TUDOMÁNY
A Rovatból

Eddig ismeretlen antitestek előállítására is alkalmas lehet a mesterséges intelligencia

A kutatók már az 1980-as évek óta készítenek szintetikus antitesteket például rákkezelésekhez, de a folyamat eddig rendkívül hosszadalmas volt. A gépi tanulás és a robotika ezen a területeken is óriási változásokat hoz.

Link másolása

A Covid-járvány idején sokat hallottunk az antitestekről, azokról a molekulákról, amelyek megvédik szervezetünket a betegség súlyos következményeitől. A pandémia nagy lendületet adott az orvosi kísérleteknek is, amelyekben egyre jelentősebb szerepet kapnak a különböző mesterséges intelligenciák. Egy brit laboratórium éppen az antitestek terén ígér komoly előrelépést.

A James Field vezette LabGenius cég, amely egy hajdani dél-londoni kekszgyár épületében rendezkedett be, robotokkal, inkubátorokkal és DNS-szekvenáló gépekkel felszerelve olyan új molekulák kifejlesztésén dolgozik, amelyek gyógyító antitestekként szolgálhatnak – írja a WIRED.

A természetben az antitestek adják az immunrendszer élcsapatát. Ezek olyan protein-fonatok, amelyek lecsapnak a külső betolakodókra, és eltávolítják azokat a szervezetből.

A gyógyszercégek az 1980-as évek óta már készítenek szintetikus antitesteket például rákkezelésekhez, vagy pedig transzplantáció esetén annak megakadályozására, hogy a szervezet kivesse magából a beültetett szervet. Ezek megtervezése azonban nagyon hosszú folyamat, több millió potenciális aminosav-kombinációt kell kipróbálni ahhoz, hogy megtalálják a hatékonyat, és csak ezután jöhet a tesztelés.

James Field 2012-ben hozta létre cégét, miközben PhD-tanulmányait végezte szintetikus biológiából a londoni Imperial College-ben. Közelről látta, hogy működik a DNS-szekvenálás, a számítások és az ezekhez felhasznált robotika. A LabGenius mindezeket felhasználja, csakhogy nagyrészt automatizálta az antitest-felfedezési folyamatot.

A tudósoknak olyan proteinekre van szükségük, amelyek képesek megkülönböztetni egymástól az egészséges és a beteg sejteket, majd keresnek hozzájuk egy immunsejtet. Mivel azonban a lehetséges opciók száma szinte végtelen, a LabGenius kifejlesztett egy olyan gépi tanulási modellt, amely sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes dolgozni.

Laboratóriumukban a mesterséges intelligencia kijelöli az antitesteket, amelyek hasznosak lehetnek bizonyos betegségek ellen, az automatizált robotrendszer felépíti és megnöveszti őket a laborban, teszteli, majd visszatáplálja az adatokat az algoritmusba.

Az emberi beavatkozás mindössze annyi, hogy adnak a gépnek egy egészséges és egy beteg sejtmintát, innentől kezdve a gép folytatja a kutatást.

A mesterséges intelligencia alkalmanként kiválaszt több mint 700 lehetséges opciót a mintegy 100 ezer potenciális antitestből, majd automatikusan mindegyiket megtervezi, felépíti és teszteli, hogy megtalálja a legalkalmasabbakat.

Emberek felügyelik a folyamatot, de munkájuk többnyire abban merül ki, hogy a mintákat átteszik egyik gépből a másikba.

A kísérletek adatait ezután betáplálják a gépi tanulási modellbe, amely segít a következő 700 antitest megtervezésében.

A gépi tanulás és a valós kísérletek kombinációja 35-szörösére emeli a tesztelhető antitestek számát.

Fields arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos protein-előállításnál fennáll az a veszély, hogy a molekulának egy bizonyos tulajdonságára koncentrálnakm és azt próbálják fokozatosan javítani, miközben más, esetleg fontosabb tulajdonságai elsikkadnak és ez végsősoron a hatékonyság rovására megy. Nem is szólva arról, hogy idő és anyagi lehetőségek hiányában azokat a molekulákat tesztelik, amelyek nagy valószínűséggel működni fognak.

Ezzel szemben a LabGenius megközelítése olyan megoldásokat is keres, amelyekre emberek nem is gondolnak, és sokkal gyorsabban meg is találják azokat: mindössze hat hét kell a probléma felvetésétől az első antitest-csoport teszteléséig.

A cég 28 millió dollár támogatást kapott többek között az Atomico kockázati tőketársaságtól. Az alapító-vezérigazgató szerint ez az automatizált módszer a jövőben hasznos lehet másfajta gyógyszer felfedezésében is, felgyorsítva azok jelenleg túlságosan hosszú kifejlesztési és tesztelési folyamatát.

James Field-nek meggyőződése, hogy az ő módszerükkel létrehozott antitestekkel való kezelések hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással járnak. „Olyan molekulákat találhatunk, amelyeket a hagyományos módszerekkel soha, és ezzel jobb eredményeket érhetünk el a pácienseknél is” – mondja az igazgató.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: