Évente többen halnak meg szex közben vagy után – most kiderül, miért
Bár a szexnek számos jótékony fizikai és pszichológiai hatása van, beleértve a magas vérnyomás csökkentését, valamint az immunrendszer és az alvás minőségének javítását, van egy sötét oldala is: előfordul, hogy az emberek belehalnak.
A szex és az orgazmus során oxitocin szabadul fel testünkben – ez az úgynevezett szerelemhormon, ami rendkívül fontos szerepet játszik az emberek közötti bizalom és kötődés kialakításában. Elég libidóromboló hatása van tehát annak a ténynek, hogy sokan meghalnak közben, esetleg közvetlenül utána.
Ez a tendencia azonban szerencsére rendkívül alacsony: az összes hirtelen haláleset 0,6 százalékát teszi ki
A halált ilyen esetben leggyakrabban a szexuális tevékenység általi fizikai terhelés vagy a vényköteles gyógyszerek (például a merevedési zavarok kezelésére szolgáló készítmények), esetleg kábítószerek, vagy a kettő elegye okozza.
A hirtelen szívhalál kockázata viszont sajnos az életkor előrehaladtával egyre nő.
Egy német tanulmány szerint 33 év alatt 32 000 hirtelen haláleset 0,2 százaléka szexuális tevékenység során következett be. Többnyire férfiaknál fordult elő (akik átlagéletkora 59 év), leggyakoribb oka pedig szívinfarktus volt.
Nemrég azonban a Londoni St George's Egyetem kutatói rájöttek, hogy ez a jelenség nem csak a középkorú férfiakra jellemző. Az egyetem patológiai központjában 6847 esetben vizsgáltak hirtelen szívhalált 1994 januárja és 2020 augusztusa között.
Az elhunytak közül közül 17-en (0,2%) szexuális tevékenység közben, vagy egy órán belül haltak meg. Átlagos halálozási életkoruk 38 év volt, és az esetek 35 százaléka nőknél fordult elő.
Ezeket a haláleseteket azonban jellemzően nem szívroham okozta. Az esetek 53 százalékában a szív szerkezetileg épnek bizonyult, és hirtelen fellépő szívritmuszavar vagy hirtelen szívmegállás volt a halál oka. A második leggyakoribb ok (12%) az aorta disszekciója, vagyis a főverőér falának szakadása volt. A többi eset olyan szerkezeti anomáliák miatt, mint a kardiomiopátia (a szívizom betegsége, ami megnehezíti a szív számára, hogy vért pumpáljon a test többi részébe), vagy genetikai betegségek miatt következett be.
Bár elsőre tragikusnak tűnhet az eredmény, valójában a szex közbeni halál kockázata nagyon alacsony – még szívbetegségben szenvedőknél is.
A szex és az orgazmus során oxitocin szabadul fel testünkben – ez az úgynevezett szerelemhormon, ami rendkívül fontos szerepet játszik az emberek közötti bizalom és kötődés kialakításában. Elég libidóromboló hatása van tehát annak a ténynek, hogy sokan meghalnak közben, esetleg közvetlenül utána.
Ez a tendencia azonban szerencsére rendkívül alacsony: az összes hirtelen haláleset 0,6 százalékát teszi ki
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.
Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.
„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.
A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.
„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”
– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.
A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.
„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”
– mondta.
A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.
Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.
„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.
Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.
Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.
Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diagnózis podcast: A meddőség lelki hullámvasútja – lombik, donorpetesejt, önismereti út
Ági és Norbi útja a szülőségig nem volt egyszerű: hogy miért volt szükség önismeretre is a különféle orvosi beavatkozások mellett, arról a Diagnózis egészségpodcast új adásában mesélnek.
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
"Túlgondolják az emberek már a nulladik lépésnél a baba-kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egy gyermek megérkezzen"
– mondja Soponyai-Nagy Krisztina, rávilágítva arra, hogy sokan már az elején túlzott elvárásokkal és félelmekkel indulnak neki a gyermekvállalásnak.
A meddőség nemcsak egy orvosi diagnózis, hanem egy érzelmi hullámvasút
A meddőséggel küzdő párok gyakran hosszú éveken át próbálkoznak, újabb és újabb megoldásokat keresve. Ági és Norbi számára sem volt egyszerű ez az út: több sikertelen lombik után végül donorpetesejt segítségével született meg gyermekük.
Norbi így emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor megtudták, hogy a második lombik sem járhat sikerrel:
„Kell lelkierő ahhoz, amikor valamikor a covid-járvány közepén az ember a klinika liftjében állva, két emelet között megtudja, hogy bocs, a tüszők üresek, nincs egy petesejt sem, irány Brno.”
A sorozatos kudarcok és veszteségek komoly lelki megterhelést jelentenek. Soponyai-Nagy Krisztina szerint
„Ebben az időszakban olyan mély hangulati állapotba kerülhetnek az érintettek, mint egy rákos betegség, vagy egy szív- és érrendszeri betegség esetén.”
Ez a párkapcsolatokra is hatással van: van, akiket megerősít, másokat pedig eltávolít egymástól.
Mikor jön el a pont, hogy elengedjük?
A meddőségi kezelések sokszor nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is kimerítik az érintetteket. Ági számára az áttörést az hozta meg, amikor rájött, hogy nem akarja tovább hajszolni a saját petesejttel való próbálkozást:
„Volt az a pont, amikor azt mondtam, hogy már több mindent nem tudok kipróbálni. Több természetgyógyászhoz vagy biorezonancia vizsgálatra nem tudok elmenni, több vitamint nem tudok beszedni, életmódot már ennél jobban nem tudom csiszolni, akkor jött el az a pont, hogy oké, elengedem, hogy saját petesejttel próbálkozzunk tovább.”
Miről van még szó a beszélgetésben?
Milyen hatása van a meddőségnek a párkapcsolatra?
Hogyan tudja a környezet jól támogatni az érintetteket?
Milyen mondatok segítenek, és melyek lehetnek akár fájdalmasak is?
Mi történik egy pár lelkében, amikor évek óta várják a gyermekáldást?
Hogyan lehet egy férj támogató társa a lombikprogram alatt?
Milyen pszichés hatása van annak, ha végül a donorpetesejt az egyetlen megoldás?
Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!
Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőséggel, ami azt jelenti, hogy több mint 150 ezer pár számára a gyermekvállalás nem magától értetődő folyamat. Évente nagyjából 4000 gyermek születik lombikprogram segítségével, ami a teljes születésszám körülbelül 4-5%-át teszi ki. Az orvostudomány rengeteget fejlődött ezen a területen, azonban nem minden lehetőség érhető el itthon: például a donorpetesejtprogram Magyarországon hivatalosan nem elérhető, így azok a párok, akiknek erre lenne szükségük, külföldre kényszerülnek.
A meddőség nemcsak testi, hanem hatalmas lelki és párkapcsolati kihívás is. Sokan évekig próbálkoznak, orvosi kezeléseken esnek át, miközben a környezetük sokszor nem érti, milyen érzelmi viharokon mennek keresztül. A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában Várkonyi Ági és Szívós Norbert mesélnek saját tapasztalataikról, míg Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus segít megérteni a meddőséggel járó lelki folyamatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diagnózis podcast: Miért más az, aki ADHD-val él – és miért nem baj ez?
Zsófi felnőttként jött rá, hogy ADHD-ja van – és végre megértette önmagát. A Diagnózis podcast új epizódja segít tisztábban látni, mi az ADHD, hogyan élnek vele sokan – és miért nem „csak” gyerekkori probléma.
Gyakran előfordul veled, hogy nehezen tudsz hosszan egy dologra koncentrálni, hogy elkalandozik a figyelmed? Esetleg mozog kezed-lábad még akkor is, ha épp nyugodtan ülhetnél? Na és próbáltad-e már megfejteni, hogy mi állhat ennek a hátterében?
Nem arra buzdítunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb részében, hogy az egyórás beszélgetést meghallgatva bátran állítsd magadról, hogy neked ADHD-d van – de arra igen, hogy jó, ha tudod, mit jelent egyáltalán az ADHD, mik a jellemzői, igényel-e más működést és hogyan lehet észrevenni, akár gyerekkorban, akár már felnőttként.
Ahogy mindig, most is egy szakértővel és egy érintettel egyszerre beszélgetett Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető – ezúttal Metykó Zsófia, marketingszakember, tréner, coach mesélt arról, hogy milyen is ADHD-val élni, és Kémenes-Piros Mariann, a NeuroHarmónia alapítója, egészítette ki a személyes sztorit a szakmai tudnivalókkal.
Az ADHD az angol elnevezésből vett rövidítés, az Attention Deficit Hyperactivity Disorder kifejezés áll mögötte, ami magyarul a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarként fordítható.
Nem betegség, inkább egy állapot, ami azonban hosszabb ideig, akár egész életünkben velünk maradhat. Becslések szerint az iskoláskorúak 10 százalékát érinti a probléma, nagyobb arányban a fiúkat, mint a lányokat.
Mióta lehetővé vált a felnőttek diagnosztizálása is, egyre többekről derül ki, hogy ADHD-val élnek – vagy épp nem derül ki, de a környezetnek feltűnővé válik a sajátos működés.
Zsófi is azt mondja, hogy a munkatársait már igazán nem lepte meg, amikor elmesélte nekik, hogy ADHD-s diagnózist kapott – úgy voltak vele, hogy ő mindig kicsit más volt. Ő szerette volna érteni, hogy mitől más, sokat kutakodott ezután a neten, sok mindent elolvasott, míg már azzal a feltevéssel érkezett a NeuroHarmónia rendelőjébe, hogy neki gyanús, hogy ADHD-ja van.
„Van, akinek nagyon markánsan a figyelmi területen jelentkeznek nehézségei, van, aki nagyon impulzív, nagyon le tudja uralni a másikat, és van, aki nagyon nehezen tudja megtervezni a napját, pláne végrehajtani azt, amit eltervezett”
– foglalja össze Mariann, mennyire különböző módon jelentkezhet az ADHD.
A diagnózishoz alapos felmérés szükséges, szakemberek végzik, akár hozzátartozókat is bevonva az állapotfelmérésbe. Zsófi jól emlékszik rá, hogyan szembesült a saját diagnózisával: „Leült elém Mariann, és elmondta, hogy én ilyen vagyok és én így vagyok jó, ahogy vagyok. Ez nagy megkönnyebbülést és megerősítést jelentett egyszerre, még úgy is, hogy mire én eljutottam a diagnózisig, már nagyon sok munkát beletettem magamba, úgy éreztem, hogy most már jár, hogy jól legyek.”
Mariann nem véletlenül fogalmazott így Zsófi diagnózisát ismertetve – fontosnak tartja, hogy ne csak arra koncentráljunk, ami hiányosság, nehézség, hanem arra is, ami erősségként jelenik meg. És van ilyen is:
ha valami például kimondottan érdekel egy ADHD-st, abban nagyon el tud merülni, arra nagyon fókuszáltan tud figyelni.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy az interneten elérhető önkitöltős tesztek ugyan képet adnak arról, hogy milyen területeken jelentkezhet a probléma, de a pontos diagnózist mindenképpen szakembernek kell felállítania. Sok esetben én épp az ilyen tesztek, az internetes kutakodások hatására jelentkeznek be az érintettek konkrét kivizsgálásra, de az is előfordul, hogy pszichológus javasolja nekik a felmérést.
És hogy milyen az élet ADHD-vel? Ahogy Zsófin láthatjuk, élhető, sőt. Már tudja magáról, hogy elsősorban a nagyobb változások jelentenek számára kihívást:
„Amikor másfél éves lett a kisebbik gyermekem, rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kell kétgyermekes anyának lenni.”
Mariann is kiemeli, hogy amikor normatív változások jönnek, akkor felerősödik az ADHD, ez okozhat zavart.
Nézd meg a teljes beszélgetést, és megtudhatod, hogy ...
... kell-e az ADHD-sokhoz külön használati utasítás?
... mit tud általában az ADHD-ról a környezet és hogyan viszonyul hozzá?
... hogyan jelentkezik az ADHD a hétköznapokban?
... mi Zsófi bevált praktikája az ADHD kezelésére?
Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!
Gyakran előfordul veled, hogy nehezen tudsz hosszan egy dologra koncentrálni, hogy elkalandozik a figyelmed? Esetleg mozog kezed-lábad még akkor is, ha épp nyugodtan ülhetnél? Na és próbáltad-e már megfejteni, hogy mi állhat ennek a hátterében?
Nem arra buzdítunk a Diagnózis egészségpodcast legújabb részében, hogy az egyórás beszélgetést meghallgatva bátran állítsd magadról, hogy neked ADHD-d van – de arra igen, hogy jó, ha tudod, mit jelent egyáltalán az ADHD, mik a jellemzői, igényel-e más működést és hogyan lehet észrevenni, akár gyerekkorban, akár már felnőttként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
