, bár számtalan módja van annak, hogy az emberek útmutatást adjanak az idegeneknek a bolygónkhoz, de a keresés másik kulcsfontosságú összetevője egy olyan dolog, mely néha nagyon is hiányzik a földről, és ez nagyon is emberi dolog: a türelem.

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása.

Éjjel 2 óra után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-os csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után, 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szökőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is. Szerencsére a hullámok mérete a legtöbb helyen 1 métert alatt maradt, így nem okozott nagy pusztítást.

Egy új típusú vérvizsgálattal nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a páciens rákos-e, hanem azt is, hogy a betegség továbbterjedt-e a test más részeibe - számolt be az IFL Science az Oxfordi Egyetem tanulmánya alapján.

A kutatást eredményeit a Clinical Cancer Research folyóiratban tették közzé. 300 olyan beteg mintáit elemezték, akik a rák nem specifikus, de aggasztó tüneteit produkálták (pl. súlyvesztés, fáradtság), ezért rákgyanúsnak vélték. A vizsgálat során az NMR metabolomikai technológiát alkalmazták, amely erős mágneses mezőkkel és rádióhullámokkal méri fel a vérben lévő természetes vegyi anyagok szintjét. A rákos sejtek egyedi metabolomikus "ujjlenyomatokkal" rendelkeznek a különböző anyagcsere-folyamataiknak köszönhetően, ezért a technológia képes ezeket kiszúrni. Ennek segítségével a kutatók minden 20 betegből 19-nél képesek voltak kimutatni a rákot. Ráadásul a vizsgálat átlagosan 94 százalékos pontossággal képes volt azonosítani az áttéte(ke)t is.

Dr. Fay Probert, a kutatás vezetője szerint a vér metabomolikus elemzése lehetővé teszi a rákgyanús betegek pontos, idő- és költséghatékony vizsgálatát, és segíti a betegek "rangsorolását" a betegségükkel kapcsolatos információk alapján. A kutatók célja az, hogy egy olyan rákvizsgálatot fejlesszenek ki, amelyet bármelyik orvos kérhet a betegének.

Azoknak az idős embereknek, akik aktívak maradnak és rendszeres testmozgást végeznek, több olyan protein található az agyukban, ami fokozza az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez pedig lassítja az öregedés kognitív tüneteit – derült ki a Kaliforniai Egyetem pénteken publikált tanulmányából.

"A mi kutatásunk az első, amely emberi adatok alapján kimutatja, hogy a szinaptikus fehérjék működése összefügg a fizikai aktivitással, amellyel kedvező kognitív eredményeket tudunk elérni" - mondta Kaitlin Casaletto agykutató, a tanulmány vezető szerzője.

Az eredmények szerint az aktív, rendszeres testmozgást végző idősek esetében az idegsejtek közti kommunikációt elősegítő fehérjék magasabb számban voltak jelen, és jobban meg tudták őrizni kognitív képességeiket életük vége felé is. "Az idegsejtek közötti kapcsolatok épségének fenntartása létfontosságú lehet a demencia kivédésében" - mondta Casaletto.

Ez a védőhatás még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknek az agyában a boncoláskor az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel összefüggésbe hozható fehérjéket találtak.

A tanulmány másik vezető szerzője, William Honer szerint meglepetésükre azt találták, hogy a pozitív hatások a hippocampuson, az agy memóriaközpontján túl más, a kognitív funkciókkal összefüggő agyi területekre is kiterjedtek. Ezért elképzelhető szerinte, hogy az aktív testmozgással egy általánosabb jótékony hatást is elérhetünk az agyban, amely hozzájárul az egészséges agyműködéshez.